Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-07 / 210. szám
4 Vasárnap, 1975. szeptember 7. Kárpótlás a gyermekkorért Elismerés a Vöröskeresztnek . A városi tanács vb üléséről A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta a Vöröskereszt Szeged városi szervezetének beszámolóját az utóbbi két esztendőben végzett tevékenységéről. A bizottság végül határozatában elismerését fejezte ki a Vöröskereszt városi szervezetének jó munkájukért. Valóban érdemesnek bizo- 400 tanfolyamot szerveztek nyúlt a szegedi Vöröskereszt- ezenkívül a két év alatt, több szervezet erre az elismerésre, mint tízezer résztvevővel. A hiszen tevékenységével szin- népesedéspolitikai határozat te a város egészét átfogja, szellemében összesen 133 alapszervezet tanfolyamaik Házat két ember építhet magának: akinek pénze van és akinek szüksége van rá. Legtöbbször ez a kettő egy, mert hogyan kezdhetne neki valaki pénz nélkül, vagy minek építene az, akinek nem kell. De akkor hol lakjon Tóth József feleségével, Pokorni Erzsébettel és apró gyermekével. Gyermekotthonok lakója volt egykor az ifjú asszony is, férje is. Innen kilépve, nehéz mindjárt nekiszaladni egy új ház fölépítésének. Mégis elkezdték. SzeMÉGSEM Kény MENT két _________ árva — sajnálkoztam én is, amikor hallottam róluk. Erzsike nyolcéves korában került először nevelőotthonba. Életének fóbb állomását;. Hatvanban volt a legeslegjobb eddig, Sáabó Lászlóéknál. Nem volt gyerekük, szerették nagyon. Rózmáringéknáj. is volt, szintén Hatvannék mondani róla. Anyámról csak annyi az emlékem, hogy szép, nagyon szép, hosszú, fekete haja volt. És az, hogy huszárkardoztunk egyszer, elütöttem egy jércét. Legszívesebben elszaladtam volna a világ végére, csak anyám meg ne tudja. Megfőzte, föltálalta, mindet nekem kellett megenném. Később beteg lett szegény, tak velük. A tanács osztott házhelyet, de annak is nagy az ára. Maradt kettő, senki sem vette, mert gödrös, Féláron megkapták, ide épült, a szép, új házak közé az dolgozik Szegeden, s tagjaik száma meghaladja a 15 ezret. Aktív és jó munkát végeznek az üzemekben, intézményekben, annak ellenére, hogy a munkásvándorlás kedvezőtlenül hat az üzemi szervezetek munkájára is. rendezték meg például a fiatal házasok iskoláját. Számos fórumot és kiállítást is rendeztek a város üzemeiben egészségügyi témában. Természetesen mindemellett foglalkoznak családvédelemmel is; a sikeres mupka ér kezdeményezett tisztasági mozgalom is. Az idén pedig a népfront városi bizottságával közösen hirdették meg a Virágos Szegedért mozgalmat. Legismertebb talán a véradómozgalom Szervezésében betöltött szerepük. Ez egyik módosítottak legnehezebb, de egyik legszebb feladata a Vöröskeresztnek. Hogy munkájukat jól végzik, mi sem bizonyíthatná jobban annál, hogy 1973-ban a városi szervezet véradási tervét száz százalékra, tavaly pedig 125 százalékra teljesítette. Ez természetesen nem sikerülhetémáján, így Két esztendő alatt emiatt dekében tavaly családvédel- tett volna 02 emberi segítőpéldául 25 titkárt és 55 ve- mi munkacsoportot hozott készség és jószándék hianyámeghalt. Rá nemsokára el- itthoni műhelye az asztaloszetőségi tagot kellett újjá- létre a városi szervezet, választani. Ennek ellenére Munkájukat egyetlen adat is azonban az üzemi szerveze- jól illusztrálja, az aktivisták tek jól betöltik hivatásukat, évente 200—250 egyedülélő, övék Mée nem ház"'rsnk I javítanivaló elsősorban a bel- idős embert és ugyanennyi . , 1 t„Wi1„ti rsnlnrint Snnrinmak mellekepulet. Három helyről szerzett hitelből, a szanatóriumtól kapott bontástéglából, szoba-konyha. Ha megépül a nagyobb, ez lesz temettük apámat is. Az Ifjú Gárdában őt is megkérdezték, mi akar lenni. — Munkácsyra gondoltam. Ha ő asztalosként