Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

10 Vasárnap, 1975. augusztus tO. MAGAZIN ! f-k-jmm Kilencvenéves csehszlovák testvérlapunk Lapunknak sok éves baráti kapcsolata van a Csehszlovák Kommunista Párt dél-morvaországi területi bizottságának lapjával, a brnoi Rovnosttal. Testvérlapunk a napokban, augusztus 20-án ünnepli megalapításának 90. évfordulóját. Az évforduló ünnepségén lapunk is képviselteti magat. A Rovnost Csehszlovákia legrégibb, ma is megjelenő munkáslapja, amelyet illegálisan még a német fasiszta megszállás idején is terjesztettek. Az évforduló alkalmából — a Rovnost szerkesztőségétől kapott anyag alapján — ezúton mutatjuk be olvasóinknak az újság történetét. s köszöntjük egyúttal 90. szü. letésnapját ünneplő testvérlapunkat. A Rovnost kilencven esztendővel ezelőtt a szociáldemokraták lapjaként jelent meg, s nagy szerepe volt már az első időkben a szétforgácsolt munkásmozgalom egységesítésében. Sokat tettek ezért első szerkesztői, Pankrác Krkosek és Josef HaybeS. Josef HaybeS volt az, aki a Rovnost segítségével Brnóban 1887-ben megszervezte a csehszlovák szociáldemokraták egyesítő kongresszusát, amely lehetővé tette, hogy a cseh munkásság marxista elvek alapján egyesüljön, s ezáltal példát mutathasson az osztrák—magyar monarchia területén az egész munkásmozgalomnak. A Rovnost a múlt század utolsó két évtizedében kiemelkedő szerepet töltött be a cseh munkásság politikai, szakszervezeti szervezésében, osztályharcában, a marxizmus terjesztésében ós sztrájkok szervezésében. Jelentős sikereket ért el a klerikalizmus elleni küzdelemben, amely az erősen vallásos területeken akadálya volt minden fejlődésnek. Az újság részese volt az általános választójogért és a munkaidő csökkentéséért vívott kiélezett küzdelemnek is. A Rovnost 1905-ben, megjelenésének huszadik évfordulóján lett napilap. Ebben az időszakban vált a legélesebbé az általános választójogért folyó küzdelem, s a Rovnost a siker érdekében az általános sztrájk mellett szállt síkra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom a Rovnost életében is nagy lendületet hozott: a párt lapjai közül az elsők között értette meg a szerkesztőség a lenini forradalom jelentőségét. A Rovnost azon pártlapok közé sorakozott, amelyek a marxista baloldal mellé álltak, s támogatták az osztályharcos politikai mozgalmakat, a munkásosztály küzdelmeit A lap kiállt a Kommunista Internacionálé feltételeinek elfogadása mellett, s munkájával támogatta a Rudé Právónak, a Cseh Kommunista Párt első napilapjának tevékenységét. Az 1920-as években, az egész párt bolsevistává érésének idején, nehéz időket élt át a Rovnost, meg kellett küzdenie a szociáldemokraták jobbszárnyának támadásaival. De a pórt központi bizottságának és a lenini munkásosztály forradalmi magjának segítségével sikerült megőrizni a Rovnostot. a lenini elvek és a forradalmi munkásmozgalom propagátoraként. Sokat segített ebben a kommunista párt lapja, a Rudé Právo is. A kezdődő gazdasági válság pénzügyi nehézségeket okozott a Rovnostnál, emiatt 1929-ben, fennállásának 43. esztendejében a Rudé Právo melléklete lett. A lapot 1931-ben sikerült ismét felújítani, Délnická Rovnost (Munkás Egyenlőség) címen, amelyet Klement Gottwald, a párt politikájának terjesztésében jelentős segítségként üdvözölt. A gazdasági válság, a párt üldözésének korában nehéz feladatokkal kellett megbirkóznia a Rovnostnak. A szerkesztőségné! napirenden voltak az elkobzások, a lap haProfétán vsech zeml, spojle s&f ROVNOST OENÍK JIH0M0RAVSKEH0 KRAJSKEHO VVB0RU KS 1 sábjai a cenzúra beavatkozásának eredményeképpen igen sokszor fehér foltokkal voltak tele. A második világháborút megelőző években a Rovnost részese volt az egységes népfrontért folytatott