Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

Szombat, 1975. augusztus 9* 5 SZEGEDI ÜNNEPI HEIEK Kodály: Háry János. Bemutató a Dóm téren, este 8 órakor. Művészet és otthon. Képző- és iparművészeti bemutató a Gulácsy Lajos teremben, augusztus 19-ig. IV. Művclődéselméleti Nyári Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órától. XVI. Szegcdi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Fotóklubok XI. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Vigh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolacsarnokában, augusztus 10-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, aoguszlus 20-ig. Szép magyar könyv '74. kiállítás a Technika Házában, augusztus 24-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállítása?. Röplabda Kupa a Kisstadionban, augusztus 10-íg. Kovácsból óbester Bessenyei Ferenc két nyári címszerepe A képzelet játékai Először rendez a szabadtérin Giricz Mátyás '„Mielőtt bármilyen rendezői ajánlatra igent vagy nemet mondasz, menj haza, és olvasd el újra a darabot. Erre tanított egykori mesterem, és erre gondoltam, amikor felkértek a Háry János szabadtéri rendezésére" — kezdi a beszélgetést Giricz Mátyás. a Szegcdi Nemzeti Színház igazgatója, a szabadtéri-Háry rendezője. A mai bemutató első szabadtéri rendezése, s mint elmondta, nem kis fejtörést, gondot jelentett számára a stúdióbeli és kőszínházi produkciók után átállni a Dóm tér hatalmas színpadára. Minden darab újabb és újabb színpadra állítása, minden újabb rendezés, új szereplő — új vonásokkal, új színekkel gazdagítja a művet. Az alkotók hozzáteszik az eddigi bemutatók tapasztalataihoz, tanulságaihoz saját véleményüket, gondolataikat. Az idei szegedi Háry ebből a nézőpontból is több meglepetést tartogat. Giricz Mátyás először rendezi a darabot, Szalatsy István először vezényli, a címszereplő, Bessenyei Ferenc pedig először játssza. — Milyen sajátos vonások jellemzik rendezői alapállását? — Véleményem szerint a Háry János egy kis nép önmagáról véleményt mondó, önmagáról valló, önironikus műve. A nemzeti önjellemzés, önvizsgálat egyik remek alkotása. A kis népek, így a magyar nép is, hosszú történelme folyamán mindig arról álmodott, mi lenne, ha egyszer naggyá lehetne... Ám, miközben a nagyabonyi kocsma pipafüstös falai között, a borospoharak mellett, nagy tettekről ábrándoznak, egy-egy boldog órára nagynak képzelik magukat, mindig hitet tesznek Nagyabony, a haza, a szülőföld mellett. Az álmodozó Háryt szeretném színpadra állítani. Azt a borosfiaskó mellett nagyot monc(ó embert, akit nem azért várnak esténként a kocsmaasztal mellett'cimborái, hogy megnevettesse őket, hogy tréfálkozzék. hanem hogy kitalált történeteivel egy estére naggyá tegye őket, ezt a maroknyi népet. S ami a darabnak a legtiszteletreméltóbb érdeme és legnagyobb értéke — mindezt önironikusan teszi. — Ezek szerint két. élesen elkülönülő színtere van a darabnak. A nagyabonyi kocsma — a keretjáték színhelye — valóságos falai közötti világ, és az álmodozások színterei... — Igen. Az előbbiekből következően Háry János nem világöt járt hős vitéz a mi színpadunkon, hanem a többieknél nagyobb fantáziával megáldott nagyabonyi álmodozó. Korlátaiból, bumíordian kedves, tisztán-igaz népi szemléletéből következik, hogy obsitos történeteiben sem fand elszakadná legszűkebb környezetétől, az általa ismert világtól, Nagyabonytól, és a falu figuráitól. Ezért lesznek hát a nézők számára ismerősek a Burg szereplői, azoknak hanghordozásai, gesztusai, ezért ismerünk majd Krucifix generálisban a falusi kocsmárosra, Ferenc császárban a bíróra, Ebelasztin báró gúnyájában pedig a diák alakjára. Háry képzeletében a világ nem is lehet más, mint