Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 28. w^mmmmm—mm Közéleti napló LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA AZ ANGOL BANK ELNÖKÉT Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke szombaton dél­előtt hivatalában fogadta G. W. Richardsont, az Angol Bank kormányzóját. A szí­vélyes eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás ál­lamtitkárt, a Magyar Nem­zeti Bank elnöke. Jelenvolt J. Wilson, Nagy-Britannia budapesti nagykövete is. Az Angol Bank kormány­zója szombaton befejezte ma­gyarországi látogatását, amelynek során megbeszélé­seket folytatott dr. Timár Mátyással. Az angol vendé­get fogadta dr. Faluvégi La­jos pénzügyminiszter is. A találkozón a két ország kö­zötti gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségeiről, s e cél érdekében kifejthető banktevékenység lehetséges formáiról tárgyaltak. G. W. Richardson szomba­ton elutazott Budapestről. Rugalmas, átgondolt gazdaság­szervezd munkára van szükség Irta: Ssabö Sándor, a megyei pártbizottság titkára HAZAÉRKEZETT A PARTIZÁN SZÖVETSÉG KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Partizánszövet- lista Köztársaság Antifasisz­ség küldöttsége, amely Úszta Harcosainak Bizottsága , Mxi i-Td .a vezetőivel a két szervezetet Gyula főtitkár vezetésevei kölcsönösen érintő kérdések­tárgyalásokat folytatott Bu- r5i> szombaton hazaérkezett karestben, a Román Szocia- Budapestre. ELUTAZOTT A ROMÁN BÉKEBIZOTTSAG KÜLDÖTTSÉGE Szombaton elutazott Buda­pestről a román békebizott­ság küldöttsége, amely a kétoldalú kapcsolatok fej­lesztéséről folytatott tárgya­lásokat az Országos Béketa­nács vezetőivel. Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából szombaton dél­előtt ünnepség volt a mun­kásőrség megyei parancs­nokságának szegedi székhá­zában Mákos István, a munkásőrség Csongrád me­gyei parancsnoka köszöntöt­te a megjelenteket, köztük Gyárfás Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak osztályvezetőjét, majd Húsz ka Márton, a munkás­őrség megyei parancsnoká­nak helyettese ismertette Papp Árpádnak, a munkás­őrség országos parancsnoká­nak ünnepi parancsát, amelyben a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatával tüntette ki Bokor Gyula hódmezővásárhelyi és dr. Landvánszky Csaba szegedi munkásőröket. A ki­tüntetés ezüst fokozatát Dani Imre hódmezővásárhelyi, Tö­rök Imre és Csányi József szegedi munkásőr, bronz fo­kozatát dr. Bóna Endre sze­gedi járási munkásőr kapta meg. A munkásőrség tevékeny­ségét és munkáját nagy­mértékben elősegítő sokéves jó együttműködésért az or­szágos parancsnok Munkásőr Emlékjelvenyt adományozott többek között Török József­nek , a szegedi városi pártbi­zottság első titkárának, dr. Forgó Istvánnak, a makói városi tanács elnökének, Murányi Györgynek, Móra­halom nagyközségi tanács elnökenek. A Csongrád megyei Tűz­rendészet! Parancsnokság ün­nepségén Kovács Zoltán tűz­oltó százados, a megyei pa­rancsnokság helyettes veze­tője adott át kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatával tün­tették ki Kubicsek László századost és Márta Imre fő­törzsőrmestert, bronz foko­zatát kapta Kiss István törzsőrmester. A Tűzbizton­sági Érem arany fokozatá­ban részesült Király János százados, ezüst fokozatában Berki István főtörzsőrmes­ter, bronz fokozatában Bes­senyei Ferenc őrmester. 