Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

2 Szerda, 1975. szeptember 10. Nagygyűlés Csepelen (Folytatás az L oldalról.) lenné vált országok nemzeti fejlődését. Mindez alátá­masztja azt az igazságot, hogy korunkban a szocializ­mus alapvető befolyást gya­korol a történelem meneté­re. Alátámasztja azt is, hogy eleve kudarcra van ítélve a haladásellenes erőknek az a kísérlete, hogy visszafordít­sák a történelem kerekét, elnyomják a békéért, a nem­zeti felszabadulásért és a társadalmi haladásért küz­dő népek mozgalmát. A kormány elnökhelyette­se a továbbiakban arról be­szélt, hogy a Vietnami De­mokratikus Köztársaság — forradalmi tapasztalatokban gazdag pártja vezetésével — az imperialista betolakodók Napjainkban tovább folyik a szocialista mezőgazdasági termelés anyagi-technikai feltételeinek fejlesztése, s ennek nyomán a társada­lompolitikai célok megvaló­sítása. Borbándi János le­szögezte, hogy hazánk — a proletár nemzetköziség szel­lemében erőnkhöz és anyagi lehetőségeinkhez mérten, most és a jövőben is segíti a testvéri vietnami nép or­szágépítő munkáját. Borbándi János végezetül időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről szólott, majd beszédét így zárta: — Bízunk abban, hogy az ENSZ-közgyűlés legközeleh­bi ülésszakán pozitívan fog­lal majd állást a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Dél-vietnami Köztár­elleni harc közepette is nagy saság tagfelvételi ügyében, s figyelmet fordított a szocia­lista rendszer építésére és erősítésére, a gazdasági munkára; a párizsi egyez­ményt követően kétéves helyreállítási tervet dolgoz­tak ki és valósítottak meg. a kérdést ismét a Biztonsági Tanács elé utalja. * A kormány elnökhelyette­sének nagy tapssal fogadott szavai után Nguyen Manh Cam emelkedett szólásra. Nguyen Manh Cam beszéde Elöljáróban részletesen szólt a VDK megalakulásának kö­rülményeiről, szólt arról, hogy a vietnami nép a 30 esztendeje kelt függetlenségi nyilatkozat jegyében folytat­ta három évtizedes harcát függetlenségéért. Meghiúsí­totta a francia imperializmus kilenc évig tartó agresszió­ját, s óriási elszántsággal vette fel a küzdelmet az amerikai imperializmussal. A nép megvédte országát észa­kon, s teljes egészében fel­számolta az amerikai neoko­lonializmust Dél-Vietnam­ban. — Az elmúlt 30 esztendő alatt — folytatta a nagykö­vet — a vietnami nép — a Vietnami Dolgozók Pártjá­nak vezetésével — egységbe tömörülve, elszántan vívta szabadságharcát, amelyet odaadóan segítettek a testvé­ri szocialista országok, együttérzéssel támogattak a világ békeszerető népei. A vietnami nép az elmúlt har­minc évben két forradalmi feladat megvalósításáért küz­dött: a nemzeti demokrati­kus forradalom ügyéért az egész országban, s a szocia­lizmus építéséért északon. — Hazánkban azonban az elmúlt harminc évből alig 10 esztendő jutott csak a békés építőmunkára. — A párizsi megállapodás aláírását követően népünk teljes erővel látott hozzá a háborús sebek begyógyításá­hoz. E munkában jelentős si­kereket könyvelhetünk el. Gazdaságunk több ágazatá­nak termelése máris elérte, vagy túlszárnyalta a háború előtti szintet. — Dél-Vietnamban a tör­ténelmi győzelem némi vál­tozásokat hozott már a for­radalmi hatalom első napjai­ban. A helyzet gyors ütem­ben normalizálódott, az élet hamar visszatért a rendes kerékvágásba, megélénkültek a városok, fokozatosan ter­melni kezdtek a gyárak, üze­mek. — Győzelmeink, a vietna­mi nép vágyainak megteste­sítői azért születtek meg, mert a Vietnami Dolgozók Pártja helyes irányban ve­zette népünket — hangsú­lyozta a nagykövet, majd méltatta Ho Si Minh elnök történelmi érdemeit A nagykövet végezetül kö­szönetet mondott a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar kormánynak és a testvéri magyar népnek azért a támogatásért, segítségért, amelyben a vietnami nép igaz ügyét részesítette. Ezután Horváth István, a gyár „Hanoi" szocialista bri­gádjának vezetője jelképesen átadta a VDK nagyköveté­nek a gyári munkáskollektí­va ajándékát, értékes sugár­fúrógépeket és 40 