Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

3 * Vasárnap, 1975. július é. Megnyitották a Pécsi Ipari Vásárt Szombaton ünnepélyesen megnyitották az 5. Pécsi Ipari Vásárt, amelyen több mint háromszáz hazai és külföldi vállalat, szövetkezet mutatja be termékeit. Az 1969 óta ötödik alkalommal rendezett ipari vásárt Faluvégi Lajos pénzügyminiszter nyitotta meg. Beszédében utalt arra, hogy a rendezvény jelentősége túlnő a váro6, a megye határain. (MTI) Holnaptól Szeneden Az Élettani Társaság vándorgyűlése Évenként rendez vándorgyűlést, több száz kutatóorvos részvételével, a Magyar Élettani Társaság. Holnaptól, hétfőtől kezdődően a Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztályának támogatásával a 41. vándorgyűlés kezdődik Szegeden, mely július 10-ig tart, s a Szegedi Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézete rendezi. Az ünnepélyes megnyitó holnap, hétfőn délelőtt 9-kor lesz az újszegedi Biológiai Központ nagytermében. Megnyitó előadást a vándorgyűlés elnöke, dr. Szekeres László egyetemi tanár tart. A négy szekció programjában 272 előadás szerepel a központi idegrendszer, belső szekréció, emésztés, anyagtranszport, izomélettan, szívés keringés élettan tárgyköréből. Tudatosságból - jeles Egy KISZ-védnökség történetéből Nemrég került a falra a vörös selyem, arany hímzésű zászló, a KISZ-iroda legnagyobb büszkesége. A KISZesek szobájában kapott helyet, de a Csongrád megyei Allatforgalmi és Húsipari Vállalat valamennyi fiatalja büszkén tekinthet rá. Mert közel négyéves munkájukból származik az „aranyfedezet", ami a kis zászlót oly értékessé teszi. Kiváló Húsprogram Védnökség: olvashatjuk a díszes betűkből. S ha a zászló túloldalára azt a sok-sok tárdalami munkát, a pénzzel, számokkal ki sem fejezhető felelősségérzetet, a kollektív cselekvés megannyi jelentős mozzanatát kellene feljegyezni, aligha lenne elég a hely. A húsipari vállalat vágóhídjára rá sem ismerne, aki néhány éve látta. Sorra eltűrtek a régi, korszerűtlen épületek: új csarnokok, tágas, világos, esztétikus irodaház, ebédlő, öltözők épültek a helyén. Az elavult vágóhídi telephely a vállalat központjává lépett elő. Mindez kívülről is jól látható. Azt azonban már kevesen tudják, hogy az ott dolgozó fiatalok mit tettek ezért. A KISZ Központi Bizottsága tavaly hirdette meg a húsprogram komplex kivitelezésében részt vevő vállalatok, termelőszövetkezetek részére — a kongresszusi és a felszabadulási munkaversenyekhez kapcsolódva — a Kiváló Húsipari Védnökséget. A húsipar KISZ-esei azonban már jóval előtte, 1971-ben elhatározták, hogy védnökséget vállalnak a kormány által kiemelt nagyberuházás: a szegedi szalámigyár bővítése, határidőre való felépítése és üzembe helyezése felett. A szocialista szerződésben foglalt vállalások megvalósítására hamarosan nagyarányú társadalmimunka-akció bontakozott ki. S hogy mindez nem frázis, azt 600— 700 fiatal közel hatezer óra társadalmi munkájával érzékeltethetjük. Hozzátehetjük, a védnökségnek nem is ez a legfőbb jellemzője. Társadalmi megmozdulásokról gyakran hallunk, de tudatosságban, szervezettségben nehéz lenne felüllicitálni a húsiparosokét. A KISZ-vezetőség kezdettől jól értékesítette a védnökségben rejlő szellemi lehetőségeket. A mozgalmat felhasználta a fiatalok politikai tudásának fejlesztésére, a KISZ szervezeti életének fellendítésére is. Tápai László, a KISZ-csúcsvezetőség, és Fórián Lajos, a védnökségi operatív bizottságának titkárai különös gondot fordítottak arra, hogy a fiatalokkal megismertessék a beruházás politikai, népgazdasági jelentőségét. A fiatalos lelkesedéssel, lendülettel megvalósított védnökség még nem ért véget. A szalámigyár rekonstrukciójának befejezéséig, 1976 végéig, még sok társadalmi munka szükséges. De a szorgalomból, tudatosságból jelesre vizsgázott fiatalok az elmúlt néhány év alatt már rangot, megbecsülést vívtak ki maguknak a vállalatnál. Bizonyítja ezt a számtalan egyéni jutalom, s a KISZ Központi Bizottságától elnyert magas kitüntetés. A