Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

2 Csütörtök, 1975. szeptember 18. A magyar—szovjet diplomáciai kapcsolatok 30 éve • Budapest (MTI) Magyarország és a Szov­jetunió diplomáciai kapcso­latai helyreállításának 30. évfordulója alkalmából Púja Frigyes, a Magyar Népköz­társaság külügyminisztere és Andrej Gromiko, a Szovjet­unió külügyminisztere táv­iratban üdvözölte egymást. Púja Frigyes táviratában hangsúlyozta: a Szovjetunió amellett, hogy felszabadította hazánkat, nagy és nélkülöz­hetetlen segítséget nyújtott a magyar népnek új élete megindításához. Azzal, hogy elsőként állította helyre or­szágunkkal a diplomáciai kapcsolatokat, jelentős mér­tékben járult hozzá ahhoz, hogy hazánk elfoglalhassa helyét a szabad népek csa­ládjában. A diplomáciai kap­csolatok újrafelvétele óta el­telt három évtized alatt test­véri kapcsolataink a prole­tár internacionalizmus elve Pavlov pohárköszöntőt mon alapján gyümölcsözően fej- dott. Ünnepség Moszkvában lődtek, és ma már átfogják az élet minden területét. Andrej Gromiko, az évfor­duló alkalmából küldött jó­kívánságaival együtt kifejez­te mély meggyőződését, hogy a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság baráti és sokoldalú együttműködése a jövőben is tovább szilárdul mindkét nép, a szocialista közösség, a világbéke és a nemzetközi biztonság javá­ra. * A magyar—szovjet diplo­máciai kapcsolatok helyre­állításának 30. évfordulója alkalmából Púja Frigyes va­csorát adott V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és a nagykövetség diplomatái részére. A vacso­rán részt vett dr. Berecz Já­nos, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezető­je is. Az ünnepélyes alka­lomból Púja Frigyes és V. J. • Moszkva (MTI) Tegnap Moszkvában, a Magyar Népköztársaság nagykövetségének dísztermé­ben ünnepségen emlékeztek meg a magyar—szovjet dip­lomáciai kapcsolatok hely­reállításának 30. évforduló­járól. Az ünnepségen, amelyet a moszkvai magyar kolónia és a szovjet külügyminisztéri­um pártbizottsága együttesen rendezett, jelen volt az SZKP Központi Bizottságának, a szovjet külügyminisztérium­nak és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak több ve­zető munkatársa is. Magyar részről ott voltak a nagykő, vétség, a magyar KGST-kép­viselet és a magyar külke­reskedelmi kirendeltség ve­zetői és felelős munkatársai. Nyikolaj Rogyionov szov­jet külügyminiszter-helyet­tes az évforduló alkalmából szerdán ebédet adott, ame­lyen Rapai Gyula nagykövet és a moszkvai magyar kép­viseletek több vezető diplo­matája volt hivatalos. PORTUGÁLIA Tiltakozó akciók a jobboldal támadásaival szemben ülésezik az OPEC miniszteri tanácsa • Bécs (UPI) A kőolajexportáló országok szervezete (OPEC) minisz­teri tanácsának az új kőolaj­árak megállapításával fog­lalkozó, szerdán Bécsben megkezdődött délelőtti ülése után egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy küszöbönáll a kőolajárak emelése. Az ok­tóber 1-én életbe lépő új árak kérdése szerdán délután még teljesen nyitott volt. A délelőtti ülésen az OPEC 13 tagországának mi­niszterei megvitatták a szer­vezet gazdasági bizottsága szakértőinek jelentését, amely szerint az OPEC tag­országainak vásárlóereje az év kezdete óta 20 százalékkal csökkent. Az értekezleten részt vevő delegátusok sze­rint a kőolajárak ilyen ará­nyú emelése nem került megtárgyalásra. UTAZÁS IRAKBAN 2. A stratégiai olajvezeték Amikor 1972-ben államo­sították: Irakban az idegen érdekeltségű olajtársaságo­kat, kezdődött tulajdonkép­pen a nagy gazdasági fel­lendülés. A hatalmas va­gyon, amely az ország min­den pontján, északtól délig ott rejlik a földben, egy csa­pásra a legfontosabb arab országok közé emelte Irakot. Főhadiszállás a sivatagban Kilátástalan hosszúnak tű­nik az út a sivatagon át a Rumaila körzetében levő olajmezők felé. Az ország déli részén vagyunk. egy ugrásra Kuwaittól, a Szaúd­Arábia melletti semleges zó­nától. Az asztalsima tájból messze kiugrik