Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

Vasárnap, 1975. szeptember 28. w^mmmmm—mm Közéleti napló LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA AZ ANGOL BANK ELNÖKÉT Lázár György, a Minisztertanács elnöke szombaton délelőtt hivatalában fogadta G. W. Richardsont, az Angol Bank kormányzóját. A szívélyes eszmecserén részt vett dr. Tímár Mátyás államtitkárt, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Jelenvolt J. Wilson, Nagy-Britannia budapesti nagykövete is. Az Angol Bank kormányzója szombaton befejezte magyarországi látogatását, amelynek során megbeszéléseket folytatott dr. Timár Mátyással. Az angol vendéget fogadta dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter is. A találkozón a két ország közötti gazdasági kapcsolatok szélesítésének lehetőségeiről, s e cél érdekében kifejthető banktevékenység lehetséges formáiról tárgyaltak. G. W. Richardson szombaton elutazott Budapestről. Rugalmas, átgondolt gazdaságszervezd munkára van szükség Irta: Ssabö Sándor, a megyei pártbizottság titkára HAZAÉRKEZETT A PARTIZÁN SZÖVETSÉG KÜLDÖTTSÉGE A Magyar Partizánszövet- lista Köztársaság Antifasiszség küldöttsége, amely Úszta Harcosainak Bizottsága , Mxi i-Td .a vezetőivel a két szervezetet Gyula főtitkár vezetésevei kölcsönösen érintő kérdésektárgyalásokat folytatott Bu- r5i> szombaton hazaérkezett karestben, a Román Szocia- Budapestre. ELUTAZOTT A ROMÁN BÉKEBIZOTTSAG KÜLDÖTTSÉGE Szombaton elutazott Budapestről a román békebizottság küldöttsége, amely a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről folytatott tárgyalásokat az Országos Béketanács vezetőivel. Ünnepségek, kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja alkalmából szombaton délelőtt ünnepség volt a munkásőrség megyei parancsnokságának szegedi székházában Mákos István, a munkásőrség Csongrád megyei parancsnoka köszöntötte a megjelenteket, köztük Gyárfás Mihályt, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezetőjét, majd Húsz ka Márton, a munkásőrség megyei parancsnokának helyettese ismertette Papp Árpádnak, a munkásőrség országos parancsnokának ünnepi parancsát, amelyben a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki Bokor Gyula hódmezővásárhelyi és dr. Landvánszky Csaba szegedi munkásőröket. A kitüntetés ezüst fokozatát Dani Imre hódmezővásárhelyi, Török Imre és Csányi József szegedi munkásőr, bronz fokozatát dr. Bóna Endre szegedi járási munkásőr kapta meg. A munkásőrség tevékenységét és munkáját nagymértékben elősegítő sokéves jó együttműködésért az országos parancsnok Munkásőr Emlékjelvenyt adományozott többek között Török Józsefnek , a szegedi városi pártbizottság első titkárának, dr. Forgó Istvánnak, a makói városi tanács elnökének, Murányi Györgynek, Mórahalom nagyközségi tanács elnökenek. A Csongrád megyei Tűzrendészet! Parancsnokság ünnepségén Kovács Zoltán tűzoltó százados, a megyei parancsnokság helyettes vezetője adott át kitüntetéseket. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntették ki Kubicsek László századost és Márta Imre főtörzsőrmestert, bronz fokozatát kapta Kiss István törzsőrmester. A Tűzbiztonsági Érem arany fokozatában részesült Király János százados, ezüst fokozatában Berki István főtörzsőrmester, bronz fokozatában Bessenyei Ferenc őrmester. 26 éves szolgálatukért Szolgálati Érdemérmet kaptak Bereczki János, Galgóczi István, Pigniczki Ferenc őrnagyok, Kalmás József és Borka József zászlósok és Újvári János főtörzsőrmester. 