Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

4 Vasárnap, 1975. szeptember 28. A traktor nem arra való, zlk. Olyan nehéz a gép, ha lesz. Maholnap két hónapja hogy íróasztalnak használja az egyik kerék a barázdá- hajtjuk már, és még mindig az ember, de arra ls jó. Rá­teszem a noteszt a térdemre, és szántás közben úgy írha­tok, mint most az asztal mel­lett. Nem ugrál a betű, nem csúsznak a sorok, olyan egye­nesen állnak egymás mellé, mint Barna Imre barázdái. ban menne, tönkremenne. A nem tudják eldönteni, mi jár barázda szélén pedig igen ne- érte. Nálunk az a divat, hogy héz tizenkét órát vezetni. előbb dolgozzatok, és majd • . utána alkuszunk. '" A váltó- Álljunk oda a vezetőkhöz,' társa kérdezzük meg, miért nem akár a üx a fjx? ELSZALAD A BARÁZDA fia is le­— Azért, mert az nemösz­,Mondom, nem erre való a hetne. Termetre eppen akko- tonöz. Aki éjjel is dolgozik, traktor, de ezzel mondtam ra, mint a traktor kereke. ^ akarjuw többet keressen, ojyat róla, amivel elődei és Volt bátorsága a Kapítány­kisöccsei nem dicsekedhet- nak, ha ót ajánlotta, nek. Miskolci István — akit — Rábíztam nyugodt lé­Kapitánynak ismer a kör- lekkel. Jobbat keresni se le­nyék — ötvenhat éves korá- hetne. Tudja, ami gépet a ra többet panaszkodik, mint kezébe kapott, az a kenyér­dicsekszik. Fél életét gépek keresője. Arra vigyázni kell. _ nyergében töltötte, zötykőlte, Más vélemény: — Pedáns k$s"náiunk. Ha én fölszán rázta mindegyik, ez az új pe- ember, finom ember, a szú- tom Röszke mezejének egyik dig olyan simáit megy, mint nyogot se viseli el a gépén. • fe]ét. asztal mellett nem le­A VÉNASSZONYOK NYARA Éghajlatunk jellemző sa­játossága az, hogy szeptem­berben, október elején az időjárás tartósan derültre és szárazra fordul, s az időjá­rási helyzet olyan, hogy ugyanakkor dél—délkelet felől meleg légtömegek áramlanak fölénk. Ez akkor szokott be­riságának visszaesésével és —I8-a között Alföldünk tűl­a kontinens fölötti anticik- nyomó részén 30—31 fokos Ionos légköri képződmények hőséget is mértek. Váro­tartósabb kifejlődésével jár. sunkban 16-án 30 fokkal te­Ezt, a főként esős hűvösebb tőzött a szeptemberi meleg, nyarak után feltűnőbben ér- ami alig 2 fokkal maradt zékelt őszi tartós szép időt csak el az idei nyári maxi­a népnyelv nálunk vénasszo- mális hőmérséklettől. Ez a nyok nyarának nevezi, s Eu- tartós szeptemberi nyár sok­következni, ha Kelet-Európa rópa több országában más- tekintetben kellemesebb a fölött huzamosabb ideig ma- más névvel számon tartja, nyári hónapok melegénél, gasnyomású légköri képződ- Az észak-amerikai kontinen- mert nem zavarja meg dél­mény; úgynevezett anticik- sen is ismert jelenség, ott utáni zápor, zivatar, s a mái' Ion tartózkodik, amelynek „indián summer"-nek, indiá- hűvösebb éjszakák kellemes félhőoszlató hatása eléri a nok nyarának hívják. felüdülést hoznak a nappali Kárpát-medencét, s az anti- Az idei csapadékos és hű- kánikula után. ciklon nyugati peremén a vösebb nyár után kellemes Érdekességként megemlít­Balkán és a Földközi-tenger volt az az időjárási fordulat, jük, hogy Szegeden előfor­térségéből származó meleg amely szeptember 14-én kö- dúltak már az idei szeptem­levegő áramlik hozzánk. A vetkezett be. Ekkor állott be béri hőmérsékleteknél jóval napsugárzás szeptemberben az a tipikus légköri helyzet magasabb értekek is. Az ab­még elég erős ahhoz, hogy a (egy Ukrajna fölött állandó- szolút rekordot az 1946 helyi felmelegedés is kellő sult anticiklon), amelynek szeptember 9-én megfigyelt mértékben érvényesüljön, és következtében immár tizedik 38,2 fok tartja, . de