Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

4 " Kedd, 1975. október 212 Városépítési együttműködés Szovjet házgyárak a szocialista országokban A moszkvai városi tanács — melynek irányításával a szovjet fővárosban intenzív lakás- és középület-építkezés folyik — harmincnál több külföldi országgal tart fenn hi­vatalos együttműködési kapcsolatokat. Az APN tudósítója beszélgetést folytatott Konsztahtyln Szolovjevvel, a moszk­vai városi tanács külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatósá­gának helyettes vezetőjével a KGST-tagállamokhoz füzödö kapcsolatokról az előre gyártott elemes házépítésben. A lakás- és középítkezé­sek meggyorsítása céljából előregyártóit elemeket kibo­csátó üzemek teljes mérték­ben beváltuk a Szovjetunió­ban. Moszkvában e vállala­tok közreműködésével éven­te mintegy százezer laküst adnak át, és nagy tapaszta­latra tettek szert mind ezen üzem ok építésében, mind pe­dig magában a lakásépítés­ben. A lakásalap bővítése fon­tos feladata a többi szocia­lista országnak is, és a Szov­jetunió műszaki segítséget nyújt az építésügy iparosí­tásához Bulgáriának, Ma­gyarországnak, Lengyelor­szágnak, Jugoszláviának, Csehszlovákiának, Romániá­nak és 1973-tól kezdve a Német Demokratikus Köz­társaságnak is. A házgyárakat évi 35 ezer —210 ezer négyzetméter la­kótér-kapacitással építik. Túlsúlyban van az az üzem­típus, melynek évi teljesít­ménye 140 ezer négyzetmé­ter lakótér. Hogyan valósul meg az együttműködés? A partne­reink által javasolt nagy pa­neles lakásépítési termékno­menklatúra alapján a szov­jet konstruktőrök kidolgoz­zák az üzem tervét, a gép­gyártó vállalatok leszállítják az összes alapvető technoló­giai berendezést, és irányít­ják ennek szerelését a léte­sítendő üzemben. Minden egyéb munkát azon ország szakemberei és munkásai vé­geznek, amelyben a házgyá­rat építik. Ezeknél az épít­kezéseknél a munka kollek­tíván és pontosan folyik. Ez az együttműködés már érzékelhető eredményeket hozott. Magyarországon, ahol a nagy paneles lakás­építkezéshez valamivel ko­rábban fogtak hozzá, már nyolc ilyen gyár működik, Lengyelországban hét, Cseh­szlovákiában három, Bulgá­riában, Romániában és Ju­goszláviában pedig egy-egy. Meg kell jegyeznünk, hogy e gyárak fogadó országai gyorsan elérték a tervezett kapacitást, számos esetben még túl is szárnyalták azt. E vállalatok eredményes munkája lehetővé tette, hogy olyan hatalmas lakótelepe­ket építsenek, mint a kelen­földi és az óbudai Budapes­ten, vagy Varsó és Szófia új kerületei. Egyszóval, a gyárak barátaink kezében teljes megtérüléssel dol­goznak. Ugyanakkor azon­ban nem csupán az épít­kezés üteme a fontos. Abból a célból, hogy sokféle ter­méktípust fejlesszenek ki, és maguk az épületek is színe­sek legyenek, partnereink rendszeresen rekonstruálják a korábban épített gyárakat, az újonnan építendőket pe­dig olyan termékek gyártá­sának figyelembevételével tervezik, melyek nem szere­peltek a korábbi nomenkla­túrában. Ezzel kapcsolatban