15 éves szolgálatukért ugyancsak Szolgálati Érdeméremben részesültek Govai Sándor és Kiss István törzsőrmesterek és Tóth Imre zászlós. A KISZ Szeged városi Bizottsága és a vásárhelyi Ifjú Gárda parancsnokság tegnap, szombaton délután ünnepélyes csapatgyűlést rendezett az Üttöróházban. A KISZ megyei és városi bizottságának munkatársai mellett jelen voltak a fegyveres testületek képviselői is. Ünnepi beszédet Illés Tóth István, a KISZ Szeged városi Bizottságának titkára mondott. A fegyveres erők napja alkalmából adták át a Kiváló Ifjúsági Vezető kitüntetést Fükó Józsefnek, a szegedi Gera Sándor munkásőr zászlóalj parancsnokának. Aranykoszorús KISZjelvényt Ungi Ferenc, a városi Ifjú Gárda szervezet megbízott parancsnoka, a KISZ KB Dicsérő Oklevelét Nagy Gábor, az Ifjú Gárda parancsnoksági tagja kapta. Tizenegyen Kiváló Ifjú Gárdista kitüntetésben részesültek, négyen pedig a megyei Ifjú Gárda parancsnokság oklevelét vették át egész évi kiemelkedő tevékenységükért. Többen részesültek a megyei és a városi Ifjú Gárda-parancsnokság dicséretében A polgári védelem 25 esztendejét mutatja be az akiállítás, melyet a Marx téren tegnap, szombaton délelőtt nyitott meg Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács általános elnökhelyettese. A kiállítás fényképekkel, makettekkel mutatja be a hazai polgári védelem fejlődését, azokat az eszközöket, melyek mind békében, mint egy esetleges háborúban segítségére lehetnek a polgári lakosságnak a veszélyek elhárításában. Holnap, hétfőn délután 3 órai kezdettel a MÁV Petőfi Sándor Művelődési Házában rendeznek fegyveres erők napi ünnepséget. Ünnepi beszédet Kiss Károly, a MÁV Igazgatóság vezetője mond. I Igen nagy jelentőségű K^i tározat — 1974. decemberi — végrehajtását tárgyalta a párt-végrehajtóbizottság jelentése alapjun a napokban a megyei pártbizottság. A jelentés az eddig eltelt időszak megyei tapasztalataira és egy igen szeles körű ellenőrzés megállapításaira épült Nyolc hónappal a határozat megjelenése után megállapíthatjuk, hogy a megye párttagsaga és a többi dolgozók körében kedvező visszhangra talált az a határozat, amelyben a Központi Bizottság nyíltan és őszintén feltárta gazdasági nehézségeinket, és kijelölte a leküzdés útját. Fényt derített munkánk néhány olyan területére is, ahol nagyobb figyelemre és fokozottabb erőfeszítésre van szükség. A megyei pártbizottság vezetésével, irányításával a partszervezetek késedelem nélkül hozzákezdtek a decemberi határozat végrehajtásának megszervezéséhez. Közreműködésükkel viszonylag gyorsan elkészültek a vállalatok, szövetkezetek, valamennyi gazdálkodó szerv intézkedési terve, annak ellenére, hogy néhány tárca, illetve főhatóság az intézkedési tervek irányelveit kicsit megkésve adta kl. Az intézkedési tervek azonban főleg az anyag- és energiatakarékosságra, a termelő berendezések jobb kihasználására, a beruházások gyorsítására, valamint a tervezett költségszint csökkentésére korlátozódtak. Az intézkedési tervek többségükben nem, vagy alig fordítottak gondot a termelési szerkezet indokolt átalakítására, a munkaerő-gazdálkodás tennivalóira, a népgazdasági egyensúly fokozatos megteremtésére. Ennek elsősorban szemléleti oka volt, mert számos vállalatnál a decemberi határozatot egyszerűen „takarékossági határozatként" fogták fel, s nem vették figyelembe, hogy e határozat komplex gazdasági intézkedéseket követel. A második negyedévben a hiányos vállalati intézkedési tervek többségét átdolgozták, vagy — például a mezőgazdaságban — korrigálták, a megváltozott körülményeknek megfelelően. A szemléletbeli problémák egy részét is sikerült felszámolni. A kívánatos vállalati magatartás azonban csak az utóbbi hónapokban kezdett kialakulni, de