Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-10 / 187. szám

Vasárnap, Í975. augusztus fO. 5 ( — Ismeri a Fesziy-körképet? — Hallottam róla, de azt nem tudom, mit ábrázol — válaszolja a „frissen érett" nagylány, aki ősztől magyar—történelem szakos egyetemista lesz. — Illyés Gyula Nem volt elég című versében találkoztunk vele, de a fiatal tanárnő sem tudott róla többet. — Afit tud a Feszty-körképrőt? — Az a mű kérem, az egyik legszebb, legmagyarabb történelmi festmény. — öltözete, választékos modora árulkodik az idős úr békebeli nosztalgiáiról. — Nekem otthon a könyvtáramban megvan az a gyönyörű album, melyben a nagy tabló minden részlete látható. Maga látta már ezt a könyvet?... — kérdez vissza. — Hallott már a Feszty-körképröl? — Imádom a vicceket — ejti ölébe a legújabb Ludast a tér padján alkalmi ismerősöm. — A múltkor Pesten voltunk beszerző körúton, a kollégák elcsaltak egy karikatúra-kiállításra. Halálra röhögtem magam a Feszty-körképen. Ezt nézze... — kacag teli szájjal a lap egyik viccén. • Újsághír: Hosszú hányódas után döntöttek Feszty Árpád A magyarok bejövetele című híres körképének sorsáról. Budapestről Szegedre szállították, ahol restaurálják, majd Ópusztaszeren, az első országgyűlés és a földosztás emlékhelyén létesülő Nemzeti Emlékparkban kap méltó helyet. A körképek századvégi divatja kje jen egy alkalommal nagy tervekkel érkezik haza párizsi útjáról a magyar akadémizmus jeles alakja, Feszty Árpád. Hatalmas körfestményben szeretné megidézni a bibliai özönvíz látomását. Tervét lelkesen meséli felesége mostoha apjának, Jókai Mórnak. A nagy író látva a lelkesedés hegyeket mozdító energiáit, azt javasolja Fesztynek, hagyja a biblikus témát, fesse meg inkább a honfoglaló magyarok bejövetelét, a milleneum tiszteletére. Az óriási munka három esztendeig tart. Feszty Munkács környékén, a Kenderecske falu melletti völgyben véli megtalálni az alkalmas természeti környezetet. Völgyekkel, hágókkal szabdalt hegyes-dombos vidék keretezi a honfoglalás megannyi epizódját. A 115x15 méteres. 1800 négyzetméternyi mű elkészítésében Feszty körül ott serénykednek a kortársak és a tanítványok: Vágó Pál, Mednyánszky László, Üjváry Ignác. Spányi Béla, Olgyay Ferenc, Pállya Celestin. Mihalik Dániel és mások. Minden művész olyan részletet festett a képen, amihez a legjobban értett. Az aranyló dombokat Mednyánszky, az előtér útjait Mihalik, a lovas rohamot Üjvary, a halott alakokat, a tüzet, az izzó parazsat pedig Feszty felesége. Jókai Róza. A fő figurákat természetesen Körök és félkörök a Feszty-körkép körül Feszty magának tartotta, sőt fehérlovas Árpádként az ő arca tekint szét a „nagy művön". Ám hiába a sok segítség, az építész testvér tervezte körcsarnok, a hatalmas alkotás csak fél évvel a milleneumi ünnepségek után készült el. Talán egy kicsit ez is szerencséje. Az ezeréves ünnepségek káprázatos forgatagában tán vesztett volna hatásából. A nagy csinadratta utáni természetes szélcsendben, a mai Szépművészeti Múzeum helyén bemutatott mű az érdeklődés kereszttüzébe került. A körben futó 115 méteres festmény óriási égboltjával, a vászon elé épített diorómadíszlettel — szekerekből, üszkös gerendákból, építményekből, bábokból, növényekből imitált tüzekből szinte panoptikumot varázsoltak elé — lenyűgözte a látogatókat. A nyilvánosságra kerülés első pillanatától ideológiai fegyver, döntő érv lett az uralkodó osztály kezében, „képzőművészeti nyelven írt himnusz". Néhány sor a korabeli