kezdte, nekem is jó lesz a fűrész meg a gyalu. Szívesen ,is adták, elvállaltam. — És a festés? — Arról rég letettem. Gyerekkori álom volt. Most is test, ge csak padlót, más padlójat, hogy legyen pénz saját padlóra. . Sorstársak találtak tehát mosni, minden munkát egymásra. Illetlenség új hé- vállal. A férfi szintén, és zasoktól ilyent kérdezni? arr.lt lehet az tíj há«nál is nak. Mikor épül a másik? — Előbb le kell törlesztenünk minden kölcsönt, aztán összerakni legalább ötvenezret, hogy újabb kölcsönt kaphassunk. Gondolom én, tíz év rámegy. — Sajnos, addig mi nem várhatunk. Dolgozunk megállás nélkül, de ha másnak van, nekünk is legyen. Nagy akarat. Az asszony, ha végez, megy takarítani, i • „jó házasság", egy lés" könnyebben a volna őket életük új útján.: • Olyan férjet is kaphatott volna Erzsike, ahol autó is van már, és lakás is. — Tudok én is olyanról, aki így próbált szerencsét. Mindene megvan, mégis gyűlöli az urát. Az igaz, hogy mi sokat dolgozunk, nehezen is élünk, de ami | .benősü- — Először azt sem tudtuk, indította' hogyan kell a habarcsot a ban. aztán Eger következett Vagy éppen tőlük lehet? Egy ketten csinálnak, nevelőintézetével, Ipolytarnóc jött, utána, de itt sokat dolgoztatták, közbelepett tanács,, visszavitték Egerbe, Kis pihenő, Szurdokpüspöki következett, itt lakott a nagynéni, végül Szeged, az Ifjú Gárda zárja a sort. Pásztón született. — Salgóbányát ki is hagytam, pedig ott is voltam. Szüleiről félve kérdezem. falra földobni. Akár vizsgára is mehetnénk vele azóta. Más is igyekszik, aki építkezik, de ők talán jobban. — Aki mindig anyjára-apjára várt, ezép családot szeretne. Kárpótlásul a gyermekkorért. Horváth Dezső ban, de az eredmény nyilván dicséri a szervezőket is. S ráadásul a Vöröskereszt mindent megtesz a többszörös véradók megbecsülése érdevárosi, területi szervezetek családot gondoznak. kében, kitüntetésekkel, erkölmunkájában van. A Tiszta udvar, rendes ház csi elismeréssel. Szerencsére A Vöröskereszt városi szer- mozgalom mellett a vöröske- eSyre tobb vallalat akad, vezete igen sokrétű munkát reszteSek a Hazafias Nép- ,an7e1/ anyagilag, jutalmakvégez. Munkájukban szép front aktivistáival közösen ^ is elismeri a véradókat, számmal találhatók nemzet- szervezik a fásítást és par- Természetesen még sok közi jellegű feladatok is. Ki- kosítást. Többek között az ő más feladata is van a Vorösváló eredményeket értek el munkájukat is dicséri az az keresztnek, az elsősegélypéldául a vietnami nép meg- ezer facsemete, amit akció- nyújtás oktatásan, az alkohosegítésére indított Vért Vi- juk eredményeként ültettek "zmus elleni küzdelmen, a etnamnak akcióban, 8 szép el üzemekben. A vártnál is P°lgan védelmi munkán át eredménnyel zárult a vietna- jóval nagyobb sikerrel zárulmi nép megsegítésére indí- tak azok a lomtalanító aktott gyűjtés is, amelynek be- ciók, amelyeket a vöröskeresztesek az IKV-val közösen indítottak tavaly a Belváros egyes utcáiban, és sikeres volt az üzemekben fejeztével 150 ezer forintot juttattak el a Szolidaritási Bizottságnak. A katasztrófával sújtott népek megsegítésére a tavasszal indított bélyegakció keretében eddig több. mint 320 ezer forint gyűlt össze. Emellett a városi szervezet segítséget nyújt családtagok felkutatáséban és külföldi, gyógyszerek beszerzésében is. Munkájuk zöme a neveléssel kapcsolatos. Két év alatt például majdnem 800 előadást tartottak, 25 ezer résztvevővel. Az előadásokon a családvédelem, a környezetvédelem, a helyes táplálkozás és más fontos, egészségügyi jellegű kérdések szerepeltek témaként. Majdnem az ifjúság körében végzett munkáig. A Vöröskereszt szegedi szervezete jól ellátja valamennyi feladatát, s terveik is készen állnak arra, hogyan kívánják még jobbá