Délmagyarország, 1975. szeptember (65. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-25 / 225. szám

2 Csütörtök, 1975. szeptember 18. Magyar-kubai tárgyalásuk A Parlamentben szerda délután megkezdődött a magyar —kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 5. ülésszaka. A tárgyalásokon a két ország küldöttségét dr. Szekér Gyula és B. Castilla miniszterelnök-helyettesek, a bizottság társelnökei vezetik. Az ülésszak és a találkozó programját úgy állították össze, hogy a hathatósabb együttműködés érdekében lehetőség nyíljon arra, hogy a kubai delegáció vezetője, aki először jár - Magyarországon, széles körű áttekintést kapjon hazánkról. Az ülésszakon áttekintik «2okut az eredményeket, amelyeket a bizottság 1974 decemberi ülése óta értek el a gazdasági kapcsolatok fejlődésében, különös tekintettel a Kubának nyújtott magyar hitel felhasználáséban. Tárgyalnak az árucsere-forgalom bővítésének tapasztalatairól, a fejlesztés feladatairól, és megvizsgálják a két ország 1976—80. közötti gazdasági együttműködésének lehetőségeit Közéleti napló Textilgyári tapasztalat Benke Valéria délután BENKE VALÉRIA LATOGATASA A XVII. KERÜLETBEN Benke Valéria, a Politikai dei Zoltán, a kerületi tanács Bizottság tagja, a Társadal- elnöke és Frei Tibor, a mi Szemle főszerkesztője KISZ-bizottság titkára foszerdán látogatást tett a fő- gadták. Égető Lajos tájékozvéros XVII. kerületében. Az tatást adott a városrész párt-, egész napos programon részt gazdasági és társadalmi élevett Pataki János, a buda- téről, az elért eredményekpesti pártbizottság osztályve- ről, gondokról, feladatokról, zetője. A vendégeket a kerületi pártbizottság székházéban meglátogatott több kerületi Égető Lajos első titkár, Er- létesítményt. GRÖSZ KAROLY SZEGEDEN Gróíz Károly, az MSZMP vezető munkatársával találKözponti Bizottságának osz- kozott. tályvezetője tegnap Szegedre Délután időszerű sajtópolilátogatott. A megyei pártbi- tikai kérdések kerültek szóba zottságon dr. Komócsin Mi- azon a beszélgetésen, amehállyal, a megyei pártbizott- lyet a Csongrád megyei Hírság első titkárával, valamint lap és a Délmagyarország dr. Koncz Jánossal, a me- szerkesztőségének vezetőivel gyei pártbizottság titkáréval folytatott, majd az újságíró megbeszélést folytatott idő- klubban konzultációs előadászerŰ agitációs és propagan- son válaszolt a megye újdakérdésekről. Ezután a párt- ságíróinak aktuális bel- és propaganda néhány megyei külpolitikai kérdéseire. Készül a helyszínrajz A városépítés hétköznapjaiban már az elkövetkező évek tervelt alapozzák meg — felvételünk esetében például az úttervező mérnök munkáját segítő, pontos helyszínrajzhoz készülnek a mérések a Lenin körúton. A jövőre kezdődő útkorszerűsítés és a közúti villamos kétvágányúsításának tervei a Szegedi Tervező Vállalatnál öltenek majd papírformát áomogyí Károlyné felvétele Élnek a lehetőségekkel „Nem szeretek hozzászólni, az idegeskedés. többnyire Előfordul, hogy kifut belőlem puskaporos volt a helyzet. az indulat, csak hallgatom. Aztán elmúlt a kánikula, mig más beszél, s ahogy nő nem beszélnek róla többet, bennem a remegés, mintha Pedig kérdéseiknek a nyilvákivülról látnám magamat, nos fórumon nagyobb súlya tudom már, hogy te, Jóska, lehetett volna, mint a folyamost rögtön fölemeled a ke- són. zedet. Megtörtöm a tenye rem, és összeszorítom a szám. Hogy a fogam ne kocogjon. Es remeg a hangom javMí"" « azelső mondatok alatt. Be- munkakorulmenyein, lejövök én, akárha mind engem néz, akkor is. Csak mikor elhallgatok, töprengek magamban: úgy mondtam-e, pontosan azt mondtam-e, amit akartam? Mert ha jól gondoltam is, gyakorlat kellene ahhoz, hogy jól is mondjam. Nehéz sok ember Nem mintha azok nem tudnák, akiknek feladatuk javítani a fonóműszakok ^•••P hogy jövőre is lesz nyár, 30 fokos meleg is várható, de mégis: a nyilvánosság