Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

3 Vasárnap, 1975. szeptember 7. • • FEMOHTOK — Rendben van, beszélges­sünk egy keveset, de igye­kezzünk, mert vár a munka — alkudozik Fazekas György formázó az alumíniumöntöde előtt. Még a művezetői iro­dában is izeg-mozog, sajnál­ja az időt a szavaktól. Szí­vesebben mutatná be szak­máját, s magát formaszekré­nyek között, öntőkanállal a kezében. Nyilván kivételes szorgalmáért és mások által is elismert nagy szakértel­méért kapta meg április 4-én — több Kiváló Dolgozó' és két Kiváló Kohász kitünte­tés után — a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát. Ezzel negyedszázados munkásságot ünnepelhetett, hiszen 1949­től 51-ig tanulta a mestersé­get, s éppen az iskola fél­idejében került az Öntödei Vállalat szegedi gyárába. — Nem véletlenül mond­ják, hogy nehéz a fémöntők dolga, én is komisznak ta­láltam először a munkámat — emlékezik. — Egy kisebb­fajta csarnokban szorong­tunk, amelyben volt minden, ami kellemetlen: gáz, meleg, por. Ráadásul kézzel hord­tuk a nehéz Öntőtégelyeket. Sorsunk persze most sem le­ányálom, mivel mindennap öntünk, a régebbi másfél­kéthetenkénti öntéssel ellen­tétben. Igaz, most már sokat segítenek a gépek a munká­ban. Mindig fejlődik az üzem, ahogy az igények meg­kívánják. Egy-egy öntvény­ből ma már sokat gyártunk, ezért is kellenek az új gé­pek. Mi, az idősebb szakik azonban a hagyományos ön­tést, az egyedi darabok ké­szítését becsüljük inkább. Talán azért, mert érdeke­sebb. No meg nagyobb szak­értelem kell hozzá. Megtalá­lom az örömömet, mert kel­lenek még egyedi darabok is bőven. Öröm az is, ha ter­mékeinkkel találkozom vála­hoL Régebben a kályháink közül láttam sokat, mostaná­ban meg a villanymotorok házaira ismerek rá. Feleségével és két lányá­val tápéi kertes házában él. Kisebbik gyermeke általános iskolás, a nagyobbik pedig középiskolai tanuló, közgaz­dásznak készül. Fazekas György — Csakúgy, mint munkájára — a pihenőidő kellemes eltöltésére is nagy gondot fordít Nagyon szeret kirándulni, utazni, bár erre ritkán adódik lehetősége. Tréfásan azt mondja, kirán­dulásnak számít az is, ha ke­rékpárral megy munkahelyé­re. Tápétól a Tolbuhin su­gárútig ugyanis legalább Fazekas György nyolc kilométert kell meg­tennie. Fazekas Györgyöt felette­sei kiváló szakembernek tart­ják. Elmondták róla, hogy jóformán hiba nélkül dolgo­zik. Nagy érdemeket szer­zett a fiatalok nevelésében is. * KruzsUcz Mihály leöntő, kesztyűvel a kezében, szem­üveggel a homlokán érkezik, éppen úgy, ahogy elképzel­tem. Vajon mi lehet a fém­leöntő feladata? Hogy nem könnyű, az biztos, mert Kruzslicz Mihály homlokán most is verejték gyöngyözik. — Az öntöde „lelkéből", a kúpolókemecéból az előgyűj­tőbe ömlik a folyékony vas, ebből csurgatom társammal a leöntó tégely be — kezdi munkája ismertetését. — A tégelyt kocsival toljuk a for­mázókhoz, ahol szekrények­be öntjük a folyékony fémet. Immár 16 éve ez a munkám, mégis érdekesnek találom. Elsősorban azért, mert ál­landóan változnak a formák, s — ha lassan is — változ­nak, javulnak a körülmé­nyek. Persze az első hóna­pok nagyon lassan teltek, többször megfordult a fe­jemben, hogy elmegyek más­hová. Később azonban meg­edződtem, és minden köny­nyebb lett Még valamiféle diadalt. is éreztem, örültem, hogy sikerült megmutatni: én vagyok az erősebb. Eb­ben persze a jó kollektíva is sokat segített. Annak külön­ben sincs értelme, hogy az ember egyik münkahelyről Kruzslicz Mihály a másikra vándoroljon, hi­szen a követelmények majd­nem mindenütt egyformák. Meg aztán megbecsülésre is csak úgy számithatok, ha egy helyen sok időt eltöltök. A megbecsülést Kruzslicz Mihály megkapta, több Ki­váló Dolgozó kitüntetés után Kiváló Kohász lett. Ügy érzi azonban, hogy sok