Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

Szombat, 1975. augusztus 9* 5 SZEGEDI ÜNNEPI HEIEK Kodály: Háry János. Bemutató a Dóm téren, este 8 órakor. Művészet és otthon. Képző- és iparművészeti bemutató a Gulácsy Lajos teremben, augusztus 19-ig. IV. Művclődéselméleti Nyári Egyetem előadásai az MTA Biológiai Központjában, délelőtt 9 órától. XVI. Szegcdi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-ig. Fotóklubok XI. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Műve­lődési Központban, augusztus 20-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Vigh Tamás szobrászművész kiállítása a Közművelő­dési Palota kupolacsarnokában, augusztus 10-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, ao­guszlus 20-ig. Szép magyar könyv '74. kiállítás a Technika Házában, augusztus 24-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállítása?. Röplabda Kupa a Kisstadionban, augusztus 10-íg. Kovácsból óbester Bessenyei Ferenc két nyári címszerepe A képzelet játékai Először rendez a szabadtérin Giricz Mátyás '„Mielőtt bármilyen rende­zői ajánlatra igent vagy ne­met mondasz, menj haza, és olvasd el újra a darabot. Er­re tanított egykori mesterem, és erre gondoltam, amikor felkértek a Háry János sza­badtéri rendezésére" — kez­di a beszélgetést Giricz Má­tyás. a Szegcdi Nemzeti Színház igazgatója, a sza­badtéri-Háry rendezője. A mai bemutató első szabadtéri rendezése, s mint elmondta, nem kis fejtörést, gondot je­lentett számára a stúdióbeli és kőszínházi produkciók után átállni a Dóm tér ha­talmas színpadára. Minden darab újabb és újabb színpadra állítása, minden újabb rendezés, új szereplő — új vonásokkal, új színekkel gazdagítja a művet. Az alkotók hozzáte­szik az eddigi bemutatók ta­pasztalataihoz, tanulságaihoz saját véleményüket, gondola­taikat. Az idei szegedi Háry ebből a nézőpontból is több meglepetést tartogat. Giricz Mátyás először rendezi a da­rabot, Szalatsy István elő­ször vezényli, a címszereplő, Bessenyei Ferenc pedig elő­ször játssza. — Milyen sajátos vonások jellemzik rendezői alapállá­sát? — Véleményem szerint a Háry János egy kis nép ön­magáról véleményt mondó, önmagáról valló, önironikus műve. A nemzeti önjellem­zés, önvizsgálat egyik remek alkotása. A kis népek, így a magyar nép is, hosszú törté­nelme folyamán mindig ar­ról álmodott, mi lenne, ha egyszer naggyá lehetne... Ám, miközben a nagyabonyi kocsma pipafüstös falai kö­zött, a borospoharak mel­lett, nagy tettekről ábrán­doznak, egy-egy boldog órá­ra nagynak képzelik magu­kat, mindig hitet tesznek Nagyabony, a haza, a szülő­föld mellett. Az álmodozó Háryt szeretném színpadra állítani. Azt a borosfiaskó mellett nagyot monc(ó em­bert, akit nem azért várnak esténként a kocsmaasztal mellett'cimborái, hogy meg­nevettesse őket, hogy tréfál­kozzék. hanem hogy kitalált történeteivel egy estére naggyá tegye őket, ezt a maroknyi népet. S ami a da­rabnak a legtiszteletremél­tóbb érdeme és legnagyobb értéke — mindezt önironiku­san teszi. — Ezek szerint két. élesen elkülönülő színtere van a darabnak. A nagyabonyi kocsma — a keretjáték szín­helye — valóságos falai kö­zötti világ, és az álmodozá­sok színterei... — Igen. Az előbbiekből következően Háry János nem világöt járt hős vitéz a mi színpadunkon, hanem a töb­bieknél nagyobb fantáziával megáldott nagyabonyi álmo­dozó. Korlátaiból, bumíordi­an kedves, tisztán-igaz népi szemléletéből következik, hogy obsitos történeteiben sem fand elszakadná legszű­kebb környezetétől, az álta­la ismert világtól, Nagy­abonytól, és a falu figuráitól. Ezért lesznek hát a nézők számára ismerősek a Burg szereplői, azoknak hanghor­dozásai, gesztusai, ezért is­merünk majd Krucifix gene­rálisban a falusi kocsmáros­ra, Ferenc császárban a bíró­ra, Ebelasztin báró gúnyájá­ban pedig a diák