KISZ-irodát díszítő zászló történetét még sokan kiegészíthetnék: a Komócsin Zoltán ifjúsági szocialista brigád, mely a KISZ KB-tól a Kiváló Húsprogram oklevelet kapta, s a négy egyéni kitüntetett: Fórián Lajos, Kühn András, Széles Ferenc — a gyár dolgozói —, valamint Fischer Lajos, a KISZ megyei bizottságának munkatársa, akiket a Kiváló Húsprogram Védnök plakettel jutalmaztak. Ladányi Zsuzsa Futószalagon az új szálloda fürdőszobái A napokban új termék látott napvilágot a DÉLÉP házgyárában. Az eddig gyártott 450 elemtípus legfiatalabbjának külseje semmiben sem tér el a hagyományos fürdőszobákétól, mert szürke betonkocka. Belül azonban nagyobb értékeket rejt. A körüldédelgetett újszülött után most már sorozatban kerülnek le a futószalagról az eddigieknél is nagyobb gondossággal készített elemek. Szeged leendő új szállodájának fürdőszobái. Szögi László gyártásvezető elmondta, hogy a mennyezetig kék csempével borított, csillogó csempecsodából 144 készül el ez év augusztusáig, és kerül majd fokozatosan beépítésre. A tökéletesen felszerelt fürdőszobákhoz 62 ezer csempét használnak majd fel. A padozat is világoskék romhányi burkolólapból készül. A minden eddiginél szebb kivitelezésű gyártmány elkészítése nagyobb szakértelmet, finom kezet igényel, ezért ezt a munkát a két műszak legjobb burkolóira: Sipos Józsefnéra és Mészáros Gyulánéra bízták. Az új termék természetesen árban is különbözik majd a régiektől, a luxuskivitel miatt 7—8000 forinttal lesz drágább. Az így készült fürdőszoba 40 000 forintot ér majd. A. A. ARATUNK A

z első kombájnos rám szólhatna, miért így mondom. Amennyit én levágok az idei termésből, beteg csirkének is kevés lenne. Miért nem azt mondom, arat, aki arat, az ország meg nézi. Hívom az egyik termelőszövetkezetet telefonon a múlt hónap közepén, és kérdezem, akit érek: mikor aratnak? Nem a határban csöng a telefon, bent az irodán. Ahová minden összefut. Azt mondja az irodista, ő nem tudja. Hiába teszek neki szemrehányást, nem is szégyelli magát. Azt mondja, nem az ő dolga. Mégis: aratunk. Egy másik szövetkezet főembere előtt zsörtölődöm tovább. Hogy lehet ilyen fontos dologról nem tudni? Azt mondja, rfem baj. Ha száz hízóbikát elvisznek, vagy kopaszra nyírják az egész birkanyájat, arról se tud mindenki. Hajtom a magamét: Az aratás: Búza — Kenyér — Élet. Nem bika, nem birka. De nem reszketés élet. Azt mondja, belénk ivódott a régi kép. Az, amelyiken mindenki aratott. Amikor aratásra szabadságot kapott a katona is — ha nem a háborúban aratott éppen —, szabadságra ment a gyári munkás is, ha értett a kaszához, néha még a könyökvédős kisebb hivatalnok is. És aratott a hajlott hátú nagyapó, meg a csikólábú siheder is. Csak azért, hogy a fejadag biztos legyen. Kérdezzük meg az utca akármelyik emberét, hány mázsa a fejadagja. Nem tudja. A parasztember se tudja. A mai gyerek a szót se érti. Azt is mondja az én beszélgetőm, aratni a legkönnyebb. Ne úgy értsem, hogy annál már csak a hasat süttetni könnyebb, mert a kombájnos azért megteszi a magáét, csak szervezni könnyű. A gépszerelők kijavítanak minden hibát, úgy is ők dolgoznak majd a géppel. Aztán beállnak a tábla szélébe, és megy minden, akár a programozott tojásgyárban. Az is lehet, hogy az irodista csak a tévéből lát aratást. Minek izguljon? Ne izguljon, de azért tudja! Csörög a telefon, megint hív a teherautós. Majdnem minden évben jelentkezik. Járja az országot, figyeli az árpát, nézi a búzát. Mindig így kezdi; Magukat nem érdekli? Most jöttünk a tarlóról. Köszön jük azért. Hát ez az autós miért izgul? Az ő kenyerét is a pék süti. Ha elmondanám neki az előbbi ember szavait, bejönne teherautóstól a szerkesztőségbe. Tudja maga, mi a búza? Élet. Az aratás meg ünnep. Izzasztó ünnep. Életének felét az aszfalton tölti. Egyszer sódert szállít, máskor téglát. A kormány, a kilométer meg a benzin „termi" az ő kenyerét, mégis betelefonál: Csak azt akarom mondani, hogy aratunk. Aratunk. Arat a kombájnos a nagy porban vagy a sárban, és arat a