Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

pROLETÁRrfti EGYES ÖLJETEK ! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 180. szám 1975. augusztus 2m szombat Ára: 80 Fillér Bz Európai Charta ünnepélyes aláírásával véget ért a helsinki értekezlet ismét több kétoldalú megbeszélést tartottak Kádár János újságírókkal találkozott Harmadik és egyben utolsó napjához érkezett tegnap az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószakasza. A délelőtti ülés első szónoka Costa Gomes portugál államfő volt, aki csütörtökön este érkezett meg a finn fővárosba. Az ülésen Walter Kicbcr liechtensteini kormányfő el­nökölt A délutáni ülés (ezen Harold Wilson brit miniszter­elnök elnökölt) befejeztével — miután mind a 35 résztvevő ország küldöttségének vezetője elmondta beszédét — rövid szünetet tartottak, majd ünnepélyes külsőségek között a Costa Gomes: Tiszteletben tartjuk a népek önrendelkezési jogát legmagasabb szintű politikai vezetők aláírták a konferencia záróokmányát, az „Európai Chartát". Az ünnepélyes záró­ülésen Urho Kekkonen finn államfő elnökölt. A pénteki nap eseményeihez tartozik niég, hogy a Bé­ke-világtanács elnökségének irodája a délutáni órákban sajtóértekezletet tartott. A sajtókonferencián Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára és az iroda más tag­jai tájékoztatták az újságírókat arról, hogy a BVT miként kívánja mozgósítani Európa és más kontinensek közvélemé­nyét a Helsinkiben ma aláírásra kerülő záródokumentum­ban foglalt elvek és kötelezettségek tiszteletben tartására. Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke, aki csü­törtökön este érkezett meg a finn fővárosba, nagy érdek­lődéssel várt beszédében is­mételten megerősítette hazá­ja külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szu­verén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avat­kozás és az összes népek ön­rendelkezési joga elismerése elveinek teljes tisztelatben tartásán alapuló külpolitikát" •— hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet által jóvá­hagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzet­Geratd Ford: közi kapcsolatokban. Méltat­ta a konferencia záródoku­mentumában rögzített tíz alapelv értekét és jelentősé­gét. A magatartás szabályo­zóinak nevezte ezeket az el­veket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szi­gorúan be kell tartamok. A katonai aspektusok jelentősé­gét abban jelölte meg, liogy az általános bizalom légkö­rének kialákításaban kiin­dulópontul szolgálnak. „Az új út — amelyre Por­tugália több mint egy évvel ezelőtt lépett folytatta az ál­lamfő — tette lehetővé Por­tugália tevékeny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszában. A hel­sinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politi­ka progresszív fejlődése nyo­mán vált lehetővé. Ford végül elengedhetet­lennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erő­feszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati Joop Don Uyí: enyhülésben részt vevő or­szágok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folya­matban való részvétel" — mondotta Gerald Ford. A záróokmány aláírása áj korszak kezdete Anton Buttigieg máltai miniszterelnök-helyettes — aki túlnyomórészt a Földkö­zi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott, megelégedéssel állapította meg, hogy az európai bizton­sági értekezlet záróokmánya külön foglalkozik a medi­terrán térséggel, és ezt kül­döttsége genfi tevékenységé­nek tudta be. A következő szónok Joop Den Uyl holland miniszter­Trygve Brattoli: elnök egyebek között hang­súlyozta : A biztonsági értekezlet be­fejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell ten­nünk a helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum ren­delkezéseinek. Egyúttal való­ra kell váltanunk az európai népek várakozásait és remé­nyeit, amelyeket a dokumen­tumban foglaltakhoz fűznek. Ujabb előrelépés az enyhülés folyamatában A nagyhatalmak sajátos felelősséget viselnek Az Egyesült Államok jövő­je függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biz­torwága mind szorosabban összefonódik Európa gazda­sági prosperitásával és biz­tonságával — mondotta fel­szólalásában az amerikai el­nök. — „Az Egyesült Álla­moknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mér­tékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja."' Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek., „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfe­szítéseket teszünk a feszült­ség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására." A Bécsben folyó haderő­csökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hoz­zájárulni e tárgyalásoto előbbreviteléhez, majd leszö­gezte: „a kölcsönös biztonsá­got megszilárdító megállapo­dás nemcsak megvalósítható, hanem alapvetői fontosságú". Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárul­ni a hadászati fegyverrend­szerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás te­tő alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad". André Saint-Aííeux mona­cói miniszterelnök rövid be­szédében kormánya nevében üdvözölte az aláírásra kerülő dokumentumot és azt a tar­tós béke biztosítása újabb le­hetőségének minősítette. Ezután Trygve Bratteli norvég miniszterelnök szó­lalt fel. Bevezetőül hangsú­lyozta : ennek a konferen­ciának az összehívását az tette lehetővé, hogy jelentős javulás következett be az Egyesült Államok és a Szov­jetunió viszonyában, továb­bá pozitív fejlődés ment (Folytatás a 2. oldalon.) Jobban összehangolják az állami és a tanácsi költségvetést Dr. Papp Lajos államtit­kárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének vezetésével pénteken a Par­lament gobelintermében ér­tekezletet tartottak a főváro­si, a megyei és a megyei vá­rosi tanácsok elnökei. A tanácsi vezetők az ötö­dik ötéves terv teendőiről tájékozódtak — a téma kap­csán két előadás is elhang­zott. Madarasi Attila pénz­ügyi államtitkár a pénzügyi szabályozó rendszer várható alakulásáról, ezen belül is részletesebben a tanácsok 1976—1980-ra szóló középtá­vú pénzügyi tervének össze­állításáról, szabályozási, gaz­dálkodási rendszerük kiigazí­tásáról beszélt. Elmondotta, hogy a taná­csi szabályozás rendszerében nem lesz lényegi változás, a kisebb kiigazítások részint a nagyobb hatékonyságot, ré­szint az állami és a tanácsi költségvetések jobb össze­hangolását célozzák. A köz­ponti pénzalap lehetósegel­vel összhangban fejlődhetnek a tanácsi pénzalapok, to­vábbra is teljes mértékben a tanacsokat illetik meg a sa­ját bevételekből származó többletek. Ami a megosztott' forrásokból származó bevé­teleket illeti, itt meg kell ha­tározni a többletből való ta­nácsi részesedest, s az e for­rásokból eredő többletpénzek egy meghatározott részét a következő évi állami hozzá­járulás folyósításánál is fi­gyelembe kell venni. Az ötö­dik ötéves tervtől kezdve már a tanácsok költségveté­sében kell előirányozni a tanácsi vállalatokat illető tá­mogatások és árkiegészítések egy részét is. Űjdonság, hogy a befejezetlen beruházások állományának csökkentése érdekében úgynevezett me­gyei kölcsönalapot alakíta­nak ki, amelynek forrása a helyi tanácsoknak az OTP­nél lekötött tartós betétje. Ebből az alapból a helyi ta­nácsok kölcsönt igényelhet­nek. Ezt követően Hont .János, az Országos Tervhivatal el­nökhelyettese ismertette: hol tart az ötödik ötéves népgaz­dasági terv kidolgozása, amelynek tervezési irányel­veit az esztendő elején hagyta jóvá a Miniszterta­nács. Az értekezlet napirendjére tűzték az ifjúságpolitika idő­szerű állami feladatainak megvitatását is — erről Ná­dor György, az Állami Ifjú­sági Bizottság titkára tartott előadást. Hangsúlyozta: a párt ifjúságpolitikai határo­zatának. illetve az ifjúsági törvénynek a hatására — ahogyan azt az MSZMP XI. kongresszusa is megállapítot­ta — pozitív változás követ­kezett be az ifjúságnak a szocializmushoz való viszo­nyában, az új nemzedék megítélésében, s az ifjú ge­nerációról történő gondosko­dásban. Ebben jelentős ré­szük ""van a tanácsoknak is. Jóllehet, a tanácsi elosztá­sú lakásoknak a korábbi 20 százalék helyett — már 5Q százalékát kapják a fiatal házasok, az otthonteremtés változatlanul az ifjúság leg­főbb gondja. Ezért az Állami Ifjúsági Bizottság javasolja, hogy az ötödik ötéves terv esztendeiben is ezt az arányt tartsák a lakáselosztásnál, fo­kozottabban támogassák az ifjúsági lakásépítő szövetke­zeteket, s a gondok átmeneti enyhítése érdekében építse­nek szobabérlő házakat. A munkaverseny második szakaszában Javuló minőség a cipőgyárban Kádár János és a magyar küldöttség a Finlandia-palota nagytermében, a tanács­kozás egyik szünetében A kongresszusi és felsza­badulási munkaverseny má­sodik szakaszában is a ter­melőmunka hatékonyságát kívánják növelni a Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregysé­gében. Vállalták, hogy a ter­melékenységet hat százalék­kal emelik a tavalyihoz ké­pest. Nem az a legfőbb cél, hogy többet termeljen a gyár a tervezettnél. Sokkal lényegesebbnek ítélte meg a kollektíva a minőség javítá­sát, a takarékos gazdálkodás­ra vonatkozó párthatározatok végrehajtását. A szegedi cipőgyár legtöbb termékét exportra gyártja. Nem elég a szállítási szerző­dések pontos teljesítése, a megrendelők minőségi igé­nyeit is messzemenően szem előtt tartják a brigádok. Az év első hat hónapjában elér­ték, hogy száz cipőből mind­össze hat nem tetszett a kül­földi partnereknek. A belke­reskedelemben pedig — pél­dául az első negyedévben — egyáltalán nem fordult elő reklamáció a szegedi gyár­ban készült cipőkkel kapcso­latban. A tűző 14-es műszak­ban több mint ezer pár cipő­felsőrészt tesznek a gép alá az asszonyok naponta. Vál­lalták, hogy ebből háromnál több nem lesz, amit a tűző­nők hibája miatt kifogásol a minőségi ellenőrzés. Május­ban és júniusban mindössze kettő nem felelt meg a köve­telményeknek. Ezer pár ci­pőnél a selejt okozta kárt huszonöt forint helyett az említett két hónapban há­romra, illetve ötre csökken­tették. A gyáregység szocia­lista brigádjainak felajánlá­sai — s azok teljesítése — mintegy másfél millió forint értékű anyagmegtakarítást eredményeztek az első fél­évben. A cipőgyár brigádjai jelen­tős társadalmi munkát is vé­geztek az év első hat hónap­jában. Kommunista műsza­kokban összesen 3408 órát töltöttek, városunk szépítésé­ért, a gyermekintézmények fejlesztéséért 1417 órát dol­goztak. Az összes társadalmi munka értéke 86 ezer forint.

Next

/
Thumbnails
Contents