Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-13 / 215. szám

t Szombat, 1975. szeptember 79. 5 !Az első félévben • • • B H VI "I V I • V Több mint 100 millió divatosabb a felsokoníekcio forint fejlesztésekre Jobb, választékosabb áruellátásra készült fel a ruházati kereskedelem Á Belkereskedelmi Minisztérium ruházati kereskedelmi főosztályán az őszi—téli felkészülés ellenőrzésének tapasztalatairól, a várható ellátásról tájékoztattak. A minisztérium megítélése szerint az év végéig várható igények — a 19,5 milliárd forintos forgalom — kielégítésére, s a jövő évi indulásra részben a meglevő készletek, részben a termelők és a kereskedelmi vállalatok megállapodása alapján megfelelő árualap áll rendelkezésre. A lényegében kedvezőnek ígérkező ellátáshoz nagymértékben hozzájárultak a Könynyúipari Minisztériummal közösen hozott intézkedések, a helyzet azonban a felügyeleti szervek közbelépése ellenére sem zavartalan. Elsősorban az okoz gondot —• okozhat átmeneti hiányokat is —, hogy a termelők a kereslettől eltérő szállítási ütemet vállaltak. Zavarhatják a folyamatos ellátást a szállítási késedelmek, s az, hogy néhány üzem exportkötelezettségeire hivatkozva csökkentette eredeti éves vállalását Sokat segít azonban az import, amely azon túlmenően, hogy pótolja a belföldi termelői kínálat hiányait, gazdagítja, színesíti a választékot Így összességében a tavalyinál jobb, Választékosabb ellátást ígér a ruházati kereskedelem az őszi—téli szezonban. örvendetesen javítja a méteráru-ellátás színvonalát a korszerű alapanyagokból és technológiával készült termékek arányának növekedése. A Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére javult a gyárak kínálata az evek óta kifogásolt ' kártolt szövetekből is. A felsőkonfekcióban ugyancsak több a korszerű, divatos termék. A tavalyihoz képest kedvezőbb a kínálat szövetkabátokból, kötötthurkolt cikkekből, farmerruházatból és bőrkonfekcióból. A hazai választékot egyebek között nagyobb mennyiségű mongol és egyiptomi bőrkabát gazdagítja. A nőikonfekció-ellátást elsősorban importtal javítják, lengyel és olasz anyagokból készítenek női szövetkabátokat. Több olcsó flanellruháról gondoskodott a kereskedelem, s a kismamaruhák kínálata is megfelel a keresletnek. A gyermekkonfekcióból rendelkezésre álló árufedezet ugyancsak kielégíti az igényeket, a zavartalan ellátást azonban akadályozza, hogy például a télikabátok szállítását a kért szeptemberi —októberi határidő helyett csak november végére vállalták a gyárak. Kötött felsőruházati cikkekből a divat hatására mérsékeltebb forgalomra számítanak. A kereslet ugyanis a női pulóverekről a blúzokra, a férfi ingpulóverekről a szövött ingekre, a gyermek tréningöltönyökről a farmerruházatra tevődik át. Tizenkét százalékkal csökkentik a kötöttáruimportot Az alsóruházati cikkellátást is csak a kedvezőtlen szállítási ütem nehezíti, a IV. negyedévben azonban már megfelelő kínálatot ígér a kereskedelem. Különösen nagy, a tavalyinál 25 százalékkal magasabb forgalomra számítanak férfiingekből, ezért jugoszláv, román, egyiptomi, Hong Kong-i és kínai ingeket is hoz be a kereskedelem. Kötött alsóruházati cikkekből összességében kielégítik a keresletet, az összetétel viszont változik: az import eredményeként javul a bamut fehérnemű-kínálat, a szintetikus fehérnemű-választék azonban — a tavalyinál