Délmagyarország, 1975. október (65. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

Huszonöt év a tanácsnál EKE ISTVÁN Eke István Csepelen a há­ború előtt álmodni se merte, hogy egyszer milyen felelős beosztásba kerül, mennyire megbecsült ember lesz. Emel­gette a nehéz vasdarabokat, pontos méretre munkálta a szerszámgépeket. Aztán egyik napról a másikra kiemelték a fiatal esztergályost. Csong­rád megyébe került, és úgy váltogatta lakóhelyeit, ahogy a megyeszékhelyek változ­tak. Szentesen a közellátási kormánybiztos mellett dol­gozott, Hódmezővásárhelyen a megyei tanács begyűjtési osztályán pedig csoportveze­tő lett — Nagyon gyenge volt a termes 1951—52-ben. A ta­nács felelt az ellátásért. Szaktudás és felkészültség nélkül láttunk hozzá az új államigazgatási feladatokhoz. Sokat tanultunk, sokat dol­goztunk. Nem volt könnyű megbirkózni a gondokkal. Különösen azon az osztályon, ahol én voltam, sűrűsödtek a problémák. Be kellett gyűj­teni az élelmiszert, hogy mindenki asztalára jusson. Eke István papírt mutat, számokat olvashatok. Magya­rázza a statisztikát, ami a tanácsi dolgozók szaktudásá­nak fejlődését illusztrálja. 1950-ben a megyei tanácsi apparátus 16 százaléka egye­temi, 34 százaiéira középis­kolai, 50 százaléka általános Iskolai végzettséggel rendel­kezett. Ma a következő a helyzet: a diplomások ará­nya 64 százalék, a középis­kolát végzetteké 35 százalék. — A tanácsok megalakulá­sakor n vezetők közül csak egy embernek volt diplomá­ja. Nem bizonygatom, meny­nyit kellett tanulni. 1969-től vagyok a személyzeti osztály vezetője, s azóta még jobban látom a szakmai fejlődést. Ma már a tanácsi munkát nem lehet elvégezni megfe­lelő képzettség nélkül. Két­három éve nincs is hiány a hozzánk kopogtató fiatal dip­lomásokból. Az anyagi meg­becsülés is közrejátszik eb­ben. Strindberget! Bemutató a Szegedi Nemzeti Színházban Megbecsülésben nincs hi­ány, aki megérdemli, része­sül az elismerésből. Eke Ist­vánt tizenháromszor tüntet­ték ki, kétszer megkapta a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. Ügy alakult az élete, hogy hamar megszerette a tanácsi munkát, megértette: fárado­zásainak akkor van haszna, ha segít az embereken. Rényi Jozefa, a Csongrád megyei tanács vb szegedi járási hi­vatalának főelőadója, sze­reti, amit csinál. A tanácsok megalakulásakor az appará­tushoz került, előbb a mun­kaerő-tartalék hivatalnál dol­gozott, majd 1952-től a járá­si tanácsnál. Több átszerve-. zést megélve, most is ugyan­azt végzi, mint akkor — a munkaügyek intézője. — Ha az indulásra emlék­szem. egészen más jellegű dolgok jutnak eszembe. Most kevés a munkaerő, akkor pe­dig bőven jutott minden vá­rosra, községre. Nehéz volt elhelyezkedni Szegeden, így sokan erről a vidékről Duna­újvárosba, Kazincbarcikára és a bányaterületekre men­tek, költöztekT A hatvanas évektől kezdve a férfiaknak már jutott kenyérkeresőfog­lalkozás, a nőknek azonban az utóbbi években teremtet­tek munkaalkalmat. Kistelek, Mórahalom, Ásotthalom asz­szonyai ma bedolgoznak a szegedi ipari szövetkezetek­nek. Kisteleken a Kézmű­ipari Vállalat, Ásotthalmon a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat létesített telephelyet Az ország első munka­könyv-kiállítója. Ezt az első elismerést, kitüntetést kapta Rényi Jozefa 1953-ban. Hogy mennyire boldog volt, a já­rási tanács előadója? Néhány levelet mutat Az ország kü­lönböző helyein adták fel ezeket. Tanácsot kérnek a kollégák. Lelkesen beszél munkájá­ról, szavaiból kiérzem, hogy mi adott neki napról napra energiát — Soha nem volt nyűg, ha a régi szolgálati igazoláshoz búvárkodni kellett az iratok