Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

2 Péntek, 1975. szeptember 26. t 2 (Folytatás az 1. oldalról.) hogy mind jobban ki tudjuk használni azokat a kedvező természeti adottságokat, amelyekkel országunk a me­zőgazdasági termelés növelé­séhez rendelkezik, és ame­lyek előnyösen hozzájárul­hatnak importunk teher­mentesítéséhez, devizabevé­teleink fokozásához. Fontos feladatunknak tart­juk azoknak a feltételeknek a biztosítását, amelyek lehe­tővé teszik a korszerű ipar­szerű termelési rendszerek hatékonyságának növelését, és további megalapozott ki­terjesztését, a tudomány és a technika legújabb vívmá­nyainak alkalmazását. A mezőgazdaságban az állami gazdaságok és a termelőszö­vetkezetek munkájának fej­lesztése mellett kellő figyel­met kívánunk fordítani a háztáji gazdaságok jelentős termelő tevékenységének to­vábbi elősegítésére. Azt ter­vezzük, hogy meggyorsítjuk a mezőgazdasági termékeket feldolgozó iparágak fejlesz­tését, a raktári és a hűtő­hálózat bővítését Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy gazdasági feladataink megoldása hazai erőforrá­saink mozgósítása mellett, egyre inkább a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek tudatos és kez­deményező kihasználásától függ. Csak a külgazdasági kapcsolatokra és ezen belül elsősorban a szocialista gaz­dasági integrációra alapoz­va tudunk a gazdasági fej­lődést meghatározó ágaza­tokban előrelépni. A KGST­országokkal és mindenek­előtt a Szovjetunióval való aktív együttműködésünk, a lefolytatott nemzetközi terv­koordináció V. ötéves ter­vünk megalapozásához már eddig is felbecsülhetetlen se­gítséget adott. A kölcsönös előnyök és a teljes egyenjogúság alapján szükségesnek tartjuk a fej­lett tőkés országokkal fenn­tartott áruforgalmi és koo­perációs kapcsolataink bőví­tését is, de a jövőben is fel­lépünk a lehetőségek kiak­názását fékező diszkrimina­tív megkülönböztetések és korlátozások ellen. A szocialista építés alap­elve, minden erőfeszítésünk lényege, értelme a dolgozó ember életkörülményeinek javítása, életszínvonalának emelése. A tervezőmunká­ban a XI. kongresszuson el­fogadót életszínvonal-politi­kai célokat tekintjük irány­adónak. A növekedés mérté­két természetesen hozza kell igazítanunk munkánk vár­ható eredményeihez. Számí­tásba véve azokat a ténye­zőket, amelyek korlátozzák a belföldi célokra fordítható nemzeti jövedelem növelé­sét, a következő két évre csak szerény és az öt év egészére is az eddiginél né-' hány százalékkal mérsékel­tebb; de biztosított reálbér­és reáljövedelem-emelést tervezünk. Bér- és jövedelempolitikai terveinkben számolunk az­zal, hogy a következő évek­ben is emelnünk kell a fo­gyasztói árak színvonalát. Ezt szívesen elkerülnénk, de nem tehetjük meg, hogy a fogyasztói árakat teljes mér­tékben mentesítsük a ter­melői és az importárak szín­vonalában és arányaiban előálló változásoktól. " Elhatározott szándékunk viszont, hogy a fogyasztói árakat az állam eszközeivel továbbra is szigorúan ellen­őrizzük, az árszínvonal nö­vekedését a tervezett kere­tek között tartjuk, és ezzel együtt olyan jövedelempoli­tikát folytatunk, amely kellő biztosítékot nyújt arra, hogy valamennyi társadalmi réteg életszínvonala rendszeresen emelkedjen. Továbbra is biztosítani kívánjuk a ki­egyensúlyozott és választé­kos áruellátást. Számítunk arra, hogy a lakosság szük­ségleteinek kielégítésében a jövőben is részt vállalnak a szövetkezetek és a kisiparo­sok. Lehetőségeinkkel arány­ban tovább kívánunk lépni a szocialista ellátás fejlesz­tésében is. Azt tervezzük, hogy az ötéves terv folya­mán, amikor arra a feltéte­lek megérnek, tovább javí­tunk a gyermekes családok és az idős korúak anyagi helyzetén. Újabb ' intézkedé­seket tervezünk az egészség­ügyi hálózat, a gyermekin­tézmények