26 éves szolgálatukért Szolgá­lati Érdemérmet kaptak Be­reczki János, Galgóczi Ist­ván, Pigniczki Ferenc őr­nagyok, Kalmás József és Borka József zászlósok és Újvári János főtörzsőrmes­ter. 15 éves szolgálatukért ugyancsak Szolgálati Ér­deméremben részesültek Go­vai Sándor és Kiss István törzsőrmesterek és Tóth Im­re zászlós. A KISZ Szeged városi Bi­zottsága és a vásárhelyi Ifjú Gárda parancsnokság teg­nap, szombaton délután ün­nepélyes csapatgyűlést ren­dezett az Üttöróházban. A KISZ megyei és városi bi­zottságának munkatársai mellett jelen voltak a fegy­veres testületek képviselői is. Ünnepi beszédet Illés Tóth István, a KISZ Szeged városi Bizottságának titkára mondott. A fegyveres erők napja alkalmából adták át a Kiváló Ifjúsági Vezető ki­tüntetést Fükó Józsefnek, a szegedi Gera Sándor mun­kásőr zászlóalj parancsnoká­nak. Aranykoszorús KISZ­jelvényt Ungi Ferenc, a vá­rosi Ifjú Gárda szervezet megbízott parancsnoka, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Nagy Gábor, az Ifjú Gárda parancsnoksági tagja kapta. Tizenegyen Kiváló Ifjú Gár­dista kitüntetésben részesül­tek, négyen pedig a megyei Ifjú Gárda parancsnokság oklevelét vették át egész évi kiemelkedő tevékenységü­kért. Többen részesültek a megyei és a városi Ifjú Gár­da-parancsnokság dicséreté­ben A polgári védelem 25 esz­tendejét mutatja be az aki­állítás, melyet a Marx téren tegnap, szombaton délelőtt nyitott meg Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács ál­talános elnökhelyettese. A kiállítás fényképekkel, ma­kettekkel mutatja be a ha­zai polgári védelem fejlődé­sét, azokat az eszközöket, melyek mind békében, mint egy esetleges háborúban se­gítségére lehetnek a polgári lakosságnak a veszélyek el­hárításában. Holnap, hétfőn délután 3 órai kezdettel a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Házában rendeznek fegyveres erők napi ünnepséget. Ünnepi beszédet Kiss Károly, a MÁV Igazgatóság vezetője mond. I Igen nagy jelentőségű K^i tározat — 1974. decemberi — vég­rehajtását tárgyalta a párt-végre­hajtóbizottság jelentése alapjun a na­pokban a megyei pártbizottság. A je­lentés az eddig eltelt időszak megyei tapasztalataira és egy igen szeles kö­rű ellenőrzés megállapításaira épült Nyolc hónappal a határozat megje­lenése után megállapíthatjuk, hogy a megye párttagsaga és a többi dolgozók körében kedvező visszhangra talált az a határozat, amelyben a Központi Bi­zottság nyíltan és őszintén feltárta gazdasági nehézségeinket, és kijelölte a leküzdés útját. Fényt derített mun­kánk néhány olyan területére is, ahol nagyobb figyelemre és fokozottabb erőfeszítésre van szükség. A megyei pártbizottság vezetésével, irányításával a partszervezetek kése­delem nélkül hozzákezdtek a decem­beri határozat végrehajtásának meg­szervezéséhez. Közreműködésükkel vi­szonylag gyorsan elkészültek a válla­latok, szövetkezetek, valamennyi gaz­dálkodó szerv intézkedési terve, an­nak ellenére, hogy néhány tárca, il­letve főhatóság az intézkedési tervek irányelveit kicsit megkésve adta kl. Az intézkedési tervek azonban főleg az anyag- és energiatakarékosságra, a termelő berendezések jobb kihaszná­lására, a beruházások gyorsítására, valamint a tervezett költségszint csök­kentésére korlátozódtak. Az intézke­dési tervek többségükben nem, vagy alig fordítottak gondot a termelési szerkezet indokolt átalakítására, a munkaerő-gazdálkodás tennivalóira, a népgazdasági egyensúly fokozatos megteremtésére. Ennek elsősorban szemléleti oka volt, mert számos vál­lalatnál a decemberi határozatot egy­szerűen „takarékossági határozatként" fogták fel, s nem vették figyelembe, hogy e határozat komplex gazdasági intézkedéseket követel. A második negyedévben a hiányos vállalati in­tézkedési tervek többségét átdolgoz­ták, vagy — például a mezőgazda­ságban — korrigálták, a megváltozott körülményeknek megfelelően. A szem­léletbeli problémák egy részét is si­került felszámolni. A kívánatos vál­lalati magatartás azonban csak az utóbbi hónapokban kezdett