és hatékonyabbá tenni munkájukat. Nem akarok rossz emléket van, annak legalább örülni idézni. Apja, anyja él, tehát tudunk. Az a miénk, azt nem árva. Vagy árvább az nem kaptuk, azért megdolárvánál. goztunk. Udvarolt nekem — Amikor az általános is- egy egyetemista is komoly koját befejeztem, eljött szándékkal. Belegondoltam, apam, hogy hazavisz. Az in- meggondoltam: nem vagyunk ml egymáshoz valók. Ha moziba mentünk, mindig olyan szépen beszélt, felét se értettem. Válaszol a férj is: — Nem én lettem volna az én, ha olyant veszek el, akinek mindene megvan, nekem meg semmim sincsen. Jobb feleséget keresve TÖRLESZTENEK tézeti gyerek minden gondolata, egyetlen vágya, hogy előkerül egyszer apja-anyja, megöleli, megcsókolja, és viszi haza. Haza! Oda, amiről eddig semmit nem tudott. Van ennél nagyobb boldogság? Mégsem mentem vele. Nevelőim azt ajánlották, tanuljak előbb szakmát. Amíg önálló nem lehetek, se találtam volna, addig tanuljak. Így lettem kertész.,. A deszki szanatórium kertésze. — Mit tud szüleiről? — Csak apámról tudok, férjem beszélt rá esküvő után, küldjük el legalább az esküvői képünket, vagy hívjuk meg vendégségbe. Mégis csak az apám. Meg is lepődtünk, mert el is jött utána megnézni bennünket. Szép park a deszki kertészek birodalma. Szebb , munkahelyet talán kívánni sem lehet. — Én ugyan a cserepes virágot, a melegházi kertészetet jobban szeretem, de ezen is segíthetünk. Ha elkészül a házunk, kis üvegházat is teszünk mellé. MUNKACSYRA GONUOLT A férj útja Rúzsáról Pusztamérgesen át vezetett a Rigó utcai nevelőotthonba, Szegedre. Onnan ped'g az Ifjú Gárdába. — Apámat alig ismertem, <te rosszat semmit nem tudMég néhány szó, és az következik, hogy az ő szép szerelmükről külön regényt lehetne írni. Nevetve teszik hozzá: melyik szép szerelemről nem lehetne? Találkát kért a fiú először, hiába. Bánatában vett egy magnót. Másodszor is otthon maradt a lány, mert minek menne. Harmadszorra mégis elment, és innen kezdődik a regény. Benne van, hogy még most se várt semmit, de úgy fordult a sorsa, hogy megoperálták vakbélgyulladással. Aki intézetben nőtt föl, annál nem nagyon váltják egymást a látogatók. Ez a fiú meg mindig jött. Jó volt először, hogy jött, később már várta. Házasság lett belőle. Azért hamar, mert minek fizessenek kétfelé albérletet, mikor egyre is kevés a pénzük. Elkezdtek házhelyet nézni, találtak is egyet ötvenegyezer forintért, összes vagyonuk akkor volt kétezer forint, szóba sem állAz ajánlás hitele Kár az időért Bizonyítékok késztetnek a színhelyére csalták őket. be-, illetve felismerésre: Megragadják az alkalmat, nem tudunk értekezni. A itt és most beszélnek arról, gyanú értekezletről érte- amit máskor, máshol valókezletre járva szilárdult ban fontos lenne elmondameggyőződésemmé. Csak a ni, de itt és most nem. tudatlanság lehet a ma- Pusztán azért nem, mert gyarázata, hogy annyiszor nem tartozik a ^tárgyhoz, rosszul csináljuk. Kor- A sértődékenyek, az intmányelnököknek, államfér- rikusok az objektivitás létek munkásmivoltára az égvilágon semmi nem utalt. Ellenkezőleg. Sokpénzű emberek ötletszerűen eltöltött napjairól, életük kissé bolondos, könnyed-vidám eseményeiről kaptunk beszámolót. A gegek sem hasonlítottak a némafilmekéhez, a sikerült „aprók" szíves ajánló sorokat a hét vagy „nagyok", mert nemérdekesebb adásairól. Most Igen vehettük észre őket. viszont megtörtént, hogy a Talán attól, hogy Horváth lelkes beajánlás érdemtele- Tibor rendező (Mezei István nül foglalta a helyet. operatőri segédletével) inEz lenne a kisebbik gond, a kább koncentrált arra, hogy nagyobb, hogy hatására va- a „némafilmes szituációkat" lószínűleg rengetegen néz- emlékezetbe idézze, mint arték a Nincs többé férfi című ra, amit a korán