ki kell emelnem magyar kollégáink alkotó tevékenységét. A ko­rábban épített üzemek mo­dernizálása útján jelentősen bővítették a kibocsátott ele­mek választékát, a belőlük emeli; épületek pedig így eredeti formát és színt öl­töttek. Nem érdektelen ki­emelni a következő részletet sem. A gyárak modernizálá­sa után olyan elemeket kezd­tek gyártani, amelyek nem­csak a lakóházak építésénél használhatók fel eredménye­sen, hanem kényelmes szál­lodák építésére is. A magyar kollégák újításainak : néme­lyikét a szovjet fél igen ma­gasra értékeli, és szándéká­ban áll felhasználni ezeket a szovjet házgyárak építésénél. Befejezésül néhány szót a távlatokról. Azon a tíz gyá­ron kívül, amelyet jelenleg a velünk együttműködő szo­cialista oAzágokban építünk, a közeljövőben a Szovjet­unió részvételével további 25 ilyen vállalat építését ter­vezik. Ezek közül ötöt az NDK-ban, tízet Bulgáriában, hetet Lengyelországban és hármat Csehszlovákiában lé­tesítenek, (APN—MTI) Az odesszai kenyér­sütő automata Az odesszai négyes számú kenyérgyár diszpécserszobá­jénak vezénylőpultja a „leg­forróbb pont" az üzemben. Percenként gyúlnak itt fel a jelzőlámpák, hogy hírt adja­nak a technológiai folyamat egyes szakaszairól. Az auto­maták bőséges Információk­kal látják el a vezénylőpul­tot: beszámolnak a kenyér­gyár négy szintjén elhelye­zett gépek működéséről. A gyár napi termelése megkö­zelíti a 150 tonnát. Könnyű árnyék kúszik föl felé az egyik torony áttetsző sziluettjén. A diszpccser tud­ja, hogy egy automata liszt­szállító gép érkezett és eső­rendszeren át pumpálja a lisztet az egyik tározóba. A raktár huszonnégy ilyen to­ronyból áll, és hat fogadóvo­nallal van ellátva Egyszerre hat kocsiból veheti át a nyersanyagot néhány perc alatt. Erre a műveletre az automaták nélkül 50 rako­dómunkás tízszer annyi időt fordítana Minden toronyben tenzo­metrikus adagoló található, amely automatikusan méri az érkező nyersanyagot. A lisztet minősége szerint helyezik el a tározókban és esőrendsze­reken át juttatják tovább a feldolgozó sorokba Ha h diszpécser pultján felvillan a jelzőlámpa: „Szalag kész", akkor egy mozdulat, és a dozátorokban mért liszt elin­dul az élesztőbunkerokba. Folyamatosan működő gép­sor készíti itt a tésztát, kós­toló automata határozza meg, mennyi só, cukor és más adalék kell a tésztába, telket a parancsokat gépele baiüá Ségre: azok formálják kerekre a tésztát, vetik be a kemencé­be, és emelik ki onnét a kész vekniket, cipókat Több mint háromszáz elektronikus vezérlésű gép található az üzemben. A négyes számú odesszai kenyérgyár az ország egyik műszakilag legjobban beren­dezett üzeme. Az „Élelmi­szer-automatika" tudományos és termelési egyesülés tudó­sai tervezték ezt a gyárat. — Üzemünk példája képle­tesen ls bizonyítja a „tudo­mány és termelés" új típusú összefogásának eredményeit — mondja E. Kaszjanov, a vállalat igazgatója. — Az össz-szövetségi egyesülés összehangolta a tudományos kutatói, tervezési, kísérleti ég egyéb