fejlesztésére. Alapvető feladatunknak te­kintjük a lakásellátás javí­tását, mindenekelőtt Buda­pesten és a nagy ipari köz­pontokban. A településhálózatot úgy kívánjuk fejleszteni, hogy a következő öt esztendőben érzékelhetően tovább javul­janak mind a városi, mind a falusi lakosság életkörülmé­nyei. delkezések korszerűsítését, Ezek közül kiemelem az ról, a környezet védelméről, illetve ahol erre szükség államigazgatási eljárásról, a és az államháztartasról szóló van, újak megalkotását ter- városépítésről, a honvédé- törvények tervezett megal­vezzük. lemről, az állami vállalatok- kotását. Kezdeményező külpolitika Továbbfejlesztjük az irányítást A kormány tisztában van azzal, hogy gazdaságpolitikai céljaink megvalósításában döntő szerepe van az irányí­tó és szervezőmunkának, gazdaságirányítási rendsze­rünk hatékonysága növelésé­nek. Ezért fontos feladatunk­nak tartjuk, hogy az V. öt­éves terv céljaival össze­hangoltan, kidolgozzuk az irányítás és a közgazdasági szabályozás továbbfejleszté­séhez szükséges Intézkedése­ket is. Abból indulunk kl, hogy gazdaságirányítási rendsze­rünk alapelveiben nincs szükség változtatásra. Vi­szont szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozókat jobban hozzáigazítsuk a mó­dosult feltételekhez, és az újonnan jelentkező követel­ményekhez, hogy minden olyan ponton javítsunk és változtassunk, ahol az a ha­tékonyság megnövekedett követelményeinek érvényre juttatása szempontjából szükséges. A pénzügyi politika soron következő feladatai közé tartozik a tiszta jövédelem központosított hányadának növelése. A szabályozók mó­dosításakor ezt a feladatot is meg kell oldani. Ugyanakkor növelni kell a vállalatok ér­dekeltségét a költségek csök­kentésében, a gazdaságosság fokozásában. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a hatékonyság javítása, tartalékaink telje­sebb kiaknázása elengedhe­tetlenül szükségessé tesz* a tervszerűség és a szervezett­ség növelését, az egységes szemléleten nyugvó felelős vezetői munka erősítését, az ismert fogyatékosságok fel­számolását. A központi és vállalati irányító munkában mindenekelőtt a termelés korszerűsítésének és a mű­szaki haladás meggyorsításá­nak feladatait, a beruházási folyamat nagyobb tervszerű­ségének biztosítását, a mun­kaerő-gazdálkodás megjaví­tásának tennivalóit, a mun­ka szervezettségének és a munkafegyelem javításának feladatait kell előtérbe állí­tani. A kormány a jövőben is nagy fontosságú feladatának tartja a tudomány sokoldalú fejlesztésének elősegítését. Nemzeti jövedelmünk mint­egy 3 százalékát fordítjuk tudományos kutatásra és fej­lesztésre, ez nagyobb arány, mint amit számos, hazánk­nál jóval gazdagabb kapita­lista országban találunk. Az elmúlt években sokat tettünk az oktatás fejleszté­se, az oktatási intézmények működési feltételeinek javi­ása, fokozatos kiegyenlítése érdekében. Állami eszközök­ből és széles körű társadal­mi összefogás révén az átla­gosnál gyorsabban fejlődött a városi, falusi, peremkerü­leti iskolák színvonala. Kü­lönös figyelemmel, indo­kolt támogatással segítettük a fizikai dolgozók gyerme­keinek továbbjutását a fel­sőfokú tanintézményekbe. Előre léptünk a tananyag korszerűsítésében. Fontossá­gának megfelelő helyet kap oktatási rendszerünkben a világnézeti, a közösségi ne­velés. A kormány tudja, hogy pedagógusaink nagy többsége — sokszor nehéz feltételek között — tehetsé­ge legjavát adva, felkészül­ten, tiszteletre méltó hiva­tástudattal és eredményesen munkálkodik, hogy korszerű szocialista műveltséggel bo­csájtja az életbe tanulóit, felvértezve őket az alapfokú ismeretekkel, az önálló gon­dolkodási készséggel, szocia­lista jellemvonásokkal. Mindezt nagyra értékeljük, és számon tartjuk az oktatás fejlesztésének, pedagógusa­ink anyagi és , erkölcsi elis­merésének