kisebb tőkésbehozatal miatt — szűkül. Újdonságként pamut- és szintetikus fonalból készült frottír női és leánykanadrágokat, pamut típusú, nyomott mintás alsóneműket, atlétatrikókat hoznak forgalomba. Megszüntetik a férfi pamutfehérnemű hiányát. JAI gazdálkodtak Csongrád megye tanácsai A finnugor kongresszuson: Befejeződtek a szekcióülések Pénteken, a finnugor kongresszus negyedik napján befejeződtek az egyhetes tudományos tanácskozás szekcióülései. A nyelvészeti szekcióban egyebek között á finnugor irodalmi nyelvek kialakulását vitatták meg a résztvevők. A néprajzi szekcióban a finnugor összehasonlító népzenei kutatók eredményei, valamint a finnugor népek anyagi kultúrájában nyomon követhető szétválás és egységesség volt a központi téma. A régészek, történészek és antropológusok közös tanácskozásán a magyar honfoglalás előzményeiről, illetve a finnugor népek antropológiai differenciálódásáról cserélték ki véleményüket a szakemberek. Az irodalmi szekcióban pedig utolsóként a finnugor irodalmaknak a világirodalomban betöltött helyéről, szerepéről, jelentőségéről folyt a vita. Ma, szombaton és holnap, vasárnap a kongresszus szekciói külön kirándulásokat rendeznek a Sárköz, az őrség, a Duna-kanyar és a Balaton, valamint a Dunántúl és a Balaton környékére. Mindig érdekes áttanulmányozni ázokat a jelentéseket, amelyek egy-egy időszak tanácsi gazdálkodását foglalják össze. Különösen érdekessé teszi az idei első félév gazdálkodását elemző anyagot — amelyet legutóbbi ülésén vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága — az a tény, hogy a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében vagyunk. A végrehajtó bizottság a pénzügyi és a tervosztály által készített jelentés alapján megállapíthatta, hogy az első félévben kedvezőek voltak a gazdálkodás eredményei, arányosan és a tervek szerint sikerült teljesíteni a pénzügyi feladatokat, s ez zavartalan és folyamatos gazdálkodást tett lehetővé. Ugyancsak az összegző megállapítások között szerepel az, hogy a tanácsi munkában az első félévben különösen nagy gondot fordítottak az egészségügyi ellátás javítására, az alapfokú oktatás színvonalának emelésére, a gyermekintézmények fejlesztésére, a közművelődési feladatokra, a dolgozó nők és az ifjúság helyzetének javítására. Az első félév munkájában természetesen alapvető követelménynek tekintették a tanácsi szervek az MSZMP Központi Bizottsága 1974. december 5-i határozatának végrehajtását, munkájuk hatékonyságának fokozását A jelentésből kiderül, hogy a költségvetés első félévi bevételi terveit 46,6 százalékra sikerült teljésíteni, s ez a tavalyról maradt pénzzel, valamint az * állami hozzájárulással együtt zavartalan gazdálkodást biztosított. Sajnos a belvíz okozta károk miatt a második' félévben és jövőre feltehetően veszteségekkel kell számolni a költségvetés bevételeinél. A fejlesztési alapnál jobb a helyzet, hiszen az első félévben a bevételek elérték az idei, tervezett összeg 51 százalékát, vagyis a 902 millió forintot. A kiadások is tervszerűen alakultak az első félévben, néhány kivétellel. A különböző felújítósokra a tervezettnél kisebb összegeket sikerült felhasználni, aminek oka elsősorban az építőipari kapacitás hiánya. Az arány azonban a tavalyihoz képest már javult valamelyest, s az idén erre a célra rendelkezésre álló pénz 20 százalékát sikerült