elhunyt Hányszor biztatják a kritikusok, de maguk a tévések is a nézőket: válogassanak! Segítőnek ott a műsorközlő újság — mondjuk —, abból jó előre ki lehet szemezgetni a kinek-kinek érdeklődése szerint való, meg az általános figyelemre számottartó műsorokat. Az újság tragédiákról nem az első két oldalon közöl is megtudnunk, hogy fiaknak rövid eszmecsere is elég nagy horderejű nemzetközi kérdések egyeztetészatát keltő hozzászólásokba bújtatják személyes sérelmeiket. Az anekdotázó filmet — és csalódtak. Jánosi Antal, a dramaturg ugyanis azt ígérte, munkásfiatalokról szól a vígjáték, „akik Sipkay Barna megírt a darabjában. Az eredmény: eléggé széteső és nagyon hosszadalmas szituációsoroifjúságuk és környezetük el- zat, helyenként tökéletes lentmondásaival állnak üresjáratokkal, helyenként szüntelen harcban". Hogy a azonban valóban könnyed, klasszikus némafilm-vígjé- vld£m pillanatokkal. Ez tékok gegjeihez hasonlókat Xr^ránV^'jSfft látunk, amelyek kozé azon- vánnak> Patkós Irmának, ban „egy-egy apró tragédia Szakácsi Sándornak, Borbás is belopózik". A főszereplőt Gabinak kell köszönnünk, valóban munkapad mellett Csakhogy a mókás kedvű láttuk a film első perceiben, színészek teljesítményei nem igaz, nem dolgozott, csak kisebbítik csalódásunkat. Hicsibészkedett. Ezen túl azon- szen nem erről volt szó. ban sem az ő, sem a többi- S. E, séhez. Mi a saját munka- jiajlamúaknak a témáról helyünkön messze túlte- hasonló, régi történetek jutszünk rajtuk. Órákig ülünk, nak eszükbe, kedélyesen eltárgyadunk, vitatkozgatunk, mesélgetik. Szakmai tudáközben egyre idegesebben suk csillogtatására néhászívjuk a cigarettákat, mert, nyan a tárgytól gyorsan 'télik az idő, Vár a munka, más témára váltanak, boA megbeszélés végén, míg nyolult fejtegetésekbe bomögöttünk kiszellőztetik a nyolódnak. Akadnak, akik helyiséget, a folyosón per- ilyenkor érzik szükségét, cek alatt összefoglaljuk a hogy elmélyüljenek a „nagy tárgyalás" érdemi részét. Az politikában", megfeledkezelőző órákból ennyi volt a vén, hogy most a munkáhasznosan töltött idő, a többit elfecséreltük. A munkaidő alatt tartott munkaértekezlet a munkában gátolt meg bennünket. Nem tudunk értekezni, hiszen ha tudnánk, ismernénk például az értekezletek természetét. Nem felejtenénk el, hogy minden tanácskozás egy vagy több, pontosan meghatározott tójukkal politizálhatnának leghatásosabban. A szerepelni vágyók, mondandó híján is, szólnak, hallatni akarják a hangjukat, ha már ott vannak az értekezleten. A szerényebbek azért bátorkodnak elő, nehogy sült halnak nézzék őket. És közben telik az idő. Mérgelődünk, feszengünk, de valami rosszul értelmema köré csoportosul. Ügy, zett udvariasságból, mégahogyan azt a meghívók sem szólunk rá egymásra. szabályosan fel is tüntetik. Az értekezlet világosan körülhatárolt tárgya megszabja, miről kell beszélni. Nem mellébeszélni, felelősséget áthárítani, éppenséggel mentséget gyártani folyamatos mulasztásokra, ahogyan sokan vélik, ök a tudatos félreértők. Többnyire hosszan fejtik ki véleményüket, aggályos szőrszálhasogatással ecsetelik nehézségeiket, a szükséNagyobb baj, hogy az értekezlet vezetői is hozzánk hasonlóan udvariasak. Nem szakítják félbe a mellébeszélőket, a fecsegőket, hagyják, hogy az értekezlet kötetlen társalgássá fajuljon, és elvonja az embereket a hasznos munkától. A nagy népgazdasági háztartásban is rákényszerültünk, hogy beosztóan, előrelátóan megnézzük a forintok helyét. Takarékoskoges, mindig másoktól várt dunk anyaggal, energiával, elintézendőket. A furfangosok azt gondolják, hogy a meghívón szereplő téma fondorlatos ürügyével csupán a tett más költségekkel, gazdaságosabb termelésre törekszünk. De hát időmilliomosok sem vagyunk! Viczián Erzsébet