kialakul­ni, de ez még mindig nem általános. Amikor értékeik LT^Li*: kadásának eredményeit, azt tapasz­taltuk, hogy ezekben az eredmények­ben még nem, vagy csak alig érzékel­heti az a hatalmas politikai erőfeszí­tés, amelyet pártszervezeteink a ha­tározat végrehajtása érdekében kifej­tettek. A negatív gazdasági folyama­tok megyénkben is az első félévben tovább érvényesültek. Egyik mutatója ennek, hogy a me­gye gazdaságának termelésnövekedési üteme csak részben alakult a tervek­nek megfelelően, a tervszerűség pe­dig — különösen az iparban — rom­lott. A termelő ágazatokban a terme­lj növekedési üteme igen különböző volt, csak részben egyezik a tervezet­tel. Az iparban a termelés mindössze 3,3 százalékkal emelkedett, szemben a tervidőszak eddigi, átlag 9 százalékos első félévi növekedésével, s elmaradt a 6 százalékos országos fejlődési ütemtől is. Ebben szerepet játszik a termelési szerkezet lassú korszerűsí­tése, de bizonyos alapanyag-ellátási és értékesítési nehézségek is. Az utóbbi hónapokban már meggyorsult a könnyűiparban a piaci igényeknek jobban megfelelő termékek gyártása, s némileg mérséklődtek az alapanyag­ellátás zavarai is. A termelés ütemes­sége ennek ellenére továbbra sem megfelelő, számos vállalatnál romlott a kapacitás kihasználása. Nem csökkentek az üzem- és mun­kaszervezés hiányosságai sem, amelyet jelez a túlórák ugrásszerű emelkedé­se. Természetes, hogy a dolgozók hangulatát kedvezőtlenül befolyásolja. A termelési szerkezei lassú változá­sa befolyásolta az export alakulását is, amely az első félévben 18 százalék­kal emelkedett. A szocialista orszá­gokba történő kiszállítás gyors ütem­ben emelkedett, viszont a termékek jó része nem volt versenyképes a meg­növekedett igényű és dekonjunktúrá­val küzdő tőkés piacon, ezért a tőkés export — szándékunktól eltérően — csőkkent az elmúlt év hasonló idő­szakához képest. Az exportszerkezet kedvezőtlen ala­kulása mellett sem vált általánossá az importanyagokkal való fokozottabb takarékosság. Viszonylag lassúbb a tő­kés importanyagok hazai, vagy szo­cialista importtal való helyettesítése, amit szemléleti problémák is hátrál­tatnak. Megyénkben kenység ls az orszá­goshoz képest eltérő képet mutat Be­ruházásokra az elmúlt fél évben 16 százalékkal fordítottunk többet (or­szágosan 21,9 százalék). A határozat végrehajtása a lakásépítés területén kielégítő, egyéb területen viszont sza­mottevő az elmaradás. A megélénkült beruházási kedv kö­vetkeztében megnövekedett az eluta­sított építési igények volumene, ami az éves építőipari termelési előirány­zatnak 11 százalékát teszi ki, szem­ben az 1974. évi 1—2 százalékkal. A vállalatok készletgazdálkodása is ellentmondásosan alakul. A készletek értéke, az építőipar kivételével, az év eleji állapotokhoz képest igaz 12 szá­zalékkal csökkent, azonban minden ágazatban meghaladja az 1974. első félév végi készletértéket.- Az iparban és közlekedésben gyors ütemben nö­vekedett az anyagkészlet, ugyanakkor az iparban a termelés növekedési üte­mét meghaladóan növekedett a kész­termékkészlet . is. A munkaerő-gazdálkodásban lassú javulás tapasztalható. E téren azon­ban tartalékaink jelentősek. Valame­lyest csökkent a munkaerőmozgás is. A létszámváltozás általában nem járt együtt a munkaerő-felhasználás haté­konyságának emelkedésével. Változat­lanul nem kielégítő a munkaügyi szer­vek munkaerő-irányító tevékenysége. Ráadásul megyénk gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásolták azok a természeti csapások, amelyek a me­zőgazdaságot érték. A mezőgazdaság eredményei, elsősorban a belvízkárok, gombabetegségek, egyéb növényi kár­tevők miatt, elmaradtak a tervezettől. A