mindent meg kell még tanulnia. Is­mereteit mindig bőviti. Már amikor — egy szaktanfo­lyam alkalmával — a mes­terségét tanulta az öntödé­ben, akkor is szívesen hall-t gatta az előadásokat. Ügy vélekedik, hogy aki igazán szereti a mesterségét, szíve­sen tanul is. Tagja a 15-tagú Ganz bri­gádnak. Idősebbek, fiatalab­bak jól megértik egymást. A fiatalok tisztelettudóak, elis­merik a gyakorlottabbak szakértelmét, az idősebbek pedig átadják tudásukat, ahogy valamennyiük érdeke kívánja. Kruzslicz Mihályt fiatalok veszik körül otthon is, fia és leánya általános is­kolába jár. Szeret futball­mérkőzésre járni, azt mond­ja, a jelenlegi gyenge ered mények sem veszik el ked­vét szenvedélyétől Besegít a házi munkába, szeret kirán­dulni, nyaralni. Most is tele van emlékkel, hiszen nemrég érkeztek vissza egy balatoni utazásróL Nem feledkezik meg Marosleién élő szülei­ről sem, gyakran hazajár szülőházába és elbeszélget idős szeretteiveL Sz. J. Hitelek lakásfelújításra és tatarozásra Honfoglalás H ol kezdődik a honfoglalás? Hol kez­dődik a haza, a hazateremtés? Az évszámok, események távolodnak az örök időben, megfakulnak az emlékek is, nemcsak Árpád vezér érkezett itt fe­hér lovon, volt mezőnk, folyónk, voltak határaink, igazi hazát mégsem találhatott a nemzet. A honfoglalás nagy folyamat, a nép felvirágoztatása, nágykorúsodása teszi teljessé, alkotó közérzete, tiszta erkölcse és morális tartása. Megtanultunk mi itt csatázgatni, sebe­ket osztani, kapni. A tanulságokat is le­vontuk. Elgondolkoztató, szép mondatok­ban szólt erről Kádár János Helsinkiben, az európai biztonsági értekezlet zárósza­kaszán. „Mi annak a magyar népnek a küldöt­teiként veszünk részt ezen a történelmi jelentőségű tanácskozáson, amely államot alapítva ezeregyszáz éve él a Duna—Ti­sza táján, Európa közepén, így múltunk és jövőnk egyaránt az itt élő népek sorsához kötődik. Meggyőződésünk, hogy Európa minden népének legfőbb kívánsága a béke. Ha lehetséges, még fokozottabban így van ez a magyar nép esetében, amely évszáza­dokon át a hadak útjának kereszteződési pontján élt, és mérhetetlen véráldozatokat hozott, hogy fennmaradhasson, és meg­őrizze államát a fenyegető pusztulással szemben. Századunkban, az első világhá­ború hiábavaló áldozatai után a vesztes Magyarország területe a korábbinak egy­harmadára csökkent, a második világhá­borúban, urai bűnéből a rossz oldalon vé­rezve, elvesztette felnőtt lakosságának nyolc százalékát, s az ország romhalmazzá vált." Harminc éve békében élünk. Harminc éve építkezünk. Szépül hazánk arca, küz­dünk, alkotunk és szépülünk magunk is. Lehet-e haza tartós béke nélkül? Feldaj­kálhatja-e fiait? Megőrizhetjük-e békén­ket összefogás, testvéri segítség, a szocia­lista nemzetköziség elkötelezettsége nél­kül? Nem. A népek testvéri közössége lét­érdekünk. Nagy elődeink, nagy csatároz­gatásaiból nekünk a mindennapi helytál­lás, a szélcsendes forradalom maradt. Tu­datosan vállalni, tisztességben tenni a dolgunkat, ez is hősiesség. Magatartás. A békének, az alkotásnak is vannak sebe­sültjei. Ezen a napon Pusztaszer Magyarország. Ide vonul gondolatban az ország. Emléke­zik múltjára, tisztelettel adózik jelenének és jövőjének. Azért idézzük a honfoglalást, a felszabadulást, a földosztást, a szövetke­zetek kezdeti napjait, hogy meghajthassuk fejünket a magyar nép legújabbkori tör­ténelme előtt. Országos ünnep, országos ügy Pusztaszer, a méltó emlékhely megte­remtése, örök jelképe, hogy a nép végre kezébe kapta az ősi jussot, a vérével áz­tatott földet, hogy jól sáfárkodott szabad­ságával, most valamennyien önmagunkon mérhetjük, mire is képes a dolgozó nép okos gyülekezete. A múlt még nem igazolás. Egyetlen nép sem tagadhatja múltját, vele nagy, vagy ellenére. Pusztaszer a