az óriásivá nőtt Nagyabony. Ennek a gondolatnak jegyében készült a díszlet és jelmez, ennek szellemében toborzódott a színészi gárda, fogant a játék stílusa. Természetesen nem feledkezhetünk meg arról, hogy daljátékot játszunk, nem akarjuk csorbítani Kodály Zoltán líraian fájdalmas hangú, gyönyörű muzsikáját. Hiszen a Háry János elsősorban zenei alkotás. A muzsikára fűzték fel a történetet, a drámai magot. A mű újraértékelése nem prózaiasítást jelent, nem a zene elvetését, hanem a műben levő drámai érték előbónyószását. A zenéhez szeretnénk felemelni a műben levő kedves, szellemes és gondolatokban gazdag drámai szálat: naggyá lenni egy estére, boldognak hinni magunkat, de elszakithatatlanul ebben a földben gyökerezve, a nagyabonyi két torony tövében. Xandi Lajos Áz idei nyári színházi évad egyik különlegessége volt az egri szabadtéri játékok premierje. A színházi épülettel büszkélkedő, de állandó társulatot nélkülöző város az egri vár legendás, történelmi környezetében adott otthont egy új kezdeményezésnek. A, várudvar ácsolt színpadán a magyar színháztörténet őskorának jellegzetes iskoladrámája, Szentes Reginald csíksomlyói szerzetes komédiája, az András kovács királysága került közönség elé. Az előadás címszereplője, Bessenyei Ferenc, az elmúlt hetekben-napokban ingajáratban autózott Eger és Szeged között. Ugyanis a legrégebbi szabadtérire, a szegedi játékokra visszatért az idén, s itt is címszerepben láthatjuk, ö lesz „Vitéz Joannes Háry, az angyalát!" A színház sarkánál, az énekpróba előtt, kék Zsigulinak dőlve készül az interjú. „Lábon eladva" — ahogy tréfásan megjegyezte. — Az egri várban az idén új és értékes játéksorozat indult — fordítja komolyra a szót. — Szentes Reginald darabja a magyar színházművészet jeles alkotása. A bemutatás ténye annál jelentősebb, mert vallom, hogy mai gyar drámák tiszta és szép üzenetét. — Az Agria '75 előadása, az András kovács királysága ősbemutatószámba ment. A Háry János, Kodály daljátéka viszont évek óta a szegedi szabadtéri repertoárdarabja. Először játssza a címszerepet ... — Valóban jelentős előélemagyar színházművészet nem te, nemes színháztörténeti létezhet régi és új magyar értékei vannak Kodály dalszínművek nélkül. Minden játékának, kőszínházban és egyes felfedezett vagy meg- szabadtéren egyaránt. Palló született magyar dráma berettegésemet sem merem elmondani ! Szerencsére Házy Erzsébet itt van mellettem, segít, fogja a kezem. Természetcsen, hogy minden újabb rendezés, újabb előadás sajátos, egyéni színekkel, elemekkel, élményekkel gazdagítja a művet. A lényeg, az alapvető művészi üzenet azonban változatlan: bájos, tiszta, igazi népi játékot állítunk színpadra, ahol a gondolattól elválaszthatatlan a nagyszerű zene. Szeretnénk a szövegkönyv anyagát is előtérbe állítani, a műben rejlő színpadi lehetőségeket feltárni. Hisszük, hogy a zene és a drámai mag egyenrangúak, összetartoznak, közösen teremtik meg a daljáték kedélyességét, tiszta népi szemléletét, líráját, humorát. — Van-e hasonlóság, kapcsolat András kovács alakja és Háry János figurája között? — Kétségkívül fellelhetők a hasonlatosságok, kapcsolatok. Mindkettő népi figura, a nép kedélyes valóságszemléletét, bizakodó hangulatát, báját és humorát testesíti meg, s mindketten, mint képzelet teremtette mesealakok, a magyar nép áhított érzelmeit nagyítják föl, álmait képviselik. Ehhez még hozzájárul az a többlet, hogy mindkettőjüket szabadtéren keltettem életre, olyan közegben, ahol nagyon jól érzem magam. Szabad téren, nagy számú közönség előtt mutatása nemzeti kötelességünk. Ahol csak lehet, fel kell tárni, be kell mutatni a magyar drámairodalom darabjait — legyenek bár gyengébbek, erőtlenebbek —, működtetni kell a bennük levő szellemi és erkölcsi energiákat. Az egri bemutatót megelőző több éves munka, a sok-sok fáradozás nem veszett kárba. Bebizonyosodott, hogy a közönség várja, érti és szívesen fogadja a maImre és Melis György kiváló úgy érzi magát a színész, Háry-alakításai után, az ál- mint a színjátékok ősi korátaluk megteremtett emléke- ban. a színház bölcsőjénél, zetes alakokat figyelembe Csodálatos egyszerre öt-hatvéve készülök a mostani premierre. Amikor felkértek a Háry eljátszására, hajmeresztő ötletnek tartottam. El sem tudtam képzelni, hogy én, aki falakat döngetek a ezer ember előtt játszani, olyanok előtt megcsillantani a színház varázsát, akik tán először ülnek négyszemközt a színpaddal, először érzik azt a különös erőteret, ami Visszatér a szabadtérire Háry János A hétvége slágere Kodály Zoltán daljátékának bemutatója a szabadtéri játékokon: a ma esti bemutatót követően, holnap, vasárnap^ és még két ízben kerül közönség elé. A mü nem számit újdonságnak a szabadtérin, már árháború előtt, a 30-as években is játszották, s a fölújított Játékokon, az 1962-es zajos sikerű előadások óta három évad házban, s rendszeres vendégművésze a szegedi játékoknak is. A ma esti premier elödélutánján sajtótájékoztatót tartottak tegnap a szabadtéri Klauzál téri irodáján Giricz Mátyás, Szalatsy István, Házy Erzsébet és Bessenyei Fehangommal, a dóm előtt csak színpad és nézőtér között létúgy, bel cantó, elkezdem a rejöhet. Velük, értük, és Háryt, hogy pontosan és mellettük vagyunk mi, szibiztosan „hoznom kell a neszek, akik a játékot, a felső é-re írt figurát". Fele színpadi szépet, a művészi igaz üzenetet igénylő milliók szolgálatában állunk. A kék Zsiguli elindult, énekpróbára hívják Háryt, pontot tettünk a „lábon eladott" interjú végére. T. U műsorán is szerepelt Lukács Miklós vezényletével, Szine- renc részvételével. Horváth Mihály ügyvezető igazgató eltúr Miklós rendezésében. Idei bemutatója „csak" annyiban mondta, az idei előadásokat 35 ezer néző látta eddig, s a különbözik a korábbiaktól, hogy a rendező Giricz Mátyás, jelekből ítélhetően sokan lesznek a hátralevő hét elöadáaki először tervez szabad térre, a karmester Szalatsy Ist- son, amikor négyszer megy a Háry és háromszor Ibsen ván, aki szintén nem vezényelte még a mű színpadi erede- drámája, a Peer Gynt. A ma esti bemutató tervezői, szerijét, Melis György örökségét Bessenyei Ferenc vette át a replői a művel kapcsolatos élményeiket elevenítették föl a címszerepben, sőt először lesz itt Orzse Házy Erzsébet, sajtótájékoztatón, melyről fölvételt készített a televízió jóllehet ebben a szerepében többször föllépett az Opera- Zenei figyelője is. MMttU • ^H • rn !*v mae nvOéo s -Ma nái nfete' Önmaguk Nevüket hiába keresnék a címlapon, pedig évek óta a szabadtéri játékok visszatérő szereplói. Láthattuk őket a Faustban, az Aidában, a Hunyadi Lászlóban, a Cigánybáróban, a János vitézben és a Háry Jánosban, egyszóval mindenütt, ahol a színpadon is felcsendül a zene. Jelmezük változhat, de mindannyiszor önmagukat játsszák. Könnyű kitalálni, a Hódmezővásárhelyi Honvéd Helyőrség zenekaráról van szó. A húsz esztendővel ezelőtt alakult együttes huszonnégy zenésze — Hegyes György őrnagy vezetésével — most néhány estére osztrák egyenruhát ölt. Harsogó, pattogó bevonulási indulójukra nyomban csatarendbe áll — nem az osztrák — a magyar sereg. A hódmezővásárhelyi zenészeket bizonyára sok kiskatona irigyli. Évente általában tízezer kilométert utaznak. közel 150 nyilvános szerepléssel, több tucat rádiófelvétellel dicsekedhetnek. Rendszeresen hallhatjuk őket a Széchenyi téren — legközelebb vasárnap délelőtt. A csongrádi napoknak is évek óta vendégei. h. Zs.