között Az embert láttam, s nem az aktákat. Örömmel tölt el, ha segíteni tudok egy családon, emberen. Ezért a munka megszínesedik, a vélt hivatali szürkeség eltűnik. Halász Miklós Közlekedési balesetek Szegeden, a Budapesti kör­út és a Pentelei sor keresz­teződésében Illés Gyula, Bor­dány, Seregélyes dűlő 101. szám alatti lakos gépkocsival elütötte a gyalogátkelőben dr. Végh Albert Ferencné, Tarján 216. szám alatti la­kost, aki olyan súlyosan sé­rült, hogy a klinikán meg­halt. A baleset ügyében a vizsgálat folyik. Sári Miklós, Szeged, Sán­dor utca 4. szám alatti la­kos kerékpárján irányjelzés nélkül kanyarodott Szegeden, a Rózsa és a Sándor utca kereszteződésében. Nem adott elsőbbséget egy szem­bejövő személygépkocsinak, amellyel összeütközött. A kerékpáros súlyos sérülései­be a mentőautóban meghalt. Szegeden, a József Attila sugárút és a Csorba utca ke­reszteződésében Sulyok Imre, Hódmezővásárhely, gorzsai állami gazdasági lakos az es­ti órákban személygépkocsi­val gyalogátkelőben elütötte Nagy Mihály, Szeged, Április 4. útja 16. szám alatit lakost, aki a helyszínen életét vesz­tette. A baleset ügyében a vizsgálat folyik. Szeged és Sándorfalva kö­zött Bercsényi Sándor, Sze­ged, Oroszlán utca 4. szám alatti lakos az esti órákban elütötte az úttest szélén a kerékpárja mellett álló Sza­bó Gáboc, Szeged* Külterü­let 39. szám alatti lakost, akit életveszélyes sérüléssel szállítottak a mentők' kór­házba. Szabálytalanul kanyaro­dott kerékpáron Szegeden, a Bakay Nándor és a Vásárhe­lyi Pál utca kereszteződésé­ben Csala Ferenc, Szeged, Kisteleki utca 11. szám alat­ti lakos. Nekiütközött egy te­herkocsinak, majd elesett és sérülést' szenvedett.. Kisteherkocsival nem adott elsőbbséget Szegeden, a Haj­nóczi és a Jósika utca ke­reszteződésében Szirovicza Károly, Deszk, Kossuth utca 8. szám alatti lakos, és ösz­szeütközött Szalma Mátyás, Szeged, Kénytelen sor 4. sz. alatti lakossal, aki motorke­rékpárt vezetett. A motoros sérülést szenvedett. Részegen vezetett személy­gépkocsit Szegeden, a Berli­ni körúton a Csongrádi su­gárút felé haladva, Báder István, Szeged, Boszorkány­sziget utca 4. szám alatti la­kos, és áttért a menetirány szerinti bal oldalra. Kis híja volt, hogy össze nem ütkö­zött egy vele szembejövő rendőrségi kocsival. A rend­őrjárőr visszafordult és Bá­der után hajtott, aki kocsi­jával egyik oldalról a má­sikra tért, majd miután ész­revette a mögötte haladó rendőrségi autót, nagy se­bességgel el akart előle haj­tani Utolértek és előállítót ták vérvételre a központi or­vosi ügyeletre, miután kocsi­ját az úton lezáratták vele, a kulcsokat pedig elvették tőle azzal, hogy azokat hétfő reggel 8 órakor megkapja a rendőrségen. Vasárnap este érték tetten ittas vezetésen, 7 óra után. Az orvosi ügye­leten Báder kikelt magából előállítása miatt, életveszé­lyesen megfenyegette a rend­őrjárőrt, minősíthetetlen ki­fejezések közepette támadó szándékot tanúsított. Báder István ügyében a vizsgálat tovább folyik. Rúzsa és Üllés között az esti órákban egy kanyarban felborult és fának vágódott személygépkocsijával Tari István, Üllés. Árpád dűlő 112. szám alatti lakos. A ko­csiban utazott Maróti László, Üllés, Petőfi dűlő 170., Man­gó János, Sziráki Ferenc, Sztankovics Tibor, Üllés, Pe­tőfi Sándor utca 45., 13., il­letve 14. szám alatti lakos. A gépkocsivezetővel együtt valamennyien sérülést szen­vedtek. Tarl Istvánt előállí­tották vérvételre és jogosít­ványát elvették. Ütpadkára, majd árokba szaladt személygépkocsival Szőregen. a Rabéi utcaban, Szeredi József, Szeged, Marx tér 19/A szám alatti lakos. Utasa, Filó József, Kübek­háza, Kossuth