felhasználni. A megye tanácsainak fejlesztési kiadásai az első félévben elérték az 525 millió forintot. Az összeg nagy részét lakásépítésre fordították a tanácsok, s az 1975-re rendelkezésre álló pénz 40 százalékát tudták az első félévben elkölteni, összességében azonban a beruházásokra szánt összegnek csak egyharmadát sikerült elkölr teni az első. félévben: elsősorban az egészségügyi és szociális beruházásoknál tapasztalható elmaradás a tervtől, valamint a helyi közlekedés fejlesztésében. Igaz, mindehhez azt is hozzá kell ténni, hogy jó néhány munka a második félévben fejeződik be, s csak akkor lehet kifizetni. S azt is érdemes hozzátenni, hogy az első félévben a viszonylagos lemaradás ellenére csak tanácsi szervezésben 579 új lakás készült el a megyében. Ezenkívül Domaszéken egészségügyi tanácsadó épült>> Szegvárott átadták a 75 helylyel rendelkező óvodát, s várhatóan még a második félévben elkészül a csongrádi rendelőintézet is. Nagy figyelmet szentel a gazdálkodási összesítő jelentés a takarékossági intézkedések megvalósítására, öszszegezve megállapítja, hogy elsősorban a rövid távon elérhető költségcsökkentésre fordítottak figyelmet a tanácsok, s viszonylag kevés a gazdálkodás egészét átfogó, a hatékonyságot hosszabb távra biztosító intézkedés. Sikerként könyvelhető el viszont, hogy a takarékosság sehol sem ment a munka rovására, s csak az első félévben majdnem 16 millió forintot sikerült megtakarítani a tanácsi gazdálkodásban. Szántóverseny "sSííi:/ Tegnap, pénteken reggel Szatymazon, a Homokgyöngye Tsz területén gyülekeztek a szegedi járás és a város mezőgazdasági üzemeinek traktorosai, akik éreztek magukban elég bátorságot és felkészültséget, hogy szántóversenyen mérjék öszsze tudásukat. A Szeged környéki termelőszövetkezetekből, szákszövetkezetekből 26-an jelentkeztek. A bíráló bizottság négy ifjúsági, négy felnőtt díjat tűzött ki, az első, második helyezés mindkét kategóriában kétkét hetes beutalót jelent a Duna-kanyarba. A bíráló bizottság a szántás minőségét többször ellenőrizte a verseny során, a bemutatót és egyben tapasztalatcserét arra is felhasználva, hogy takarékosságra intsen, okos üzemanyag-felhasználásra. és időfelhasználásra. A traktorosok minőségi munkával segítik elő a jövő évi jó termés megalapozását. A szántóversenyt az ifjúsági versenyzők szakmai és politikai vetélkedője követte. Köztudott, a legalapvetőbb talajművelési eljárás a szántás. Évente több mint 12 millió normálholdnak megfelelő szántást kell elvégezni a különböző mezőgazdasági kultúrák alá. A gondosan végzett munka szinte megfizethetetlen, alapja a magas terméseredmény. A hibásan szántott földön más termelési tényezők sem érnek el kellő hatásfokot, ha ügyetlen a traktoros. A tegnapi szántóverseny jó tapasztalatokkal szolgált, főleg a homoki területen, őszi talajelőkészítéshez. Ifjúsági kategóriában a szántóverseny győztese Szobó Imre, a dorozsmai József Attila Tsz, második Zombori Zoltán, Domaszék, Szőlőfürt Szakszövetkezet. A felnőtt kategóriában Masa Miklós, Domaszék, Szőlőfürt Szakszövetkezet, második Bőr. csök Antal, Rúzsa, Napsugár Tsz. Az ifjúsági szellemi és politikai vetélkedőn Zombori Zoltán bizonyult legjobbnak. A legjobb szántótraktoros Felkapott iskolák Somogyi KOrolyné felvételei Ilyen a jó minőségű munka Kevés az a szülő, aki gyermekét ne szépnek, tehetsegesnek