feladatait. Elő­irányozható" bérűházási ész­közeinket elsősorban az álta­lános iskolák, a szakmun­kásképzés, a kollégiumi fé­rőhelyek bővítése és az isko­lák közötti színvonalkülönb­ség csökkentésére kívánjuk fordítani. A kormány nagy fontossá­got tulajdonít a szakmai képzésnek sés - továbbképzés­nek, és úgy kívánja tovább­fejleszteni, hogy az még job­ban' alkalmazkodjék népgaz­daságunk, társadalmunk mai és távlati igényeihez. Az élet minden területén, széles körű társadalmi fe­lelősség és koordinált össze­fogás alapján, bővítenünk kell és jobban ki kell aknáz­nunk az iskolán kívüli mű­velődés — mindenekelőtt a munkásosztály és az ifjúság művelődésének — lehetősé­geit. A kormány az eddigi ered­ményekre alapozva, a mű­velődéspolitikai határozatok szellemében kívánja megva­lósítani a kultúra fejleszté­sének támogrtását Törekvé­seinkben számítunk a tudo­mány és a kultúra munká­saira, arra, hogy a rádió, a televízió hathatós segítsé­get nyújt a szocialista tudat fejlesztéséhez, a műveltség gyarapításához, a közösségi ember formálásához. A Magyar Népköztársaság kormánya aktív, kezdemé­nyező külpolitikát folytat. Ez a külpolitika eredmé­nyes volt, ennek folytatásá­hoz kérjük az országgyűlés támogatását. Kormányunk alapvető külpolitikai törekvése, hogy a lehető legkedvezőbb nem­zetközi feltételeket biztosít­sa népünk békés, alkotó munkájához. A szocialista országok, a haladó, békesze­rető tömegek erőfeszítései­nek eredményeként, mindin­kább sikerül a feltételek létrehozása, a béke és a biztonság megszilárdítása. Továbbra is arra fogunk törekedni, hogy országunk és a többi szocialista ország kapcsolatait siéles körűen fejlesszük. Különösen fon­tosnak tartjuk testvéri vi­szonyunk ápolását és fejlesz­tését igaz barátunkkal, a szocialista világrendszer fő erejével, a világbéke megőr­zésének legfőbb támaszával, a Szovjetunióval. A jövőben is mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy a ma­gyar és a szovjet nép ba­ráti kapcsolatai még sokol­dalúbbá, gazdagabbá válja­nak. A testvéri kötelékek erő­sítésével továbbra is arra törekszünk, hogy elősegítsük a szocialista országok egy­ségét, külpolitikai céljaink egyeztetését és eredményes megvalósítását. A szocialista országokkal való szoros egységünk és sokrétű együttműködésünk jól szolgálja mind népünk nemzeti, mind a szocializ­mus nemzetközi érdekeit. Híven teljesítjük a Varsói Szerződés iránti kötelezett­ségeinket, s törekszünk mun­kájának tökéletesítésére, né­pünk érdekeinek megfelelő­en, aktív részt vállalunk a KGST munkájában és erősí­tésébén. a Komplex Program megvalósításában, a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztésében. Erősítjük kapcsolatainkat a fejlődő országokkal. Segít­jük harcukat az imperializ­mus, a neokolonializmus el­Bondor József: len, a teljes politikai és gaz­dasági függetlenség kivívá­sáért, népeik társadalmi fel­emelkedéséért. » A békés egymás mellett élés szellemében lényeges­nek tartjuk a kölcsönös ér­dekű együttműködés fejlesz­tését a tőkés társadalmi rendszerű országokkal. Kö­vetkezetes erőfeszítéseket teszünk, hogy kapcsolataink minden téren fejlődjenek, s újabb kezdeményezések tör­ténjenek a megoldásra érett nemzetközi problémák ren­dezése érdekében. A szocialista országok, a haladásért, a békéért küzdő erők nagy sikere, hogy az enyhülés a nemzetközi poli­tika fő irányzata lett. A tőkés országokban is nőtt azoknak a vezető kö­röknek a befolyása, amelyek az emberiség számára a bé­kés egymás mellett élést tartják az egyedüli járható útnak. Mindezek eredmé­nyeképpen az utóbbi évek­ben számos bonyolult nem­zetközi problémát sikerült rendezni, s jelentősen javí­tani a nemzetközi légkört, különösen Európában. Ekes bizonyítéka ennek a Helsin­kiben sikeresen lezajlott európai biztonsági és együtt­működési