kerékpárt. A nagygyűlés művészi mű­sorral, majd az Internacio­nálé hangjaival ért véget. m m Ünnepség Hódmezővásárhelyen Tegnap délután Hódmező­vásárhelyen a KISZ-fiatalok ünnepélyes külsőségek kö­zött emlékeztek meg a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kikiáltásának 30. év­fordulójáról. A jubileum tiszteletére a KISZ városi bizottsága és az Alföldi Por­celángyár KISZ-bizottsága közösen ifjúsági nagygyűlést rendezett. A délelőtti órákban Vá­sárhelyre érkezett két Sze­geden tanuló vietnami fia­tal Bódi Györgynek, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első titkárának kíséretében. Rövid városnézés után a vendégek az Alföldi Porce­lángyárba látogattak, ahol a gyár életével, termékeivel Ismerkedtek meg. Ezt követően, délután ke­rült sor az ifjúsági nagy­gyűlésre az edénygyár be­mutatótermében. Részt vett a nagygyűlés elnökségében Dobai József, a városi párt­bizottság titkára és dr. Csa­tordai Antal, a városi ta­nács elnöke is. Megnyitóként Muzsai And­rás pol-beaténekes hangula­tos dalokat adott elő, majd Baranyai Antal, a porcelán­gyár KISZ-bizottságának tit­kára köszöntötte a résztve­vőket. Ezt követően Bódi György mondott ünnepi be­szédet, kiemelve a vietnami nép hősies harcát a, szabad­ságért és a demokratikus Vietnam továbbfejlődésének lehetőségeit. Majd az egyik vietnami diák szólt a fiata­lokhoz, hangsúlyozva, hogy a békés, egységes, függet­len Vietnam kivívása nem valósulhatott volna meg a szocialista tábor segítsége nélküL Az ünnepség további ré­szében Szabó Gáspár, a KISZ városi bizottságának titkára ismertette az ifjúsági szövetség bizottsága által Vietnamért indított kommu­nista műszakakció eredmé­nyeit Az esti Órákban a porce­lángyári albérlők házának klubjában szolidaritási est. zárta a programot. A jól sikerült rendezvényen Mu­zsai András pol-beaténekes szórakoztatta a fiatalokat Parafálták az egyiptomi­izraeli megállapodást # Alexandria (AFP) Henry Kissinger amerikai külügyminisztér hétfőn, a késő esti órákban Izraelből yisszaérkezett Alexandriába, miután a délután folyamán az izraeli kormány parafál­ta az amerikai közvetítéssel létrejött, egyiptomi—izraeli katonai megállapodást. A kairói rádió jelentése szerint nem sokkal Kissinger megérkezése után Alexand­riában az egyiptomi kor­mány is parafálta a megálla­podást. Szadat elnök jelenlétében egyiptomi részről a megálla­podás okmányát Mohammed Ali Fahmi, az egyiptomi ve­zérkar főnöke és Ahmed Oszmán, az EAK-nak Genf­ben, az ENSZ európai köz­pontjánál akkreditált képvi­selője, nagykövet látta el kézjegyével. Ezt megelőzően Mamduh Szalem egyiptomi miniszter­elnök és Henry Kissinger amerikai külügyminiszter parafálta az amerikai szak­értők állomásoztatásáról szó­ló megállapodást. Közéleti napló KÁDÁR JÁNOS ÉS LOSONCZI PÁL JÓKÍVÁNSÁGAI A 75 ÉVES KEKKONENNEK Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kifejezte jókívánságait Urho Kaleva Kekkonennek, a Finn Köz­társaság elnökének 75. szü­letésnapja alkalmábóL Dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke 75. születésnapjával kapcsolatos ünnepségekre kedden Helsin­kibe utazott dr. Trautmann Rezső, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának helyettes elnöke. GÁSPÁR SÁNDOR NÓGRÁD MEGYÉBEN Gáspár Sándor, az MSZMP megye politikai és gazdasági helyzetéről. Ezt követően Gáspár Sándor Géczi János társaságában felkereste a megye legnagyobb nehézipa­ri gyárát, a Salgótarjáni Ko­hászati Üzemeket Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára kedden Salgótarjánba látogatott, ahol a megyei pártszékházban Gé­czi János, az MSZMP Nóg­rád megyei bizottságának el­ső titkára tájékoztatta a ANGOLAI DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA MAGYARORSZÁGON Az Angolai Népi Felszaba- Népfront Országos Tanácsá­Eouador Helyreállt a rend # Quito (Reuter) Egy nappal a sikertelen puccskísérlet után Ecuador fővárosában lényegében helyreállt a rend. Guillermo Rodriguez Lara elnök este 9 órától hajnali 5 óráig tartó kijárási tilalmat rendelt el. A lázadók vezéreit, Raul