feladatokat, melyeket rendszerint több alvállalko­zó végez. Végül is ez tette le­hetővé, hogy gyorsan és jó minőségben valósítsuk meg a komplex automatizálási programot, és folyamatosan működő üzemben állítsuk elő a kenyér- és pékáruinkat, amely valamennyi munkafo­lyamatot automatizál a liszt fogadásától a késztermék el­szállításáig. Az „Élelmiszer-automatika" szakemberei hozzáláttak to­vábbi nyolc, hasonló szinten automatizált üzem felszerelé­séhez az ország különböző városaiban. A tudományos kutatás befejezésétől a gya­korlati megvalósításig a tu­dósok vállalásai eredménye­ként mindössze másfél-két év telik eL 3. Mihaljuk Csak két torony látszik? . Mit küldjek, mit vigyek, mit vegyek ajándékba? Nem csupán a Szegedre lá­togató idegenek, de az itt lakók is felte­szik a kérdést. Vásárlóként állnak az ajándékbolt pultja előtt, keresnek vala­mit, ami emlékeztet a varosra, ami igé­nyes, jellegzetes, nem is túl drága és le­hetőleg praktikus is. Kövessük őket szemlélődöként, kezdjük mindjárt az ap­róságokkal. A képeslapok. Szépek, színesek. Még azt sem mondanánk, hogy nincs válasz­ték. A dóm elölről, oldalról, felülről, be­lülről. De alsóvárosi napsugaras házat, tápéi templomot, dorozsmai szélmalmot és hattyastelepi harangtornyot ne keress, vásárló, a képeslapokon. Tíz-húsz forintos példának vegyük a kulcstartót. Lehetne az — hogy csak a • legkézenfekvőbbeket említsük — egy pár papucs, egy paprikafüzér, halasbicska vagy kisbogrács. De formázhatná kicsi­ben — lépjünk egyet az igényesség felé — Szeged egy-egy hircs szobrát, lehetne diszc egy miniatűr Szeged-könyv, egy ré­gi tiszai hajó modellje, a város címere, vagy... mindegy, mire fájna a fogunk, ha semmi sincs. Sem kulcstartó, sem könyvbo­rító, sem cigarettakináló, sem pénztárca. Típusváza, fehér bögre — dómmatricá­val —, az persze van bőven. Nem a ve­vők ízlése lehet az oka, hogy mégsem veszik meg. Nem szeretik a rasárlok a minden vá­ros ajándékboltjában kapható faragott kanalakat, díszdobmókát sem. és nem ls csak drágaságuk miatt. Szívesebben vennének egy tápéi gyékényszatyrot vagy papucsot, a 800 forintos olasz tányér he­lyett egy vásárhelyi kancsót vagy tálat, de — ugye, sejtik a folytatást? — nincs. A miértre választ, nem tudjuk, hol kaphatnánk. Az üzletvezetőktől aligha. Ök ugyanis rendelnének, lenne ötletük is, ha közvetlen kapcsolatot teremthet­nének a gyártókkal. Akkor hát a nagy­kereskedelmi vállalatok fantáziátlansá­gán múlik, hogy az ajándék- és népmű­vészeti boltok áruválasztéka egyforma Győrött, Miskolcon és Szegeden? Vagy a Képzőművészeti Alapnál kellene kopog­tatnunk? (A Szegeden élő grafikusok például biztosan szívesen sokszorosittat­nák egy-egy szegedi témájú rézkarcukat, linómetszetüket.) Sző szót követhetne, ne te folytassuk. Kezdjük el inkább. Akár egy ötletpályá­zattal, akár egy nyilvános vitával. Kér­dezzük meg a képzőművészeket, és fag­gassuk a vendégeket, a turistákat: hátha lennének megvalósítható javaslataik. Mert nem hisszük, hogy Szegedből