munkákat az igen kedvezőtlen idő­járás miatt csak nagy veszteség mel­lett tudták mezőgazdasági üzemeink elvégezni. Ez a veszteség egyes mező­gazdasági üzemek gazdálkodását alap­vetően megrendíti. Sajnos, az idei ká­rok egy része a következő tervidőszak megalapozását is hátrányosan érinti. (Vetőmagproblémák, takarmányhiány, az anyagi, műszaki ellátás romlása stb.) A takarékossági tervek végrehajtá­sa kedvező, mert a gazdálkodó szer­vek által 1975-re tervezett 274,3 mil­lió megtakarításból az első félévben 198,4 millió forint megvalósult. A me­gye gazdaságát jól reprezentáló önálló vállalatok és szövetkezetek tervezett megtakarítása az 1974. évi költségek­nek csupán százalékát teszik ki. Ez, valamint az első félévi túlteljesí­tés mutatja, hogy jelentős belső tarta­lékok maradiak feltáratlanul. Például alacsony a bér- és egyéb költségekre tervezett megtakarítás, döntően a kí­vánatosnál alacsonyabb színvonalú munkaerő-gazdálkodás és vállalati költséggazdálkodás miatt. Ráadásul a takarékossági tervek összességében kedvező túlteljesítések mellett igen nagy szóródás mutatkozik a vállala­toknál. E tények utalnak a laza és nem megalapozott vállalati tervezésre. A megyei pártbizottság természete­sen teljes egészében áttekintette a megye mezőgazdaságának problémáit, azonban ezúttal csak a fontosabb je­lenségekre utaltam. Milyen gondok, sSSnát a határozat eredményesebb, követke­zetesebb végrehajtását? — vetődött fel a megyei pártbizottság ülésén. Elsőként bizonyos szemléletbeli aka­dályokra és téves gondolkodásra kell felhivni a figyelmet. Sokaknak az a véleménye, hogy jelenlegi problémá­ink gyökerei elsődlegesen a külgazda­sági kapcsolatok romlásából származ­nak, és azokban a vállalati gazdasági tevékenység gyengeségei alig játsza­nak szerepet. Amikor a párttestüle­tek gazdasági vezetőket számoltatnak be, gyakran hivatkoznak objektív ne­hézségre, de alig kerül megemlítésre a vállalaton belüli szervezetlenség, a kapacitások kihasználásának nem kel­lő színvonala, az üzem- és munka­szervezés fogyatékossága. Elég gyak­ran találkozunk azzal a jelenséggel is, hogy egyes gazdasági vezetők a fel­sőbb intézkedésekre várnak, miköz­ben elfeledkeznek arról, hogy a gaz­dasági tevékenység hatékonyságának, tervszerűségének javítása elsősorban és alapvetően helyi feladat. őszintén szólt a megyei pártbizott­ság arról is, ho§y amíg a termelés növekedési üteme messze elmaradt a tervektől, valamint a sok évi átlag­tól, addig — az első félév adatai alap­ján — a lakosság pénzbevételei mind a tervtől, mind az országos átlagtól nagyobb mértékben növekedtek. Több vállalatnál a tervezett bérszínvonalat is jelentősen túllépték, annak ellené­re, hogy a termelés növekedési üteme messze elmaradt a tervezettől. Azért kell erről szólni, mert a munkások, dolgozók sokszor értetlenül hallgat­ják az olyan tájékoztatót, amely a népgazdaság nehéz helyzetéről szól, mert ők csak azt érzik, azt látják, hogy a vállalat nyereségesen gazdál­kodik, az ő jövedelmük növekszik, és így nem érzik a növekvő költségveté­si hiányból keletkezett gazdasági problémákat. A második félévben ezért arra törekszünk, hogy mind a ke—e'ek, mind a dolgozók jövedel­mei a terveknek megfelelően alakul­janak, ezért nagyobb fellósséggel kell a béreket felhasználni. TÍC7fáhan vagyunk azzal, hogy IIoálQufllI tennivalóink nem kam­pányjellegűek. A Központi Bizottság határozata szerint a gazdasagi és po­litikai erőfeszítéseknek mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly további romlásának megakadályozására és fo­kozatos javításara kell irányulnia. Az egyensúly helyreállításához nem egy. hanem több évre lesz szükség. De amit