utca 330. szám alatti lakos sérüléseket szen­vedett Okölvívócsaták mértékegy­sége a menet. Vajon tragikus vagy komikus napjainkban az egymás gyöngéin éiőskö­dő házastársak családmo­dell je? Belesápad a nezö, vagy kikacagja, hogy több menetben szeme láttára idegronccsá szekírozzák egy­mást? A századfordulón August Strindberg úgy akar­ta, hogy belesápadjon. A Haláltánc 1969-es buseli be­mutatóját „előkészítő" Fried­rich Dürrenmatt pedig: hogy kikacagja. így lett a Halál­táncból Play Strindberg, azaz: Strindbcrg-játék. Es a felvonásokból menet 0 Nézzük az indítékokat! Strindberg, a fanatikus nő­gyűlölő. a pszichológiai él­ményt vad indulatokra mez­telenített hősökben kínálja.­A tragikum sarával ördögar­cot maszatol rájuk. Edgár, a tüzérkapitány és Alice, a né­hai színésznő, huszonöt év tűzfészkében szisztematiku­san és „szimmetrikusan" ir­totta a boldogságot: két gyermekük meghalt, a má­sik kettőt kölcsönösen egy­más ellen uszították, eltávo­lítva a szülői háztól; még a cselédek száma is kettő, ha kibírnák, és nem menekül­nének az elátkozott torony­ból. Edgár és Alice kiszol­gáltatottak a megváltó ha­lálnak, a lázadáshoz is erőt­lenek, más kiút elképzelhe­tetlen. Tipikusan polgári dráma csontváza, eufórikus izmokkal, emberhússal föl­aggatva, ahol a vesztegzár sem más. mint a résztvevők légszomjának jelképe. A fe­szültséget az táplálja, hogy a halállánc, a testi-lelki ve­getáció, a nyíltszíni botrány előcsarnokában folyik, egy­szer-egyszer túlfeszítik a húrt, hogy visszavonhatatla­nul kompromittálják egy­mást immár a külvilág előtt — mígnem az utolsó kísér­let bejön, fölfakasztva a tra­gédiát. Alig tudni, melyikük az ellenszenvesebb. A kapitány vagy asszonya, aki így konstatálja férje végső meg­semmisülését (Strindberg szavaival): „Fölösleges, hogy siratóasszonya legyek egyei­rohadt fenevadnak! Sintérek vagy boncolószolgáli kezébe való! Kerti trágyának sem volna elég finom ez a ta_ licska szemét!" Az önzés szélsőséges példányai meg­fertőzik a közelbe jutókat, mert erkölcsi paramétereik: kihasználni az embereket és túllépni rajtuk. 2. Ehhez az anatómiai tanul­mányhoz nyúlt Dürrenmatt, tudván tudva) a tragikust olykor csak hajszál választ­ja el a komikustól. Dürren­matt — aki korunk színpa­di műfajának a tragikoml­kumot vallja, mint az em­ber átvilágításának legalkal­masabb módját — tulajdon­képpen az Ibseni dramatur­giába vasalta bele az anti­drámáét. S jóllehet, elvben különállónak vallja magát az abszurdoktól, azért any­nylban közösek, hogy az ab­szurd dráma is valójában tragikomédia (Lehetne a Play címe: Á kapitány ha­lódik?) Strindberg Halál­táncában megérezte a szi­tuáció ellenállhatatlan komi­kussógat, ezért választotta a beavatkozás legkeményebb formáját, a műtétet. „Irodal­mi mondanivalóját elvetem, így éreztetem színpadi láto­másónak rokonságát a mo­dern drámával. A színész nem kényszerül démoni lel­kek tanulmányozásira, fel­adata, hogy a színpudon le­hetőséget teremtsen egy vég­letekig sűrített és leegysze­rűsített szöveg számára" — írta jegyzetében. Rövid pél­da a leegyszerűsített dialó­Acs S. Sándor felvétele A három szereplő: Básti Lajos (Edgár), Barta Mária (Alice) cs ifj. Újlaky László (Kurt) gusmenetekből. „Kurír Tu­lajdonképpen miért gyűlöli­tek egymást? Alice: Sejtel­mem sincs. Kurt: Valami oka csak van? Alice: Há­zasok vagyunk." A magya­rázkodás párlata a magya-. rázat, a költészeté a logika: így hajlik groteszkbe a tra­gikus. Két lényeges különb­ség jelzi a műtétet. Kima­rad Strindberg drámájából a végkifejlethez nélkülözhe­tetlen két szereplő, Edgár lánya és Kurt fia, szerel­mük húzza keresztül a ka­pitány számítását (lányát az ezredes feleségének szánta), aki ettől kap gutaütést. A másik: Kurt, a karantén­mester, Dürrenmattnói győz­tesen, a szélhámosok kedé­lyes biztonságával távozik, amott meg lényegében a ka­pitány manipulációinak ál­dozata. te A Play Strindberg „szín­házi olvasmány". Á műtét célja, hogy a meztelen, cson­ka mondatok színészek há­tán gólyalábakra költözze­nek, a tragikum ronda­bugyrait fölszöktetve a ko­mikum felhőibe. (Azért sze­retnénk ezt hangsúlyozni, mert Déry Tibor ismert ag­gályai a Dürrenmatt-válto­zat olvastán támadtak. A kitűnő író még kéziratban, frissen vetette össze az ere­detivel, s a múzsák tenden­ciózus bekerítése miatt füs­tölgött. A műtött drámát be­tegnek, gyönge paródiának, „élve megkopasztott haty­tyúnak" dorgálta, s különö­sen „fogyókúrára fogott nyelvezetén, a köznap szó­kincsére apasztott" techniká­ján verte el a port Be­szélgettem erről Bástí La-1­jóssal, ő a közönségre és ta­lálóan Babitsra hivatkozott, aki Shakespeare-t száműzte volna a színpadról, vissza a könyvekbe. De a vita mesz­sze röpítene...) 4. A szegedi bemutató a fő­városi kópiája. Bevallottan, hiszen a rendező Marton Endre és a Katona József Színház sikerelőadásainak fő részvényese, Básti Lajos, el­jött Szegedre — még sincs másodlagosság. utánérzés. Más környezet, két új sze­replő: friss, célratartó, ha­tását el nem tévesztő pre­mier. Marton Endre min­denekelőtt a dialógusok fe­szességét vigyázta, kitűnően érezte meg, hogy a játék stílusához a ritmus kínál kulcsot Ügy komponálta a tizenkét képet (menetet), mint valami rapszódiát. Gyarmathy Ágnes torony­hangulatú, fülledten lakályos szobaképe és a szereplők jel­leméhez elszínezett jelmezei a strindbergl világot áraszt­ják, hozzá Simon Zoltán kí­sérőzenéje (a gramofonok ódon illatával karistoló, pattogó) mintha a dürren­matti cinizmust ellenpontoz­ná. A látvány és a zene ka­raktere remek foglalat a já­ték kopogós, könyörtelen, groteszk stílusához. Hogy a nézőnek valamelyest rálátá­sa legyen, a meneteket be­konferálják. Básti Lajos fáradhatatlan és tündöklő. Edgarja perszlf­lázs, melynek hősi-roman­tikus makettjét már annyi­szor öltötte magára. Egyet­len hatalmas indulatból ját­szik majd két órát, elősora­koztatva gazdag eszköztárá­nak rejtett . tartalékait. Je­lenlétének fényében fölerő­södnek a szegedi partnerek erényei. Nem mintha Barta Mariéról valami merőben újat tudnánk meg, hiszen már a Witfcievicz-premieren meggyőzött színészi intelli­genciájának ritka adomá­nyáról, arról a természetes képességéről, amivel a kí­vánt stílust elsajátítja. Hű­vösen érzéki Alice, biztosan méri föl a házastársi távol­ságot és közelséget, humora és eleganciája van. Az a bi­zonyos harmadik, Kurt- ifj. XJJlaky László. Mozgása a csapdák útvesztőjében is ál­dozatát leső rókéé, ravasz és kiszámított. Mértéktartó gesztusaival eleven tükröt tart a csatázók elé, róla. arckifejezésein ítélhetik meg a harc pillanatnyi kimene­telét. Ügyesen manőverezik: ha kell. gyűjtőlencse, más­kor szórólencse ez a tekin­tet. A Play Strindberg nagy sikere lesz az idei szezon­nak. Nikolcnyi István Bauxit — külszíni fejtéssel Iharkúton, a Bakonyi Bauxitbányák területén, újabb külszíni fejtésre al­kalmas bauxitlencsét talál­tak a Bauxit Kutató Válla­lat szakemberei. Ezt megelő­zően az elmúlt esztendőben a kutatók már átadtak a termelésnek egy, százezer tonnás készletű külszíni len­csét, ennek kitermelése még ebben az évben befejeződik. Az újabb bauxitlencseről a szükséges információkat gyűjti a kutatóvállalat, és ezt követően megkezdik a külszíni fejtést,

Next

/
Thumbnails
Contents