Délmagyarország, 1975. augusztus (65. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-17 / 193. szám

10 Vasárnap, 1975. augusztus tO. SZEGEDI ÜNNEPI NETEK Ibsen: Peer Gynt Előadás a Dóm téren, este 8 árakor. Dorogi Imre festőművész kiállítása a Közművelődési Palota kupolacsarnokában. Megnyitó délelőtt 11 Arakor. Térzene, a Hódmezővásárhelyi Honvéd Zenekar közreműködésével, a Széchenyi tcren, délelőtt 11 órakor. Kárpáti József orgonaestje a Dómban, közreműködik a lipcsei Gawandhaus-kórus, hétfőn este 8 órakor. XVI. Szegedi Nyári Tárlat a Móra Ferenc Múeum Horváth Mihály utcai képtárában, augusztus 24-lg. Művészet és otthon. Képző- és iparművészeti bemutató a Gulácsy Lajos Teremben, augusztus 19-ig. Fotóklubok XI. Szegedi Szalonja a Bartók Béla Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Kohán György Kossuth-díjas festőművész kiállítása a November 7. Művelődési Központban, augusztus 20-ig. Sajtótörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban, augusztus 20-ig. Szép magyar könyv "74. Kiállítás a Technika Házában. augusztus 24-ig. Numizmatikai kiállitás a Juhász Gyula Művelődési Központban, augusztus 20-ig. A Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai. Nemzetközi motorcsónakvcrseny a Tiszán, délelőtt 10 órától. Nemzetközi salakinotorverseny a SZEOL-stadionban, délután fél öltők , , A kérdező Ibsen Jegyzetlapok a Peer Gynt bemutatójáról Ki a jó rendező ? Elmondja: Bencze Ilona Afig egy hónapja Szentendre paranyi főterén a koromfekete utcalány, Aldona alakjában jelent meg, hogy & Búsképű Lovag beleláthassa a „mennyei hölgy"-et, a „fennkölt úrnó"-t, a ..' /i 1111*1 szépét"-t, a „szüzek szűzé"-t s végül valóban Dulcinea lehessen. Bencze Ilona, a La Mancha lovagja musical szentendrei változatából Szegedre jött, s az itteni fiatalinas színpadon szőke Solvejgként, a norvég hegyek kristálytiszta lányalakjaként jelennik meg. — Életem két legkedvesebb szerepét játszhattam el ezen a nyáron: Aldona-J)ul-. cineát és Solvejget" Látszólag különböző nőalakok, egyikük spanyol kisvórcs utcalánya, másikuk az északi hegyek szépségének és tisztaságának jelképe, végül is mindketten tiszta eszmények, emberi célok megtestesítői. Bevallom, amikor először léptem a szegedi szabadtéri színpadára, megijedtem, s minden mondat után egyre riadtabb lettem. Mert Solvejg intim szerep, sok csönddel. belső villanással-rezdüléssel, alig észrevehető érzelmi megnyilvánulással. Ezt a szerepet ezen a téren, ennyi ember előtt eljátszani: pengeélen táncolás. Hiszem, ennek ellenére, hogy a Peer Gynt idevaló, erre a térre, s biztos vagyok benne, hogy a közönség is érezni-érteni fogja szándékainkat. — Bencze Ilona a két kőszínházi évad közötti hónapokat is színpadon, munká-. val töltötte. Nem hiányzik a pihenés, a kikapcsolódás? — Rendkívül fárasztó a két évad közötti rövid szünetet is munkával tölteni, de nekem ezen a nyáron megérte. Színházban is sokat játszom, szerencsére elfoglalt színésznő vagyak, ennek ellenére ezekre a szerepekre nem tudtam nemet mondani, olyan csodálatos alakok, olyan vissza nem térő alkalmak ... — Mindkét nyári szerepében énekelnie is kellett. Hogyan vélekedik arról, hogy mind több darab állítja énekesi feladatok elé a prózai színészeket? — Tények, s a jelenségben színházi szándék és közftnsegigény találkozik. Csak helyeselni lehet a főiskola törekvését, hogy a színészszakos hallgatókat énekesi _ és zenei képzésben részesíti. Azt is el kell mondani azonban/ hogy ez nem operaénekesi képzés, pusztán az alapok lerakása. Hogy a fiatal színész miként állja meg helyét a színbadon. függ a szorgalmától, elhivatottságától is. A végzettek, a fiatal színészek útja bizonyltja, legtehetségesebbjeik jól énekelnek. Lényeges, mert ahogy a színház a komplexitás felé halad, egyre inkább igényli a sokoldalúan felkészült színészeket. Magara sokat és szívesen énekelek, szerencsére jónéhóny olyan szerepet kaptam az elmúlt években, trhol kedvemre dalolhattam. — Az elfoglalt színpadi színésznőnek mit jelent a film, a televízió, a rádió, a szinkron? — A színházat szeretem legjobban, a közönséggel való primer, személyes kapcsolat csakis színházi közegben teljesedhet ki igazán. Sok feladatot kapok, így sem energiával, sem