Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

2 Vasárnap, 1975. augusztus X Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmánya ^Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, amely 1973. július 3-án kezdte meg munkáját Helsinkiben, majd 1973. szeptember 18-tól 1975. július 21-ig folytatódott Genfben, 1975. augusztus 1-én Helsinkiben befejezést nyert az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Izland, Jugoszlávia, Kanada, Lengyelország, Liechtenstein, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Nagy-Britannia, a Német Demokratikus Köztársaság, a Német Szövetségi Köztársaság. Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia. San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, Törökország és a Vatikán magas képviselői részvételével." Ezzel a bekezdéssel kezdődik a finn fővárosban augusztus 1-én aláirt, több mint százoldalas záróokmány, amelynek angol, francia, német, olasz, orosz és spanyol nyelvű eredeti példányát a Finn Köztársaság kormánya vette át levéltári megőrzésre, egy-egy hiteles másolatát pedig a finn kormány valamennyi részt vevő állam rendelkezésére bocsátotta. A záróokmány négy fő — illetve a '„mediterrán fejezettel" öt — fejezetre tagozódik. Ezek a következők: I Az európai biztonságra vonatkozó kérdések. U

Együttműködés a gazdaság, a • tudomány, a technika és a környezetvédelem területén. m

A földközi-tengeri biztonsággal • és együttműködéssel összefüggő kérdések. IV Együttműködés emberiességi és I • . egyéb területeken. y Az értekezletet követő intéz• kedések. A záródokumentum első fejezetének bevezetőjében a részt vevő államok megerősítik azt a célkitűzésüket, hogy elősegítik egymás között a jobb kapcsolatok kialakulását és biztosítják azokat a feltételeket, amelyek között népeik valódi és tartós békében, a biztonságukat fenyegető bármely veszélytől vagy kísérlettől mentesen élhetnek. További erőfeszítéseket tartanak szükségesnek, hogy az enyhülés állandó és egyre életerősebb, átfogóbb és egyetemes méretű folyamattá váljék. A bevezető hangsúlyozza továbbá, hogy az európai biztonság oszthatatlan, s hogy az európai béke és biztonság szorosan összefügg az egész világ békéjével és biztonságával. Kimondja végezetül, hogy „minden országnak hozzá kell járulnia a világ békéjének és biztonságának megszilárdításához és valamennyi nép alapvető jogainak szavatolásához, gazdasági és társadalmi haladásának és jólétének előmozdításához". Az első fejezet és az egész záróokmány alapvető politikai fontosságú része a .^nyilatkozat a részt vevő államok kapcsolatait szabályozó elvekről", amelynek előszavában a részt veyő államolf „ünnepélyesen kinyilvánítják azt az eltökéltségüket, hogy mindegyik részt vevő állam valamennyi többivel fennálló kapcsolataibán, tekintet nélkül politikai, gazdasági vagy szociális rendszerükre, továbbá nagyságukra, földrajzi helyzetükre vagy gazdasági fejlettségi szintjükre, tiszteletben tartja és megvalósítja az alábbi elveket, melyek kölcsönös kapcsolataik szabályozásában elsődleges fontosságúak". Ezután következik a dokumentumban a „Tíz elv" kifejtése. Az első elv szerint a részt vevő államok (alattuk itt és a következőkben is a 33 európai állam, továbbá az Egyesült Államok és Kanada értendő) tiszteletben tartják egymás szuverén egyenlőségét, a területi épségre, a szabadságra és politikai függetlenségre való jogát, a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális rendszer szabad megválasztásának és fejlesztésének jogát. Ebben az elvben foglaltatik az az utalás, hogy az államok határai a nemzetközi joggal összhangban, békés eszközökkel és megállapodással megváltoztathatók. A második elv alapján az államok egymás közötti és általában nemzetközi kapcsolataikban tartózkodnak az erőszaktol vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége vagy politikai függetlensége ellen. A harmadik elv a határok sérthetetlenségét, a negyedik az államok területi épségének tiszteletben tartását mondja ki. Az ötödik elv a vitás kérdések békés rendezése, ezen belül gyors és Igazságos megoldása felől intézkedik, egyebek között olyan eszközök alkalmazásával, mint a tárgyalás, a vizsgálat, a közvetítés, a békítés, a döntőbíráskodás. A hatodik elv szerint „a részt vevő államok, tekintet nélkül egymás közötti kapcsolataikra, tartózkodnak attól, hogy bármi módon, közvetlenül vagy közvetve, külön-külön vagy együttesen