erejét nem kellene mellékesnek tekinteni. Amikor kérdéseket teszünk fel, választ és intézkedést várunk, hogy ne alakuljanak többé olyaa nehéz- «, zé a körülmények, hogy az s s '""'"jíren" .vív CIIWKI termelés mváiára mecv előtt beszélni. Ezért sokszor a termelés rovasara megyAlighanem azt mutatja maga a tény — hogy a szövő üzemrészben élénkebbek a inkább hallgatok. De akkor is bennem van a jó érzés: ha akarom, ha nekifogok, mondhatom." Alighanem, sok akadályt kell még leküzdeni, „odakint" és „idebent", míg gyakorlattá válik az, hogy az emberek a közös dolgok Ismeretében, feladataik súlyának mérlegelésével, megértésével dolgozzanak. Hogy melyik láncszeme vagyok a feladatoknak, akkor értem pontosan, ha ismerem az egész lánc céljait. Akkor tudom, hogy nem feszítenek, nem rángatnak, de annak is tudatában vagyok, hogy a művezető, a főművezető, a termelési osztály vezetője, meg a gyár akármelyik dolgozója egyformán fontos, csak más-más feladatot vcegyikük-mátikuk legfeljebb nehezebben pótolható. De ha munkánk nem is, magatartásunk — ahogy már közismert és nem ls túl szerencsés kifejezéssel megfogalmaztuk: hozzáállásunk — egyforma kell, hogy legyen. Vagyis nemcsak kt-ki tegye a dolgát, de mind igyekezzék is munkáját a legjobb szakmai színvonalon, viták, tényretörő és „mereMondhatják és mondják is dek" kérdések vannak, hogy az emberek, mégis kevés a kollektíva ebben az üzemegy-egy termelési tanácsko- részben összeforrottabb. Hízáson a felszólaló a textil- szen a demokrácia megválóművekben — állapította meg sulása együttműködés, amely legutóbbi ülésén az üzemi csak egymást ismerő embe- felelősséggel végezni, párt-végrehajtóbizottság. S rek kollektívájában valósulmert kevés a felszólaló egy- hat meg. Ahol szolidáris a egy nyilvános fórumon, va- kollektíva, ott nem lehet ellahogy a beszámoló jelentés, hallgatni, takargatni hibáamely az üzemi demokrácia kat, s ez pedig egyúttal véjelenlegi hőmérsékletét mér- delmet is jelent a jogosan te, kicsit „hűvösnek" találta kritizáló számára, a helyzetet. Na, ízekre fs Miként lehet továbbfejleszteni az állattenyésztést a szövetkezetekben? A közös gazdaságok állat- hogy 1975-ben 309 új szako- gyobb segítséget adjanak a tenyésztésének helyzetét és sított tehenészeti telep üze- tagok háztáji szarvasmarhaa fejlesztés kérdéseit vitatta melt a közös gazdaságokban tartásához, amit az állami meg szerdal ülésén a TOT és társulásaikban. De terve- felvásárló vállalatoknak is elnöksége, amely megálla- zési és kivitelezési hiányos- főleg az értékesítés biztonpította: a negyedik ötéves ságok, valamint a nem meg- ságának megteremtésével terv eddig eltelt időszaké- felelő technológia miatt a te- szintén ösztönözniük kell. ban összességében dinamiku- lepek jelentős résziében nem Az elmúlt években a san és intenzív Irányban fej- sikerült elérni a tervezett téeszek sertéstenyésztése erőlődött az állattenyésztés a termelékenységet és haté- teljesen fejlődött A közös téeszekben, és meggyorsult konyságot. Nehezíti az álat- gazdaságok 211 szakosított a termelés szakosodása. Az tartást hogy sok helyen kedállattenyésztés bruttó ter- vezőtlen a takarmányozási és meiési értéke a közös gaz- az állategészségügyi helyzet, daságokban az előző terv- Mindezek miatt a telepek időszak évi 14 milliárd fo- számottevő része ráfizetéssel rintos átlagával szemben a üzemel és fenntartásukhoz a negyedik ötéves tervben szövetkezetek más ágazatok megközelíti a 20 milliárd fo- jövedelmét csoportosítják át. rintot. Az elnökség megállapitotA lakosság zavartalan hús-: ta azt is, hogy évek óta ellátásában nagy szerepe van csökken a téesz-tagok házannak, hogy a termelőszö- táji tehénállománya. Ez a vetkezetek az előző tervidő- folyamat az év első felében szak átlagához képest 1974-re valamelyest fékeződött, s 483 ezer tonnáról 670 ezer arra van szükség, hogy eZ tonnára növelték a húster- a tendencia tartós maradjon, melést, és csaknem megkét- Az elnökség felhívta a fiszerezték a tojástermelést. A gyeimet arra, hogy a kortéesz-tagok háztáji gazdasá- szerű nagyüzemi szarvasgaiban is, ugyan kisebb mér- marha-tartás hatékonyságátékben, de szintén növeke- nak növelésére tökéletesíteni dett a vágóállat- és tojáster- kell a technológiát, és a fémelés. A tejtermeléssel azon- rőhelyeket 100 százalékosan ban gondok vannak, mert a ki kell használni. (Ezt 1975közös gazdaságok és a ház- ben még csak 84 százalékos táji kisüzemek termelése arányban sikerült elérni a újabban stagnál, sőt idősza- gazdaságoknak.) Javítani kell a takarmányozás színvonalát, és az eddigieknél nagyobb mértékben kell hasznosítani a rendelkezésre álló olcsó tömegtakarmányokat. Indokolt, hogy a konként visszaesés is mutatkozott. Mindez annál is inkább gondot okoz, mert az üzemek az elmúlt években komoly erőfeszítést tették a szarvasmarha-tenyésztés fel. lendítésén^ amit az is. jeifia, téeasás az eddigina nas sertéstelepén javult a férőhelyek kihasználása. Az új telepekről 1974-ben 1,1 millió hlzottsertés került ki, ami 50 százalékkal több az 1973. évinél. A szakosított sertéstelepek létesítésénél azonban szintén előfordultak tervezési, kivitelezési és technológiai hiányosságok, ezeket a termelők gyors ütemben felszámolhatják. szedte a csúcsvezetőség, olyan vita kerekedett. Ami tény, az tény: a textilesek között, éppúgy, mint más munkahelyen, sok az akarom, de ez a lehetőség elég is nekem. Ha bajom van, majd szólok. Különben meg nem szeretnék annyi ember előtt valami bolondot mondani." De nemcsak igyekszik az ember, mások igyekezetét Is méri. Aki hajt, nem szereti, nem tűri maga körül a lógósokat. Szóvá tették például az emberek: miért kezeli a klímaberendezést két fűtő. mikor egyre szabott a munka? Ugyanígy a villanyszeSzememre vethetik a textilgyáriak, ha ezt hangsúlyozom, azt hihetik róluk az relőknél: elvégezhetné műemberek, ők még ott tarta- szakonként egy, s akkor nem nak, mint azok, akiknek (és lóbáznák lábukat mindenki akiknél) a fő gond: szólha- szeme láttára ketten. S ha „,„„„ „ . „„ „, . . „ tok, vagy jobb a hallgatás, utána gondolunk, ez nemL Vigyázat! - mondhatják jo- csak azt Jelenti? hogy hár gosan -, hol vagyunk mi at- rom műszakot számolva 3 tói, hogy úgy értsük a de- fűtő és 3 villanyszerelő bérét mokratikus légkört, kinyit- megtakarítanák, de főleg azt, hatjuk-e a szánkat vagy sem. hogy a munkafegyelem szerNem mintha nem akadnának vezés kérdése is. Míg másnak a textilgyárban már basáskodó diktálja az iramot a gép, fe^•""•„.^r ... művezetők, rossz emberi tu- lesleges és tűrhetetlen elnéz1 a lajdonságokkal „megáldott" ni, hogy egyesek a munka« J^flut csoportvezetők, akik hatalmi idő nagy részében unatkozak'a . véleménynyilvánítás szóval akarjók elfojtanl a2anak. Aki ráéri mások lehetosegét - nagy jelentő- „dumálást"! Vannak ilyenek, munkafegyelmét is aláássa, séguk van a közösség elete- ^ de egyben ők is bjzJ s e2 rossz lé kört teremt ^ ben Időt es modot ad a tosak lehetnek, mégpedig ab^füTíZ^Ltf^ bam hogy kerül, akad majd helyükre alkalmasabb szeválasz ezekben az esetekben egyértelmű: az előírás szerint egyszerre két fűtő kell. És két villanyszerelő. BlzTinvcir m„»„fizv „„ tonsági okokból. De az emTények mutatják, hogy az bkt méBi<5 irrltáUa hoev nherpk- n ViooKK oereKet mégis írruaija, nogy a biztonsági ok a munkát Összehangolják az ország idegenforgalmát Szerdán ülést tartott az szükséges legfontosabb tenOrszágos Idegenforgalmi Ta- nivalókat. Külön napirendi nács idegenforgalmi kutatá- pontban tárgyalta meg az sokat koordináló bizottsága, Országos Piackutató Intézetamely ez évben alakult, nek a belföldi lakosság üdühogy az országban 40 külön- lési szokásairól készült tanulböző helyen folyó idegen- mányát, amelynek