Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-09 / 186. szám

4 Szombat, 1975. augusztus 9. A könnyelműség ára ^ A dolgozó anyákat w* megillető szabadságokról Három tizennégy éven aluli gyermeke van V. J.-né szegedi olvasónknak. Húsz esztendeje dolgozik, ezért hu­szonkét nap fizetett szabadságra jogosult. A gyermekek után járó tizenegy nap helyett csak két napot akarnak adni, azzal az indoklással, hogy a fizetett szabadság az évi huszonnégy napot nem haladhatja meg. Kéri: tájé­koztassuk, helyes-e, hogy aki régebben dolgozik, az az anyáknak járó kedvezményeket csak korlátozva kapja. ják sportpályák, üzletek, házak utóbbi időben elvitték négy szegedi és egy tiszaszigeti lakos lezáratlanul hagyott 4 felelőtlenség iskolapéldája: egy A könnyelműség, a felelőt­lenség elősegíti a bűncselek­ményeket. Felelőtlen káro­sultak ismerhetnek itt ma­gukra olyan esetekből, ame­lyek az utóbbi két-három segédmotorját. Táskát érték­hónapban fordultak elő Sze­geden: utcán, szóra kozóhe­lyen, autóbuszon, lakásban, a legkülönbözőbb időpont­ban és helyzetben. Akik biciklijükre sajnál­nak venni 25—30 forintos lakatot, könnyen megjárhat­ják, mert akadnak mégolya­nok, akik néhány száz fo­rint értékért is reszkíroznak. Egy szegedi lakos három órán át a Marx téri mázsa­háznál hagyta kerékpárját, s azután ő csodálkozott, hogy valaki elvitte onnét, és az­óta sincs meg. Egy asszony munkahelyének kapujában hagyta 2 ezer 800 forint ér­tékű Tomos-Mini kerékpár­ját, s mert nem zarta le, valakinek „megtetszett", így jártak még többen is, akik a tolvajoknak kedvező hely­zetet teremtetlek. A segédmotor még kapó­sabb, ha lezáratlanul hagy­a motorkerékpáron otthagyták a bnkősisakot fs, sől bizonyára értékkel vendéglők, vett egy Tányt. Levéltárcája előtt. Az bánta 1800 forintjával együtt. Csak a sarki fűszereshez ugrott át lakásáról B. J. A kulcsot szokás szerint a láb­törlő alá tette. Két nő ép­pen akkor járta a házat, és párnatollat, használt ruhákat akart vásárolni. Ez a mese a szokásos alibi. Kapóra jött nekik a kulcs. A lakásba behatolva gyakorlott mozdu­latokkal kutatták át a szek­rényeket, s 6 ezer 500 forin­tot vittek el. Egy másik asz­szony be sem zarta lakását, amikor átszaladt a szom­szédba. Meghökkent, mikor visszatérve azt látta, hogy valaki bent jár és motoszkál a lakásban. Az általa isme­retlen, jól öltözött fiatal nő kimenekült, és elvitte az asszony személyi iratait, fon­tos okmányait. A könnyelmű, a felelőtlen emberek mellé nem lehet rendőrt állítani. Az eseteket tucatnyi hasónló közül ra­gadtuk ki, éppen csak a leg­jellemzőbbeket adtuk közre — tanulságul. Lődi Ferenc kel és bukósisakot hagyni motorkerékpár kormányán igazi könnyelműség. Így ká­rosodott egy szőregi lakos, akinek közel hatezer forin­tot érő nagymotorját vitték el Szegeden. Járművön kosa­rat, benne közel öt és fél ezer forintot hagyott a gőz­fürdő előtt egy kistermelő. Egy notórius bűnöző kere­ket oldott a kosárral, a pénzzel. A rendőrségen megjelent egy panaszos és elmondta: alkalmi nőismerőst vitt fel éjjel a lakására. Nevét sem tudta. A hölgy reggel szó nélkül eltűnt, és magával vitt a lakásból 2 ezer 200 forint értékű aranyékszert. Egy másik férfit kizsebelt az alkalmi ismerős és ugyan­csak megszökött tőle. A harmadik rászedett férfi Sze­ged felé tartva Kecskeméten stoputasként maga mellé A dolgozó anyát a rendes szabadságon felül kétféle cí­men illeti kedvezmény. Az első; a többgyermekes anyáknak járó fizetett sza­badság — ezt a Munka Tör­vénykönyve rendeli el. Eszerint: a dolgozó anyának három gyermeke után évi két nap, minden további gyermeke után ugyancsak Olvasónk tehát az éven­ként járó