Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

w VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! £ GYARORSL 65. évfolyam 206. szám 1975. szeptember 3., szerda Ára: 80 fiitér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A VDK születésnapján: Nagygyűlés Csepelen Harminc esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án ala­kult meg a Vietnami Demokratikus Köztársaság. Az évfor­duló alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden délután nagygyűlést rendezett a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárának kultúrtermében. Részt vett a nagygyűlésen és az elnökségben foglalt he­lyet Övári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Borbándi János, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese. Keserű Jánosné könnyűipari miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, Roska István külügyminiszter-helyettes, dr. Molnár Endre, a budapesti pártbizottság titkára, továbbá társadalmi és tömegszervezeteink számos vezetője, a Csepel Vas- és Fém­művek, a Szerszámgépgyár több kiváló dolgozója. Az elnök­ség tagja volt Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság és Nguyen Phu Soai, a Dél-vietnami Köz­társaság budapesti nagykövete. Elhangzott a VDK nemzeti himnusza és a magyar him­nusz, majd — dr. Molnár Bélának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának elnöki megnyitója után — Borbándi János mondott ünnepi beszédet. Borbándi János beszéde Borbándi János elöljáró- Phunál a jól felszerelt fran­dában emlékeztetett arra, hogy 30 esztendővel ezelőtt, 1945. szeptember 2-án ala­kult meg a Vietnami De­mokratikus Köztársaság, majd beszédét így folytatta: — A vietnami nép sok szenvedéssel, nélkülözéssel, kemény harccal és nagy vér­aldozatokkal, de töketlen hittel jutott el a forradalom győzelméig, egész Vietnam szabadságának kivívásáig. Sikeres küzdelmének alap­vető forrása a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom, és a szovjet népnek a máso­dik világháborúban aratott győzelme voli. Európában a hitleri fasizmus, Távol-Ke­leten a japán militarizmus szétzúzása új lendületet adott a nemzeti felszabadu­lásért küzdő indokínai né­pek forradalmi mozgalmá­nak, amely végül is teljes kudarcra ítélte a régi és az űj gyarmatosítók uralmát — A néphatalom létrejöt­te és megszilárdulása adta meg a vietnami népnek a cia hadsereg kilencéves há­borúja, s ez már akkor messze előremutató példát adott Indokína népeinek, s más gyarmati sorban élő or­szágoknak. Az 1954-ben alá­irt genfi egyezmény elismer­te Vietnam szuverenitását és egységét; kimondta, hogy záros határidőn belül álta­lános titkos választásókat kell tartani, s így egyesíteni az ország két részét. A sai­goni rezsim azonban szabo­talta az egyezmény végre­hajtását, hajszát indított a haladó erők ellen, s az ame­rikai fegyveres erők mögé bújva, azok aktív támogatá­sával újból a nép elleni nyílt, fegyveres erőszak út­jára lépett. Ez ellen szer­veződött az ellenállás, amely a Dél-vietnami Nemzeti Felszabaditási Front kerete­in belül a legszélesebb for­radalmi tömegeket mozgósí­totta. Hiábavalónak bizo­nyult a francia gyarmatosí­tók nyomába lépő amerikai imperializmus, és lakájaik lehetőséget, hogy végre ma- közvetlen katonai interven­ga rendelkezzék saját sor- ciója, több évig tartó „kü­sával. Valamennyien jól lönleges és korlátozott" há­tudjuk, hogy az elmúlt több mint három évtizedben a vietnami nép szinte meg­szakítás nélkül, súlyos vér­áldozatokat követelő honvé­dő harcot vívott független­ségéért, az imperialista ha­talmak megújuló interven­ciói ellen. A gyarmatosítók súlyos vereségével ért vé­get 1954-ben Dien Bien főt, amit kiegészített még a dél-vietnami bábrezsim több mint egymilliós