küzdelmeknek, szilárdan a Rudé Právo mellett állt az önálló köztársaság megteremtéséért folytatott harcban, és kiállt a Szovjetunióval való barátság és szövetség mellett. Szerkesztői, Frantisek Taussig-Suchy, Vladimír Pohnert azok közé a kommunista újságírók közé tartoztak, akik a fasiszta megszállás idején életükkel fizettek bátor helytállásukért. A szégyenletes müncheni egyezmény után a lapot a többi kommunista újsághoz hasonlóan betiltották. A német megszállás után azonban az illegális területi pártbizottság Brnóban ismét megszervezte az újságot, először Hlasy z pod zemi (Hangok a föld alól), majd Moravská Rovnost néven. Az újságot a háború végéig illegálisan terjesztették, erflt adva a fasizmus ellen küzdők ezreinek, kommunistáknak és pártonkívüüeknek egyaránt a további harchoz. Ebben a küzdelemben újságírók, lapterjesztők és technikai dolgozók áldozták életüket. A háború után, 1945. május 8án a Cseh Kommunista Párt területi bizottságának napilapjaként született újjá a Rovnost Nagy szerepe volt az ország újjáépítéséért, a szpcialista átalakulásért, a gazdasági és társadalmi felemelkedés megindításáért folytatott küzdelmekben. Amikor 1948. februárja után megnyílt az út Csehszlovákiában is a szocializmus építéséhez, a Rovnost nagy szerepet vállalt abban, hogy magyarázza a csehszlovákiai ipar és mezőgazdaság átalakításának szükségességét, s fontos feladatai voltak a lapnak a kulturális forradalom elindításában is. Ebben az időben a Rovnost nagymértékben segítette a dolgozók kezdeményező készségének ébrentartását és a szocialista munkaversenyt. Kollektív agitátorrá, propagátorrá és szervezővé vált az új gondolatok és merész tettek megvalósításának mezején. Aktív részese volt a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért folytatott küzdelemnek. Különkiadásokat jelentetett meg Vésnická Rovnost (Falusi Egyenlőség) és 2fiové Noviny (Aratási Üjság) címen. Ezeknek is nagy szerepe volt abban, hogy az 1950es évek végén a délmorva területen a földek több mint kilencven százaléka már a termelőszövetkezetek, vagy állami gazdaságok birtokában volt. Nyolc esztendővel ezelőtt ismét nehézségekkel kellett megbirkóznia a Rovnostnak. Az 1968 —69-es években a szerkesztőség vezetői és az újságírók közül néhányan megfeledkeztek a sajtó forradalmi hagyományairól, s a munkásosztály és a párt érdekeivel szemben a jobboldali opportunisták és revizionisták nézeteinek adtak hangot. A lap hasábjain ebben az időben nacionalista, kispolgári és revizionista cikkek is megjelenhettek. Ám a Rovnostot ezek a hónapok sem tudták elszakítani haladó, marxista—leninista hagyományaitól, s a konszolidáció idején, amikor g szerkesztőség vezetőségébe M új emberek kerültek, mély önkritika révén az újság képessé vált arra, hogy ismét betöltse kommunista feladatát A Cseh Kommunista Párt Központi Bizottsága 1969 áprilisi plénumától kezdve a Rovnost eredményesen járult hozzá a válság és a revizionizmus megvilágításához, elősegítette a délmorva terület konszolidációs folyamatát Azáltal, hogy a szerkesztőségnek sikerült megszabadulnia a jobboldali opportunizmustól, hogy következetesen síkraszállt a marxista—leninista szemlélet kialakításában, a Rovnost ismét visszaszerezte olvasóinak bizalmát és megbecsülését A szerkesztőségnek e folyamatban végzett eredményes munkáját a Cseh Kommunista Párt Központi Bizottságának irodája is nagyra értékelte a csehországi pártmunka szervezését elemző, 1970-ben kiadott levelében. Á Rovnost azóta is céltudatosan, és ren thetetlenül halad a kommunista párt által megjelölt úton. Segít erősíteni a csehszlovák—szovjet barátságot, hozzájárul a szocialista internacionalizmus terjesztéséhez. E törekvésében a Rovnostot segítik a baráti országokban dolgozó testvérlapjai