szerelő az árnyékban. Csak akkor van dolga, ha baj van. Arat a vontatós, akinek a pótkocsijába belecsurgatja a nagy gép a szemet. Arat, aki szárítja, meg az is, aki magtárba rakja. És aki a magtárat megépítette, rendbe rakta, fertőtlenítette, az is. Az is, aki meleg levest főz a kintieknek, az is, aki kiviszi. Arat az is, aki az ékszíjat önti — és rosszul arat, ha rosszul önti. A fogaskerék csinálója is most arat, és az is, aki a pótalkatrészt esztergályozza. Ki nem arat? Aki autóból nézi a mezőt — mert mi mást tehetne útközben —, az is azt mondja: nézd a búzát! Lefeküdt a földre. Megtépte, összekúszálta a vihar. És hozzágondolja: na, kombájnos, most állj föl a székből, és nézz jól a kaszád alá. Ha ezt levágod, ember vagy a talpadon. Azok közé tartozom, akik örülnek a vetésnek és félnek a hótakaró nélküli, száraz fagytól. Akik féltik a gyümölcsfát a májusi hidegtől, a mezőt a jégveréstől. Akik a természet győzelmét érzik, ha kimondják: kalászol a búza. Akik minden évben háromszor örülnek az aratásnak. A kezdésnek először, aztán annak, hogy a fele már megvan, és a legvégén, ha nagy áldomást ittak az aratók. Hányan vagyunk? Álljon ki valaki a Széchenyi tér aszfaltjára a legközelebbi eső után, és figyelje meg, miről szól itt a beszéd. A városi ember is azt mondja, most várhatott volna az eső. Késik vele az aratás. Pedig a forró aszfaltnak az a jó, ha nyakonönti az eső. Kevesen vannak a mezőn. Jönnek a nagytorkú gépek, mindig kevesebben lesznek. De az ország fele nekik szurkol: vigyázzatok minden szemre! Ami megtermett, mind a ti kezetekben van. O

lajos kezű kombájnosok, akik le-föl ugráltok a gépről, jó aratást! Nem könnyűt, mert a jó aratás sose könnyű. És a legszebb szóra se kel föl újra a földre vert búza. Lesz kánikula, torkot rágó nagy por is lesz, mackót is fog a gépetek, erős harmat, lehet hogy eső is lesz — de a búzánk már megvan. Sok búzánk van. Csak le kell vágni. Vontatósok, vigyázzatok! Fürgén járjatok, egy gép se várjon rátok, de se kanyarban, se döccenőben ne szórjátok el a szemet. Magtárosok, figyeljetek. Új búza van a kezetekben, az ország kenyere. Aranyat ér. Jött a nagy eső, megtudtuk, igen nehéz az idei aratás. Mindenkinek, aki arat. És igen sürgős. A vasárnapot kihúzták a kombájnosok a naptárból, ki érne rá ilyenkor pihenni? Ezer veszély fenyegeti a búzát, amíg kinn van a földön. Elhárítani a veszélyt csak úgy tudjuk, ha sietünk. Nagy figyelemmel és erős akarattal. Aratunk. Eső után újra aratunk! Horváth Dezső Termelőszövetkezeti KISZvezetők tapasztalatcseréje Szombaton, tegnap a KISZ Központi Bizottságának székházában, Budapesten a termelőszövetkezeti KlSZ-vezetők megvitatták a termelőszövetkezeti KlSZ-szervezetek további munkálkodásának és szervezeti megerősítésének tapasztalatait. A KISZ KB mezőgazdasági Ifjúsági tanácsa főtitkára vitaindítójában vázolta a termelőszövetkezetek egyesülése és koncentrációja révén létrejött új helyzetet, valamint az ifjúsági szervezetek időszerű feladatait, a termelőszövetkezetek nagy fejlődését és a kongresszusi akcióprogram megvalósítását elősegítő tennivalókat. (MTI) Bolgár nemzeti kiállítás Július 9. és 23. között a BNV A pavilonjában rendezik meg a Bolgár Népköztársaság nemzeti kiállítását. Sokféle anyagon, plakáton, diagramon keresztül mutatja be Bulgária gazdasági eredményeit a felszabadulástól napjainkig, a többi szocialista országgal való sokirányú kapcsolatait, a KGSTországokkal való együttműködését. Idősek otthona Emberek magukra maradva vagy elhagyatva nehezen találnak közösséget. Ilyen hajlott korúaknak nyújtanak pihenést, gondtalan életet a szociális otthonok. Mórahalmon a közelmúltban avattak új épületszárnyat, mellyel az eddigi 90 férőhelyet hússzal növelték, éspedig úgy, hogy tíz kényelmes, önálló szobát kaphat tíz házaspár. Képeinket a minden igényt kielégítő szociális otthonban készítettük. Első felvételünkön: A társalgóban sakkozókat is találtunk. — Második képünk: A horgolás 92 évesen is jó időtöltés. Act. S. Sándor felvételei