ennek érdekében ma kell ten­nünk, azt nem szabad későbbre ha­lasztani. Állandóan hangsúlyozni kell, hogy a fő feladat: a gazdasági haté­konyság javítása, a termelékenység, a termelés és a termékek műszaki szín­vonalának emelése, az ésszerű taka, rékos gazdálkodás, a termelési költ­ségek csökkentése, a termékszerkezet korszerűsítése. Továbbra is nagy fel­adat a gazdaság valamennyi szférájá­ban az úgynevezett belső tartalékok feltárása. Erről a feladatról bár na­gyon sokat beszéltünk, de az első fél­évben alig léptünk előre. Nagyon elgondolkoztató az is, hogy szinte azonos adottságokkal, lehetősé­gekkel rendelkező gazdasági egységek termelési, gazdálkodási eredményei között óriási eltérések, szóródások vannak. S ha megvizsgáljuk a hátte­rét, ezek sokszor a vezetésre vezet­hetők vissza. A vezetők döntő többsé­ge eredményesen dolgozik. Képzettsé­gük, vezetői tapasztalataik alapján képesek az elemzésre, a fő folyama­tok, törvényszerűségek felismerésére. Döntéseikben biztosítva van a politi­ka elsődlegessége, a népgazdasági érdek következetes képviselete. Poli­tikai szervező munkával gondoskod­nak a központi akaratot képviselő ha­tározatok maradéktalan végrehajtásá­ról. Egy kisebb részük azonban nem tud alkalmazkodni a változott körül­ményekhez. Az ilyen vezetőknél bi­zonyos önteltség, megelégedettség ta­pasztalható, teret engednek a laza­ságnak, a fegyelmezetlenségnek. El­nézik, ha a határozatokat nem hajt­ják végre, ha a népgazdasági érdek csorbát szenved. Szerencsére, me­gyénkben kevés az ilyen vezető, de miután az emberek hajlamosak álta­lánosítani, ez árt a párt tekintélyé­nek, az ésszerű és indokolt gazdasági koncentrációnak, az új eljárások, módszerek alkalmazásának, a hatéko­nyabb gazdasági munkának. Amikor növekszenek nehézségeink, természetesen nagyobb kritikával és önkritikával szükséges a folyamato­kat elemezni. A megyei pártbizottság ülésén úgy vetődött fel, hogy bele­nyugodjunk-e a megye gazdaságának az első félévben kialakult kedvezőt­len tendenciáiba, vagy pedig az év hátralevő hónapjaiban további erőfe­szítéseket tegyünk annak érdekében, hogy az 1975. évet terveinknek meg­felelően zárjuk. A válasz egyértelmű: az elért ered­ményekkel nem lehetünk elégedettek. A jövőben fokozni kell az erőfeszíté­seket, és végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket a gaz­dasági egységek intézkedési tervei tartalmaznak. Ahol pedig az indokolt és szükséges, újabb konkrét intézke­déseket kell tenni, a megváltozott körülményeknek megfelelően. Párt­szervezeteink az eddiginél még ha­tározottabban képviseljék és juttassák érvényre a párt gazdaságpolitikáját Minden szinten fokozni szükséges a politikai felvilágosító munkát, a he­lyes szemlélet érdekeben. A hathatós politikai munka megkívánja, hogy a pártszervezetek a gazdaságpolitika kérdéseiben ne csak egységes szemlé­letet alakítsanak ki, de minden esz­közzel biztosítsák az egységes cselek­vést is. Ugyanakkor kötelességünk minden esetben konkrétan beavatkoz­ni, ha a párt határozataival ellentétes jelenséget tapasztalnak. Amit helyi­leg el lehet intézni, azt helyileg kell elvégezni, és senki ne várjon felsőbb utasításra. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a mezőgazdaságban az őszi betakarítást semmi ne akadályozza hogy a termény a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön betakarításra, hogy a termékek átvétele és tárolása szervezetten történjen, hiszen még óriási értékek vannak kitéve az idő­járás viszontagságainak. A mi gazdálkodási S^X ság gondjai. Ezért jó részük megoldá­sa is tőlünk, egy még szervezettebb, még fegyelmezettebb munkától függ.

Next

/
Thumbnails
Contents