értekezlet. Az európai és az észak-amerikai államok legmagasabb rangú képviselőinek aláírásával ellátott záróokmány elveinek megvalósítása nemcsak Európa, de az egész világ békéjét és biztonságát szol­gálja. Helsinkiben ott volt a Magyar Népköztársaság kül­döttsége is, s kifejtette egész népünk álláspontját: saját történelmünk tanított' meg bennünket arra, hogy ne a fegyverek összecsapásában, hanem az együttműködés­ben, a vitás kérdések békés megoldásában keressük az utat a biztonságos jelenhez, a jobb, a biztató jövőhöz. Há égy pillanatra arra gondolunk, hogy milyen európai helyzetről adhatott számot a kormány áz or­szággyűlésnek tíz-tizenöt év­vel, vagy akár öt évvel ez­előtt is, akkor tudjuk igazán, kellően értékelni a Helsinki­ben létrejött megállapodás horderejét. , És azt, hogy mit jelent ea abban a küzdelemben, ame­lyet a világ haladó erői im­már harminc esztendeje folytatnak a háború végér­vényes száműzéséért az em­beriség életéből. Természetesen nem feled­kezünk meg arról sem, hogy a tőkés országokban nem mindenki híve az enyhülés­nek, a békés együttműködés­nek, s e körök ellenállásával a jövőben is számolni kell. Ennek arra kell ösztönöz­nie minket, hogy lanka­datlanul munkálkodjunk az eddig elért eredmények megszilárdításáért, az eny­hülés folyamatának elmélyí­téséért és visszafordíthatat­lanná tételéért. Befejezésül a kormány el­nöke ezeket mondotta: A kormányt az a törekvés vezette, hogy országunk helyzetéről hű képet adjon, és a feladatok felvázolása­kor a realitásokból induljon ki. Tudjuk, hogy nagy és fontos feladatok állnak előt­tünk. Bizonyos, hogy a vi­lággazdasági helyzet alaku­lása következtében az előt­tünk álló évek a szokottnál is nagyobb erőfeszítéseket kívánnak, de eredményeink.­re alapozva, a szocialista kö­zösség nágy családjában, ja:­vuló nemzetközi politikai vi­szonyok közepette, magún k mellett tudva népünk cse­lekvő erejét, optimisták le­hetünk. Abban a biztos tu­datban végezhetjük mun­kánkat, hogy elérjük célun­kat. Kérjük a pártszervezete; ket, a Hazafias Népfront ak­tivistáit, a szakszervezetei­ket, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget és valamennyi tömegszervezetünket, hogy törekvéseinkhez rty Ojtsanak segítséget.' " *r> s A kormány munkájához -igényeljük az országgyűlés, a képviselők számunkra nél­külözhetetlen támogatását, bírálatait és javaslatait. Egymillió lakás —15 év alatt Gazdaságosabban, elcsób­ban, szervezettebben és gyorsabban — így összegezte a miniszter beszéde elején az építőipar törekvéseit," majd részletesebben is elemezte a lakásépítés ütemét, s az ipa­ri nagyberuházások megva­lósításának helyzetét. Egye­bek között elmondotta: — Pártunk 1960-ban meg­hirdetett 15 éves lakásfejlesz­tési terve alapján napjaink­ban adják át az egymillio­modik lakást. Ezzel a jelen­tős távlati program nemcsak teljesül, hanem néhány tíz­ezerrel több lakást ls épí­tünk. Több mint egymillió lakás felépítése mérhetetle­Biszku Bólé: nül nagy munka. Megvalósí­tásához sok millió tonnányi építőanyag, berendezés és szerelvény legyártása, he y­színre szállítása és gondos összeszerelése kellett. Már nemcsak a lakóépületek megépítéséről kell gondos­kodnunk, hanem új lakóte­lepeinket egyidejűleg el k?ll látnunk közművezetékkel, utakkal, járdákkal, parkok­kal, kommunális és kereske­delmi szolgáltatással, isko­lákkal, óvodákkal, bölcsődék­kel. tehát az állampolgárok mindennapi életéhez szüksé­ges feltételekkel. E progiam keretében végzett munka ér­téke meghaladja a 400 mil­liárd forintot, ez is azt tük­rözi, hogy társadalmunkban az emberről való gondosko­dás élő valóság. — Az egymillió lakás njeg» épülte valóságos új honfog­lalás. Az ország lakosságá­nak egyharmada elhagyta ré­gi lakóhelyét, és űj, korsze­rű lakásba költözhetett. Egy­idejűleg