Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-04 / 233. szám

Szombat, 1975. október '4. 5 Dsiiüry Popescü Eliielvezlék Pokson efafazalt Budapestről Pénteken délután elutazott Budapestről Dumitru Popescü, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, a szocialista művelődési és nevelési tanács elnöke, aki tárgyalásokat folytatott Aczél Györggyel, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a Minisztertanács elnökhelyettesével. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, dr. Orbán László, az MSZMP KB tagja, kulturális miniszter, dr. Kornidesz Mihály. az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának vezetője, valamint a külügy, a kulturális- és az oktatási minisztérium számos vezető munkatársa. Jelen volt Ioan Cotot, Románia budapesti nagykövete. az első magyar atomerőmű alapkövét A magyar energiaipar történetének kiemelkedő eseményeként pénteken Pakson ünnepélyes külsőségek között elhelyezték a magyar— szovjet együttműködéssel megvalósuló első magyar atomreaktor alapkövét. Az ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Bevezetőként az Erőmű Beruházási Vállalat igazgatója, Halasi Zoltán tartott tájékoztatót a novovoronyezsi WR típusú reaktoregységekkel felszerelt — 1760 megawatt teljesítményre tervezett — atomerőműépítkezés program iáról. A mintegy ötvenhektáros területen most már szemlátomást bontakozik ki a nagyszerű ipari alkotás. A helyszínen elvégzett munka értéke meghaladja az egymilliárd forintot. A kivitelezés üteme a következő években gyorsul. Az elképzelések sze.rint 1977—78-ban az építők, szerelők létszáma eléri majd az öt-hatezer főt. Máris lenyűgöző a majdan A bányaipari szakszervezet kongresszusa Megkezdődött a szakszervezeti választások újabb szakasza, amelyben a szakmai szakszervezetek tartják meg kongresszusukat. A Bányaipari Dolgozók Szakszervezete kezdte a sort XXI. kongresszusával, amelynek pénteken megnyitott kétnapos tanácskozásán mintegy 170 ezer bányász képviseletében 270 választott küldött és az iparág irányifásáért felelős gazdasági és társadalmi szervezetek képviselői vesznek részt. Megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, dr. Simon Pál nehézipari miniszter és Timmer József, a SZOT titkára. A kongrésszust Zgyerka János, a szakszervezet elnöke nyitotta meg, majd Simon Antal főtitkár egészítette ki a központi vezetőség szóbeli beszámolójával az írásban előre kiadott kongresszusi dokumentumokat. A kongresszus meghallgatta Mészáros Józspfnek, a számvizsgáló bizottság elnökének jelentését is, majd megkezdte a vitát az írásos dokumentumok, a beszámolók és a határozati javaslattervezet felett. A kongreszszus szombaton folytatja munkáját. A Szolnok megyei pártbizottság ülése Az MSZMP Szolnok megyei bizottsága ülést tartott. A pártbizottság időszerű kérdéseket tárgyalt. Az ülésen dr. Gergely Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát — más fontos vezető beosztásba történő kinevezése miatt — érdemeinek elismerése mellett felmentették tisztségéből. Az ülésen részt vett és felszólalt Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Gergely István kinevezése A Minisztertanács Dégen egyidejűleg dr. Gergely IstSTtSETSÜÍ eSot ** - °~zágoS Vízügyi tisztsége alól felmentette, és Hivatal elnökévé kinevezte. Oacüsft tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács hozzájárult. hogy a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola felvegye Bérezi Gusztávnak, a magyar gyógypedagógia kiemelkedő személyisegének nevét, és a jövőben Bérezi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola néven folytassa működését. Az Elnöki Tanács —nyugállományba vonulása miatt, érdemeinek elismerésével — felmentette államtitkári tisztségéből Dégen Imrét és dr. Gergely Istvánt, az Országos Vízügyi Hivatal elnökét államtitkárrá kinevezte. Az Elnöki Tanács, miután Simon István halálával a képviselői hely megüresedett, 1975. november 23ára a Veszprém megyei 13. számú országgyűlési választókerületben időközi országgyűlési képviselői választást tűzött ki. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel és választott meg. kétszázötven helyiséget magában foglaló • üzemi főépület óriás kráterhez hasonló munkagödre. Ebben kilenc méter mélyen vájták ki a talajt, hogy helyet készítsenek a csaknem félmillió .tonna súly megtartására tervezett teherviselő vasbetonalapnak. Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese aláírta a paksi atomerőmű alapítólevelét Az okmányt acélumába zárták, majd a főépület alapjába helyezték. Az ezt követő nagygyűlésen K. Papp József, az MSZMP Tolna megyei bizottságának első titkára köszöntötte a nagygyűlés kétezer résztvevőjét, majd Havasi Ferenc mondott beszédet. Az első magyar atomerőmű beruházása most jelentős állomásához érkezett. Megkezdődik a főépület, a technológiai berendezések, a reaktorblokk alapozása. A nagyszabású munka során kialakult együttműködés, a Szovjetuniótól kapott anyagi, tudományos segítség kiemelkedő példája az önzetlen testvéri barátságnak. Ennek eredményeként öt esztendő múlva — 1980-ban — üzembe helyezik Pakson az első, 440 megawatt teljesítményű reaktorblokkot. emlélet VES A

legközvetlenebb és legfőbb feladatunk — állapította meg a párt Központi Bizottságának júliusi ülése —, hogy negyedik ötéves tervünket sikeresen befejezzük és ezzel az ötödik ötéves tervet jól megalapozzuk. Minflezek alapja és kiindulópontja az 1975. évi tervek, célok teljesítése. A mostani esztendőnek ugyanis kulcsszerepe van. Nem mintha az előző évek tervének nem lett volna fontos hivatása. Mindenki tapasztalhatta saját munkájában, hogy egyetlen hónap, negyedév, év terve sem valósult meg egykönnyen. Minden eredményért keményen meg kellett dolgoznia munkásnak, vezetőnek egyaránt Hiszen a tervek realitása még nem jelenti, hogy zsebünkben az eredmény. Eddig is szükség volt tehát a felelősségteljes fáradozásra, ám a következő hónapok még többet igényelnek. Az ötéves terv hátralevő feladatainak teljesítéséhez az eddiginél jobb munkát kell végezni, hatékonyabbá kell tenni a gazdálkodást Melyik munkahelyen mit jelent a jobb munka? Erre nem lehet receptet adni. Minden ágazatban, nagy vállalatnál, gyáregységben, műhelyben más és más szükséges ahhoz, hogy terveiket teljesítsék. A hatékonyabb gazdálkodás feltételeinek megteremtése az adott terület vezetőinek dolga, kötelessége, az igazgatóé, a gyárvezetőé, a műhely- és csoportvezetőé. Nekik kell biztosítaniuk intézkedéseikkel a munka technikai és emberi feltételeit ,a tervek teljesítését. Szót sem érdemelne ez, annyira természetes — ám sajnos olykor csak a gondolat mezején. A gyakorlatban nem is ritkán fordul elő, hogy a helyi vezetők a központi intézkedést várják akkor is, amikor ők tehetnének lépéseket, de hiányzik belőlük a racionálitás iránti fogékonyság. A helyzet javulásáért sokat tehetnek a munkahelyi pártszervezetek. Az ő elsőrendű feladatuk, hogy a politikai munka eszközeivel segítsék a népgazdaság terveinek, céljainak mind hiánytalanabb teljesítését Éppen a Központi Bizottság júliusi ülése figyelmeztetett rá, hogy ezen a területen is előbbre kell lépni, mindenekelőtt azzal, hogy a pártszervezetek fokozzák a A kender újra visszatér Ügy látszik, hogy ebben a műanyaggal borított