egy-egy fú­rótorony, vagy éppen a Nappal próbál konkurrálni egy gázfáklya. Hamarosan barakcsoporthoz érkezünk. Központ ez, a környék ólaj­mezőinek főhadiszállása. Fadel Ali Authman fő­kalauzunk, a ki- Van egy harmadik űt ís, az a2 olajvezeték- majd Törökországon át viszi az olajat. Terrorítéletek Spanyolországban £ Lisszabon (MTI) Kétszázezer portugál vas­ipari dolgozó tegnap délelőtt 10 és 11 óra között egyórás általános sztrájkkal tiltako­zott amiatt, hogy munkálta­tóik — a katonai és a politi­kai hatalmi szervekben vég­bemenő jobbratolódásra szá­mítva — szabotálják a kol­lektív szerződésben foglaltak teljesítését. A portugál vasa­sok megmozdulása része azoknak az egyre szaporodó akcióknak, amelyeket a dol­gozók szerveznek a szélső­jobboldal és a jobboldal for­radalomellenes támadásaival szemben — mutatnak rá lisszaboni politikai megfigye­lők. e Lisszabon (Reuter) Portugália hatodik ideigle­nes kormánya Pinheiro de Azevedo kormányfő elnökle­tével megtartotta első plená­ris ülését. A minisztertaná­cson határozatot hoztak ar­ról, hogy Azevedo tenger­nagy a közeli napokban nyi­latkozik az ország politikai és gazdasági helyzetéről. Francisco Sá Carneiro, a Demokratikus Néppárt ko­rábbi főtitkára szerdán meg­tartott lisszaboni sajtóérte­kezletén példátlan támadást intézett a portugál fegyveres erők ellen. Felszólította a ka­tonákat, hogy „térjenek visz­sza a laktanyákba, és a há­zuk táján csináljanak ren­det, mivel a politikához nem értenek, és képtelenek meg­felelően Irányítani az ország ügyeit". # Párizs (MTI) Giscard d'Estaing francia köztársasági elnök szerdán este az Elysée-palotában fo­gadta Mario Soarest, a Por­tugál Szocialista Párt főtit­kárát. A találkozót francia források szerint Soares kérte. Az egyórás megbeszélés után az Elysée-palotából tá­vozó Soares újságírók előtt kijelentette, hogy elsősorban a Közös Piac és Portugália viszonyáról volt sző, s hoz­zátette: reméli, hogy „Fran­ciaország most már nagyobb megértést fog tanúsítani Por­tugália helyzete iránt, és megérti, hogy az országnak sürgősen szüksége van segít­ségre". # Madrid (AFP) Madridból érkező jelenté­sek szerint Barcelona kato­nai kormányzója szerdán aláirta Jüan Parades Manót baszk hazafi halálos ítéletét. A kormányzó döntéséről ér­tesítette a kormányt. Mint ismeretes, a baszk nép jogai­ért küzdő fiatalembert töb­bek között azzal a váddal állították katonai bíróság elé, hogy a baszk „földalatti szer­vezet" tagja. A védőügyvédek „teljesen biztos" forrásból értesültek arról, hogy Madrid katonai lentettük, a „terrorizmus­ellenes" törvény alapján gyorsított eljárással elítélt fiatalok között két állapotos nő is van. A kormány szóvivője nem volt hajlandó nyilatkozni ezekről «z értesülése 1: ki­jelentette, hogy „államtitok­ról" van szó mindaddig, amíg a kormányt nem tájé­koztatják a döntésről. A spa­nyol kabinet legközelebbi ülését csütörtökön vagy pén­teken tartja. A kormánynak nincs joga az ítéletek meg­változtatásához, de tizenkét órával azután, hogy a had­kormányzója szintén jóvá- seregügyi miniszter beszámol hagyta a Hazafias Antifasisz- kollégáinak az ítéletekről, a ta Front (FRAP) elnevezésű kivégzéseket végrehajtják, szervezet öt tagjára kimon- amennyiben az államfő nem dott halálos ítéletet. Mintje- gyakorol kegyelmet mérnök a termelés, rendszer Irányítója. — Ru maila két részből áll. Az egyik a déli, ez már régeb­ben termel, a másik az észa­ki, amelyet éppen most a, forradalom évfordulóján he­lyeztünk teljes üzembe — mondotta a főmérnök. — Szovjet szakemberek segít­ségével folyt itt a feltárás is, és egy sor más országból jött szakértői csoport dol­gozta ki a földgáz-hasznosí­tást, vezetéképítést. Ebben a térségben kezdetben évi öt­millió, tavaly lg millió, s mostantól 40—50 millió ton­nát tudunk kitermelni. Hu­szonhárom hatalmas létesít­mény segít ebben. Mondhat­nám úgy — folytatta —, ez az olajmező az Arab­öbolbeli szállítások első frontvonala. Az olaj ütőerei