ez még mindig nem általános. Amikor értékeik LT^Li*: kadásának eredményeit, azt tapasztaltuk, hogy ezekben az eredményekben még nem, vagy csak alig érzékelheti az a hatalmas politikai erőfeszítés, amelyet pártszervezeteink a határozat végrehajtása érdekében kifejtettek. A negatív gazdasági folyamatok megyénkben is az első félévben tovább érvényesültek. Egyik mutatója ennek, hogy a megye gazdaságának termelésnövekedési üteme csak részben alakult a terveknek megfelelően, a tervszerűség pedig — különösen az iparban — romlott. A termelő ágazatokban a termelj növekedési üteme igen különböző volt, csak részben egyezik a tervezettel. Az iparban a termelés mindössze 3,3 százalékkal emelkedett, szemben a tervidőszak eddigi, átlag 9 százalékos első félévi növekedésével, s elmaradt a 6 százalékos országos fejlődési ütemtől is. Ebben szerepet játszik a termelési szerkezet lassú korszerűsítése, de bizonyos alapanyag-ellátási és értékesítési nehézségek is. Az utóbbi hónapokban már meggyorsult a könnyűiparban a piaci igényeknek jobban megfelelő termékek gyártása, s némileg mérséklődtek az alapanyagellátás zavarai is. A termelés ütemessége ennek ellenére továbbra sem megfelelő, számos vállalatnál romlott a kapacitás kihasználása. Nem csökkentek az üzem- és munkaszervezés hiányosságai sem, amelyet jelez a túlórák ugrásszerű emelkedése. Természetes, hogy a dolgozók hangulatát kedvezőtlenül befolyásolja. A termelési szerkezei lassú változása befolyásolta az export alakulását is, amely az első félévben 18 százalékkal emelkedett. A szocialista országokba történő kiszállítás gyors ütemben emelkedett, viszont a termékek jó része nem volt versenyképes a megnövekedett igényű és dekonjunktúrával küzdő tőkés piacon, ezért a tőkés export — szándékunktól eltérően — csőkkent az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az exportszerkezet kedvezőtlen alakulása mellett sem vált általánossá az importanyagokkal való fokozottabb takarékosság. Viszonylag lassúbb a tőkés importanyagok hazai, vagy szocialista importtal való helyettesítése, amit szemléleti problémák is hátráltatnak. Megyénkben kenység ls az országoshoz képest eltérő képet mutat Beruházásokra az elmúlt fél évben 16 százalékkal fordítottunk többet (országosan 21,9 százalék). A határozat végrehajtása a lakásépítés területén kielégítő, egyéb területen viszont szamottevő az elmaradás. A megélénkült beruházási kedv következtében megnövekedett az elutasított építési igények volumene, ami az éves építőipari termelési előirányzatnak 11 százalékát teszi ki, szemben az 1974. évi 1—2 százalékkal. A vállalatok készletgazdálkodása is ellentmondásosan alakul. A készletek értéke, az építőipar kivételével, az év eleji állapotokhoz képest igaz 12 százalékkal csökkent, azonban minden ágazatban meghaladja az 1974. első félév végi készletértéket.- Az iparban és közlekedésben gyors ütemben növekedett az anyagkészlet, ugyanakkor az iparban a termelés növekedési ütemét meghaladóan növekedett a késztermékkészlet . is. A munkaerő-gazdálkodásban lassú javulás tapasztalható. E téren azonban tartalékaink jelentősek. Valamelyest csökkent a munkaerőmozgás is. A létszámváltozás általában nem járt együtt a munkaerő-felhasználás hatékonyságának emelkedésével. Változatlanul nem kielégítő a munkaügyi szervek munkaerő-irányító tevékenysége. Ráadásul megyénk gazdálkodását kedvezőtlenül befolyásolták azok a természeti csapások, amelyek a mezőgazdaságot érték. A mezőgazdaság eredményei, elsősorban a belvízkárok, gombabetegségek, egyéb növényi kártevők miatt, elmaradtak a tervezettől. A munkákat az igen