felhasznáforgalmi kutatási feladatokat lása elősegíti a következő ötÖTSS S^ífaz ^es terv idegenforgalmi fejidegenforgalmi kutatások ha- lesztési feladatainak mégha ooueléséhez tarozását. mellől nem szaladhat el valaki a művezetőhöz, mert éppen akkor akarná elmondani problémáját vagy javaslatát. A tapasztalatok emberek, a kisebb kolíektíszerint elég nagy a különb- vák a közös ügyeket is jól "m hiXúü ' ség a textilgyár műhelyei ismerik. S hogy úgy vélik, nem Dlzt0SltJa••• között, már ami a viták addig nem sok teteje van Nincs helye a dicsekvésélénkségét illeti egy-egy ta- a beszédnek, míg saját kis nek, de azért van, amire nácskozáson. A fonóműszak (vagy nagy) ügyük volna az büszkék lehetnek a textiltanácskozása például a kö- egyedüli gond. A legtöbb gyáriak. Nem is kevés. Tözelmúltban lezajlott műhely- ember nem követelőzve kér- rekvésük egyértelmű és bizottsági választáskor ls alig di, hogy nekem mikor jár őszinte: emberileg és miiháromnegyed óráig tartott, már egy forinttal több óra- veltségben, hozzáértésben Választással együtt. Zöm- bér, hanem: mikor jutunk egyaránt alkalmassá kell mel műszakiak szóltak hozzá, oda, milyen eredmények kel- tenni dolgozóikat, hogy tus aztán szétszéledtek az em- 'enek ahhoz? Túl szép, hogy datosan vállaljanak részt az berek. Talán minden olyan igaz legyen? A textilgyár üzem, az üzemrészek belső tökéletes az üzemrészben, a évek óta komoly termeié- irányításában, legyen vélegépek között rózsákat szór- kenységnövekedést tud elérni ményük a döntések előtt, s a tak az utakra, pincér hordja — legutóbb éppen 10 száza- nyilvánosság erejével gyakokörbe a védőitalt, külön al- lékosat! —, s e mögött olyan rolják az ellenőrzést. Sok a kalmazott törölgeti az embe- munkahelyi légkörnek kell tennivaló, tudják. Mindenekrek homlokáról a veríték- lennie, amelyben a dolgozók előtt a munkások művelőcseppeket? Nem bizony! De részvétele aktív, vagyis a dése, Iskolázása a cél. Másaligha ezt várják az embe- nagy többség érti a felada- részt- a rek, óh, dehogy! Amiért tok nagyságát és nagyszerű- f , * tanácskozásokon hallgatásuk különös volt, ségét is. Nem tudom ellen- okos és küZerthető besza" éppen az, hogy nyáron őrizni azt az állítást, hogy a mólókkal kell az emberek ugyancsak rossz hangulat 3100 dolgozó közül legalább elé állni. S természetesen uralkodott a fonodáöan. A 2900 el tudná magyarázni a nem kell erőltetni az ilven szabadságok miatt igen feszi- bértömeg-gazdálkodás lénye- , eroltetm az uyen tett volt a munkatempó, s gét, de úgy vélem, közel vagy olyan tormákat> Syu" mert a rövidebb-hosszabb járnak az igazsághoz. Miért léseket, tanácskozásokat. Ha ideig tartó hőhullámok igen ez a „hiszékenység"? A do- az emberek szívesebben nyiSffnkarelyTmsotvolt ^L^íf Ve2etÓjé" ífTÖÍ ^f-^ ffj nek a pártcsucsbizottság egy se8 előtt, adjak meg nekik tagja tette fel a kérdést: is- ezt a lehetőséget. Fontos, merik-e a dolgozók, hogy a hogy érezzék: minden dolgonapokban bevezetésre kerülő zt> felelős azért, hogy az szövőcsalád milyen változást emberek egymás munkáját, jelent munkájukban és bé- gondjait ismerjék és könyrezésükben? S ha kell, akár uyíteni, segíteni tudják. személyenként, egyenként Hogy mindenki képességei kell megbeszélni azokkal, szerinti teljesítménnyel bizoakik még nem értik az új nyithasson, jó munkaközösfeladat lényegét, mert a gép ségben, jó üzemi légkörben, lehet jó, lehet rossz, az em- A „nem szeretek hozzáberek hozzáértése, a felada- szólni" emberek is megnyitok tudatos vállalása a leg- latkoznak, állást foglalnak, fontosabb az eredmény eléré- kiveszik részüket a közös séhez. Ezt hallván könnyű gondok megoldásából, ha kielhinni, hogy az emberek alakul a jó kollektíva. S a részvételét, vállalkozó kedvét munkahelyi demokrácia ezt az Informálással, a nyílt be- is jelenti. I izéddel akarják, ébren tartani. Szőke Mária t