beavatkozzanak egy másik részt vevő állam belső törvényhozásába tartozó belső vagy külső ügyekbe". A hetedik elv rögzíti az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, beleértve a gondolat, a lelkiismeret, a vallás vagy meggyőződés szabadságát. A nyolcadik elvben a népek egyenjogúsága és önrendelkezési joga kapott megfogalmazást. A kilencedik elvben a részt vevő államok vállalják, hogy az ENSZ alapokmányának céljaival és elveivel összhangban minden területen fejlesztik együttműködésüket egymással „és az összes többi állammal". Ez az együttműködés a kölcsönös megértést és bizalmat, a baráti és jószomszédi kapcsolatokat, a nemzetközi békét, a biztonságot és az igazságosságot hivatott szolgálni. A tizedik elv a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítését írja elő. A következőkben a részt vevő államok megállapítják, hogy „a jelen nyilatkozat nem érinti jogaikat és kötelezettségeiket, sem a vonatkozó szerződéseket és más egyezményeket és megállapodásokat". Az erőszakról való lemondásról és a viták békés rendezéséről szóló „bizonvos elvek megvalósításával összefüggő kérdések" zárják le a dokumentum első fejezetének első részét. Az első fejezet második része „a bizalomerősítő intézkedésekről, a biztonság és leszerelés néhány vonatkozásáról szóló okmány". Ennek keretében szó van az olyan nagyobb hadgyakorlatok előrejelzéséről, amelyeken a részt vevő csapatok teljes létszáma meghaladja a 25 000 főt. amelyeket bármely részt vevő állam területén Európában, valamint értelemszerűen a hozzátartozó tengeri térségben és légtérben tartanak. Az előrejelzést nem később, mint 21 nappal a hadgyakorlat kezdete előtt adják. „A részt vevő államok felhívják a többi részt vevő államokat, hogy önként és kétoldalú alapon, a kölcsönösség és valamennyi részt vevő állam iránt tanúsított jóakarat szellemében, küldjenek megfigyelőket a hadgyakorlatokra." „A részt vevő államok elismerik, hogy saját belátásuk szerint előre jelezhetik nagyobb katonai mozgásaikat is, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a bizalomerősítéshez." A záróokmány a leszerelés kérdésében a következőképpen foglal állást: „A részt vevő államok elismerik, hogy valamennyien érdekeltek a katonai szembenállás enyhítésében és a leszerelés előmozdítását célzó erőfeszítésekben, amelyeknek az a rendeltetése, hogy kiegészítsék a politikai enyhülést Európában és erősítsék biztonságukat. Meggyőződésük, hogy olyan hatékony intézkedések szükségesek e területeken, amelyek méretüknél és természetüknél fogva újabb lépéseket jelentenek az általános és teljes leszerelés végleges megvalósítása felé, szigorú és hatékony nemzetközi ellenőrzés mellett, és amelyeknek a béke és a biztonság megerősödését kell majd eredményezniük az egész világon." Az EBK záródokumentumának második fejezete igen részletesen és konkrétan tárgyalja az együttműködés fontosságát és lehetőségeit a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezétvédelem területén, általános irányelveket és tárgyi ajánlásokat ad. A kereskedelmi együttműködésről szóló általános rendelkezések egyebek között megemlítik, hogy a legnagyobb kedvezmény elvének alkalmazása kedvezően hathat a kereskedelem fejlődésére. A továbbiakban szó van a nemzetközi üzleti kapcsolatokról, a gazdasági és kereskedelmi információcseréről, a marketing tevékenység hatékonyabbá tételéről, az ipari kooperációról és a közös érdeklődésre számot tartó európai regionális és szubregionális tervekről, a szabványok összehangolásáról. Ugyanez a fejezet a következő területekre bontva tárgyalja a tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit: mezőgazdaság, energetika, új technológiák, fizika, kémia, meteorológia és hidrológia, óceánkutatás, szeizmikus kutatások, glaceológia, elektronikus számítástechnika, távközlési és információs technika, űrkutatás, orvostudomány, közegészségügy, végül környezeti kutatások. A környezetvédelmi együttműködés fejlesztése Európában különösen kívánatos olyan területeken, mint a levegő- és vízszennyezés korlátozása, az édesvizek hasznosítása, a tengeri környezet védelme, a talajvédelem, a természetvédelem, a környezeti feltételek javítása lakott területeken, végül a környezeti változások figyelése, előrejelzése és értékelése. „Együttműködés emberiességi és egyéb területeken" — ez a címe a záróokmány következő fejezetének, amely az EBK úgynevezett „harmadik