is: a voronyezsi Kommuna, a poznani Gazeta Poznariska, a lipcsei Volkszeitung, a plovdivi Otecsesztven Glasz és a szegedi Délmagyarország is. A Rovnost munkatársai tapasztalatcserék alkalmával ismerkedhetnek meg e szerkesztőségek munkájával, a többi szocialista ország életével. Napjainkban a szerkesztőség figyelmét a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága határozatainak megvalósítására, és az ötéves terv teljesítésére fordítja elsősorban. Ennek érdekében a Rovnost részt vállalt az új munkamódszerek, a dolgozók kezdeményezéseinek terjesztésében, s a szerkesztőség mind nagyobb figyelmet fordít a szocialista brigádok életének, munkájának népszerűsítésére. Az újság rendszeresen foglalkozik a gazdasági fejlődés gondjaival, eredményeivel, tájékoztatja olvasóit az országépítő munka minden jelentős fejleményéről, a szocialista fejlődés újabb és újabb eredményeiről. S az is természetes, hogy az újság behatóan foglalkozik a párt politikai munkájával, a pártszervezetek működésével, s mindazon feladatokkal, amelyeket a párt jelölt meg az ország szocialista fejlődésének letéteményeseiként. A csehszlovák nép nagy erőfeszítései — az ötödik ötéves terv sikeres befejezése, a hatodik ötéves terv minél jobb előkészítése — közepette emlékezik meg a Rovnost megalakításának 90. évfordulójáról. Történelmi tapasztalatainak birtokában a szerkesztőség a jövő felé fordítja a figyelmét. A Rovnost eltökélt szándéka. hogy a párt, a munkásosztály és a szocialista társadalom lapja marad, kész az új történelmi feltételek mellett is megmaradni annak a Rovnostnak, amelyről valamikor Klement Gottwald azt írta: a forradalmi hagyományok szellemében végzett munkájával a Rovnost hozzájárult a munkásság generációs álmának, a szocialista társadalom felépítésének megvalósításához. Gorál Gábor Honalapítók István király lovasszobra alatt. a föld mélyén, a várfalak tövében, ősi katonacsontok nyugszanak: karok s lábak mészváza, koponyák, és kéz- és lábfejek izekre hullott csonkjai; és rozsdás emberpatkók: a talpasoknak, — kik az utak kövén lóhalálban kocogtak — kellett a bocskoron ily vasat hordani tgy hát a szobor méltó helyen álL Mert még a végitélet harsonái sem terelhetnék össze a király hamvait úgy, hogy ráismerne bárfch tme, a honalapító — ő az, kétségtelen. De a bocskorosok csonthalma: bizonyosság, Általuk élt és rajtuk állt az ország, s holtukat túlélte a türelem, v * hogy megtartja majd, aki alapozta a hazát — házat rakván a romokra Fent a jelkép megrendülhet: lehet kiválasztott tehetség, hősiesség szobra, bölcs szigor s változó szerep ' emlékműve — istenült őrület —, de lent, akik az eszménynek testet adtak, testből csonttá lettek és fennmaradtak utódaikban; kik a lényeget őrzik, a megtartó titkok tudói, az örökös kezdetek folytatói, a hon folyton újjáalapítói: rendületlenek a névtelenek. Orsóval Emil Augusztus A nyár harála két kezemben, ftC Ki most születtem, érzem csontjait. Száraz a kút. Múlásra kész a lomb, A kert ép elmét tettető bolond. Magában dúdolgat a hintaszék. Illata leng, egy hol-nem-volt ebéd. Almában visszatér rá légy, bogár. A macskaléptű tegnap körbejár. Letelepedtek már ránk füst, porok. Elhullt gyümölcs a kérdés, mért vagyok. Könyvet lapoz a szél, gyors olvasó. Fehér csend száll, ember-nem-látta hó. fHyés Gyolo Zápor után Már nem esik. De a aűrú cserjésben még az út bajos. Minden levél gyémánttüzú fülönfüggőkkel ingadoz. A bokrokon ahány a csöpp, annyi a szivárvány. Libeg, vakít — a völgyben gőzölög — még önmagáé a liget. Tízholdas ékszer kirakat. Az ember, az állat s madár rombolja, ha érinti csak. Nem járja más: a napsugár. Meg egy kis szél, oly enyhe, hogy csak a levél leng. nem az ág. Mily szép volt. arra gondolok, a szúziség, az ifjúság.