Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

81 Vasárnap, 1975. szeptember 28. Az urbanizáció mai követelményei Jubilál a KFKI — Működését az jellemezte, hogy mindig meg tudott újulni, mindig meg tudta találni az aktuális kérdésekhez való kapcsolódást — e szavakkal vezette be Pál Lénárd, az MTA Központi Fizikai Kutató Intézetének főigazgatója az intézet negyedszázados jubileuma alkalmából rendezetf sajtótájékoztatót. /. 1950-ben száz fősre tervezték, a jövő igényeit-perspektíváit is figyelembe véve — prognosztika, 6! —, és negyedszázad múltán kétezernél valamivel többen dolgoznak a KFKI-ben, a budai hegyekben, ideális környezetben működő, pavilonos rendszerrel megépített-kifejlesztett kutatóközpontban, ahol a legkorszerűbb berendezéseknek úgy igyekeztek helyet adni, hogy eközben lehetőleg ne bontsák meg a táj természetes szépségét Ami jobbára Sikerült is. így aztán a komor, fekete-sárga-piros színezésű, „Vigyázat, sugárveszély!" feliratú táblák egy olyan tájban hívják fel a figyelmet a károsodás e fenyegető lehetőségére, amely üdülő vagy szanatórium képét idézi a látogatónak, a külső látvány sugallatával. Az 5 MeV energiájú, Van de Graff-gyorsi tóval érték el Magyarországon az eddig mért legnagyobb elektromos feszültséget — próbafeszültségként A hétköznapi ember számára szinte elképzelhetetlen energiák munkálkodnak tehát Itt. Ezért különlegesek a védelmi-biztonsági berendezések is. Mégis némi szorongással áll az a pirosra-sárgára festett hatalmas szerkezet tövénél. A laikus csodálkozással elegy félelme ez, amit valami azonban egy szempillantás alatt tökéletesen felold. A túlnani, most éppen nyitott ajtón át egy hatalmas fára látni: a természet egy kis darabkáiára, amely még őrzi az energiának az anyagból való mesterséges kicsalogatása előtti állapot üde báját S ez tényleg olyan megnyugtató. 2. Megyünk tovább. Újabb terem, egészen más irányú kutatási téma: itt a buborekmemóriával kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdéseket vizsgálják. Próbáljuk elmagyarázni lényegüket A berendezések miniatürizálása újabb és újabb igényeket támaszt a műszeriparral szemben. A kicsinyítés hagyományos útja az volt, amikor az ismert szerkezetek méreteit a struktúra változatlanul hagyásával parányították. Itt azonban elérkeztek a végső határig. Most már más ösvényen kellett továbbhaladni. Kísérletezni kezdtek a kiválasztott / anyagok szerkezete egyes részeinek olyan korrekciójával, minek következtében ez a terület alkalmassá vált —. tehát az átalakítás hatására, és nem külön szerkezet közbeiktatásával — a kívánt funkciók ellátására-végrehajtására. Mindez lehetővé tette a mikrominiautürizálás „nagy ugrását". . Itt vannak például a memóriaegységek. Elemi érdek, hogy a modem, nagy teljesítményű számítógépekben mentől kisebb területen minél több memóriaegységet tudjanak elhelyezni. Az ún. mágneses buborék alkalmas a memóriatárolásra. Hogyan jön létre a mágneses buborék? Ügy, hogy egy adott mágneses irányú mezó egyes pontjait ellentétes mágneses irányúvá alakítják, az úgynevezett ino-implantálás nevet viselő eljárás segítségével. Ezek a pontok a mágneses buborékok. Mindegyikben egy információs egység, bit — egy igen vagy -+• nem információ tárolható. Ha mondjuk például a mikron nagyságrendű mérettartományban — mikron: a milliméter ezredrésze — ilyen mágneses buborékokat alakítanak ki, akkor egy négyzetcentiméternyi területen (egy hordozókristály mág» nesezett felületén) akár százezer memóriaegységet is létrehozhat: nak. A példa, úgy hisszük, eléggé szemléletesen bizonyítja az itt folyó kutatásoknak a miniatürizálásban betöltött szerepét-jelentőségét. 