kedvezőtlen időjárás miatt csak nagy veszteség mellett tudták mezőgazdasági üzemeink elvégezni. Ez a veszteség egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodását alapvetően megrendíti. Sajnos, az idei károk egy része a következő tervidőszak megalapozását is hátrányosan érinti. (Vetőmagproblémák, takarmányhiány, az anyagi, műszaki ellátás romlása stb.) A takarékossági tervek végrehajtása kedvező, mert a gazdálkodó szervek által 1975-re tervezett 274,3 millió megtakarításból az első félévben 198,4 millió forint megvalósult. A megye gazdaságát jól reprezentáló önálló vállalatok és szövetkezetek tervezett megtakarítása az 1974. évi költségeknek csupán százalékát teszik ki. Ez, valamint az első félévi túlteljesítés mutatja, hogy jelentős belső tartalékok maradiak feltáratlanul. Például alacsony a bér- és egyéb költségekre tervezett megtakarítás, döntően a kívánatosnál alacsonyabb színvonalú munkaerő-gazdálkodás és vállalati költséggazdálkodás miatt. Ráadásul a takarékossági tervek összességében kedvező túlteljesítések mellett igen nagy szóródás mutatkozik a vállalatoknál. E tények utalnak a laza és nem megalapozott vállalati tervezésre. A megyei pártbizottság természetesen teljes egészében áttekintette a megye mezőgazdaságának problémáit, azonban ezúttal csak a fontosabb jelenségekre utaltam. Milyen gondok, sSSnát a határozat eredményesebb, következetesebb végrehajtását? — vetődött fel a megyei pártbizottság ülésén. Elsőként bizonyos szemléletbeli akadályokra és téves gondolkodásra kell felhivni a figyelmet. Sokaknak az a véleménye, hogy jelenlegi problémáink gyökerei elsődlegesen a külgazdasági kapcsolatok romlásából származnak, és azokban a vállalati gazdasági tevékenység gyengeségei alig játszanak szerepet. Amikor a párttestületek gazdasági vezetőket számoltatnak be, gyakran hivatkoznak objektív nehézségre, de alig kerül megemlítésre a vállalaton belüli szervezetlenség, a kapacitások kihasználásának nem kellő színvonala, az üzem- és munkaszervezés fogyatékossága. Elég gyakran találkozunk azzal a jelenséggel is, hogy egyes gazdasági vezetők a felsőbb intézkedésekre várnak, miközben elfeledkeznek arról, hogy a gazdasági tevékenység hatékonyságának, tervszerűségének javítása elsősorban és alapvetően helyi feladat. őszintén szólt a megyei pártbizottság arról is, ho§y amíg a termelés növekedési üteme messze elmaradt a tervektől, valamint a sok évi átlagtól, addig — az első félév adatai alapján — a lakosság pénzbevételei mind a tervtől, mind az országos átlagtól nagyobb mértékben növekedtek. Több vállalatnál a tervezett bérszínvonalat is jelentősen túllépték, annak ellenére, hogy a termelés növekedési üteme messze elmaradt a tervezettől. Azért kell erről szólni, mert a munkások, dolgozók sokszor értetlenül hallgatják az olyan tájékoztatót, amely a népgazdaság nehéz helyzetéről szól, mert ők csak azt érzik, azt látják, hogy a vállalat nyereségesen gazdálkodik, az ő jövedelmük növekszik, és így nem érzik a növekvő költségvetési hiányból keletkezett gazdasági problémákat. A második félévben ezért arra törekszünk, hogy mind a ke—e'ek, mind a dolgozók jövedelmei a terveknek megfelelően alakuljanak, ezért nagyobb fellósséggel kell a béreket felhasználni. TÍC7fáhan vagyunk azzal, hogy IIoálQufllI tennivalóink nem kampányjellegűek. A Központi Bizottság határozata szerint a gazdasagi és politikai erőfeszítéseknek mindenekelőtt a népgazdasági egyensúly további romlásának megakadályozására és fokozatos javításara kell irányulnia. Az egyensúly helyreállításához nem egy. hanem több évre lesz szükség. De amit