sajtó egyik lapjából, a Vasárnapi Újságból: „...Feszty Árpád óriási körképe nemcsak tárgyánál, s a meglepő láttani (optikai) csalódásnál fogva rendkívül érdekes és vonzó, hanem azért is, mert az akkortáji viseletet, fegyverzeteket, eszközöket és szokásokat a lehető legnagyobb történeti hűséggel tárja szemünk elé. Ezt meghaladólag a hazafiúi képzelet fölfedezhet ezen a képen, e szilárd, büszke avagy merész alakokban oly nemzeti karaktereket, melyek talán túlélték s túl élni fogják az 1000 évet..." Az uralkodó osztály az „ezeréves Magyarország" egyik bizonyító példáját látta a műben. A magyarkodó, a nacionalista történelemszemlélet egyik sokat emlegetett, mutogatott, idézett alkotása lett. Ezért említi keserűen és dühösen Illyés Gyula Nem volt elég című költeményében úgy, mint a nacionalizmus egyik képzőművészeti himnuszát, mellyel félrevezettek több millió magyart, melynek hallatára égre emelkedtek a tekintetek és esküre a kezek. • (Közjáték félkörképben.) Az idei jubileumi karikatúrakiállítás egyik szenzációja is Feszty körképe volt. Hogy kerül a csizma az asztalra?! Ügy, hogy annyi körképidézés, a Moreilifametszet, a színes litográfiák és fotók után egy magyar karikaturista. Mészáros András a maga módján „restaurálta" a századforduló híres látványosságát, A 14 méteres karikatúra alapja az egykori leporellómetszet fotója, melyre rárajzolta napjaink figuráit, jelenségeit, visszásságait hajdani köntösökben, hajdani eszközökkel, hajdani körülmények között. A többszörös persziflás frappáns ötletei, a történelmi behelyettesítések egytől egyig művészeti telitalálatok. A mintegy 40 önálló karikatúrát felsorakoztató panorámakép tematikailag, gondolatilag és rajzi megoldásában megannyi ötlet, eredeti poén, szatirikus kommentár mai valóságunkról. Mészáros Feszty-félkörképén valamennyi-, en magunkra ismerünk. Mi olvassuk kacagányban a Népvándorlás-t, mely „nagy honfoglalási munkaversenyre" buzdít. Mi tolongunk a szezon végi kiárusításon, mi is ott ülünk a drukkerek között a Nagy népvándorlási derby-n, ott sorakozunk az üvegviszszaváltó hely előtt, káromkodunk a felbontott népvándorlási utak miatt, mi indulunk kötelező ideológiai fejmosásra a vezetőképzőbe, és sorolhatnánk. # A Közművelődési Palota mögött, a szegedi vármaradvány épülete most egyszerre műterem, táborhely, raktár és műhely. Az udvaron hatalmas fahengerek. Az ide tévedő idegen úgy érzi magát, mint Gulliver az óriások országában, a varrónők eldobált spulnijai között. Ezekre tekerve pincézett annyi dicsőség, csinadratta és csodálat után bombaszilánkoktól megtépve, csaknem 30 esztendeig, a hataímas alkotás. Egyharmad része teljesen elpusztult, a többi is erősen megrongálódott; lyukas, szakadt, töredezett Amikor tizenöten-tizenhatan a hatalmas és nehéz hengerekről letekerték a vásznakat, bizony előkerültek az egykori lakók, a pince patkányainak tetemei is. Egy hónapja kezdte el a restaurálás aprólékos és hosszú ideig tartó munkáját néhány elszánt fiatal Kisterenyei Ervin frissen diplomázott restaurátor vezetésével. Moreili Gusztáv 1905-ben készített 4 méteres fametszetén, korabeli fényképfelvételeken magyarázzák Fábián Dénessel, a stáb másik állandó tagjával a hiányzó és megmaradt részeket, a restaurálás menetét. Milliméter-papírok tömege őrzi a kép minden egyes centiméterét, a hiányzó részeket, a leginkább megrongálódott felületet, a színes diák helyét. Óriási létra legtetején kattog Fábián Dénes fényképezőgépe. ö, a végzett festő, a