Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

2 Szombat, Í975. augusztus 2. (Folytatás az 1. oldalról.) végbe Európában a Kelet- ét a Nyugat közötti kapcsolatokban, A norvég kormányfő a továbbiakban utalt arra, hogy a nagyhatalmaknak különösen fontos szerepet kell játszaniok és sajátos felelősséget viselnek a nemzetközi béke fenntartásában és biztosításában. Ahhoz, hogy Európában fennmaradhasson a béke és a biztonság, döntő jelentősége van annak, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió képes legyen folytatni az ésszerű és konstruktív együttműködést. Nicolae Ceausescu: Fordulat történt a nemzetközi politikában A péntek délelőtti ülés utolsó szónoka Nicolae Ceausescu. a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az európai biztonsági konferencia jelentőségét hangsúlyozva kiemelte: első ízben történt meg, hogy az európai kontinens országainak vezetői egy ilyen konferencián találkoztak annak érdekében, hogy egyetértésre jussanak jövőjüket, az együttműködés jövőjét, Európa biztonságát és békéjét Illetően. „Fordulat történt — folytatta Ceausescu — a hidegháború időszakáról, a feszültség és a konfrontáció politikájáról az együttműködés politikája felé, és ez a fordulat elindította az enyhülés folyamatát a nemzetközi politikában. Nem szabad azonban említés nélkül hagynunk, hogy még csak a kezdetén vagyunk az együttműködés és az enyhülés időszakának, hogy még mindig sok a konfliktus, és vannak feszültségek a világ különböző térségeiben, hogy még mindig jelentős erők működnek, amelyek veszélyeztethetik az enyhülést, és újból súlyosabbá tehetik a nemzetközi helyzetet, fenyegethetik a békét és a népek biztonságát. Ebből kiindulva Románia úgy véli, hogy az összes országoknak és az összes népeknek fokozniok kell erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy megszilárdítsák és elmélyítsék az enyhülés folyamatát, elősegítsék egy újfajta nemzetközi politika kialakítását, amelyben minden egyes nemzet képes lesz arra, hogy anyagi és emberi erőforrásait független gazdasági és társadalmi fejlődésre, a jólétre és a boldogságra fordítsa." n délutáni felszólalók A péntek délutáni ülés első szónoka, Walter Kieber liechtensteini miniszterelnök volt. Ezután Gian Luigi Berti San Marinó-i külügyi államtitkár (külügyminiszter), majd Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök szólalt fel. A péntek délutáni ülés, s egyben a konferencia utolsó szónoka Agostino Casaroli érsek, a Vatikán küldöttségének vezetője, az egyházi közügyek tanácsának titkára volt. Elöljáróban felolvasta VI. Pál pápának az európai biztonsági konferencia zárószakasza alkalmából hozzá intézett üzenetét, amelyben a római katolikus egyház feje üdvözletét küldi a konferencia résztvevőinek és reményét fejezi ki, hogy a béke megszilárdul Európában es kiterjed az egész világra. Casaroli érsek beszédében többek között hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági konferencia a legnagyobb kollektív erőfeszítés, amelyet az európai országok eddig valaha is tettek. Kiemelte, a záróokmányban foglaltak jelentőségét és azok gyakorlati megvalósításának fontosságát. A vatikáni küldöttség vezetőjének felszólalásóval délután 4 óra 30 perckor (helyi idő) véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet utolsó munkaülése. Mindannyian érdekeltek vagyunk a béke fenntartásában Kádár János találkozója az újságírókkal A biztonsági konferencia péntek délelőtti ülésének szünetében Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a konferencián részt vevő magyar küldöttség vezetője újságírókkal találkozott, és válaszolt kérdéseikre. A szovjet televízió tudósítójának adott nyilatkozatában méltatta a helsinki tanácskozás jelentőségét, és emlékeztetett arra a hosszú útra. amelyet végig kellett járni, amíg a konferencián képviselt összes európai állam, az Egyesült Államok és Kanada állást foglalt a koegzisztencia mellett. Amint említette, ebben az alapvető kérdésben annak ellenére egyetértés alakult ki, hogy a konferencián különböző világnézetű emberek, különböző politikai rendszerek képviselői vetlek részt. Emlékeztetett arra, hogy sok évvel ezelőtt a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a többi szocialista ország \ kezdeményezésére fogalmazódott meg az a gondolat, amelyet az 1969-es budapesti felhívásban intéztek Európa népeihez, cs e gondolat testet öltött és megvalósult. Az elért eredményeket értékelve emlékeztetett azonban arra is, hogy azokért keményen meg kellett dolgozni az értekezlet ellenzőivel szemben, és hogy ez a jövőben sem lesz másként, mert előrehaladás magától nem születik, de ezután jobb feltételek között fogunk küzdeni. A Szovjetunió világpolitikai szerepét méltatva kiemelte, hogy milyen nagy megelégedéssel hallgatta valamennyi küldöttség Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának beszédét. Nagy biztatás volt ez a jövőre nézve is, mert kifejeződött benne a szovjet nép közismert béketörekvése. A szovjet küldöttség vezetője etzel az óriási háttérrel léphetett fel Helsinkiben. A Newsweek című amerikai magazin moszkvai tudósítójának kérdésére válaszolva Kádár János elmondta, hogy valamennyi felszólaló beszédében megtalálható volt a közös alapvető mondanivaló, vagyis az, hogy érdekeltek vagyunk az európai béke megszilárdulásában, abban, hogy a békés egymás mellett élés valósággá váljék. Ez pedig sokoldalú együttműködést jelent az országok között. A továbbiakban hangsúlyozta: a tanácskozás eloszlatta azt a félreértést, hogy az értekezlet sikerében csak a szocialista országok lennének érdekeltek. Hiszen minden felszólaló hangsúlyozta: érdekelt a békés egymás mellett élesben. Kádár János végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a Helsinkiben elért politikai haladás megkönnyíti az előrelépést a katonai enyhülés, a fegyverkezés csökkentése felé is. Ezt a gondolatot húzta aló a jugoszláv televíziónak adott nyilatkozatában is. Kétoldalú találkozók aláírták a biztonság okmányát a konferencia harmadik napján Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford aláírja az okmányt A záródokumentumnak a részt vevő országok legmagasabb szintű politikai vezetői által történt ünnepélyes aláírásával pénteken. Helsinkiben. a Finlandia-palota nagytermében véget ért az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik szakasza. Az aláírás a francia ABC szerint történt. Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságónak első titkára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Tizenegyediknek írta alá Urho Kckkonen, a Finn Köztársaság elnöke, tizenötödiknek Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője, és harmincnegyediknek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. (A francia ABC-ben V az utolso betű, és Jugoszláviát a franciák így írják: Yugoslavia — a szerk.) A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomblyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön toll feküdt az asztalon, és mindenki külön oldalon írta alá a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányát aláírásra Joel Pekuri, az európai biztonsági konferencia szervező titkára nyújtotta ót minden egyes államférfinak. Az ünnepélyes aláírás után a konferencia Urho Kekkonen finn köztársasági elnök záróbeszédével ért véget, finn idő szerint 18 óra előtt néhány perccel. Kekkonen záróbeszéde A dokumentumok aláírása után került sor Kekkonen záróbeszédére. Az elnök többek között kijelentette: — A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazokból a beszédekből, amelyeket itt, e néhány nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összes részt vevő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét, amelyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Az értekezlet után a részt vevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követniük a záróokmányban foglaltak megvalósítására. Két esztendő elteltével pedig ismét találkozunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai biztonság és együttműködés javításával kapcsolatos létfontosságú kérdéseket. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia zárószakaszának résztvevői pénteken további kétoldalú konzultációkat tartottak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszmecserét folytatott Edward derekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón részt vett magyar részről Lfázár György, a Minisztertanács elnöke és Púja Frigyes külügyminiszter, lengyel részről Piotr Jaroszewicz miniszterelnök és Stefan Olszowski külügyminiszter. Kádár János ugyancsak találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával. Kádár János a nap folyamán találkozott Aarne Saarinennel. a Finn Kommunista Párt elnökével. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet alatt Helsinkiben találkozóra került sor Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Carlos Arias Navarro spanyol miniszterelnök között. Az eszmecsere során, amelyen részt vett Púja Frigyes, magyar és Pedro Cortina Y Mauri spanyol külügyminiszter, a két ország kapcsolatairól és nemzetközi kérdésekről volt szó. Találkozóra került sor Púja Frigyes külügyminiszter, és Henry Kissinger, az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztere között is. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak a két ország kapcsolatai és a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Leonyid Brezsnyev. ar SZKP Központi Bizottságának főtitkára pénteken Helsinkiben találkozott Nicolae Ceausescuval, a Román KP főtitkárával, a Román Szocialista Köztársaság elnökével. Találkozott Makariosz érsekkel, a Ciprusi Köztársaság elnökével is. Leonyid Brezsnyev sikereket kívánt. Ciprus elnökének és népének azoknak a nemes célkitűzéseknek az elérésében, amelyek az európai tartós béke érdekeit hivatottak szolgálni. Ugyancsak találkozott Led. A helsinki Finlandia-palota, mely otthont adott a háromnapos nagy tanácskozásnak nyid Brezsnyev Áldó Moro olasz kormányfővel, Joop den Vyl holland miniszterelnökkel is. Leonyid Brezsnyev csütörtökön megbeszélést tartott Helmut Schmidttel, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjával. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Hans-Dietrich Genscher, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminisztere is. A nagyszámú találkozók sorából említést érdemel még, hogy Costa Gomes es Harold Wilson brit kormányfő között negyvenperces találkozóra került sor. Angol források szerint a találkozó rendkívül őszinte légkörben folyt le. Brit hivatalos személyiségek rámutattak, hogy Wilson nemcsak saját országa, hanem a közös piaci országok nevében is tárgyalt a portugál államfővel. A brit miniszterelnök ismét kifejtette a Közös Piac tagállamainak véleményét a portugál folyamatról, s újra feltételekhez kötötte a Por. tugáliának nyújtandó esetleges közös piaci segélyt. 0 Béke-világtanács nyilatkozata A Béke-vilagtanács elnökségének irodája nagy megelégedéssel üdvözli az európai biztonsági és együttműködési értekezleten elfogadott elveket és kötelezettségvállalásokat. Az értekezlet záróaktusa új utat rak le Európa történelmében — hangzik a BVT irodájának Helsinkiben közzétett nyilatkozata. A helsinki értekezlet három napja — példa nélkül álló esemény. Megszilárdult az enyhülés, amelyért következetesen harcol a Békevilágtanács. Ma minden eddiginél több lehetőség nyílik arra, hogy visszafordíthatatlanná tegyék ezt a folyamatot — hangzik a nyilatkozat. A BVT nyilatkozata rámutat, hogy a hidegháború erői az utóbbi években vereséget szenvedtek ugyan, de nem hagytak fel tevékenységükkel és ma is minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy lekicsinyeljék, eltorzítsák mindazt, ami létrejött Helsinkiben. A világ közvéleményének tevékenyen kell elősegítenie a Helsinkiben vállalt kötelezettségek valóraváltását.