még rövidebb-hosszabb időre visz- napja derült napfényes idő- szeptember második felében szavarázsolja a nyarat. járás uralkodik nálunk, s is gyakran találunk 32—34 Az említett időjárási hely- délkelet felől igen enyhe fok közötti maximumokat. légtömegek áramlanak hoz- Így például 1932-ben 30-ári I zánk. Ez az igazi vénasszo- | nyok nyara idén valódi nyá­ri hőmérsékleteket produ­kált. A felmelekedés' csúcs­zet kialakulása nagymérték­ben összefügg azzal, hogy a későbben felmelegedő óceán és a már lehűlésnek induló szárazföld között a tavaszi­nyári nagy hőmérsékleti kü- értékei 15-e után nap mint löinbség csökken, ami az nap 25—28 fok között ala­északnyugati szelek gyako- kultak országunkban, sőt 16 34,0 1947-ben 17-én és 18­án 34,2, 1918-ban 24-én 33,3, 1927-ben 24-én pedig 32,5 fo­kot mértek városunkban, Dr. JPéczely György egyetemi tanár — Mennyi lesz? — Még nem tudjuk. Szép biztatás, hogy többet akarnak adni, de a traktoro­sok csak legyintenek. —Nem ma vagyunk itt először. Ígérd meg, pe add meg, ez a szo­ladjk a vízen. BARSONY­PARNA Ha bemegy, mossa zsírozza, hetne kiszámítani addig, a többiek azt mondjak, hia- mennyi jár érte? ba van vasból, elkopik a sok „' #áí „ _ törüleetéstőL Mit kerülgessem, faj. ez a ö SMUU — Utálnék abba beszéd; Elsö msy gépe ez a röszkei a ^pbe beülni; ameírik pi«z^ Rászán­ta ma­gát a ipeg., MH mert drágán mérik. Súlya mosakodni, én megmosdatom. 120 mázsa, ára majdnem más- *— Oj gép, nagy gép, nem .millió. Négy lánctalpast fél tőle? kaptak volna ennyi pénzért, — A másikon már kezd­m'egis ezt választották. Hoz- tem érezni a gyomromat, at-: zágondolták, hogy ez a gép tói féltem.- Ez sima. járású, akkor drága, ha megáll. Az zaj sincs benne, nekem való. árát úgy szabták, hogy dol- — Ügy hallom, a párnát gdzzon éjjel is, meg nap- maga hozta, pal is. ... 7— Oda illik. Azért is jő,. Ha ennyi pénzt kiadnak, mert hosszú az éjszaka. Még jól megnézik, kinek a kezé- látom a barazdát, egyszer­be adják az,új masinát. Régi törvény, egy traktor se ad­csak elszalad, előlem. Mire visszahozom- a pzerpem elé, dig tart, ameddig a papirosa be""® vagyok: Muszáj egy mondja róla. Aki a kormányt órát szundítani ilyenkor, kü­tekeri, aki az első rossz lönben nem megy. azusszanását is meghallja, A kávéfőző meg egy hűtő­akár duplájára is nyújthatja szekrény hiányzik mar csak életét. Aki csak ráül, és hadd a fülkéből, mondom én, nem megy ki éjnek" évadján sizatí­tani, hogy belül Indulat rág­ja... v 1 Nem folytatom, drága 'a gép. Vezetők és traktorosok, üljetek le fél órára papírral,' ceruzával. Másfél millió nél­kül is ézt mondanám, mert tisztességről van Szó. Nem le­het olyan vita, amit jó szán­dékkal tisztázni ne lehetne. Tüske nélkül jobban megy a szántás: Igaz, a nagy traktor a rozsdás szeget se veszi föl, de aki benne van, a szóra is érzékeny.­Horváth Dezső Emberközelből A portréfilmek különböző mozzanatot, összefüggést át- is segítségül hívő — társai-, fokozatain: a beszélgetésé- fogó — monográfiák készül* gásokból minden monográ­ken, a vallomásokon keresz- nek. Úgy is mondhatnánk, fiánál és tanulmánynál h<J­tül a televízió megtalálta a majdnem teljesen hűséges ségesebben bontakozott ki szórakoztató, izgalmas ka- képet nyújtanak. Valami többek között Déry Tibor, landdal félérő ismeretter- azonban szükségszerűen hl- Nagy László, Zelk Zoltán. ieeuttósYitJ^.y ,A zenét. a ányzjj£. belőlük,: a tuúvész, á &öme ÍPixoska, jí legutóbb, a kepzómüyészötot; a YT^té-.politikus.arca, tóenfie,';ázplás- hétep Órtutav YGyula- és szeíek.^.