idővel nem bírnám a televízió, a film, p szinkron,, a ,rádió szinte gyári módszerekkél folyó 'munkáját. Soha egyetlen produkció sem tud igazán megérni úgy, mint a színházban. ahol — néha már az első előadások egyikén, másszor csak jóval később — egyszer csak érzi a színész a pillanatot, amikor minden világossá válik, minden érthető lesz. Természetesen tudom azt fs, hogy aki televízióban nem játszik, az sok mindenről lemond: népszerűségről, ismeretségről és sok, változatos művészi lehetőségről is. Ez meglehetősen ellentmondásos dolog. Persze, nem utasítok vissza minden film- és tévészerepet. Nemrég készültünk el egy tévéjátékkal, melyet Makk Károly rendezett, * melyben Darvas Ivánnal, Harsányi Gáborral és Juhász Jácinttal játszom együtt. A felvételek idején is éreztem, amiben már régóta hiszek, aa .az igazán jórendező, aki ftem erőszakolja véleményét -.és. akarotát.-a színészre, hanem úgy irányítja a próbákat, ugy, formálja instrukcióit, hogy mi színészek hisszük, rátaláltunk minden mozzanatra, rejtett gondolatra — a figurára, önmagunkban. Csak így lehet egy-egy szerep az enyém, s csak így fogadhatja el a közönség. Tandi Lajos A tizenhetedik nyárra megérkezett a dóm elé Henrik Ibsen is. Megérkezett, és kérdezett. Kérdezhetett, hiszen klvaílatöi (mindenekelőtt Lengyel György és Huszti Péter) nem azon serénykedtek, hogy megzendítsék költészetét, hanem játszani hagyták, szólni a gondolkodót. Szólni anélkül, hogy elillanni engedjék a hangulat balzsamillatát, a versezet szépségeit, ahonnan Grieg édes-bús muzsikájára a havasok tiszta 1 levegőjét ragyogtatta Aprily Lajos képzelete. Mit kérdezett itt és most Ibsen, a „magányos franctireui-", hasonmásának. Peer Gyntnpk képében? Ugyanazt, mit évszázad óta: megvalósíthat ja-e 1 önmagát az ember. S há igen, hogyan a kisvilágban, miként a nagyban? Peerből, a természet tüskés virágából, hogy lezárta Aase szemét, szilaj paripán szökik föl a vágy, megbicsaklott vágy a hatalomra, csak magának és senki másnak; az akarat szabadságát firtatja Ibsen, miközben az őrültek házénak torz példányai vicsorognak vissza a tükörből, ha önös érdekeinek trónjára tör Peer. Az önző-én kipukkan, léggömb csupán, vagy hagyma, a természet leleményes fintora, lehántott levelei mélyén a semmivel, a polgári (ha tetszik, kispolgári) egyéniségkultusz csődjének jelképes mutatványávaL Érdemes-e kijátszani az életet, becsapni gátlástalanul, ha eljön az idő, mikor az élet kamatostul visszakéri elorozott javait? Érdemes-e átlépni embereken, erkölcsön, ha eljön az idő, mikor az emberek, erkölcsök vesznek elégtételt? Áz individuális lét dacol itt kimondatlanul a közösségivel, hiszen a Peer Gyntből ma is csendes-türelmes önvizsgálatra késztet: vajon a bűn lehet egyedüli vízválasztója az emberi, társas kapcsolatoknak, vagy az önzés is az. (Peer nem bűnös, olvassa rá a Gomböntő, rosszabb annál, a bűnhöz komolyság kell, a bűn érzékeléséhez elégtelen a gynti én, mely mindig „kívül kerül".) Peerben. ki-ki fölismerheti saját lehetőségeit és korlátait, megmérheti magatartásának szükséges és szükségtelen tartalmait, mert nagyon emberi arcával villan felénk. Vágyai ha rokonszenvesek, az eszközéi ellenszenvesek, önmagát akarja megvalósítani, kesztyűt dob a prüdériának, az iszapba ragadt mozdulatlanságnak, ám a belőle fölbuzgó önmegvalósítási ösztön (súgja az előadás) csak a közösségi ember motorja lehet, .az önzőből ellenszenves energiákat szabadit ki, a parazitáiét tenyészetét, háztáji vírusait Azt hiszem, ma sem haszontalan nyitott füllel hallgatni Ibsent. Fehér Miklós puritán díszlete a valóságos játékteret költözteti a jelképek szférájába. Peer útjai mint glecscserek ereszkednek alá méltósággal, a három sísánc költői parabola, első ránézésre Aes S. Sándor MvéteM Huszti Péter (Peer) és Psota bén (Aas«| Zsúfolt szálláshelyek Már pénteken délben megtelt a város valamennyi vendégfogadó szálláshelye, az idegenforgalmi hivatal tájékoztatása szerint; a mostani az ünnepi hetek legzsúfoltabb hétvégéje. A Peer Gynt bemutató előadására, a szombati Háry Jánosra érkezett turistacsoportokat gazdag program várta, s bizonyára sok nézője lesz a motor csónakverseny mai futamainak, a képzőművészeti tárlatoknak, és a szombaton délben megnyílt díszmadár-kiállításnak is. A városnéző autóbuszon alig lehet szabad helyet találni, az idegenvezetők Szombaton 12 csoportot kalauzoltak, többek között cseh,. lengyel és bolgár vendégekkel ismertették meg Szeged nevezetességeit. 