Gonzalez tábornokot, a ve­zérkari főnökök egyesített bizottságának elnökét, Jü­an Araujo tábornokot, a hadsereg főfelügyelőjét és Jorge Cevallos ezredest, a quitoi katonai körzet pa­rancsnokát, akik hétfőn meg­adták magukat, kedden bör­tönbe zárták. Rodriguez el­nök, akinek időben sikerült elmenekülnie az elnöki palo­tából, egy páncélos oszlop élén tért vissza a fővárosba, és közölte, hogy a lázadók elnyerik méltó büntetésüket. Nagyarányú letartóztatások folynak azokban a polgári körökben is, amelyek támo­gatták a zendülőket. ditási Mozgalom (MPLA) küldöttsége, Iko Carreirának, az MPLA Politikai Bizottsá­ga tagjának vezetésével au­gusztus 29.—szeptember 2. között látogatást tett hazánk­ban. A küldöttséget fogadta Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. A delegáció megbeszé­lést folytatott Harmati Sán­dorral, a Magyar Szolidari­tási Bizottság elnökével és Molnár Bélával, a Hazafias nak titkárával, látogatást tett Garai Róbert külügyminisz­ter-helyettesnél. A vendégek tájékoztatást adtak az ango­lai népnek az ország függet­lenségéért és egységéért, a demokratikus nemzeti fel­emelkedésért folytatott küz­delméről, és köszönetüket fe­jezték ki a magyar népnek az angolai felszabadítás! mozgalom részére nyújtott támogatásért SZOVJET PÁRTMUNKASKÜLDOTTSfiG ÉRKEZETT HAZÁNKBA MSZMP Központi Bi- hegyi repülőtéren dr. Az zottságának meghívására kedden hazánkba érkezett az SZKP Központi Bizottságá­nak pártmunkásküldöttsége Ivan Szokolovnak, az SZKP harkovi területi pártbizottsá­ga első titkárának vezetésé­vel. A küldöttséget a Feri­Szla­menicky István, az MSZMP KB ipari, mezőgazdasági és közlekedési osztályának he­lyettes vezetője fogadta. Je­len volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe. KANADAI MINISZTER LÁTOGATÁSA 3. H. Faulkner kanadai ál­lamminiszter és felesége, va­lamint Peter Roberts minisz­terhelyettes, akik dr. Orbán László kulturális miniszter vendégeként tartózkodtak hazánkban, egyhetes magyar­országi látogatás után ked­den elutaztak. J. H. Faulk­nert fogadta Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. A kanadai állam­miniszter tárgyalást folyta­tott dr. Orbán László kul­turális miniszterrel, látoga­tást tett dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszternél és dr. Rosta Endrénél, a KKI el­nökénél is. Kormányátalakítás Peruban • Lima (TASZSZ) Limában hivatalosan beje­lentették, hogy átalakításo­kat hajtottak végre a perui kormányban. Változás tör­tént a belügyi tárca élén: az új miniszter Cesar Campos Cesada lett. Luis Barua Cas­taneda, a kormány egyetlen polgári tagja, a gazdasági és pénzügyminiszteri tárcát kapta, bánya- és energiaügyi miniszterré Luis la Vera Ve­lardet választották. A perui dolgozók általános szövetsége közleményt adott ki, melyben elemzi a belpo­litikai helyzetet az ország vezetésében bekövetkezett változások kapcsán. Tóth Béla: ül Sl |1 •EDI RE! . m mm ;elo u II Rózsa Ferenc Szakközép­iskola (8701 Szeged, Pl. 503) gép] Armütechnlkai végzettségűek számára gépjárműtechnikusi államvizsga előkészítő tanfolyamot szervez. érdeklődni lehet a fenti címen, vagy személyesen. 93. De gyerünk csak vissza legalább képzeletben a mi utcánkba, ahol a nyolcvanas években a kis Gyula gyerek, aki én voltam, a műhely mélyén először olvasott csodálatos dolgokat könyvekből, amelyek bizony közönséges kalendáriumok vol­tak. A nagyapám, Káló Antal, az utolsó szegedj remekes gombkötőmester volt, halálig hithű függetlenségi és negyvennyolcas, aki mindig zsi­nóros magyar ruhákban járt és a millenniumkor nekem is csináltatott egyet. Legfőbb ambíciója volt, hogy ez a magyar mívesség öröklődjék. Ró­lam látta, hogy én elveszett ember vagyok az ipar számára, hát a legényét, a Ferkót akarta mindenképpen méltó utódává tenni. Múltkor ta­lálkoztam Ferkóval, aki Ferenc bácsi lett és postás. Pénzes leveleket hozott, bár csak minél többször lenne találkozásunk! Apai ágon asztalos família az enyém, majd­nem azt lehetne mondani, hogy dinasztia. Az én nagybátyám volt Juhász György, a felsővárosi