hadserege. Az amerikai légierő Viet­namra, Laoszra és Kam­bodzsára három és félszer annyi bombát szórt, mint amennyit a nyugati szövet­ségesek ledobtak a második világháború összes hadszín­tereire. — A vietnami nép ezzel az óriási erővel szembeállí­totta bátorságát és önfelál­dozó hősiességét. Az északi országrészben kivédte és el­hárította az agresszió csapásait, a déli or­szágrészben pedig véget ve­tett az amerikai imperializ­mus másfél évtizedes ural­mának. Valóra váltotta nagy fiának, Ho Si Minh elvtárs­nak végakaratát. Tisztelettel és a legnagyobb megbecsü­léssel adózunk a vietnami népnek azért, hogy vállalta és megvívta szabadságküz­delmét, s közben még arra is volt ereje, hogy cselekvő szolidaritással álljon az in­dokínai testvernépek olda­lán. Ma már történelmi tény, hogy a vietnami nép győzelme az egész haladó emberiség győzelme, az im­perializmus kudarca, az igazságos ügy diadala. A vietnami nép hősies helyt­állása- mellett a győzelem fontos tényezője volt az az internacionalista szolidaritás és hatékony támogatás, ame­lyet a harcoló vietnami nép a szocialista országoktól, el­sősorban a Szovjetuniótól, a világ haladó erőitől kapott. Számunkra különösen fontos tanulság, hogy ez a győze­lem a nemzetközi enyhülés körülményei között született meg, szoros összefüggésben a szocialista közösség béke­offenzívájának sikereivel. Azt igazolja, hogy a békés egymás mellett élés elveire alapozott külpolitikai tevé­kenység, a népek egységes és tömegméretű békeakciói elősegítik a függetlenségi harcok sikerét és a függet­(Folytatás a 2. oldalon.) Nemzetközi biológiai szimpózium Szegeden Tegnap, kedden, az MTA Szegedi Bioló­giai Központjában, négynapos nemzetközi szimpózium kezdődött, az UNESCO támo­gatásával, a Nemzetközi Sejtbiológiai Szer­vezet, az ICRO védnökségével. Az utóbbi évek kutatásai egyre világosabbá tették, hogy az élőlények sejtjeiben előforduló bonyolult szerkezetek, az úgynevezett sejt­szervecskék, az őket alkotó óriás moleku­lákból, megfelelő körülmények között, spontán módon alakulnak ki. A makro­molekulák sajátossága a magasabb szer­veződés, az önmaguktól való felépülés le­hetősége. Ennek a folyamatnak törvény­szerűségeit vitatják meg a kongresszuson. Az „önmagától felépül'? problémájának sokrétű kutatása azért is fontos, hogy to­vább haladhassanak, újabb eredményeket érjenek el a tudományos kutatók az élet keletkezésének és kialakulásának felderí­tésében. A világ különböző tájairól, 13 or­szágból a legkiválóbb tudósok látogattak Szegedre, továbbá több mint 100 hazai bio­lógus kutató vesz részt a tudományos ülésen. A vendégek között van S. E. Luria Cambridge-ből, akit 1968-ban élettani No­bel-díjjal tüntettek ki, valamint R. D. Hotchkiss professzor, a neves genetikus New Yorkból, és O. B. Ptycin professzor, a kiváló szovjet enzimológus, valamint H. G. Wittmann professzor Nyugat-Berlin­ből, akit kutatása; elismeréséül az Európái Biokémiai Társaságok Uniója ez évi nagy­díjával tüntettek ki. A tanácskozás mintegy 180 résztvevőjét Straub F. Brúnó akadémikus, az MTA Szegedi Biológiai Központjának főigazgató­ja köszöntötte, majd megkezdődtek az elő­adások. A munkaverseny második szakaszában: H nz olajprogram sikeres * végrehajtásáért Pártunk és kormányunk felhívta figyelmünket az energiatakarékosságra, az élet minden területén. Ta­karékoskodunk a villannyal, vízzel, gázzal, benzinnel, olajjal, gyárainkban és ház­tartásainkban egyaránt. Fon­tos persze a takarékosság ott is, ahol az energiát ter­melik, mind például a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat szegedi üze­mében. A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny má­sodik szakaszában fő cél tehát — a tervszerű, folya­matos termelés mellett — a takarékosság. Nagyop sok import, vegyianyagot hasz­nálnak a különböző termelé­si folyamatokban, nem mind­egy, hogyan gazdálkodnak velük. Eddig több millió fo­rint értékű, drága vegyszert takarítottak meg gondosság­gal, más anyagokat — meg­felelő kísérletezés után — hazaiakkal pótoltak. Több mint 200 ezer forintot ered­ményezett az is, hogy a gáz­üzemi import műszereket hazai, sőt saját gyártmányú alkatrészek beépítésével oldották meg, ahol lehetett. Üzemanyag-megtakarításból az egész évre 300 ezer fo­rintot vállaltak; áprilisig már 220 ezret teljesítettek. Mintegy félmillió forint költséget sikerült megtakarí­tani n távvezetékes olajszál­lításnál. A kőolaj engedélye-' zett szállítási veszteségét is csökkentették, több százezer mat. Nem látni munka nél­kül sétálgató, ácsorgó embe­reket. Annál többször talál­kozunk olyan munkásokkal, akik több munkakörhöz is értenek, s mindig azt csinál­ják, amit kell. Több munkakör ellátásá­hoz több, magasabb szak­mai képzettség szükséges. A termelési üzemegységből pél­dául tizenheten tettek ered­ményes vizsgát olajbányász forint értékű olajat mentet- szakmunkás-tanfolyamon, he­tek meg a népgazdaságnak. Az oíajmezőn a munkáske­zekre nagy szükség van, a létszám gyakorlatilag . meg­sem emelkedett az utóbbi néhány évben. A munkaver­seny egyik sarkalatos szem­pontja ezért a munkaidő alapos kihasználása, a mun­kafegyelem fokozott szilárdí­tása. Nem arról van itt szó, hogy ezentúl nem lazsálnak teo járnak olajipari szakkö­zépiskolába, technikusi minő­sítő vizsgára is tizenheten vállalkoztak. Most készítik elő a szakmunkások tovább­képzésének tematikáját, tan­anyagát, s szervezik a hall­gatóságot. Közben szakmai előadásokat tartanak, ame­lyeken a dolgozók bővíthetik ismereteik körét. A tömeg­sport is szélesedik Algyön; a termelőberendezések mel- Kosárlabda-bajnokságot ren lett. Az olajbányászok ezt eddig sem tették. Igazolat­lan hiányzás viszont gyakran előfordult. Ez utóbbi ellen küzdenek az olajmező szo­cialista brigádjai: a mun­deztek az üzemegységek részvételével, végigfutották sokan a felszabadulási mér­föld 1945 méterét, kispuska­lövészetre is sor került, s népszerű a labdarúgás. A borúja, majd hírhedt „viet­namizálása" — vagyis az ázsiai népek egymásra uszí­tásának stratégiája. Hivata­los amerikai adatok szerint az Egyesült Államok köz­vetlen kiadásai a vietnami háborúban meghaladták a 140 milliárd dollárt. Expe­díciós haderejének létszáma 1968 végén elérte az 585 000 Vietnam kaverseny keretében a tava- szocialista munkaverseny lyihoz képest minimálisra kívánják csökkenteni az iga­zolatlan napok számát. Ezért bizony közös nevelő munká­val meg kell küzdeni. A bri­gádok tagjai ellenőrzik, s fe­lelősségre is vonják egymást. A kollektívák ereje biztosí­téka a sikernek. Az olajme­zőn nemigen ismerik a „bel­ső munkanélküliség" fogai­nagy tömegeket mozgat a szegedi olajosoknál is. Sok­rétű kollektív tevékenység­re ösztönzi az embereket: aktív termelő munkára, ta­nulásra, sportolásra, társa­dalmi munkára, egy sor olyan dologra, ami hasznos szocialista gazdálkodásunk­nak, életünknek B. L A háború vérzivatarai után immár békés élet köszön­tött Vietnam népére. Képeink, amelyeket a VNA, a Viet­nami Távirati Iroda riporterei az idén nyáron készítettek, erről adnak mozaikot. A haiphongí kikötő Duyen Hai gépgyárában az idén nyolc. Az amerikaiak koncentrációs táboraiból a felszabadulás Több száz dolgozó tölti nyári szabadságát szakszervezeti egyenként 160 köbméter/óra kapacitasu kotrohajót állítottak után hazatért Hoa Kha„h-i parasztok dolgoznak egy rizs- TbSSSL A^fléítolSÍ S dő. A képen: A nyolcadik kotróhajó a gyár dokkjában földön Dél-Vietnamban, ft|y Tho tartományban parton t

Next

/
Thumbnails
Contents