rajzés fotódokumentáció készítője. A többiek — lányok és fiúk — az udvar kövére teritett hatalmas vásznakat seprik, porszívózzák Faragó Ferencnek, a munka harmadik állandó tagjának irányításával. A feladat így, első látásra is iszonyatos méretűnek tűnik— Valóban óriási munka — mondja Kisterenyei Ervin —, ám elsősorban a lenyűgöző méretek, nem pedig a technikai nehézségek miatt. Négy-öt éves munkát kezdtünk el néhány hete. A három állandó restaurátor mellett restaurátor szakos főiskolai hallgatók váltják egymást. Terveink szerint az idén — szeptember elejéig tudunk dolgozni itt a várban — elvégezzük a körkép teljes „feltérképezését", és 200 négyzetméternyi felületet konzerválunk. A felmérő munkára azért van szükség, mert sok-sok ellentmondásos adatot kell szembesítenünk egymással. Ha végzünk a konzerválással, a festményt új vászonra húzzuk, 10 x 4 méteres alumínium keretekre feszítjük, Mottó: A vízbe dobott kavics körül hosszasan gyűrűznek a kisebb-nagyobb hullámok. Acs 3. Sándor felvételei bián Dénes —hogy eltűnt két figura. A korabeli fotókon, litográfiákon és Moreili metszetén is itt látható két figura — mutatja —, s itt — megyünk át az eredeti műhöz — lefestették ezt a két alakot. Hogy mikor és miért, az egyelőre titok. Annyi bizonyos, hogy a két háború között történhetett a dolog, valószínű ideológiai okokból. A feltáró munka bizonyára még sok ilyen izgalmas titkot és felfedezést tartogat. Megnézünk néhány valóban szép részletet, melyre az akadémista festészet jellegzetes precizitásával szemben a széles ecsetkezelés, nagyvonalú festékfelhordás, szinte odavetett foltok dinamikus mozgása jellemző. A jövő?! öt-hat év múlva talán arról számolhatunk be, hogy e néhány lelkes fiatal restaurátor munkája nyomán új helyén áll A magyarok bejövetele. A tervek szerint az ópusztaszeri körcsarnokban nem lesz diorámaépítmény, s a festmény önmagában idézi majd a honfoglalás százéves látomását. (Egy nagyszerű ötlet szerint a hatalmas eget nem festik újjá, hanem a kép fölött üveggyűrű fut majd, s az ég természetes keretet ad a képnek.) Bízunk benne, hogy meg tud szabadulni azoktól a hamis nosztalgiáktól, a ráaggatott és belemagyarázott rosszízű sallangoktól, melyek a körkép százéves történetét tömjénezték. TANDI LAJOS majd restauráljuk, és a hiányzó részeket újrafestjük. • Sok elmarasztaló szó éri mostanában a restaurátorokat. Nem szívesen helyezkednek el múzeumi állásokban. Inkább maszek munkákat vállalnak. Van elég műgyűjtő, restaurálásra váró alkotás, s szorult esetben a múzeumok is kénytelenek velük végeztetni ezt a munkát. Annál figyelemreméltóbb a Szegeden dolgozó fiatal restaurátorok vállalkozása. A múzeum munkatársaiként végzik ezt a hosszú, évekre szóló, nemcsak szaktudást, de szorgalmat és kitartást igénylő munkát. S magukkal hozzák egykori iskolatársaikat, a hallgatókat, akik egy igazi nagyszabású feladat részesei lehetnek. A festmény hatalmas vászondarabjaira először japánpapírréteget ragasztanak, majd a festményt viasszal vonják be, melyet utána átvasalnak. Ezzel az úgynevezett viaszbevasalásos módszerrel rögzítik a vászonra a töredező, porladó festékréteget. — Két érdekességről máris beszámolhatunk — újságolja Kisterenyei Ervin. — Eddig azt hitték, úgy tartották, a Művészeti Lexikon is említi, hogy a képet ,,... egy darabba szőtt belga vászonra" festették. Az első náp bebizonyosodott, ez az állítás tévés, a hatalmas vásznat 8 méteres darabokból varrták össze. — A másik — veti közbe Fá-