ennek érdekében ma kell tennünk, azt nem szabad későbbre halasztani. Állandóan hangsúlyozni kell, hogy a fő feladat: a gazdasági hatékonyság javítása, a termelékenység, a termelés és a termékek műszaki színvonalának emelése, az ésszerű taka, rékos gazdálkodás, a termelési költségek csökkentése, a termékszerkezet korszerűsítése. Továbbra is nagy feladat a gazdaság valamennyi szférájában az úgynevezett belső tartalékok feltárása. Erről a feladatról bár nagyon sokat beszéltünk, de az első félévben alig léptünk előre. Nagyon elgondolkoztató az is, hogy szinte azonos adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező gazdasági egységek termelési, gazdálkodási eredményei között óriási eltérések, szóródások vannak. S ha megvizsgáljuk a hátterét, ezek sokszor a vezetésre vezethetők vissza. A vezetők döntő többsége eredményesen dolgozik. Képzettségük, vezetői tapasztalataik alapján képesek az elemzésre, a fő folyamatok, törvényszerűségek felismerésére. Döntéseikben biztosítva van a politika elsődlegessége, a népgazdasági érdek következetes képviselete. Politikai szervező munkával gondoskodnak a központi akaratot képviselő határozatok maradéktalan végrehajtásáról. Egy kisebb részük azonban nem tud alkalmazkodni a változott körülményekhez. Az ilyen vezetőknél bizonyos önteltség, megelégedettség tapasztalható, teret engednek a lazaságnak, a fegyelmezetlenségnek. Elnézik, ha a határozatokat nem hajtják végre, ha a népgazdasági érdek csorbát szenved. Szerencsére, megyénkben kevés az ilyen vezető, de miután az emberek hajlamosak általánosítani, ez árt a párt tekintélyének, az ésszerű és indokolt gazdasági koncentrációnak, az új eljárások, módszerek alkalmazásának, a hatékonyabb gazdasági munkának. Amikor növekszenek nehézségeink, természetesen nagyobb kritikával és önkritikával szükséges a folyamatokat elemezni. A megyei pártbizottság ülésén úgy vetődött fel, hogy belenyugodjunk-e a megye gazdaságának az első félévben kialakult kedvezőtlen tendenciáiba, vagy pedig az év hátralevő hónapjaiban további erőfeszítéseket tegyünk annak érdekében, hogy az 1975. évet terveinknek megfelelően zárjuk. A válasz egyértelmű: az elért eredményekkel nem lehetünk elégedettek. A jövőben fokozni kell az erőfeszítéseket, és végre kell hajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket a gazdasági egységek intézkedési tervei tartalmaznak. Ahol pedig az indokolt és szükséges, újabb konkrét intézkedéseket kell tenni, a megváltozott körülményeknek megfelelően. Pártszervezeteink az eddiginél még határozottabban képviseljék és juttassák érvényre a párt gazdaságpolitikáját Minden szinten fokozni szükséges a politikai felvilágosító munkát, a helyes szemlélet érdekeben. A hathatós politikai munka megkívánja, hogy a pártszervezetek a gazdaságpolitika kérdéseiben ne csak egységes szemléletet alakítsanak ki, de minden eszközzel biztosítsák az egységes cselekvést is. Ugyanakkor kötelességünk minden esetben konkrétan beavatkozni, ha a párt határozataival ellentétes jelenséget tapasztalnak. Amit helyileg el lehet intézni, azt helyileg kell elvégezni, és senki ne várjon felsőbb utasításra. Különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a mezőgazdaságban az őszi betakarítást semmi ne akadályozza hogy a termény a lehető legkisebb veszteséggel kerüljön betakarításra, hogy a termékek átvétele és tárolása szervezetten történjen, hiszen még óriási értékek vannak kitéve az időjárás viszontagságainak. A mi gazdálkodási S^X ság gondjai. Ezért jó részük megoldása is tőlünk, egy még szervezettebb, még fegyelmezettebb munkától függ.