mesz­szire csak a két torony látszik. Pálfy Katalin HÁZASSÁG L kerület Szeged: Adám József és Bökő Magdolna, dr. Szombathy Gábor és dr. Kerepesi Terézia. Katona Zoltán és Kálmán Gabriella. Mucsl Károly és Török Marin. Kiss István András és Kará­csonyi Katalin Mária. Szalkal János András és Renkó Ilona. Nógrádi József és Bodor Klara, Kiss József Tamás és Övári Anna. Keresszegi Attila és Mik­lós Zsuzsanna, Körösi Béla és ördögh Aranka. Ballá József és Jekelfalussy Márta Mária há­zasságot kötöttek. H. kerület Szeged: Falusi Ferenc és Bu­tin Erika, Balázs Tibor es Kouh Erzsébet, Horváth Zoltán Jó­zsef és Tóth Franciska, Ger­gely Zoltán Mihály és TTausz­nitz Erika Csentes József és Csűri Mária. Juhász Sándor és Frltz Terézia. Papp Tibor és Tódor Ida, Berta János Jó­zsef és Kracsln Margit házassá­got kötettek. m. kerület Szeged: Milbll Mátyás «s Ba­kacsi RozáUa. Tóth Géza Árpád és Dobó Rozália, Széli Sándor és Fátyol Julianna, Korom Pál és Tóbiás Klára házasságot kö­töttek. Klskundorozsma: Kovács Ist­ván és Katona Edit, Gyuris Fe­renc és Radó Mária házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Csernák Istvánnak és Mészáros Matildnak Gábor Zsolt, Micziz Jánosnak és Na­csa Máriának Zoltán, Tóth Tamás Istvánnak és Kakuszl Judit Máriának Alexandra Rita, Feriing Károly Henriknek és Farkas Emmának Sva, Bárká­nyi Sándornak és Szántó Ju­ditnak Dolli. Szalai Istvánnak es Matók Máriának Szabolcs István. Csordás Imrének és Né­met Évunak Beáta Lívia, Bagi Géza Istvánnak és Farkas Irén Matildnak Zsolt "Krisztián, Mik­lós lstvannak es Terhes Horni­nak Gyöngtyi Tlo'na ördög-Czin­kus Istvánnak és Abraham Má­riának Krisztián Gábor, Parona! Lajos Imrének és Farkas Jo­lannak Lajos, Vineze Sándor Gézának és Balog Ilonának Etelka, dr. Varsányi Zoltánnak és dr. Tóth Irén Annának And­rás, Kálmán Dánielnek és Vass Mónikénak Mónia. Ceglédi Já­nosnak és Bárkányi Erzsébet­nek Marta, Roszkos István Pál­nak és Farkas Honának Roland, Papdl Józsefnek és Árkus Ilo­nának Norbert József, Garam­Betanítottmunkás-képzés A kertgazdaság] ágazat tervszerű távlati fejlesztése egyrészt az arra alkalmas ül­tetvények korszerűsítésével, másrészt új üzemi ültetvé­nyek telepítésével valósulhat meg. Ezzel összefüggésben amint arra a Minisztertanács 1010/1973. (XV. t.) ML sz. és az 1024/1973. (VII. 11.) ML sz. határozatai is utalnak — a szőlőoltvány- és gyümölcs­faiskolai termelés korszerűsí­tését kiemelt féladatnak kell tekinteni. Szőlóoltvány- és gyümölcs­faiskolai termelésünk jelen­legi helyzetét elemezve, kitű­nik, hogy a megnövekedett feladatokat csakis tervszerű­ül integrált fejlesztés prog­ramok keretében tudjuk megoldani. E fejlesztés szak­mai követelményrendszeré­ben elsőként a termelőkapa­citás további fokozását és korszerűsítését kell megem­líteni. Már a közeli jövőben legalább • nyolc-nyolc olyan szőlőoltvány-termelő és gyü­mölcsfaiskolái bázisgazdaság létesítésére lesz szükség, amelyekben az alapanyag­előállítás már komplex tech­nológiai