Amikor a földgáztelepre, majd az irányítóközpontba lépünk, elveszik gyufánkat és az öngyújtónkat. A fény­képezőgépek villanólámpái is az őrséghez kerülnek. Rendkívüliek a rendszabá­lyok, de rendkívüli a hely is. Ott állunk egy nagy te­rem közepén, a 12 méter hosszú tábla előtt, amelyen percről percre látni, hol, merre, mennyi olaj folyik Irak területén. Ez a straté­giai olajvezeték irány ito­központja. — Évi 100 millió tonna kőolajat termelünk Irakban — mondja Authman mér­nök. — Ez a mennyiség 1980-ra elérheti a 240 millió tonnát. A» olajvezeték sé­mája Is látható. Ez Itt észak, Kirkuk környéke, más né­ven Kurdisztén, az egyik nagy jelőhely. Itt a másik vég, Rumaila, ahol vagyunk. Középen az új feltárások, Bagdad környéke. Jelenleg az olaj útja a Szírián ke­resztül Libanonba vezető olajcsőhálózat. A másik Bas­ra és Fao kikötője, illetve az épülő A1 Bakr kikötő. Ésszerűen Irak e nagy olaj gazdagsága megkövetelte, hogy megold­ják a gáz kiválasztását a nyersolajból, másrészt olyan szállítási módot dolgozzanak ki, amely érdekeiknek leg­jobban megfelel. Így szüle­tett a stratégiai olajvezeték, amelyben oda folyik az olaj, és annyi, ahogy azt akarják. Ha Szírián át kockázatos a szállítás, akkor az egész ter­melést délre irányíthatják, ha az ázsiai igények nónck, akkor is az Arab-öböl az irány. A rumailai olaj észa­kon is mehet Törökország felé, és növelhető a Föld­közi-tenger irányába szi­vattyúzott mennyiség is. Kivehető a beszélgetések­ből, hogy az egyszerű gaz­dasági meggondolásokon kí­vül a politikának is döntő szerep jut. Különösen áll ez a szíriai vezeték esetében. amelynek használati díját a szomszédos arab ország nö­velni akarja. Ahogy azt Tayeh Abdul Karim olaj­ügyi miniszter megfogalmaz­za: „A stratégiai olajvezeték a legnagyobb rugalmasságot biztosítja Iraknak. Függetle­nít bennünket — mondta — minden más országgal való esetleges konfrontáció kö­vetkezményeitől." Olajeldorádó Errefelé az a mondás jár­ja: itt még a csók is olaj­ízű. Jelzi, minden fölött ez a nyersanyag uralkodik. Irak a milliárdot bevétele­ket saját fejlesztésére for­dítja, hihetetlen versengés­ben Iránnal és a többi „olajeldorádóval". Emellett segítséget nyújt más arab országoknak is. Itt, a rumai­lai olajmezőn és a straté­giai olajvezeték mellett ért­hető még, hogy miből telik a hihetetlen méretű beho­zatalra, a gigantikus beru­házásokra, a hasznos otthoni elköltés gyakorlatára. BURGET LAJOS (Következik: A FOLYAMKÖZ ÉS A MEZŐGAZDASÁG) Tóth Béla: - t­SZ REI mm . 5110 111. Nagyszabású tervek a várható munkanélküli­ség leküzdésére. A jégvihar és az aszálykár folytán Szegeden a nyáron sem szűnt meg teljesen a munkanélkü­liség, és júliusban, mint a közmunkaügyi fel­ügyelőségtől megtudtuk, 1480 férfi és 1951 nő volt munka nélkül. Ez a szám augusztusban csökkent ugyan, de előreláthatólag a mezőgaz­dasági munkák befejezése után a kétszeresére emelkedik. SZEGEDI HÍRLAP, a kisgazdapárt lapja (1947. július 29-én): Gondolatok az istenfélőről: Balogh István vasárnapi zászlóbontó gyűlésén azt mondotta, hogy ő csak az Istentől féL Joggal! Jó gondolat: A budapesti Hírlap szerint Balogh István alsó­központi zászlóbontásán sokkal kevesebben je­lentek meg, mint a plébánosi búcsúztatásán. — Tartson Balogh atyánk minél előbb egy szegedi búcsúzást, biztosan sokan jelennek majd meg tiszteletére... Politikai bumeráng: Balogh István kisgazda főtitkár korában — vagyis nemrégen — a következőket mondotta az egyik gyűlésen: „Hazaáruló és ellensége nemzetének az a po­litikus, aki a polgári egységet meg akarja bon­tani .. A mennyországért sem szabad elárulni Ma­gyarországot. (Jókai Mór.) SZEGEDI FRISS ÜJSÁG (1947. november 5­én): 24 millió forintba kerül a szegcdi híd. A napokban tartotta a Magyar Mérnökök és Építészek Szabad Szakszervezete harmadik ván­dorgyűlését Szegeden. A különvonattal érkező mérnökcsoportot dr, Mihailich Győző műegyetemi tanár vezette. Dél­előtt 11 órakor az iparkamara termében