alakjára. Háry képzeletében a világ nem is lehet más, mint az óriásivá nőtt Nagyabony. En­nek a gondolatnak jegyében készült a díszlet és jelmez, ennek szellemében toborzó­dott a színészi gárda, fogant a játék stílusa. Természete­sen nem feledkezhetünk meg arról, hogy daljátékot ját­szunk, nem akarjuk csorbí­tani Kodály Zoltán líraian fájdalmas hangú, gyönyörű muzsikáját. Hiszen a Háry János elsősorban zenei alko­tás. A muzsikára fűzték fel a történetet, a drámai magot. A mű újraértékelése nem prózaiasítást jelent, nem a zene elvetését, hanem a mű­ben levő drámai érték előbó­nyószását. A zenéhez szeret­nénk felemelni a műben le­vő kedves, szellemes és gon­dolatokban gazdag drámai szálat: naggyá lenni egy es­tére, boldognak hinni ma­gunkat, de elszakithatatlanul ebben a földben gyökerezve, a nagyabonyi két torony tö­vében. Xandi Lajos Áz idei nyári színházi évad egyik különlegessége volt az egri szabadtéri játé­kok premierje. A színházi épülettel büszkélkedő, de ál­landó társulatot nélkülöző város az egri vár legendás, történelmi környezetében adott otthont egy új kezde­ményezésnek. A, várudvar ácsolt színpadán a magyar színháztörténet őskorának jellegzetes iskoladrámája, Szentes Reginald csíksomlyói szerzetes komédiája, az András kovács királysága került közönség elé. Az elő­adás címszereplője, Besse­nyei Ferenc, az elmúlt he­tekben-napokban ingajárat­ban autózott Eger és Szeged között. Ugyanis a legrégebbi szabadtérire, a szegedi játé­kokra visszatért az idén, s itt is címszerepben láthatjuk, ö lesz „Vitéz Joannes Háry, az angyalát!" A színház sarkánál, az énekpróba előtt, kék Zsigu­linak dőlve készül az inter­jú. „Lábon eladva" — ahogy tréfásan megjegyezte. — Az egri várban az idén új és értékes játéksorozat in­dult — fordítja komolyra a szót. — Szentes Reginald da­rabja a magyar színházmű­vészet jeles alkotása. A be­mutatás ténye annál jelentő­sebb, mert vallom, hogy mai gyar drámák tiszta és szép üzenetét. — Az Agria '75 előadása, az András kovács királysága ősbemutatószámba ment. A Háry János, Kodály daljá­téka viszont évek óta a sze­gedi szabadtéri repertoárda­rabja. Először játssza a cím­szerepet ... — Valóban jelentős előéle­magyar színházművészet nem te, nemes színháztörténeti létezhet régi és új magyar értékei vannak Kodály dal­színművek nélkül. Minden játékának, kőszínházban és egyes felfedezett vagy meg- szabadtéren egyaránt. Palló született magyar dráma be­rettegésemet sem merem el­mondani ! Szerencsére Házy Erzsébet itt van mellettem, segít, fogja a kezem. Termé­szetcsen, hogy minden újabb rendezés, újabb előadás sa­játos, egyéni színekkel, ele­mekkel, élményekkel gazda­gítja a művet. A lényeg, az alapvető művészi üzenet azonban változatlan: bájos, tiszta, igazi népi játékot ál­lítunk színpadra, ahol a gon­dolattól elválaszthatatlan a nagyszerű zene. Szeretnénk a szövegkönyv anyagát is előtérbe állítani, a műben rejlő színpadi lehetőségeket feltárni. Hisszük, hogy a ze­ne és a drámai mag egyen­rangúak, összetartoznak, kö­zösen teremtik meg a daljá­ték kedélyességét, tiszta né­pi szemléletét, líráját, humo­rát. — Van-e hasonlóság, kap­csolat András kovács alakja és Háry János figurája kö­zött? — Kétségkívül fellelhetők a hasonlatosságok, kapcsola­tok. Mindkettő népi figura, a nép kedélyes valóságszem­léletét, bizakodó hangulatát, báját és humorát testesíti meg, s mindketten, mint kép­zelet teremtette mesealakok, a magyar nép áhított érzel­meit nagyítják föl, álmait képviselik. Ehhez még hoz­zájárul az a többlet, hogy mindkettőjüket szabadtéren keltettem életre, olyan kö­zegben, ahol nagyon jól ér­zem magam. Szabad téren, nagy számú közönség előtt mutatása nemzeti kötelessé­günk. Ahol csak lehet, fel kell tárni, be kell mutatni a magyar drámairodalom da­rabjait — legyenek bár