3. A KFKI-ben született meg a modern klinikai laboratóriumoknak immár nélkülözhetetlen eszköze, az automatikus analizátor hazai — szabadalmazott — változata. Egy óra alatt 240 — testnedv- — vizsgálatot végez el, méghozzá mindvégig együtt futtatva az adott személy adatait a vizsgált anyag tulajdonságjellemzőivel. Itt nem fordulhat tehát elő olyan végzetes dolog, hogy a vizsgálati eredményt egy másik beteg személyéhez kapcsolják. Ha hatvan ember egy órán át, egyetlen másodperc kihagyása és a fáradékonyság legkisebb tünete nélkül dolgoznék, akkor tudna ezzel az automatikus analizátorral azonos teljesítményt elérni. Tehát: nem tudna. (Nem beszélve az egy munkaműszak még hátramaradó többi hét órájáról.) 4. Számítógépeket ís készítenek. Ahogy mondják: 120 ember évente 240 millió forintot „forgalmaz". S ez csak úgy képzelhető el. ha nagy értékű szellemi energiát „dolgoz bele" a szerkezetekbe. TP A-típusú kisszámí tógépeik közkedveltek és igen elterjedtek. A szellemi értéktöbbletet azzal adják, hogy a megrendelő kívánsága szerint készülnek, adott funkciók ellátására. Ha például egy hőerőmű minden egységében hatszáz vezetékcsatlakozás van, és ennek állapothatározóit figyelembe véve, azt igénylik a géptől, hogy az állapot összképről adjon „percre kész" jelentést — nos, akkor ilyen gépeket építenek számukra. Különben a hazai iparral már régóta jól kiépített, mindkét fél számára igen gyümölcsöző kapcsolatokat tart fenn és ápol a KFKI. De egyre több a „kutatási nyitás" a mezőgazdaság és az élet más területei felé js. Két pél, 1 da: a szárítóműhöz hozzácsatlakoztatható mérőberendezésük percenként tud jelentést adni a nedvességtartalom-érték változásairól. Egy másik berendezésük megvalósítja a gyors analitikai módszert a fehérjemeghatározásban. , . • 5. A Magyar Tudományos Akadémia fennhatósága alatt működő KFKI alap-, alkalmazott és fejlesztő kutatásokat folytat, a részecske- és a magfizikai, a szilárd testek, az atomenergia, valamint a mérés- és számítástechnika területén. A kutatást négy intézet — a részecske- és magfizikai, a szilárd test, az atomenergia ás a mérés- és számitástechnikai — fogja össze, irányítja és végzi. A vállalati megbfzások teljesítésével produkált eredmény hatvan százalékban fedezi az intézet működési költségeit. A hiányzó negyven százalékot az állami költségvetés bocsátja rendelkezésre. A kapott összeget elsősorban alapkutatásokra fordítják. Rendkívül kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek. (Legnagyobb tudományos partnerük a Szovjetunió.) Csak az elmúlt évben mintegy ezer külföldi kutató kereste fel az intézet laboratóriumait. A megalapítás óta eltelt Időszakban járt itt a Nobel-díjas tudósok közül Baszov, Prohorov, Seeborg, Rabi, Gábor, Kastler, Mössbauer, Heisenberg. A KFKI-ben dolgozó kutatók évente mintegy 300—350 tudományos közleményt jelentetnek meg, az itt született, úgynevezett „élő" szabadalmak száma hatvan körüli. & Aki lézerkutató laboratóriumokban járt, aligha fogja e látványt elfelejteni. A sötétben opálosan csillogó lézersugarak a laikus számára a mesék , világát idézik (a plasztikus hatást reprodukáló holográffelvételekkel együtt). A nagy intenzitású lézersugár által a tűzálló téglába lőtt-égetett lyukak pedig az anyagban lapuló energia hatalmas fenyegetését A mesékkel már leszámolt as emberiség. Es jó lenne, ha a fenyegetésből sem lenne