ült ösz­sze a tanulmányúton levő csoport ahol az üd­vözlések elhangzása után Hlaviár Győző minisz­teri tanácsos részletesen ismertette a szegedi hídépítést és előzményeit. Előadásában először a régi hidat ismertette, s kitért a híd 1941-ben történt megcsúszására és a helyreállítás érdekében végzett munkákra. A vi­lágháború végén a hidat felrobbantották. A két első hídmező a vízbe zuhant és a mederpillér is megsemmisült. HÉTFŐI ÜJSÁG (1947. december Sfjz A nagy temetés. Bágyadt decemberi verőfény cirógatta körül elhamvasztott tetemeiket... Tizenegy koporsó, bennük géppuskával megölt, rőzsével égetett ár­tatlan áldozatok földi maradványai. Simogató napsugárral, suttogó szellővel, hulló virágszir­mokkal a nagy természet is búcsút intett felé­jük. 1944. júniusától 1947. decemberéig oly hosz­szú volt az út, kilencvenkilencen hazataláltak, imbolygó lelkeik megnyughatnak, testi marad­ványaik honi rögök között végső menhelyre ér­keztek, s a felzokogó részvét záporozó könnyei­vel szentelten szállhatott le 11 koporsó a sír mélyére... A randeggi gyilkosság 99 mártírjának 11 ko­porsóba zárt földi maradványait vasárnap dél­előtt Szeged impozáns részvéte mellett helyez­ték örök nyugalomra a zsidó temetőben. A hősi halottak parcellájában ásták meg számukra a hatalmas közös sírt, amelynek szélén sorakozott fel egymás mellett a 11 koporsó. Akik még megmaradtak, a néhány családtag szívettépő je­lenetek közben búcsúztak kedveseiktől. Percről percre nőtt a temetés közönsége és mire a szer­tartás megkezdődött, ezrekre menő tömeg vet­te körül a nyitott sírt. Eljöttek leróni kegyeletü­ket és együttérzésüket a hatóságok, a pártok, a társadalmi szervek, egyesületek képviselői. A beszédek elhangzása után a koporsókat ka­tonai tiszteletadás közben sírba eresztették és koszorúk és virágcsokrok ezreit helyezték el a hazatért 99 mártír sírhalmára. Szívszaggató gyászdal sírt fel és ezzel a nagy temetés véget ért. SZEGEDI NAPLÓ (1947. december 24.): Ba­lázs Béla, Szeged író-fia. Sok jogos panasz hangzott el az utóbb! évek­ben, hogy a város nem támogatja megfelelően a szegedi írókat és művészeket, akik ennek a vá­rosnak falai között dolgoznak, vagy innen elin­dulva messze vidékeken becsületet és elismerést szereztek a magyar névnek, illetve Szeged váro­sának. A város változtatni kíván eddigi állás­pontján, hiszen éppen Dénes Leó polgármester jelentette ki legutóbb a szegedi képzőművészek előtt, hogy a város mielőbb meg fogja találni a művészek támogatásának lehetőségét. A szavakat tettek is követték. Ezt bizonyítja az a tény, hogy a város fiává fogadta ünnepi közgyűlés keretében Balázs Béla írót és kötőt, aki Szegedről származott, s együtt indult Szeged másik kiváló fiával, Juhász Gyulával, minden idők egyik legnagyobb magyar költőjével. Ba­lázs Béla meghatottan emlékezett meg Juhász Gyuláról a közgyűlésen és kijelentette, hogy mindenkor azért az eszméért harcolt és dolgo­zott a világ minden táján, melyért Juhász Gyu­la küzdött és küzdene ma is, ha élne. Az emlé­kezés során említette meg a közgyűlésen Balázs Béla, hogy első versük is együtt jelent meg an­nak idején a régi Szegedi Naplóban, mely min­denkoron támogatója volt a szegedi irodalomnak és a szegedi művészetnek. Balázs Béla író és költő. Ez a tény jutott ki­fejezésre azon az ünnepi közgyűlésen, melyen a város polgármesterének üdvözlő szavaira vá­laszolva Balázs Béla néhány keresetlen szó el­mondása után az „Én szülővárosom" című ver­sét mondta eL Sorozatunkban nem említettünk, nem idéztünk meg 33 létező lapot, folyóiratot, mivel az érdek­telenség ásít ki belőlük. A Regélő végére érve, szerényen köszönünk, s nyugtázhatjuk tán, hogy igyekeztünk a város tör­ténelmét mutató tiszta tükröket böcsülettel oda­állítani olvasóink elé. Hamisítás nélkül, buzgón búvároltuk föl a lapok betűtengeréből mindazt, ami olvasóink érdeklődésére tiszta hitünk tör­vénye szerint haszonnal tarthat számot. IFcűcJ

Next

/
Thumbnails
Contents