4 dóm orgonabemutatója ma is három órakor kezdődik, a zsinagógában délelőtt 11 és délután fél 5 órakor lesz orgonabemutató. Ha a hivatalosan bejelentett turistacsoportokhoz és az egyéni utazókhoz hozzászámítjuk a rokonlátogatóban és átutazóban itt járt vendégeket, újabb több tízezer látogatót adhatunk az ünnepi hetek vendégforgalmának eddigi eaámadataihog. tán csupasznak tűnik, aztán megszokja a szem, a fényárnyék játékok és a rákapaszkodók (Mialkovszky Erzsébet dekoratív jelmezeiben) életre lehelik. Lengyel György pontosan úgy rendezte át a Madách színházi előadást, ahogyan tanítják: a darab végéről indulva gondolta át Így illeszkedik rugalmasan — a környezet belső sugallatára — egy Jedermann-szerű epilógus, a misztérium gondolati és látványépítménye az előadás záróképébe, a zátonyra futott embert egyetemes színházformai keretbe foglalón. Visszafelé indulva, a templomtérhez igazodva támadhatott ötlete a Peer körül bolygó valóságos és fantáziaalakok átrendezésére (szándékuk és rendeltetésük szerint), a szereposszevon ásókra. Egyszerű, világos, közérthető ez a Peer Gynt, ízléssel enged utat az érzelmeknek, a hatásnak, Grieg zenéjének motívumkincsével a tér roppant méreteiben távlatot kap a darab, meséje, tanulsága és nosztalgiája fényévek hullámhosszára költözik. Kevés előadásnak találták el itt ilyen meggyőzően a stílusát Lengyel György átértékelte a tömegés látványszerűség eddigi lehetőségeit, s ebben is újat hozott A kitűnő Eck Imrére bízta a mozgások, tánccá: beállítását így az „egyszemélyes darab" veszélyeket rejtő kísérletéből a gondolat és a játék fantáziagazdag látványosságát nyitották ki. Nincs statisztéria, a szó passzív értelmében. Főiskolai növendékek és szegedi egyetemi színjátszók „dolgozzák be" a teret fegyelmezetten és tehetségesen, élő láncszemei az előadásnak. Azért: jól mondta Huszti Péter, a Peer Gynt végső soron mindig olyan lesz, amilyen a színész. Kárpáthy Aurél találóan különbözteti meg az epikus és drámai hőst: az előbbi átmegy az életen, az utóbbin az élet gazol keresztül. Peer epikus és drámai hős egyszerre, sőt: költői — a rendezői elképzeléseket (bármily kegyetlenül hanga kj § címszereplő hítelesfB vagy húzza keresztül, egyedül képes bármelyikre, bármely pillanatban. Huszti kitqjjő színész, és valószínűleg a rendező mit sem tehetett anélkül, hogy a tervezés valamennyi mozzanatát ne egyeztesse vele. Peer ideális szerep, és Huszti eléggé ismeri már ahhoz, hogy egyéniségének színeivel gazdagítsa. Ügy lép utcáról a színpadra, öltözőhomályból a rivaldafénybe, hogy a néző hiába keresi rajta a mesterség istrángjait, a színpadi modora önmaga, s talán az önmegőrzésnek ez a különös képessége óvja — láthatóan nagy biztonsággal egyelőre — a modorosságtőL A tér ölén még az is bocsánatos „vétke", ha szimpatikusabb a józanul kívánatosnál, s így nehezebb követni egy ártatlan álmodozóban elhatalmasodó önzés útját Viszont: remekmüvek jellemzője, hogy figuráit a legnemesebb anyagból gyúrják, emberanyagból, ahol szomszédos a jó és rossz, a vonzó és taszító, s Peer ilyen anyagból van, az ember irigyli nyugtalan természetét és elhűl gátlástalan szeszélyein, durva önzése láttán. Psota Irén hozzáfiatalított, már-már testvérien cinkos Aaseja és Bencze Ilona belső fényt sugárzó, tiszta Solvejgje az erős vár Peer megmentéséhez — jóllehet, csábító a kísértés, amit a Nő kínál ellenében, Almási Éva színeváltozásaival (Ingrid, Zöldruhás nő, Anitra). Némethy Ferenc okos ritmussal dobogtatja a gynti lelkiismeret halálfélelem szívhangjait (Nagy görbe, Idegen utas, Gomböntő), kár, hogy az előadás végére kissé elfullad a kemény Horesnyi László (Áslak, Dovre). Izgalmas karaktereket villant föl Dégi István, Timár Béla, Cs. Németh Lajos, Papp János, Kovács János, Maros Gábor, Melis Gábor, Sarlai Imre, Varga Irén, Miklós Klára. Ha a fentiekből nem derülne ki: a Peer Gynt közönségsikert aratott a pénteki premieren. Várhatóan nem marad el a szakmai elismerés sem... Nikolenyi István