világban sem szűnik meg a természetes anyagok iránti igény. Nem csupán nosztalgiáról van szó, hanem reáiis tényekről, gazdasági követelményekről. A gyapjú és a len már viszszatért a régen elfoglalt és kivívott magaslatra, most a kenderen a sor. S nincs pardon, az igényeknek eleget keli tenni. Az iparnak és a mezőgazdaságnak együtt kell karoií fogni ezt a legrégebbi textilipari nyersanyagot A Magyar Nemzeti Bank szegedi klubfában rendezett kooperációs megbeszélésen ott voltak Békés és Csongrád megye párt- és tanácsi testületeinek, a téeszek területi szövetségeinek, a termelő gazdaságoknak és a feldolgozó iparnak a képviselői, közöttük Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese is. A pénzügyi szakember, dr. Mohácsi László, az MNB főosztályvezető-helyettese így fogalmazott bevezetőjében: „Nálunk nagy hagyományai vannak a kendertermesztésnek és -feldolgozásnak. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy külföldről, drága pénzért vásároljunk kendert, itthon kell megtermelni az összes feldolgozásra kerülő alapanyagot. S inkább fordítani a helyzeten, a hazai kenderből készített termékeket adjuk el jó pénzért külföldön." Ez az alapállás oly logikus, hogy még csak vitatkozni sem érdemes rajta. Mivel hazánkban, sőt éppen Szegeden találhatjuk kontinensünk legnagyobb — s lassan a legkorszerűbb kenderieldolgozó iparát —, az sem véletlen, hogy a KSZV állt léiére egy Új kendertermesztési rendszer kidolgozásának és bevezetésének. Van egy adott termelési kapacitásunk, amelynek teljes kihasználása nem csupán vállalati és termelőszövetkezeti érdek, hanem az egész népgazdaság érdeke. A Magyar Nemzeti Bank vállalja a szegedi kendertermesztési rendszer bevezetéséhez szükséges technikai és technológiai háttér finanszirozását. A feltétel csupán az, hogy újat és korszerűt valósítsanak meg az iparban és a mezőgazdaságban közösen. A Kenderfeldolgozó és Szövőipari Vállalat vezérigazgatója, Tóth László részletesen ismertette elképzeléseiket. Elmondta többek között, hogy számukra évente legalább 85 ezer tonna kendert kell idehaza megtermelni. Ezt a mennyiséget körülbelül 11 ezer hektárcin tudják előállítani. A legtöbb kendert hagyományosan Békés (350o hektár). Csongrád (3100 hektár) és Hajdú-Bihar 2000 hektár) megyékben termelak, de jelentós területeken termelnek kendert még Tolna, Bács-Kiskun és Fejér megyékben. A tervek szerint jövőre a karszerű kendertermesztési rendszert 6500 hektáron vezetik be, majd két év múlva a teljes 11 ezer hektáron az új rendszer szerint termesztik e fontos ipari növényt E termelési rendszernek a gazdája az iparvállalat. A vállalat és a termelők között hosszú távra stabil kapcsolatot teremtenek, lényegében termelési-gazdálkodási kooperáció jön létre az ipar és a kendert termelő gazdaságok között A rendszergazda sok mindent garantál a termelőknek: jövedelmezőségi elemzést készít számukra, s ami a legfontosabb, biztos vevője a megtermelt kendernek. Előkészíti és megszervezi termelő partnereinél a termelés feltételeit: vetőmagot biztosít, vegyi anyagokkal látja el őket, szakemberek közreműködését garantálja, és a várható bankhitelék segítségével a termelés technikai oldalát is a szövetkezetek és az állami gazdaságok rendelkezésére bocsátja. A gépek használati díját pedig beszámítja törlesztésként, ami nagyjából azt jelenti, hogy, a termelő gazdaságok a bérleti díj ötévi kifizetése után a gépek tulajdonosaivá válnak. Természetesen a rendszergazda a teljes .háttért" is garantálja: javítórészlegeket, szerműheiyeket, raktárakat, alkatrészeket ad a zavartalan munkavégzés biztosítására. Az árakat csak ezután