gyen­gébbek, erőtlenebbek —, mű­ködtetni kell a bennük levő szellemi és erkölcsi energiá­kat. Az egri bemutatót meg­előző több éves munka, a sok-sok fáradozás nem ve­szett kárba. Bebizonyosodott, hogy a közönség várja, érti és szívesen fogadja a ma­Imre és Melis György kiváló úgy érzi magát a színész, Háry-alakításai után, az ál- mint a színjátékok ősi korá­taluk megteremtett emléke- ban. a színház bölcsőjénél, zetes alakokat figyelembe Csodálatos egyszerre öt-hat­véve készülök a mostani premierre. Amikor felkértek a Háry eljátszására, hajme­resztő ötletnek tartottam. El sem tudtam képzelni, hogy én, aki falakat döngetek a ezer ember előtt játszani, olyanok előtt megcsillantani a színház varázsát, akik tán először ülnek négyszemközt a színpaddal, először érzik azt a különös erőteret, ami Visszatér a szabadtérire Háry János A hétvége slágere Kodály Zoltán daljátékának bemu­tatója a szabadtéri játékokon: a ma esti bemutatót követő­en, holnap, vasárnap^ és még két ízben kerül közönség elé. A mü nem számit újdonságnak a szabadtérin, már árhá­ború előtt, a 30-as években is játszották, s a fölújított Já­tékokon, az 1962-es zajos sikerű előadások óta három évad házban, s rendszeres vendégművésze a szegedi játékok­nak is. A ma esti premier elödélutánján sajtótájékoztatót tar­tottak tegnap a szabadtéri Klauzál téri irodáján Giricz Mátyás, Szalatsy István, Házy Erzsébet és Bessenyei Fe­hangommal, a dóm előtt csak színpad és nézőtér között lét­úgy, bel cantó, elkezdem a rejöhet. Velük, értük, és Háryt, hogy pontosan és mellettük vagyunk mi, szi­biztosan „hoznom kell a neszek, akik a játékot, a felső é-re írt figurát". Fele színpadi szépet, a művészi igaz üzenetet igénylő milliók szolgálatában állunk. A kék Zsiguli elindult, énekpróbára hívják Háryt, pontot tettünk a „lábon el­adott" interjú végére. T. U műsorán is szerepelt Lukács Miklós vezényletével, Szine- renc részvételével. Horváth Mihály ügyvezető igazgató el­túr Miklós rendezésében. Idei bemutatója „csak" annyiban mondta, az idei előadásokat 35 ezer néző látta eddig, s a különbözik a korábbiaktól, hogy a rendező Giricz Mátyás, jelekből ítélhetően sokan lesznek a hátralevő hét elöadá­aki először tervez szabad térre, a karmester Szalatsy Ist- son, amikor négyszer megy a Háry és háromszor Ibsen ván, aki szintén nem vezényelte még a mű színpadi erede- drámája, a Peer Gynt. A ma esti bemutató tervezői, sze­rijét, Melis György örökségét Bessenyei Ferenc vette át a replői a művel kapcsolatos élményeiket elevenítették föl a címszerepben, sőt először lesz itt Orzse Házy Erzsébet, sajtótájékoztatón, melyről fölvételt készített a televízió jóllehet ebben a szerepében többször föllépett az Opera- Zenei figyelője is. MMttU • ^H • rn !*v mae nvOéo s -Ma nái nfete' Önmaguk Nevüket hiába keresnék a címlapon, pedig évek óta a szabadtéri játékok visszatérő szereplói. Láthattuk őket a Faustban, az Aidában, a Hunyadi Lászlóban, a Ci­gánybáróban, a János vitéz­ben és a Háry Jánosban, egyszóval mindenütt, ahol a színpadon is felcsendül a zene. Jelmezük változhat, de mindannyiszor önmagukat játsszák. Könnyű kitalálni, a Hód­mezővásárhelyi Honvéd Helyőrség zenekaráról van szó. A húsz esztendővel ez­előtt alakult együttes hu­szonnégy zenésze — Hegyes György őrnagy vezetésével — most néhány estére oszt­rák egyenruhát ölt. Harsogó, pattogó bevonulási induló­jukra nyomban csatarendbe áll — nem az osztrák — a magyar sereg. A hódmezővásárhelyi ze­nészeket bizonyára sok kis­katona irigyli. Évente általá­ban tízezer kilométert utaz­nak. közel 150 nyilvános sze­repléssel, több tucat rádió­felvétellel dicsekedhetnek. Rendszeresen hallhatjuk őket a Széchenyi téren — legkö­zelebb vasárnap délelőtt. A csongrádi napoknak is évek óta vendégei. h. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents