Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-03 / 181. szám

VILÁG PROLETÁMTAL EGYES ÖLJETEK J DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 181. szám 1975. augusztus 3., vasárnap Ár» 1 forint Oj világ ígérete A

nagy nap" — ezt a címet adta tudósításának a moszkvai Pravda, az európai biztonsági érteww kezlet helsinki, befejező szakaszáról szólva. Tömörebben aligha lehet megfogalmazni azt, ami a helsinki csúcson ezekben a napokban történt. Nagy nap volt ez, nemcsak Európa, hanem a világtörténetben is. Már a helsinki értekezlet összehívása előtt egész sor, többé-kevésbé pontos történelmi párhuzam lgtott najj-' világot. A kommentátorok a 19. század derekának nagy nemzetközi kongresszusaihoz nyúltak vissza — a párhuzamok iránti hiábavaló kutatásban. A kutatás azért volt törvényszerűen viszonylagos, mert a helsinki csúcs párját ritkítja Európa és a világ történetében. Bármilyen széles körűek voltak is a múlt század nemzetközi tanácskozásai, szükségszerűen egy azonos társadalmi renden belüli megállapodást szentesítettek. Most először fordult elő, hogy legmagasabb szinten különböző társadalmi rendszerű országok szentesítsenek egy nemzetközi magatartási kódexet. Olyant, amely történelmileg mindeddig páratlan részletességgel, a politikai, gazdasági, katonai és kulturális kapcsolatokra kiterjedően megszabja az együttműködés alapelveit Természetes, hogy egy ilyen megegyezés önmagában hordja az okos, minden résztvevő alapvető érdekeit tiszteletben tartó kompromisszum szellemét. Megragadóan egyszerű szavakkal fogalmazta ezt meg Leonyid Brezsnyev, a szovjet küldöttség vezetője: „A hosszú tárgyalások eredményei olyanok, hogy nincs győztes és legyőzött, nyertes és vesztes. Ez a józan ész diadala. Mindenki nyert, akinek drága bolygónk békéje és biztonsága." Az, hogy mindenki nyerjen, természetesen feltételezte, hogy a tanácskozás eredménye valamennyi részt vevő állam érdekeinek pontosan kimért egyensúlyát tükrözze. Ezen az egyensúlyon belül azonban vannak olyan megállapítások a magatartási kódexben, amelyek különlegesen fontosak. Az értekezlet summája az, hogy a nemzetközi enyhülés mindinkább konkrét tar-, talommal telik meg. Az enyhülés megtestesítése, konkretizálása a lényege mindannak, ami a békét Európában valóban tartóssá és megingathatatlanná teszi. Ezzel összefüggésben az értekezlet elsőrendű jelentősége a jövő szempontjából az, hogy megkönnyíti a fegyr verkezési hajsza megszüntetéséről, a reális leszerelési Intézkedések kidolgozásáról párhuzamosan folyó nemzetközi tárgyalásokat. Itt a gyakorlatban egyrészt a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások újabb szakaszáról van szó, amely a stratégiai rakétarendszerek mennyiségi és'minőségi korlátozását hivatott megszabni, másrészt arról, hogy a bécsi tanácskozásokon az eddiginél kedvezőbb légkörben lehet keresni a közép-európai haderőcsökkentés olyan módozatait, amelyek egyetlen résztvevő biztonságát sem csorbítják. Természetesen bármilyen óriási, éveken át tartó erőfeszítés gyümölcse legyen is a helsinki csúcstalálkozó — a lényeg a jövő. Az emberiség reményeit rendkívül gondos munkával, szívós és kemény viták értékes eredményeképpen létrehozó ez a dokumentum mindenesetre bizonyítja és valóssá teszi. Brezsnyev rendkívüli tömörséggel úgy fogalmazott, hogy ,„ami ma maximum, az holnap kiindulópont". Tehát a helsinki eredmértyek nem lezárását jelentik egy szakasznak, hanem kitárják a kaput számos nehéz nemzetközi probléma megoldása előtt, M

agyarország álláspontját és érdekeltségét megragadó szavakkal vázolta a Finlandia nagytermében Kádár János, a magyar küldöttség vezetője, amikor emlékeztetett arra, hogy múltunk és jövőnk egyaránt az Európában élő népek sorsához kötődik. Jogos büszkeséggel beszélt arról, hogy hazánk — a Szovjetunióval és más szocialista országokkal együtt — egyik kezdeményezője és aláírója volt az 1969-i budapesti felhívásnak, amely javasolta az európai biztonsági értekezlet összehívását Kivettük részünket abból a több mint hatesztendős munkából, amely végül, az előbb rendkívül heves, majd egyre gyengülő ellenállás leküzdése után, a Finlandia-palota nagytermébe vezetett. Európa népeinek várakozását fejezték ki Kádár János befejező szavai: „Ez az értekezlet le. zárja a múlt egy szakaszát, és egy ú), jobb, békésebb világ korszakjelzőjeként kerülhet a történelembe. Ha ez itt képviselt országok felelősen folytatják a megkezdett munkát, és a népek állhatatosan küzdenek a jövőben is a jó ügyért, akkor a holnap feladatait is megoldjuk." Leonyid Brezsnyev visszaérkezett Moszkvába Hazaérkezett Helsinkiből a magyar küldöttség Nyilvánosságra hozták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát Szombaton délelőtt hazaérkezett Helsinkiből hazánk küldöttsége, amely Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa tagjának vezetésével részt vett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, zárószakaszának ülésén. A küldöttség tagjai voltak: Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Púja Frigyes, külügyminiszter, Nagy János külügyminiszter-helyettes, Rónai Rudolf, a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. A küldöttség fogadására a repülőtéren megjelent Losinczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Aczél György miniszterelnök-helyettes, Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Főiskola rektora, az MSZMP PoJ iitikai Bizottságának tagjai, Gyenes András és Győri Imre, az MSZMP KB titkárai, Benkei András belügyminiszter, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter és Marjai József külügyminisztériumi államtitkár. Jelen volt Tapani Lehtinen, a Finn Köztársaság bo* dapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is. Kádár János nyilatkozata az értekezlet jelentőségéről A Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára vezette szovjet küldöttség, amely részt vett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet befejező szakaszán, szombaton Helsinkiből viszszaérkezett Moszkvába. A delegációt NyikolajPodgornij, Alekszej Koszigin és más szovjet vezetők fogadták a repülőtéren. A megérkezés után K&dár János nyilatkozatot adott a Magyar Televíziónak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárószakaszáról, a magyar küldöttség munkájáról. Megyeri Károlynak, a Televízió elnökhelyettesének kérdésére, hogy a közös dokumentum elfogadása, aláírása utaif miben látja a helsinki tanácskozás jelentőségét, az alábbiakat mondotta; • Még mielőtt rátérnék az ön kérdésére, indíttatva érzem magam arról szólni, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet . kitűnő körülmények között végezte munkáját; ezt őszinte elismeréssel meg ia köszöntük. Nagyon jó munkafeltételek között dolgoztunk. Az értekezlet hivatalos munkáján túl, felhasználva a rendelkezésre álló nem sok időt, több nemzet képviselőivel találkoztunk. így találkoztunk Kekkonen úrral, a Finn Köztársaság elnökével, a finn kormány tagjaival, Helsinki város vezetőivel, testvérpártunk, a Finn Kommunista Párt vezetőivel és más finn emberekkel. Elmondhatom, hogy Finnországban, Helsinkiben a magyar nép képviselőit rokonként, nagy figyelemmel és szeretettel fogadják. Kekkonen úr, a finn embe. rek mindenütt lelkemre kötötték, hogy hazaérkezésem után adjam át szívélyes üdvözletüket és legjobb kívánságukat a Magyar Szocialista Munkáspártnak, a magyar társadalomnak, az egész magyar népnek. Ezt ezennel meg is teszem. Szeretném megemlíteni, hogy ez a nagy jelentőségű találkozó olyan alkalom volt, amit mindenki felhasznált arra is, hogy sokoldalú kapcsolatokat építsen, személyes találkozókon vegyen részt. Mi is ezt tettük: találkoztunk a Szovjetunió, más szocialista országok, a legkülönbözőbb nyugat-európai országok képviselőivel is, akik ugyancsak tolmácsolták jókívánságaikat népünknek. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet történelmi jelentőségű sokféle szempontból. Történelmi jelentőségű mert — ahogyan erről több ízben szó esett — a napóleoni háborúk befejezését követő 1815ös bécsi értekezlet óta az európai országok képviselői így még ném találkoztak. Történelmi jelentőségű azért is, Ij Kádár János az európai biztonsági és együttműködési értekezleten íróknak nyi latkozik magyar újságmert a második világháború után a szocializmus világrendszerré vált; azóta Európa országai két különböző társadalmi rendszerhez, a szocialista, illetve a kapitalista társadalmi rendszerhez tartoznak. Történelmi jelentőségű, hogy a második világháborút követő időszakban most először találkoztak Európa népeinek képviselői. Nagy jelentőségűnek tartom a tanácskozást azért is, mert megnevezése és valódi tartalma szerint az európai biztonság és együttműködés értekezlete volt. Ha arra gondolunk, hogy képviseltette magát a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada; akkor joggal elmondhatjuk, hogy a tanácskozáson részt vett 35 ország — vizuálisan elképzelve területi elhelyezkedésüket —, tulajdonképpen a földgömb egész északi felét körülövezi. Számunkra, a magyar nép képviselői számára is nagy jelentőségű volt, hogy a Magyar Népköztársaság képviseletében ott lehettünk a tanácskozáson. Jómagam mán számtalan nemzetközi érte-: kezleten vettem részt, amelyen pártunk vagy országunk képviseletében kapcsolódtam be a munkába és szólaltam fel. Küldöttségünk többi tagjai is sokszor vettek már részt nemzetközi eseményeken. Mégis különleges alkalomnak tartottuk, hogy ezen az igen nagyjelentőségű értekezleten hallathattuk a magyar nép szavát és kifejezhettük a magyar nép akaratát. Az értekezlet sajátosságai közé tartozott, hogy bizonyos országok képviselői ezúttal valóban, a szó szoros értelmében az egész nép nevében szólhattak. így volt ez természetesen a Szovjetunió, más szocialista országok és a Magyar Népköztársaság esetében is. Jómagam a különböző tárgyalásokon nyugodt lelkiismerettel hangoztattam, hogy Magyarországon nincsenek olyanok, akik érdekeltek volnának a nemzetközi helyzet élezésében, a fegyverkezési versenyben, a konfliktusok kirobbantásában. Népünknek teljesen egységesen a legfőbb és első számú kí«i vánsága, hogy békében élhessen, folytathassa békéd alkotómunkáját: a szocialista társadalom, egy jobb ég különb élet megteremtését. Ügy érzem, valóban az egész nép kívánságát fejezzük ki, amidőn azt mondjuk: legfőbb törekvésünk és igéa nyünk az, hogy béke, biztonság legyen Európában, 0 Magyar Népköztársaság eszerint is jár el minden nenu zetközi kérdésben. Nagyon fontos kérdés: ho«í gyan látjuk azt a tényt, hogy létrejött ez az európai biztonsági értekezlet; kinek a sikere, kinek az eredménye ez? Ki akarta és ki ellenezte? Mint magyar konLi munista, persze büszke volj tam arra, hogy ennek a biztonsági értekezletnek az indító aktusa a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1969. évi tavaszi budapesti ülésszaka volt» innen indult útjára az értekezlet eszméje és gondolata. Azt javasoltuk akkor, hogy üljenek össze Európai népeinek képviselői és beszéljék meg a helyzetet, « (Folytatás a 3. oldalonJ|