^ományt, ijpoliti-" Ife_jnj2tt. sgájg,^ gesztusai ~ Szántó Piroska személyisege; kát hozza "emberközelbe, s egyáz'óvál á személyes jelen- munkásságú." A szórakoztató; teszi érthetővé,' ismerőssé a léte.'Egy-egy megrebbenő te- érdekes ismeretterjesztés ta­különösebb szakértelemmel kiritet, elmosolyodó árc, és Ián legsikeresebb változata á nem rendelkező nézők szá- ráncokba húzódó homlok — I mára is. S .miben rejlik a ahogy a televízió műsorai­titok? A művészeket és a ban tapasztalhattuk — min­politikusokat saját környeze- den kommentár nélkül is so­t'ükben, megszokott tárgyaik kat mond, a kortársak visz­között kérdezgetik, „vallat- szaemlékezései, spontán meg­Bartók Bélát bemutató öt­részes filmsorozat. ,Élső da­rabját szerdán este láthat­tuk a Budapesti Művészeti Hetek programjában. (Ugyanez a sorozat pénteken ják" életükről, szenvedélyeik- nyilatkozásai még teljesebbé, este dicséretes módon műsor ról és- kétségeikről, egyszó- hitelesebbé teszik a képet, val mindarról, ami alkotása- Nem véletlenül vált oly nép­ikban, munkájukban közvet- szerűvé az ötszemközt s ve tükröződik. más portrésorozat. Az ava­A művészet és a munkás- tott beszélgető partnerekkel mozgalom kiemelkedő kép- folytatott — előre megterve­viselőiről kiváló — számos zett, de pillanatnyi ötleteket menjen, hóhéra, és nem gaz­daja. is nagyon tréfából, de rádup­_ láznak a traktorosok: —meg ^to,ga_ttálc ki ,egyen,7ég: — Fenét. Lefekvés elótt legföljebb, akkor ls egy kor­tyot csak. Amikor táncol ve­lünk a világ. Az Idős re a Kapitány összeállította a névsort: Barna Imre. Kó­saó János, és a hozzájuk ké­pest gyerekszámba menő Perlaki István. Van akkora tekintélye Miskolci István­nak, hogy senki se kontrázta. — Miért hallgatnak rám? Mindig megmondom a ma­gamét. NEM FIX A FIX mester meg a fiatal mester példás együttmflködé­Más mondja: — Nem csak sét legjobb lenne filmre ír­a'niaga érdekében törekszik, ni. A váltás eltart legalább Bárha Imre hellyel kínál egy óráig, zsíroznak, olajoz­föhn • a fülkében, párnázott nak, mindent átnéznek. Mint­ülésen, és jobban dicséri a ha parádéba állna ki a trak­matnmutgépet, mint lóvásá- tor. ron a pejkót szokták. Pöe- — A mi pénzünk is benne cint egyet a kormányon, van a másfél millióban, kl mintha megcsiklandozták vigyázzon rá, ha nem mi? volna a 120 mázsás jószágot, És a traktorosra ki vigyáz? és mozdul, mint a kezes bá- A napi tizenkét óra, egy rany. araszra a barázdától, igen Ügy ül a székben, mint sok. otthon a tévé előtt. Cipőnél- Kószó János azért ment a kül — lába alatt bársony- többivel gépet tanulni, hogy párna. hárman legyenek. Háromszor ••— • Pávatoll nincs? nyolc óra jobb időbeosztás -— Legyezőnek? Honnan lenne. Ha az ember tovább parancsolja? Alulról, vagy tart, hosszabb életű lesz a fölülről? traktor is. Nyomja' a két gombot, in- Nem írnám le a további dtrinak a ventillátorok. Ha panaszokat, ha nem ilyen há­akar, fűt, ha akar, hűt. rom emberrel találkoztam — Minek a párna? volna. De ha ők a szúnyo­— Ekkora munkáért jár a got se viselik el a gépen, ha Ha nincs elég kisiparos — jön a kontár Mórahalmon is hűtő ni kell a tejet kényelem. — Hol ebben a nagy mun­ka? Egy óra egy forduló, ekár. alhat is közben. — Nem sók kellene hozzá, a fülük éberen vigyázza a legapróbb szusszanást is, ak­kor nekünk is legyen fülünk az ő sóhajtásukra. — Arról is szó volt, hogy tie az A kevés éppen hiánxr ezen- a traktoron fix fiaetés Az utóbbi években — a városiasodás folyamatával ösz­szefüggésben — nőtt a községekben is az ipari javító és a kereskedelmi szolgáltatások bővítésének igénye. A szolgál­tatóhálózat fejlődése újabb igényt teremtett: a lakosság