rögzítik, de az ipar azt máris kijelentette, hogy olyan termelési kooperációt ajánl a mezőgazdaságnak, hogy a kandertermelés nem Lehet veszteséges vállalkozás hazánkban. Az Állami Biztosító is újabb előnyöket ígér: abban az esetben, ha a termést elveri a jég, s emiatt az ipar nem tudja átvenni a kendert. akkor a károsodott területre a szerződött mennyiséget, de legfeljebb a biztosított hozam 80 százalékát megtéríti, függetlenül attól, hogy a kárbecslés során megállapított kockázati kár ennél kisebb. Természetesen egy új és korszerű termelési rendszer bevezetése kötelezettségekkel is jár. A rendszergazda megköveteli a termelőktől a technika előírásszerű alkalmazását és a technológia betartasát. Mindenesetre örömmel nyugtázhatjuk ezt az újszerű vállalkozást a textilipar és a mezőgazdasági üzemek között. A magyar mezőgazdaság utóbbi esztendőkben elért sikered, korszerűsödése e lépéssel is tovább halad előre, s a zárt rendszerű kendertermesztósi mód bevezetése jelentős export-import arányváltozásokat is előidézhet olyan irányban, amelyre —- különösen manapság — égetően szüksége van népgazdaságunknak. G. L terv megvalósítását célzó intézkedések politikai támogatását. Máskor is, most is kisért az a veszély, hogy a tennivalókat egymástól függetlenül, esetenként éppen egymás ellenére akarjuk megoldani. Az anyaggal, energiával, munkaerővel és a többi anyagi, szellemi erőforrással való takarékosság például a hatékonyság növelésének fontos tényezője. De csak akkor, ha a takarékosság a gazdálkodás minden területén általánossá válik, s nem merül ki egy-egy még oly jól sikerült kampányban, ha a megtakarítással valóban csökkennek a költségek, ráfordítások, javul a munka szervezettsége, minősége. Mégis tapasztalni a megtakarítás egyoldalú hajszolását, a látszat-intézkedéseket. Hogyan lehet a gazdasági jellegű feladatokat a politikai munka eszközeivel támogatni? Egyáltalán melyek ezek az eszközök? Akárhogy is nézzük, nem új eszközökre van szükség, s nincsenek is ilyen új eszközök. A szocialista építés elveinek következetesebb képviseletéről, a politikai munka eddig is alkalmazott módszereinek ésszerűbb, célszerűbb felhasználásáról van szó. Arról, hogy a gazdaságban még következetesebben érvényesüljön a párt politikája. A pártmunka eszközei igen sokfélék. Az egyik a felvilágosító szó az értelmes beszed. A másik — a konkrét cselekvés, a tett A kettő tulajdonképpen mélyen összefügg, szétválasztása egyiket is, másikat is megfosztja erejétől, illetve csökkenti hatását Együttes alkalmazásuk jelenthet tényleges politikai támogatást Éppen ezért döntő szerepe van az egyes párttagok munkájának, személyes példamutatásának, s annak, hogy a pártszervezet milyen jntezkédéseket támogat jó szívvel, s melyek ellen lép fel teljes határozottsággal. Ez utóbbi különösen fontos, mert ez az alapja a szemléleti, cselekvési egységnek. Márpedig jól dolgozni csak úgy lehet, ha a tevékenységek egy irányba tartanak. A

z év hátralevő hónapjaiban a pártszervezetek politikai támogatásának erősítésével sokat lehet tenni minden munkahelyen a termelés gazdasá-; gosságának, minőségének fejlesztéséért, a tervben megfogalmazódott célok valóra váltásáért. BALOGH MARIA Ax MSZBT munkaprogramja Pénteken Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az MSZBT elnökének vezetésével ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége. Megvitatták a Szovjet—Magyar Baráti Tár. sasággal kötendő 1976—77. évi együttműködési terv javaslatát, az MSZBT által novemberben rendezendő nemzetközi tanácskozás előkészületeit és tájékoz 'dtak az idei szovjet kultúra napjainak programjáról,