tizenkét nap alap­szabadságon és a húsz évi munkaviszonya után járó tíz nap pótszabadságon felül három gyermeke után jogo­sult további két nap pótsza­badságra. A másik kedvez­nem szabadságról, hanem fi­zetett szabadnapokról van szó. Ezek kiadása közömbös attól, hogy a dolgozó a hét minden napján dolgozik-e vagy sem. A szabadnapokat nem lehet csökkenteni a megrövidült munkahét cí­mén. Például a dolgozó anyát kilenc fizetett szabad­nap illeti meg, akkor tényle­gesen a kilenc munkanap alóli munkavégzéstől kell mentesíteni. (Függetlenül at­tól, hogy hány napos mun­kahét szerint dolgozik.) A szabadnapokat a dolgozó mény a fizetett szabadnap, anya kívánságának megfele­amely a fizetett szabadságtól független. Egy tizennégy két-két nap, de évenként évesnél fiatalabb gyermek legfeljebb tizenkét munka­nap pótszabadságot kaphat. A pótszabadságra jogosult­ság elbírálásánál a tizen­nyolc éven aluli és munka­viszonyban nem álló gyer­meket veszik figyelembe. A többgyermekes anyákat egyéb címen járó pótszabad­ság is megilleti. után évenként kettő, két gyermek után öt, három és ennél több gyermek után pedig kilenc fizetett szabad­nap jár évenként. A fizetett lően egyben vagy részletek­ben kell kiadni. Olvasónk esetében a vállalat törvény­sértően állapította meg az évi szabadságát, ezért kérje a kilenc fizetett szabadnap kiadását. Vita esetén for­szabadnapot akkor lehet dúljon panasszal a vállalat utoljára kiadni, amikor a munkaügyi döntőbizottságá­gyermek a 14. életévét be- hoz. tölti. Itt említjük meg, hogy Dc. V. M. Szanatórium a sőbőnyaban Lengyelországban liczkai kősóbánya legrégibb bányája. Ott már" a IX. században párolták a sót a sós forrásokból merí­tett vízből, majd rábukkan­tak a kősóra, amelyet a XIII. században kezdtek bányá­szati módszerekkel kiaknáz­ni. A fennmaradt tárnák kö­zül a legrégibb, a „Regis" 1253-ban épült, a Danilo­wicz-aknát viszont, amelyen ma a turisták a mélybe ereszkednek, 1638-ban kezd­ték építeni. A XIX. század második felében a lovakat itt gőzgéppel váltották fel, a járgányt vasfelvonóval. A hatvanas években minden aknaberendezést, átépítettek és villamosították az egész bányát. Nehéz lenne megmondani, mivel ébreszt Wieliczka na­gyobb érdeklődést a világ­ban : ezeréves sóbányászati hagyományaival és a „fe­hér bányászat" történetének egyedülálló múzeumával, vagy pedig a tíz-egynéhány éve működő szanatóriummal a sóbánya mélyében, ahol a hörgőasztmát gyógyítják. Nyilvánvaló, hogy nagy vonzerő a sok legenda és a gazdag történelem, amit bi­zonyít a múzeum évi 600— 700 ezer hazai és külföldi lá­togatója. Ügyszólván az egész világból rengeteg levél ér­kezik a Kinga szanatórium­ba: milyenek a gyógyítási feltételek, lehetőségek. A bányában, 200 méter mélyen elkülönítettek egyes kamrákat — oda természe­tesen nem jutnak le sem a turisták, sem a bányászok — gyógyászati célokra. Csak­hogy a szanatórium befoga­dóképessége .még erősen a Wie- korlátozott. Fennállásának 16 Európa éve alatt 3000-nél több be­teget fogadott. A betegek a felszínen laknak, de napon­ta rendszeresen, az orvosi javallat szerint néhány órát töltenek a bánya mélyének sajátos mikroklímájában, ahol egyenletes hőmérséklet és légnyomás uralkodik — az évszakoktól függetlenül. Ez a környezet kedvezően hat a betegekre. Wieliczka gyógyítási lehetőségei az idén gyarapodnak: az agyak majd a szanatórium föld száma 33-ról 100-ra emelke- alatti részét. dik. Wieliczka fizikoterápiai intézetet, rendelőket és am­bulanciát kap, a bánya mé­lyében pedig újabb kamrá­kat alkalmaznak terápiai cé­lokra. Ezzel párhuzamosan dol­goznak mérnökök és orvosok a szanatórium bővítésének tervein. A megvalósítást 1977 után kezdik meg. A tervek értelmében 4 nagy szanatóriumi pavilon épül 800 ággyal, és tovább bőví­Tudnivalók, szentenciák augusztusról Az év nyolcadik hónapja na esős idő. Az Angliába második felében hűvös, sze­nevét Augustus római csá- származott német csillagász, les lesz az időjárás, helyen­szárról kapta, akit uralkodása Herschel tapasztalata szerint ként esővel, zivatarral. során ruháztak fel a fensé­gest, fennköltet jelentő név­vel. Eredetileg Caius Octa­viusnak hívták, Jullus Caesar örökbe fogadott uno­kaöccse volt, aki nevelőaty­ját a trónon és a hónapok elnevezésében egyaránt kö­vette: július után augusztus jön A hónap egyéb elneve­zései: szűz hava, nyárutó, kisasszony hava. augusztus hónak eleje esős, Augusztus folyamán már változékony, második fele gyorsabban rövidülnek pedig további esőket, erősen szeles időt hoz. Megjegy­zendő: a kontinens nyugati pereméről a ciklonok körül­belül 2—3 nap alatt juttat­ják a mozgásban levő légré­tegeket hozzánk, tehát a két prognózis között pár nap el- járói szintén az őszre lehet térés természetes. Angliában következtetni: Szent Berta­például csütörtökre esik a lan napján micsodás (vagy­E hbnapban a hőmérsék- hagyományosan rossz idő, en- is: milyen) az idő, az egész let átlaga még mindig 20 fok fölött van. Időjárása a százéves naptár honi megfi­gyelésen alapuló prognózisa szerint várhatóan így ala­kul: kezdetben derült, aztán nek megfelelően nálunk saj­nos a hét végén szokott el­borulni. A régi időjárási tapaszta­latok idézése mellett álljon itt egy most, nálunk készült esőzés, 12—17-ig kellemes, távprognózis: augusztus első 18-án zivatar, 19-én hűvös, felében kellemes nyári idő 20-tól 28-ig igen szép, utá- várható, eső nélkül, a hónap Alkotmánya, Aki nem vet - nem Följegyzések egy yadászati tanácskozáson Valamikor ez volt a kép- tudtam meg, pedig puskával nl kell itt is, mint bármely let: a természet adta, az járom az erdőt. más népgazdasági ágban." ügyes vadász elvette. Ám A Magyar Vadászok Or- A tanácskozásra meghív­most, hogy az agrotechnika, szágos Szövetségének Csöng- ták két megyei vadásztársu­a vegyszer, a már-már ipar- rád megyei Intéző Bizottsága lat elnökét is. Számonkérés szerű mezőgazdasági terme- Öpusztaszeren tanácskozott a és tájékozódás volt az Inté­lés dominál réten és erdőn közelmúltban, a Vízügyi Va- ző Bizottság célja. Kiss And­a vadász sem arathat, dásztársaság vadászházában, rás, a Tisza—Maros szögi csak a saját vetésén. A fá- Jószerivel azt lehetne mon- Vadásztársaság elnöke szo­cán, amit erdei kiránduláson dani erről az összejövetelről: rongatott helyzetben volt: vagy az útszéli erdőben lá- termelési tanácskozás volt. A külföldi vadászok négy mi­tunk, jobbára gépben kelt; a legkevesebb szó esett arról, nuszpontos őzbakot ejtettek nyúl, amelyik beleszalad az hogy mit lőjünk — s a leg- el vadászterületükön. Köz­autó' reflektorába, ritkaság több arról, hogyan gyarapít- nyelven annyit jelent ez, lenne, ha nem kímélné a va- suk a vadállományt. Kilenc- hogy ezek a fiatal bakok dász; az exportra csomagolt venezer befogott fácán a még javára lettek volna az vadkacsa nem a terítékből szaporodásra rendelt törzs- állománynak. Ezen a terüle­való, hanem a vadásztársasá- állomány — ám ezt százhat- ten igazán szép az őzállo­gok mesterséges nevelőiből; vanezerre kell gyarapítani! mány, sok érmet nyertek a szép agancsú őzbak pedig, Két-három év a terminus. A már az itt lőtt őzbakok, eh­amelynek trófeájáért dúsan természetben ma már nem hez képest nem drámai a hi­fizet a külföldi vadász, a tud úgy megújulni a vadál- ba — mégis nehéz volt az gondos vadgazdálkodás ka- lomány, mint hajdan. A