alapvetően javult azoknak a családoknak a Ia> káshelyzete is, amelyek a lakáshiány miatt kénytele­nek voltak más családokba! vagy családtagokkal megosz­tani otthonukat — mondotta többek között. A szocialista demokráciáról A Magyar Népköztársaság szocialista állam, kormánya központilag irányítja az ál­lami szerveket, segíti és szervezi a szocialista építés feladatainak megvalósítását. A néphatalom további erő­sítésének fontos eszköze az állami élet, az államigaz­gatás, a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése. Egy hónap múlva lesz hu­szonöt éve, hogy megalakul­tak a néphatalom szervei, a helyi tanácsok, és eredmé­nyesen töltik be fontos ál­lamhatalmi, államigazgatási funkcióikat. Megerősödött népképviseleti, önkormány­zati és államigazgatási sze­repük, nagyobb az önállósá­guk, növekedett a felelőssé­gük. Fontos feladatnak tart­juk. hogy az állami élet fej­lesztésének folyamatában — eddigi eredményeinkre tá­maszkodva — a tanácsok tovább javítsák irányító és ellenőrző munkájukat, hogy a szocialista demokrácia szellemében növeljék a ta­nácsi munkában tevékenyen résztvevők %ámát. Az állami munka haté­konyságának fokozása és a szocialista demokrácia fej­lesztése két, egymással szo­rosan összefüggő feladat. Mi most és a következő évek­ben különös jelentőséget tu­lajdonítunk a munkahelyi, üzemi, szövetkezeti demok­rácia fejlesztésének. A mun­kahelyi, üzemi, szövetkezeti demokrácia növeli a dol­gozók felelősségerzetét, meg­teremti a lehetőséget ar­ra, hogy aktívan bekap­csolódjanak a vállalati és a közügyek intézésébe, se­gíti a munka alkotó jelle­gének kibontakoztatását, és fontos eszköz a vezetők és a beosztottak szocialista Vi­szonyának formálásában. A kormány mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy fejlődésünk e fontos emelőjét tovább erősítse. Az államélet fejlesztésével, a gazdasági építőmunkával, a szociális, kulturális, egész­ségügyi ellátással összefüggő állami feladatok megvalósí­tásában fontos szerepe van a jogalkotásnak. Ezért az el­következő esztendőkben a jelenleg hatályos jogi ren­n szocialista nemzeti egység fejlődésünk biztosítéka A kormány munkaprog­ramjának, amelyet a Minisz­tertanács elnöke megvitatás és jóváhagyás céljából most az országgyűlés elé terjesz­tett, különös jelentőséget ad az a tény, hogy pártunk XI kongresszusa és az idei vá­lasztások .után ez társadal munk soron levő tennivalói nak és a kormányzati felada toknak az első, konkrét kör vonalazása. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy ez a munkaprogram egészében és részleteiben egyaránt megfe­lel a Hazafias Népfront vá­lasztási felhívásában megfo­galmazott össznemzeti célok­nak. Terveink realizálásánaic legfőbb záloga, hogy tovább erősödik a munkásosztály vezető szerepe, a szövetkeze­ti parasztsággal való szilírd egysége, az értelmiséggel és a szocializmus minden hívé­vel való szoros összefogása Azzal a hatalmas erőve'. amit a szocialista nemzeti egység képvisel, a jövőben is minden feladatunkat meg ludjuk oldani. Most, amikor *a kormány előterjesztése alapján a következő évek munkaprogramját tárgyal­juk, népünk bizalomteljes tá­mogatását érezve tekintlie­tünk a jövőbe. A munkaprogramból az is kiviláglik, hogy a kormány a feladatok sikeres végrehaj­tását egész irányító * tevé­kenységének a továbbfejlesz­tésével, még több tervszerű- • seggel és céltudatossággal, még szélesebb körű szervező 'munkával kívánja _ előmozdí­tani. Ezekben az 'erőfeszíté­sekben a kormány számítnat a párt, a Központi Bizottság teljes támogatására. A kormány munkaprog­ramja tekintetbe veszi, hogy a fejlett szocialista társada­lom felépítéséért végzett munka döntő területe a gaz­daság. A kormány munka­programja előre vetíti, hogy a következő ciklusban, az

Next

/
Thumbnails
Contents