szocialista földbir­tokreform kiindulópontja. Kezdete a MÁ­nak, annak a harminc esztendőnek, amely­ben népünk több olyan változást ért meg, mint amilyenről az előző évszázadokban nem is álmodhatott, olyan alapvető vál­tozást, amelynek hatása világszerte kisu­gárzik. Eltemettük a feudalizmust. Szocia­lizmust építünk. A jelen örömeiben tekintünk vissza múl­tunkba nem önigazolásokért, nosztalgiá­kért, de sikereink megbecsüléséért, gond­jaink enyhítéséért; számba vesszük ma­gunkat, országépítő közösségünket Üj fel­adatok várnak ránk. Hazánk, bár kis or­szág, elismerést vívott ki magának a nem­zetközi életben, politikájával, gazdálkodá­sával, tisztességes magatartásában bízik a világ. A szocialista közösség ereje megha­tározó. Ezen az úton haladunk tovább. Szerénységre törekszünk, állhatatosságra, összehasonlítjuk tegnapjainkat elért ered­ményeinkkel, hogy tudjuk értékelni, és jól tudjuk, amit eddig elértünk, megcseleked­tünk. Szorgalmas ország, szorgalmas nép ünnepel. Egységes nemzet. A szoborbúcsúkat a csiri-csárés han­gulatú Árpád-ünnepségeket, a döty­fösködő urakat elfújta történelmünk. Tisztességes ünnepet teremtettünk, méltót népünk küzdelmeihez, megújhodásához, egy kis orszá" keresi benne önmagát, el­kötelezett nemzetköziségét, testvéreit, ba­rátait, mert már jól tudja, megmaradás­ra, virágzásra, alkotásra ítéltetett, soha nem remélt kiteljesedésre. Mai honfoglalók elég jól vagyunk. Te­metjük a szegénységből kilábaló emléke­inket, hajdani cselédházainkat, múltunk szégyeneit. Szép, termékeny béke van. A honfoglalás tart. • Sz. Lukács Imre Társadalmi érdek, hogy ne csak új lakások épüljenek, hanem a régieket se hagy­ják leromlani. Egyébként a városkép szempontjából is jó, ha az épületek gondozot­tak, szépek, tiszták. Az ál­lam a tatarozási, helyreál­lítási, korszerűsítési és köz­müvesítési kölcsönnel segíti a tulajdonosokat abban a törekvésükben, hogy házuk­nak, lakásuknak csinosabb legyen külseje és jobb az! állapota. A hitelt fel lehet használni az épület külső felújítására, vakolásra, tető­felújításra, elavult ajtók, ab­lakok cseréjére, valamint a lakáson belül elöregedett felszerelési tárgyak — mint padlózat cseréjére és a var kolat javítására. A kölcsönnel a házigazdák a lakások komfortfokozatát is növelhetik, így például bevezethetik a vizet, vagy gázt, felszerelhetik a köz­ponti fűtést. Az OTP a la­kásfenntartó szövetkezeti lakóház felújítására a tu­lajdonosoknak a felújítási költség 75 százalékáig, leg­följebb 70 ezer forintig nyújt kölcsönt, évi 2 százalékos kamat mellett. A telepszerű és egyedi többszintes lakó­ház felújításánál is a köl­csön — városokban és a ki­emelt településeken — a fel­újítási költség 75 százalékát nem haladhatja meg, a leg­nagyobb összeg 70 ezer fo­rint lehet. Egyéb települése­ken 60 ezer forintig adnak hitelt. A kamat mértéke Bu­dapesten, városokban és a kiemelt településeken 50 ezer forintig évi 2 százalék, e fölött 6 százalék, egyéb te­lepüléseken 3o ezer forintig 2 százalék, felette 6 száza­lék. A családibáz-tulajdono­sok is hasonló módon és mértékben juthatnak hitel­hez. Az építőhatóság által el­rendelt felújítás és a mű­emlékvédelem alatt álló épületek felújítása esetén, ezenkívül, ha az építtető szociális helyzete s jövedel­mi viszonyai ezt indokoljak, felújítási költség 90 szaza­iékáig adható hitel. Az ál­lami tulajdonban álló laká­sok bérlői is a már ismerte­tett módon vehetik igénybe a tatarozási és helyreállítási kölcsönt A lakástulajdonosok, va­lamint az állami lakások bérlői korszerűsítés és köz­művesítés! munkák esetén az építési költség 75 százaléká­ig, legfeljebb 40 ezer forin­tig kaphatnak hitelt A ka­mat évi 6 százalék. A kölcsönigényléseket a takarékpénztári fiókoknál lehet benyújtani Negyedszázados a