va- elmarasztalás. S tulajdon­mata. dásztársaságok például több képpen nem szakmai okok , • _ , . . mint negyvenezer fácáncsi- miatt emlegetem föl ezt az Mennyi tarsadalmi munxa bét neVeltek föl, és engedtek esetet, hanem csak illusztrál­és anyagi ero van abban a ki ezen a tavaszon Csongrád ni szeretném vele; milyen csodaban, hogy Magyaror- megyében. Az esőzés, a vi- szigorú rendje, milyen ke­szágon meg nemcsak képes- harok; a folyók áradása mény elvei vannak a va­konyvbol ismerik a fácánt, szinte mindent elsodort az dászsportnak és a vadgazdál­a nyulat, a recet az őzet, a jdei természetes szaporulat- kodásnak. Hiszen más a tró­szarvast! És mindezt egyut- feól feát ^d^talnál, tudós pa­tesen ugy emlegetik nálunk: Minden következtetés egy raméterekkel elbírálni, mint vadgazdálkodás. Teljesen ku- pontra jut: tenyésztés, vad- a vadászat izgalmában, ott Ion gondolatrendszer ez, védelem> okos vadgazdálko- kinn, a természetben, az ide­amelyet néha még a vadasz dás nélkül a magyar vadá- ges vendégvadász jelenlété­sem ismer. S hogy mennyi- szok is szögre akaszthatnák ben és lőizgalmában. Ám az re így van, magam is első- a puskat De nemcsak a va- a vadásztársaság, amely évek dász lenne élményeitől meg- gondos gazdálkodásával, fe­fosztva — a népgazdaság is lelősségével, a vadállomány tekintélyes devizabevételek- példás gyarapításával tűnt tői esne el. és tűnik ki, most egy ilyen Professzorok, technikusok, hibáért röstellkedik, de még vadőrök és vadászok tömege anyagi konzekvenciákat is dolgozik azért évről évre, visel. A másik beszámolta­hogy Csongrád megye meg- tolt vadásztársaság, a Viz­őrizze jó hírét a vadászatban ügyi VT elnöke, dr. Pálfy és a vadgazdálkodásban. A Lajos sem az eredményeket vadásztársaságok tagjai fá- mutatta föl, inkább a gondo­cántojást gyűjtenek a lucer- kat. Igaz ugyan, hogy ez a násokban, és kotlókkal kel- társaság jóformán csak öt­tetik a csibéket; a vadőrök esztendős, gondos gazdálko­törzsállomány alól gyűjtik a dásre tekint vissza, ezalatt tojást, s gondosan kezelve az IB által is elismert ered­juttatják el a mesterséges ményeket ért el a vadgaz­keltetőbe; gondos figyelem dálkodásban, s példás szelle­őrzi a kikelt csibéket, amíg met tanúsított a vadászsport­szárnyra nem kapnak; ára- ban — ugyanazzal a gonddal dáskor vadászok mentik az küszködik, mint a többi tár­ártereken ragadt őzeket és sulat: egyre több munka, tö­gidákat; télen takarmány rődés és befektetés kell a tonnáit hordják ki az erdők- vadgazdálkodáshoz, re. Nem hallgathatom el, mert Följegyeztem egy gondo- bizonyos értelemben szenzá­latot dr. Ágoston Józsefnek, ció: ezen az IB-ülésen tud­a MA VOSZ megyei Intéző tam meg, hogy mind több Bizottsága elnökének össze- a megyei vadászok között a foglalójábpl a tanácskozáson: fiatal és a fizikai munkás. „A vadnevelés az egyetlen Sőt mi több, most júliusban biztosíték arra, hogy Csöng- vizsgázott eredményesen az rád megye megőrizze vadá- első nő a szigorú bizottság szati hagyományait. A vadál- előtt. Egy fecske nem csinál lományt gondosan őrizni, vé- nyarat, szoktuk mondani, de deni, gyarapítani és megfon- minden tavasszal az első toltan selejtezni — csak ez fecskét lessük... az út lehetséges. Gazdáikod? Sz. Simon István sorban egy tanácskozáson nappalok, 31 nap alatt ösz­szesen 91 perccel, 14 óra 58­ról 13 óra 27 percre. A magyar nép regulái sze­rint, ha 10-e, Lőrinc napja szép, jó bor és szép ősz lé­szen. 24-érőI, Bertalan nap­ősz olyan lészen. Jeles napja augusztusnak 20-a, amely 1949 óta az Al­kotmány ünnepe. 1949. au­gusztus 20-án lépett életbe az 1949. évi XX. törvény, a Magyar Népköztársaság

Next

/
Thumbnails
Contents