valóság. Hisz ezt az igaz tudomány sem akarja. PAPP ZOLTÁN Hol végződik a falu és hol kezdődik a város? Ha nem a hivatalos közigazgatási rangot tekintjük, a szakember számára sem könnyű a felelet Az ország lakosságának csaknem a fele városokban lakik, de e városok tekintélyes része még nem is olyan régen község volt hivatalosan. (1949-ben 54, 1974-ben 83 várost tartott nyilván a hazai statisztika.) A szórványtelepüléseket egymillió ember hagyta el, s ugyan még' 860 ezer tanyákon él, a 2—5 ezer lakosú községek lakosságának száma folyamatosan csökken, a 8—10 ezer lakosúaké egyre növekszik. Ezek közül igen sok potenciálisan a városi rang várományosa, mindinkább képes lakói számára városi életmódot nyújtani. Ha csak vázlatosan is tekintjük át a gyors hazai urbanizációs folyamatot, nyilvánvaló, hogy a szocializmus alapjainak lerakásával, majd a szocialista épitőmunkával kapcsolatos iparosítás tette elsősorban lehetővé a társadalom, ilyen irányú átrétegződését is. A szocialista iparosítás nyomán új városok születtek az országban, kialakultak a Budapest túlsúlyát majdan ellenpontozni képes vidéki nagyvárosok, gyors ütemben fejlődtek a középvárosok, s a kisvárosok is létrejöttek a további növekedést lehetővé tevő infrastrukturális feltételek. Bár a hatvanas évektől kezdve napirendre került néhány helyen a városközpont rekonstrukciója ss, a gyors ütemű fejlődés túlságosan megnövelte a városok területét, s miután a házgyári technológia meghonosítása lehetővé tette a tömeges lakásépítést, feszültség, ellentmondás keletkezett a városok új; külső és régi, belső részei között. Való igaz, soha ennyi lakás nem épült az országban, mint az utóbbi esztendőkben. Sót, az idén, mintán ezer lakosra számítva Sfi lakás épül, megelőzzük az európai országoknak több mint a felét, a szocialista országok kőzött pedig, a Szovjetunió után, a második helyet foglaljuk el A lakásépítés üteme a következő ötéves terv Idején sem csökken. A szocializmus építésének előrehaladtával, a tudományos és technikai forradalom kibontakozásával tehát tovább gyorsul hazánkban az urbanizációs folyamat Hatására városaink továbbfejlődnek, a többi település pedig tovább városiasodik. Az ország népessége, a termelőeszközök, a népgazdasági erőforrások egyre nagyobb mértékben összpontosulnakNc városokban. Ez a folyamat a városépítés társadalmi hatékonyságának fokozását, a városok szerkezetének gazdaságosabb kialakítását igényli. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy — amint azt a Magyar Urbanisztikai Társaság közelmúltban,' Rzolnokon megrendezett III. országos városépítési tanácskozása is megállapitotta — a területgazdálkodást és annak eszközrendszerét is jobban hozzáigazítsuk a követelményekhez. A tanácskozás ezzel kapcsolatban úgynevezett téziseket fogadott eL Érdemes közülük kiemelni, hogy most már elsőrendű gazdasági érdekünk, hogy a települések területi' növekedési folyamatát, amennyire csak lehetséges és ésszerű, lelassitsuk. Ez egyrészt amiatt szükséges, mert az infrastrukturális beruházások (út, közmű, közlekedés,, kulturális, kommunális és egészségügyi beruházások) igen drágák, másrészt pedig azért, hogy a mezőgazdaság művelhető területeit ne csökkentsük tovább feleslegesen. A városokban igen sok a kihasználatlan belső terület, ezeket kellene mielőbb hasznosítani. Azután pedig — összevetve a városterület tovébbi növelésének társadalmi és gazdasági kihatásalt, az elavult városrészek átépítésének igényével — a városfejlesztés e két alapvető lehetőségének felhasználási grányát érdemes és szükséges megállapítani a további munkához. A városok építése és üzemeltetése (ez az utóbbi kifejezés még egy kissé szokatlan, de ha jól belegondolunk, jogos) összetettebb és egyben szerteágazóbb bármilyen óriás ipari üzem, gyártelep építésénél, bővítésénél, a termelésének megszervezésénél, termelési szerkezetének kialakításánál. Az igények és a lehetőségek felmérése, a tervszerűség ebben teljesen természetes követeiménx. Nyilvánvaló azonban, hogy az arányos, gazdaságos városfejlesztés sem képzelhető el másként, csak ha szakszerű, tudományosan megalapozott, a népgazdasági tervekkel, és célkitűzésekkel összhangban hozzák, és ha a jövő igényéit is figyelembe veszi. A tervszerűség alapfeltételeinek biztosítására mar a közeljövőben feltétlenül növelni kell a tervek hatékonyságát, vissza kell állítani, illetve meg kell teremteni a városrendezési tervek tekintélyét. A jóváhagyott területrendezési terv betartása társadalmi érdek. Az építésügyi előírásoktól eltérő döntéseket törvénysértőnek, az állami fegyelem megsértésének kell tekinteni — mondták ki a tanácskozás téziseit. Azt is hozzátették azonban, hogy mindinkább szükségessé válik a városépítésre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata, kiegészítése, sőt felvetődik a legmagasabb szintű jogi szabályozás, a városépítési törvény megalkotása is. Olyan új kisajátítási és szanálási rendelkezésekre is szükség volna, melyek bár továbbra is figyelembe veszik az egyéni érdekeket, mégis elsősorban a társadalmi érdekeket részesítik előnyben, a egyúttal egyszerűsítik a jelenlegi bonyolult eljárási formákat, megkönnyítik a célnak leginkább megfelelő területek igénybevételét, elősegítik a beruházások területi és időbeli összpontosítását, az építkezések folyamatosságát. Mivel a városépítés gazdája mindenütt a tanács, érthető, hogy elsősorban a tanácsok városfejlesztési munkáját lenne kívánatos továbbfejleszteni, mégpedig úgy, hogy a tanácsok városépítési, városfejlesztési és gazdasági fejlesztési munkája összhangba kerüljön. Mindezt a tanácsi dolgozók jó munkáján kívül a szervezeti rendszer hatékonyabb működése is elősegítené. Egyrészt a központi szervek irányító és ellenőrző tevékenységét szükséges megjavítani, másrészt a tanácsi szakigazgatási szervek szervezeti felépítését — a tanácstörvény szellemében — úgy fejleszteni tovább, hogy biztosítsa a városépítés hatósági, ellenőrző, koordináló, szervező és üzemeltetési feladatainak szervezeti feltételét. A tanácskozás sok értékes gondolattal gyarapította a hazai urbanisztikát, mivel központi témájává tette a területfejlesztés és a területgazdálkodás kérdéseit Ez utóbbira a XI. pártkongresszus nyomatékkal hívta fel a figyelmet, hiszen a föld, az ország területe nemzeti kincs. A múlt években kidolgozott, és a kormány által is jóváhagyott területfejlesztési terv és településhálózat-fejlesztési koncepció a munkához jó alapokat ad. A városfejlesztés extenzív szakasza lezárult, az új fejlődési periódus az eddigitől eltérő módszereket . is igényel. Csongrád megye az ország legurbanizálódottabb megyéje. Lakosságának több mint a fele öt városban él. Számunkra is rendkívül fontos, hogy a városok fejlődése összhangba kerüljön a városokba összpontosult teimelőerőkkel, hogy ne -csupán gazdasági, hanem mind erőteljesebb szellemi központokká is váljanak. A szolnoki városépítési tanácskozás országos tapasztalatokat gyűjtött egybe, s így számunkra is tanulságos megállapításokra jutott. FLHÉH KALMAN