rendszerben valósít­ható meg. A MÉM Szakoktatási Fel­ügyelősége — összhangban a MEK Termelés- és Műszaki Fejlesztési Főosztályával és a Pest megyei tanács illetékes szakigazgatási szervével — a szaporítóanyag-termelés, -termeltetés és -forgalmazás területén foglalkoztatott fizi­kai állományú dolgozók to­vábbképzési bázisintézmé­nyeként a halásztelki mező­gazdasági szakmunkásképző intézetet jelölte ki. Az inté­zet a továbbképzési tanfolya­mok szervezését már meg­kezdte, ez év őszén a tovább­képzés a faiskolakezelő beta­nítottmunkás-tanfolyammal kezdődik. Azok a szőlő- és gyümölcs ­szaporítóanyag-termelő üze­mek, amelyek közvetlen, vagy közvetve érdekeltek, dolgozóik továbbképzése ügyében a Pest megyei Me­zőgazdasági (Kertészeti) Szakmunkásképző Intézetet, Halásztelek; keressék, Családi' események völgyi Tibor Istvánnak és Ko­vács Máriának Ágnes, Keszeg Jánosnak és Dávid Ágnes Rozá­liának Zsolt, dr. Papp Károly­nak és Bordás Eva Irmának Adám, Demeter Zoltánnak és Almássy Borbálának László,'« Végh Gabornak és Gável ÍZita* Angélának Gábor. Szatmári Im­re Mihálynak és Horváth Ma- ' rián.ik Ágnes, Lelmiann László­nak és Kozma Editnek Edina Anita, Faragó Lászlónak és Bá­lint Aránka Etelkának László György, Kovács Györgynek és Kiss Annának György, Nagy Péternek és Boző Annának Pé­ter, Bodor Istvánnak es Tóth Erzsébetnek Eva Erzsébet, Fü­löp Imrének és Kovács Etelka Irénnek Márta Dózsa Jánosnak és Raffai Máriának György, Or­bán Zoltánnak és dr. Rádal Ilo­nának Gábor Zoltán, Madaras Lászlónak és Amler Márta Má­rtának Emese, Gárdián Lajos­nak cs Csiszár Erzsébetnek Ka­talin, Miklós Ferencnek és Ocs­kó Irénnek Erika. Bóka János Vilmosnak és Boscu Éva Mar­gitnak Bernadett Éva, Kovács Istvánnak és Miklós GizeUának Róbert, Székesl Lajosnak és Se­bők Erzsébetnek Beatrix Diána, Gyuris Zoltánnak és Kádár Németh Mária Ottlliának Beáta, Tóth János Istvánnak és Bllicz­ki Erzsébetnek Tibor János, Varga Ferencnek és Sándor Er­zsébet Zsuzsannának Zoltán, Dé­kány Istvánnak és Ottlik Erzsé­bet Mariának Zoltán István. Petránszki Albertnek és Besse­nyei Ilonának Nikoletta Kata­lin, Pálinkás Jánosnak és Bu­lázs Erzsébetnek Zsolt, Danyl Ferencnek és Szekeres Katalin­nak Andrea Rit+. Börcsök La­josnak és Födi Katalinnak Ka­talin. Hédi Ferencnek és Haj­dú Gizellának Beatrix, Sári Pál Péternek és Farkas Máriának Árpád Pál, Bukovlnszky Tamás Lászlónak és Kolozsy Mária Teodórának Nóra. Bába Mihály­nak és Balogh Erzsébet Máriá­nak Erzsébet Ilona, Ballá Vin­cének és Korek Eva Ilonának Zsolt. Takács Imrének és Bor­bély Erika Évának Orsolya, Er­dős Jánosnak és Fagler Eriká­nak Kinga Eva, Blacsl Józsefnek és Budai Katalinnak Nándor. Róbert, Keresztes Gyula Imré­nek és Malkócs Aranka Iloná­nak Gábor, ÜJvárl Istvánnak és Kovács Ilonának Ilona, Var­ga Szilveszternek és Simherc Emíliának Zsuzsanna, Zslkó György Gergelynek és Buknlcz Zsuzsanna Ibolyának Tibor, Szi­lád! Ferencnek és SzéU Julian­nának Gergely, Matos István­nak es Pataki Ágnesnek Róbert