asztalos, a legelső szegedi iparosok egyike, aki­nek Ferenc József nagy medáliát adott és akinek műhelyében nekem a forgács illata tetszett a leginkább. Én, ha szépet álmodom, nem akácil­latról, hanem a friss forgács édes illatáról. Nagybátyámnak volt egy díszkardja is, ezt rám hagyta a testamentomában. Lehet, hogy tő­le maradt örökségül a Gyalu álnév is, amelyen komoly humoros írásaimat szoktam elkövetni. A díszkarddal persze nem sokra mentem, egy ócskás vette meg olcsón, M tudja talán valame­lyik vidéki városi színház hőseinek oldalán fi­tyeg a Bánk bánban és az Ocskay brigadéros­ban? Mikor nagybátyám meghalt, a gyászjelentésen olvastam először a néhai jelzőt, a neve előtt. Másnap már büszkén írtam a szótáraim és dol­gozataim födelére: néhai Juhász Gyula. Persze a tanárom homéri kacaj közben világosított föl a nagy tévedésről. Azóta nincsenek nemesi ambí­cióim. A latin nyelvből tudtam meg, hogy az indust­ria, vagyis az ipar alapjában véve szorgalmat je­lent. Csak azt nem értettem sehogyse, hogy mi­ért akarták mindenáron ipari pályára küldeni azokat, a nebulókat, akikből éppen a szorgalom hiányzott? Mint ahogy azon is sokszor elcsodálkoztam azóta, miért mondják a rossz költőre, hogy susz­ter? Holott a suszter rendesen igen jó cipőt szokott készíteni és legritkább esetben nyomo­rítja el lábunkat úgy, ahogy a rossz költő szok­ta a verslábakat. Meg azután miért nevezik el drámaiparosnak azokat a színpadi szerzőket, akik rossz darabot írnak és mégis jó sok pénzt keresnek? Az asztalos nem csinál rossz darabokat, in­kább remekelni próbál, mint a régi mesterek. No de egyéb és más is van, amit nemigen le­het megérteni ebben a tótágast álló világban, amelyben az érdemet is tótágast állítják föl és a hol a kaptafáról igen csak az uborkafára sze­retnek fölkapaszkodni az emberek. A derék, be­csületes, tanult és szorgalmas magyar iparos hős­költeményét érdemes volna megírni napjaink­ban. És erről eszembe jut az is, hogy milyen mostoha gyermeke volt eddig a magyar iparos­ság az irodalomnak. Talán a nagy mesemondó, a bűbájos Jókai állított neki legszebb és legmél­tóbb emléket a Magyar nábob Barna Sándoré­nak, a fiatal asztaloslegénynek végtelenül ro­konszenves alakjában, akit a tanulás vágya Pá­risba vitt ki, aki Rousseau sírját keresi föl é§ tisztesség és lovagiasság dolgában megszégyeníti az elpuhult és elromlott főnemest. De mennyi Barna Sándorunk van nekünk, mennyi magyar tehetség, erő, érték és érdem, ám az írók leg­többjénél egészen mostanáig a gentrynél kezdő­dött az ember és az úrnál végződött a magyar. Hogy is mondjam csak, magam is iparkodni fogok, hogy a magyar ipart valamiképpen megörökít­sem valamilyen költői munkámban. Remélem el­jutok idáig. Most pedig fölhívom a nyájas olvasó figyel­mét legközelebbi tanulmányomra, amely a ke­reskedelemhez való viszonyomat világítja meg. (Bár már a külvárosokat is megvilágítanák és azok elméjét nemkülönben, akik kézzel-lábbal parasztországot akarnak teremteni a szabadság és haladás Magyarországa helyébe.) ESTI ÜJSÁG (1927. augusztus 24-én)l A Hibi­zsibi, a Banana, a Budapest és a Black-Botton az új tánckreációk. A szegedi táncmesterek mégis kitartanak a charleston és a tangó mellett. (Az Esti Újság munkatársától.) A modern ze­nében és a divatos, modern táncban az érzékek szertelenségekig fokozqtt skálája dominál. Va­lahonnét a vad afrikai őserdőkből importálták Európába a túlcsigázott idegzetű és pusztán sexuális vonatkozásokat hajhászó franciák. A háború előtt a lassú keringők uralkodtak, a Bos­ton, Walzer. A Tangó már forradalmat jelentett és azt mondták rá, hogy erkölcstelen. Ma a leg­szelídebb, finom és artisztikus. Ha a jövő tánc­év új kreációit megfigyeljük, kissé megborzon­gunk. A tavaly még betiltott, elítélt charleston, szalontánccá avanzsált a Párisban nemrégen el­fogadott új táncok között. Az Esti Újság munkatársa érdeklődött Szeged tánctanárainál a Budapesten elfogadott és a Jö­vő táncszezonban Szegeden is meghonosodó tán­cok felőL 1 . _ (Folytatjaké

Next

/
Thumbnails
Contents