és okosnak látná, gyakran mindegyik közül a legszebbnek, legtehetségesebbnek és legokosabbnák. S ha olykor talán mégis döccenőket érez a legekben, apai vagy anyai szíve gyorsan felülkerekedik az ész sugallta rideg objektivitáson. Legendákat lehetne mesélni a szülői vakságról: Goriot apó sírig tartó elfogultságán át a mai szülők ösztönös vagy erőszakolt önáltatásáig. Igaz, ki más hinne fenntartások nélkül a gyerek eszében és tehetségében, ha apja ég anyja sem. Így van ez rendjén. Csakhogy sokan akkor is zseninek, mindenben egyaránt tehetségesnek látják gyermeküket, amikor a tények már rég az ellenkezőjét bizonyítják. S nem kímélik sem magukat, sem az apróságokat: erőnek erejével kimagasló, a képességekkel feleselő teljesítményekre biztatnak. Éppen csak kinőtt a kicsi az óvodáskorból, szokatlan számára a komoly értelmi erőfeszítés. Az iskolai elfoglaltság' mellett még nyelv- és zenetanulást, különtornát, balettet akasztanak a nyakába. Lehetőleg mindent egyszerre: „hadd legyen sokoldalúan képzett!" Ha gyerek elvész a sok feladatban, beleroppan a rettentő erőfeszítésbe s társai mögött elmarad — a szülő csodálkozik a legjobban. Megmutatkozik az elfogultság az iskolákkal szemben is. Az ésszerűség azt diktálná: minden kisgyerek a legközelebb eső iskolában tanuljön, feleslegesen ne utazzék zsúfolt járművön. Ám vannak, akik inkább az előítéletekre, a rég idejét múlta tradíciókra hallgatnak: úgynevezett jobb, feíkapottabb iskolába akarják erőnek erejével felvétetni gyermeküket. A tanév kezdetén az iskolaigazgatók közül sokan „közelharcot" vívtak a szülőkkel. Elővették a legmeggyőzőbb érveket: a kisegítő vagy korrekciós osztályban tanult kisdiák aligha képes a komplex matematikával megbirkózni, s Szegedep fölösleges az iskolákat érték szerint megkülönböztetni. A régi szegediek még jól emlékeznek a műit fölkapott iskoláira. A Szent Imre és a Margit utcai általánosba járni: rangot jelentett. A Földműves utcaiban, a Zárdában, s a Mórában szegény gyerekek, „prolik", állami gondozottak tanultak: a hivatalnok már vonakodott odairatnl gyerekét. A gimnáziumok közül a piarista, valamint a Radnóti és a Tömörkény elődei számítottak előkelóeknek. Rangjuk évekre öröklődött felszabadulás után is. Megalapozott, sokoldalú képzést nyújtottak, s ahogy mondták: „Oda nem akármilyen szülők gyermekei jártak." S ki ne emlékeznék, milyen felzúdulást okozott, amikor évekkel ezelőtt néhány osztályt átköltöztettek a Radnótiból az egyetemi gyakorlóvá kinevezett Ságvári gimnáziumba. Ma már senki nem vonakodik, hogy oda írassa be gyermekét. Ami ma oktalan előítélet — mondjuk ki bátran: úrhatnámság — annak régen valóságos alapja volt. A szembeszökő társadalmi egyenlőtlenség, a belváros és a munkáslakta peremkerületek éles szétválása, a jól felkészült pedagógusok hiánya — sorolhatnánk tovább — indokolta. Bár manapság ezeknek nyomuk sincs: az előítéletek még kísértenek, s a régi, érték szerinti megkülönböztetés a jelenre is kivetíti árnyékát. Közművelődés politikánk egyik legfőbb törekvése, hogy a falusi és a városi iskolák között is megszűnjék a színvonalbeli különbség. Hamarosan elérjük, hogy nem lesznek helyzetüknél fogva előnynyel induló gyerekek. S ami Szegedet illeti: valamennyi általános és középiskolában képzett, lelkiismeretes pedagógusok oktatják. nevelik a kis- és nagydiákokat. l.adanyi Zsuzsa