nevű gyermekük született. UI. kerület Szeged: Szeli Józsefnek ét: Turi Erzsébet Annának Zoltán, Balog Istvánnak és Barna Er­zsébet Máriának István László, Nyilasi Lászlónak és Vitai Klá­ra Gizellának Rita, Vtncze Jó­zsefnek es Gazdug Katalinnak: Péter. Nádházi Albertnek és Kovács Margit Juliannának Tí­mea, Kardos Bélának és Marko­vics Ágnesnek Róbert Tamás. Csiky Józsefnek és Nagy Ilona Muridnak Brigitta Mónika, Ki rály József Lászlónak és Zöld Irén Magdolnának József, Hajdú Józsefnek és Kirí Ilonának Il­dikó, Vágó Lajosnak és Horváth Ilonának Ildikó. Batka István Ferencnek es Prohászka Judit Máriának Orsolya, Kiss Imre nek és Csorba Magdolnának Magdolna, Nagy Sándornak és Berényi Erzsébetnek Olga, Csi­szár Istvánnak és Farkas Gi­zellának Csaba. Nikodérpusz Ti­bornak és Török Juliannának Tibor, Remzső Ferencnek és Nagy Ibolyának Fcrenc Róbert. Tanács Györgynek ég Mulati Zsuzsannának Erika. Kálmán Sándornak és Varga Máriának Eszter Zita. Mamcdov Mihály­nak és Jakus Máriának Anita, Maniedov Mihálynak és Jakus Máriának Csaba. Veréb István­nak és Kurunczl Évának Eva, Bánfl Józsefnek és Kovács Irén­nek Zsuzsanna Mónika, Kiss Istvánnak és Szenti Máriának Róbert, Kerepes Mátyás Tibor­nak és Tóth Mária Magdolná­nak Kornélia Mónika nevü gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Balassa Jözsefné Szojka Vilma, Szakái Károly, Kóté Elemér,' Sőregi András. Pulóez Ernó, Módos Imréno Szűcs Katalin, Gulyás Károly. Százl Mihály, spacsek György­né Jáhn Mária, dr. Szász Ist­vánné Llszka Jolán Sarolta. Papp István. Boldizsár Pálne Bárkányi Ilona. Musa Imre. Adat-Simon Mályásné Oábor Jolán. Vecsernyés Pélné Nugy­mlliály Rozalia, Szabó István. Tódor László. Balog Lászlóné Bleszics Etelka, Kornya Mi­halyne Don Julianna meghalt. u. kerület Szeged: Hídvégi Jánosnó An­tonyák Julianna, Letsch József­né Bellovits Elvira, Kósa Ber­talan meghalt. III. kerület Szeged: Villányi János, Guba Lajos, Gyovai Péter, Kónya Adám, Katona József, Csikós János, Sánta Antal, Klspéter Géza. Szél Mlhályné Barna Er­zsébet, stefanlk Etel, Maros Já­nosné Nagy Anna. Bodó Mihály. Berka Bálint, Sárosl Sándorné Kubtk Anna Emília, Mathlász Henrikne Fekete Terézia, Bor­bély Miklósné Oltványi Julian­na meghalt. Kiskundorozsma: Borsodi Já­nos, Nagy Józsefné Dudás Ju­lianna meghalt. Űj vitamin „U" nevezetű új vitamint próbáltak ki a Szovjetunió­ban. A készítmény gyomor­hurútban, valamint gyomor ­és nyombélfekélyben szenve­dők gyógyítása során fejt ki jótékony hatást. A vizsgálatok során kimu­tatták, hogy az űj vitamin normalizálja a gyomor és bélutak nyálkahártyájának állapotát, megszünteti a fe­kélyeket és más rendeli enes­segeket is. A vitamin kipró­bálása során kiderült, hogy alkalmazásával kétszer több beteg gyógyítható ki gyomor­éi bélúti betegségekből. Az új vitamin kiindulási anyaga az ismert aminosav — a metionin —, amely szá­mos élelmiszerben megtalál­ható. Különösen sokat tar­talmaz ebből az anyagbői n túró, _ »

Next

/
Thumbnails
Contents