érdekvédelmének szükségességét, a rendszeres ellenőrzést. E feladatot Mórahalmon is a községi tanács vállalta magá­ra, s — mint a végrehajtó bizottság legutóbbi ülésén is — rendszeresen visszatérnek a szolgáltatások színvonalának elemzésére, a tennivalók számba vételére. Az idén sűrítet­ték az ellenőrzéseket, megújították a társadalmiellenőr-há­lózatot. Az ipari-javító szolgálta- szerelő, valamint az autója­tással is foglalkozó szakszó- vitó mesterség — a szövet­vetkezetek, ipari szövetkeze- kezeti és a magánkisipar tek és kisiparosok munkakö- szervezettebb együttműkö­rtilményei általában rende- désével, a szolgáltató kapaci­zettek, árdrágítással, hará- tás növelésével — részben csalással, a megrendelő lagalábbis — eltüntethetők a megkárosításával az ellen- fehér foltok, őrök az idén nem találkoz- A kereskedelmi ellenőrzé­tak. Jövedelemadó kivetésé- sek tapasztalatai szerint ja­véi és szabálysértési eljárás- vult ugyan Mórahalmon a sal fékezték meg a négy kiszolgálás színvonala, né­esetben bizonyíthatóan kön- hány üzletben azonban — tárkodókat. A hiányzó vagy a kenyérboltban, a külterü­csak részlegesen ellátott leti boltokban, a vendéglátó­szakmákban — ilyen Móra- ipari dolgozók szociális he­halmon az ács, tetőfedő, Ijdségeiben - nem tartják helyi ÁFÉSZ-szel, a kisipa dúlnak, a húsáruk közül a töltelékáruk választéka sze­gényes, a folyamatos tejszál­lítás és a megfelelő hűtés is megoldásra vár, s a külterü­leti üzletekbe sem jut el idő­ben a friss péksütemény. Az iparcikkek közül megoldat­lan a vegyiáruk árusítása, mivel az ÁFÉSZ bezáratta az egyetlen háztartási bol­tot Akadozott az idén a nö­vényvédőszer- és a vető­magellátás is. A tüzelőanya­gok közül a berentei dara­bos szén és az iszap volt keresett áru, s nem kielégítő a táptakarmány forgalmazá­sa sem. A tennivalók számba véte­le után most Mórahalmon is az intézkedések időszaka kö­vetkezik. A nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága — a folyamatos ellenőrzés mellett — ezért szorgalmaz­za a szakszövetkezetekkel, a központifűtés-szerelő. üve- be a tisztasági, közegészség­ges, órás, vegytisztító iparág, ügyi előírásokat. Az élelmi­illetve a kőműves, szobafes- szer-ellátásban kisebb zok­t^ taaiEgstékr es villany.- kgnfifc meg nyödig glötcsp rosokkal való együttműködést. tervszerűbb rára tűzte a határainkon tú­li magyar nyelvű szépiroda­lom egyik legielentősebb képviselőjének. Páskándi Gé­zának nyomtatásban már korábban közzétett Tornyot­választok című drámáját.) ötletes. / asszociációra késztető a Bartók-sorozat cí­me is: Mikrokozmosz. Bar* tók zongoradarabjaira s a ze­neszerző közvetlen környe­zetére: családi és baráti kap­csolataira, műveinek születé­si körülményeire utal. Ifj. Bartók Béla nemcsak sza­vaival, a korán világhírűvé vált komponistához való megdöbbentő hasonlatosságá­val is érdeklődést kelt A képernyő előtt ülők izgatot­tan „vallatják" az arcot: hű­séges kiegészítője a fényké­pekről, festményekről, szob­rokról s a művekből ismert Bartók-portrénak. Bartókról (sajnos) életében nem készülhetett tévéfilm. De Juhász Ferenc, Nagy László, Dienes Valéria s a többiek arca, hangja, pilla­natnyi lelkiállapota, gesztu­sa és a kamerák előtt él­mondott gondolataik meg­maradnak az utókor számá­ra is. A tanulmányok, a kor­társi visszaemlékezések, mű­veik, munkájuk maradandó nyomai mellett, ezek a fil­mek súgják majd meg az el­következendő új korosztály­nak a titkot: milyenek vol­tak a 20. századi Magyaror­szág e mozgalmas, feladatok­ban bővelkedő történelmi | szakaszának alkotó emberei. J i i

Next

/
Thumbnails
Contents