szocialista gyógyszerellátás Jubileumi ünnepség Szegeden Huszonöt éves a Csongrád megyei tanács Gyógyszertári Központja. Ebből az alka­lomból ünnepi jubileumi ülésen vettek részt az intéz­mény dolgozói tegnap, szom­baton a Tisza Szálló tükör­termében. Itt megjelent töb­bek között dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke, De­ák Béla, a városi pártbizott­ság titkára, dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osz­tályvezető-helyettese és Han­tos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is. Az ün­nepség résztvevőit dr. Vetró Lajos, a gyógyszertári köz­pont igazgatója köszöntötte, majd dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályve­zetője mondott ünnepi beszé­det Vázolta a szocialista egészségügy fejlődését a fel­szabadulástól napjainkig és ismertette a további felada­tokat. Ezután dr. Vetró La­jos szólt, és méltatta az álla­mi gyógyszerellátás 25 évé­nek eredményeit. Végül dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke elis­merő szavak kíséretében ki­tüntetéseket adott át a gyógyszertári központ ki­emelkedő munkát végző dol­gozóinak. A Munka Érdem­rend ezüst fokozatát kapta dr. Vetró Lajos igazgató-fő­gyógyszerész. Az Egészség­ügy Kiváló Dolgozója: dr. Tornay Mihályné gyógysze­rész, Faragó Jánosné pénz­táros, Mészáros Lucza taka­rító, Dósa Ignác osztályve­zető, Muskó Jenő gyógyszer­tárvezető, Benke Istvánné asszisztens, dr. Csonka Ist­vánné gyógyszertárvezető, özv. Cselkó Józsefné gyógy­szertárvezető, Gál Dezsőné asszisztens, dr. Winkler Lászlóné számlázó, Szenti József gyógyszertárvezető­helyettes, Gál Ferencné osz­tályvezető, Juhász Jánosné asszisztens, Lakos Lajosné asszisztens, Pável Józsefné asszisztens. Kiváló Dolgozó kitüntetésben 12-en, igazga­tói dicséretben 20-an része­sültek. A kitüntetettek nevé­ben dr. Tornay Mihályné mondott köszönetet. Vendéglátás a mezőgazdasági kiállításon A fogyasztói érdekek vé­delmében öt nap alatt 154 ellenőrzést végzett a mező­gazdasági kiállításon ,az Or­szágos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség. Megállapították, hogy a vásárszervező bizott­ság és a Hungexpo körülte­kintő munkája nyomán az OMÉK-re kitelepült 41 ven­déglátó-, 34 élelmiszer-, 44 iparcikk- és 4 egyéb boltban a tavaszi vásárhoz képest lényegesen javult az ellátás, több a vendéglői fedett ülő­hely, mint régebben, s bő­vült a tájjellegű borozók száma is. Szélesebb körű iskolaorvosi hálózat A most kezdődött tanév ezúttal nemcsak a diákok­nak és a pedagógusoknak szolgál újdonságokkal; új­szerű feladatokat hozott az egészségügy dolgozóinak is. Az oktatási intézmények egészségügyi ellátásáról ez év júniusában megjelent rendelet egyebek között elő­írta: az 1975—76-os tanév idejére olyan iskolaegészség­ügyi hálózatot kell létrehoz­ni, amelyben minden okta­tási intézménynek kijelölt, az óvoda és az iskola egész­ségügyi ellátásáért felelős orvosa és védőnője van. Az intézkedéssel az egész­ségügyi ágazat vezetői egye­bek között azt kívánják biz­tosítani, hogy 18 éves koráig minden fiatalt a saját okta­tási intézményében részesít­senek megfelelő egészség­ügyi ellátásban, gondozás­ban. A rendelkezés konkrétan előírta már az új tanévben esedékes tennivalókat is. Ennek alapján a tanítás kez­detét megelőző napokban a tanácsok helyi szakigazgatá­si szerveinek — a művelődési szakemberekkel közösen — minden, a területükön mű­ködő óvodába, általános és középiskolába név szerint ki kellett jelölni azokat az or­vosokat és védőnőket, akik az új oktatási év folyamán a tanulók időszakos általá­nos " vizsgalatait elvégzik, és szükség esetén a rászoruló­kat gondozásba veszik. A kijelölt orvosoknak munkaköri kötelességük az oktatási intézmények egész­ségügyi ellátása.

Next

/
Thumbnails
Contents