kosarának" témáit foglalja magában. Bevezetőben a részt vevő állomok tolmácsolják azt az óhajukat, hogy hozzájárulnak a béke és a népek közötti megértés erősítéséhez, az emberi személyiség szellemi gazdagodásához, faji, nemi, nyelvi és vallási megkülönböztetés nélküL Hangot adnak annak a véleményüknek, hogy a fokozódó csereakciók a kultúra, valamint az oktatás területén, a tájékoztatás bővítése, az emberek közötti kapcsolatok és a humanitárius kérdések megoldása hozzájárul az említett célok eléréséhez. Együttműködnek egymással, fejlesztik és erősítik a meglevő együttműködési formákat, igyekszenek új módokat és eszközöket is kimunkálni, de hangsúlyozzák azt a meggyőződésüket, hogy „ennek az együttműködésnek a részt vevő államok közötti kapcsolatokat szabályozó elvek teljes tiszteletben tartásával kell megvalósulnia, amelyeket a vonatkozó dokumentum rögzít". Az „emberi kapcsolatok" alfejezet olyan kérdésekre tét., ki, mint a családi kötelékek alapján megvalósuló kapcsolatok Sés találkozók, a családegyesítés, a különböző államok állampolgárai közötti házasságkötések, személyi és szakmai rendeltetésű utazások, sportkapcsolatok — természetesen mindezek nemzetközi vonatkozásban. Külön alfejezet foglalkozik a szóbeli és nyomtatott információk, a filmre rögzített, a rádió- és télevízióinformációk cseréjével, a nemzetközi tájékoztatásügyi együttműködéssel, a külföldön dolgozó újságírók munkafeltételeinek megjavításával, majd ugyancsak külön alfejezetet kapott az okmányban a nemzetközi kulturális, illetve nevelésügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdése. A részt vevő államok „ösztönzik az idegen nyelvek és civilizációk tanulmányozását, ami fontos eszköz a népek közötti érintkezés bővítéséhez, minden egyes ország kultúrájának jobb megismeréséhez, s a nemzetkőzi együttműködés erősítéséhez is". Az értekezlet záróokmányának zárófejezete a konferenciát követő intézkedéseket foglalja össze. A részt vevő államok itt hangot adnak annak a szándékuknak, hogy megvalósítják az értekezlet záróokmányának rendelkezéseit, újabb egyoldalú, kétoldalú és sokoldalú erőfeszítéseket tesznek, hogy folytassák „az értekezlet által megkezdett sokoldalú folyamatot". E célból eszmecseréket folytatnak, megszervezik képviselőik találkozóit, elsőként a külügyminiszterek által kijelölt képviselők értekezletét. „Ez az értekezlet részletesen kidolgozza a megfelelő módozatokat, amelyek hasonló találkozók megrendezésére vonatkoznak, és amelyek magukban foglalhatják az újabb hasonló találkozók, valamint egy új értekezlet megrendezésének lehetőségét. Az első ilyen találkozóra 1977-ben kerül sor, Belgrádban. Ezt az értekezletet 1977. június 15-én készítik elő egy belgrádi találkozó alkalmával, ahol döntenek a külügyminiszterek által kinevezett képviselők értekezletének időpontjáról, időtartamáról, napirendjéről és egyéb körülményeiről." Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányában az aláírásokat a következő szövegű bekezdés előzi meg: „A fentiek hiteléül, a részt vevő államok alulírott magas képviselői, tudatában annak, hogy államaik kiemelkedő politikai fontosságot tulajdonítanak az értekezlet eredményeinek, kinyilvánítják eltökéltségüket, hogy a fenti szövegben foglalt rendelkezéseknek megfelelően fognak cselekedni, e záróokmányt aláírásukkal látták el.'i L. Breisnyeu találkozója VAlílsóniial ás Forddal Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára és Harold Wilson brit miniszterelnök pénteken, a helsinki Finlandia-palotaban megbeszélést tartott. A találkozón részt vett Andrej Gromiko, az SZKP PB tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és James Callaghan brit külügyminiszter is. Szombaton Helsinkiben — elutazásuk előtt — újabb megbeszélést tartott Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke: jelen volt Andrej Gromiko és Henry Kissinger, amerikai külügyminiszter is. Brezsnyev és Ford nagyra értékelte az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit. Leszögezték, hogy a tanácskozás záróokmánya, amely a résztvevők kollektív politikai akaratát testesíti meg, kiváló alapot teremt Európának a béke és a gyümölcsöző együttműködés földrészévé való változtatásához, nagymértékben hozzájárul a nemzetközi biztonság és az egyetemes béke megszilárdításához. A felek véleménycserét folytattak a szovjet—amerikai kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Nagy figyelmet fordítottak a hadászati fegyverek korlátozásának problémájára: azokat a kérdéseket, amelyekben a megbeszélés során megegyezésre jutottak, a genfi tárgyaló küldöttségekhez továbbítják, megszövegezésre. A még füg. gőben levő kérdésekkel kapcsolatban folytatódnak a tárgyalások. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford kifejezték elégedettségüket Helsinkiben folytatott véleménycseréjük felett, amely baráti és konstruktív jellegű volt, s ismét megerősítették a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői közötti személyes kapcsolat nagy jelentőségét. A megbeszélésen jelen volt még szovjet részről Konsztantyin Csernyenko, a tanácskozáson részt vett szovjet küldöttség tagja, Andrej Alekszandrov, az SZKP KB főtitkárának külpolitikai tanácsadója és Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminisztérium amerikai osztályának vezetője. Amerikai részről Walter Stoessel, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Brent Scowcroft, a Fehér Ház vezető munkatársa, Helmut Son_ nenfeldt, a külügyminisztérium tanácsadója, valamint más hivatalos személyiségek. yífffpR 1 ni RADIOIIliX LÉNGYEL—NYUGATNÉMET KÖZÖS KÖZLEMENY Helsinkiben szombaton lengyel—nyugatnémet közös közleményt ^hoztak nyilvánosságra a két országnak az európai biztonsági értekezlet zárószakaszán részt vett küldöttségei közötti tárgyalásokról, amelyeken Edvard Gierek és Helmut Schmidt elnökölt. A közlemény szerint Edward Gierek, a LEMP KB első titkára és Helmut Schmidt nyugatnémet szövetségi kancellár pénteken találkozott Helsinkiben. s kimerítő eszmecserét folytatott a két ország közötti kapcsolatokról. URHO KEKKONEN KITÜNTETÉSE A Béke-világtanács elnöksége Joliot Curie Emlékéremmel tüntette ki Urho Kekkonen finn ' köztársasági elnököt. A kitüntetést augusztus 2-án a Béke-világtanács elnökségének küldöttsége nyújtotta át. A küldöttség elnöke Romesh Chandra, a BVT főtitkára volt, tagjai pedig Josef Czirankiewicz, a Lengyel Béketanács elnöke, James Lamont angol munkáspárti képviselő és Réczey László, a Magyar Béketanács alelnöke GERALD FORD BUKARESTBEN Gerald Ford, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, feleségével, Elizabeth Forddal, Nicolae Ceausescu elnök és Elena Ceausescu meghívására hivatalos romániai látogatásra Bukarestbe érkezett. Az Otopeni repülőtéren Nicolae és Elena Ceausescu, valamint számos román hivatalos személyiség üdvözölte az Egyesült Államok elnökét és feleségét SZOCIÁLDEMOKRATA TALÁLKOZÓ Szombaton a svéd fővárosban egynapos tanácskozásra gyűltek össze több európai ország szociáldemokrata pártvezetői és kormányfői, valamint Jichak Rabin izraeli miniszterelnök. A konferenciát Olof Palme svéd miniszterelnök kezdeményezte, aki több meghívotthoz hasonlóan részt vett Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia csúcstalálkozóján. A tanácskozás fő témái: a gazdaságpolitikai kérdések, valamint a portugál helyzet. Várható, hogy Mario Soares, a Portugál Szocialista Párt vezetője tájékoztatja a tanácskozás résztvevőit pártja helyzetéről. A megbeszélésen a nyugatnémet szociáldemokratákat Willy Brandton, az SPD elnökén kívül Helmut Schmidt szövetségi kancellár is képviseli. TANÁCSKOZOTT A PORTUGÁL DIREKTÓRIUM Costa Gomes portugál államfő, aki szombaton reggel érkezett haza Helsinkiből Lisszabonba, a déli órákban tanácskozott a háromtagú direktórium másik két tagjával, Vasco Goncalves miniszterelnökkel és Otelo Sáráivá de Carvalhóval, a COPCON parancsnokával. Valószínűnek tartják, hogy a három vezető az új kormányról tárgyalt. Costa Gomes államfő tájékoztatta társait azokról a megbeszélésekről, amelyeket Helsinkiben folytatott számos állam- és kormányfővel. MEGÁLLAPODÁS A CIPRUSI KONFERENCIÁN A kisebbségi kérdésben megállapodás jött létre a ciprusi konferencia harmadik fordulójának befejező napján, szombaton. A szigetállam görög és török közösségének vezetője megállapodott abban, hogy a közös érdekek figyelembevételévei elősegítik a délen élő török és az északon, török katonaság által megszállva tartott területen élő görög népcsoportok problémáinak rendezését. Ebből a célból Bécsben megtették az első konkrét lépést, ötpontos megállapodást kötöttek. FESZÜLT HELYZET ANGOLÁBAN Angolában továbbra is rendkívül feszült a helyzet. Brazzaville-i értesülések szerint az FNLA mintegy ötezer főnyire becsült egységei körül zárták és ostrommal akarják bevenni Luandát. I i I