Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-06 / 157. szám
2 * Vasárnap, 1975. július é. Az integráció jegyében Bővül a magyar-bolgár gazdasági együttműködés 0 Budapest (MTI) Magyar és bolgár gazdasági vezetők a közelmúltban behatóan elemezték a két ország gazdasági ^együttműködésének eredményeit, a még ki nem használt tartalékokat, amelyek alapján a következő öt évben tovább gyorsítható a gazdasági integráció folyamata. A magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok eredményei mind jelentősebbek. A hoszszú lejáratú államközi megállapodás alapján a most folyamatban levő ötéves tervidőszakban mintegy 470 millió rubeles áruforgalmat bonyolít le a két ország, 65 százalékkal többet, mint az előző öt évben. Az árucsere növekedésénél nem kevésbé fontos a külkereskedelmünk struktúrájában végbemenő változás, amely a két ország iparosodását és egész gazdasági életének korszerűsödését jelzi. Az 1971—75. közötti szállításoknak felét már a gépipari termékek alkotják. A gépi berendezéseknek mintegy 80 százalékát sokoldalú KGST-, illetve kétoldalú szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállítja Bulgária. Ilyen szerződéses alapon vásárolunk bolgár szállítógépeket, számítástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági és élelmiszeripari gépeket, vasúti teherkocsikat. A magyar exportcikkek közül főként a híradástechnikai berendezések, számítástechnikai gépek, Diesel-mozdonyok, alumíniumipari termékek és gyógyszerek szállítása alapszik hosszabb távú megállapodásokon. Országaink együttműködésében igen jelentősek az olyan vállalkozások, mint az INTRANSZMAS, amelynek létrehozásában éppen tíz évvel ezelőtt állapodott meg a két ország. A másik közös vállalat — a zöldség, gyümölcs, szőlő termesztésének és betakarításának gépesítését szolgáló AGROMAS — szintén bebizonyította életképességét. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy megalakulása óta bekapcsolódott a közös vállalat munkájába a Szovjetunió és az NDK is. A gazdasági együttműködés korszerű formáját jelenti a bulgáriai Devna vegyipari építkezés is, amelyben beruházási javak szállításával hazánk is részt vesz, s ellentételként Bulgária az itt épült gyár termékével, kalcinált szódával fizet. Jelentősen bővült a szakosítás és a kooperáció a két ország elektronlkai és elektrotechnikai iparában, az emelő-szállító gépek gyártásában, valamint a közúti járműiparban. Hosszabb távon az együttműködés újabb területekre is kiterjed. A magyar és bolgár tervhivatalok, ágazati minisztériumok, főhatóságok a vállalatok közreműködésével elvégezték a népgazdasági tervek koordinációjának lezárásához szükséges munkálatokat. A tervegyeztetés eredményeként az 1976—80-as időszakban a két ország gazdasági együttműködése tovább bővül. Az áruforgalom körülbelül 45 százalékkal lesz magasabb, mint az idén záródó tervidőszakban. A gépipari termékek részaránya a kölcsönös szállításokban , eléri a 65 százalékot, ezen belül különösen olyan szakosított termékek árucseréje növekszik, mint az emelő- és szállító-, a számításés szervezéstechnikai berendezéseké, a háztartási gépeké, és a közúti járműveké. Bővül Bulgária szakosodása a magyar igényeknek megfelelő cigaretta gyártásában. fPSSÍ IPR llill RÁDIŐf ELEK Moszkva Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere szombaton megbeszéléseket folytatott JeanPierre Fourcade francia gazdasági és pénzügyminiszterrel. Megvitatták a szovjet —francia kereskedelmi-gazdasági és ipari együttműködés fejlesztéséről szóló egyezmények teljesítésének menetét. Ezeket az egyezményeket — amelyek új lendületet adtak a szovjet—francia üzleti kapcsolatoknak — 1974. decemberében, Leonyid Brezsnyev franciaországi látogatása idején kötötték meg. Varsó Zgorzelecben, szombaton délelőtt mintegy 40 ezer résztvevővel nagygyűlést rendeztek abból az alkalomból, hogy 25 évvel ezelőtt, 1950. július 6-án írták alá Lengyelország és az NDK szerződését, amely a két ország közötti végleges és sérthetetlen államhatárnak ismerte el és rögzítette az Odera—Neisse-folyók vonalát. A két ország minisztertanácsának elnöke, Plotr Jaroszewicz és Horst Sindermann, ünnepi beszédben méltatta az egyezmény történelmi jelentőségét. Leningrád Willy Brandt, az SPD elnöke leningrádi látogatása során találkozott Grigorij Romanowal, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjával, a leningrádi terület első titkárával. A Szmolnijban folytatott megbeszélésen Brandt kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyevvel a béke és biztonság megerősítését közvetlenül érintő kérdésekről tárgyalt. A Német Szociáldemokrata Párt elnöke azirányú reményének adott hangot, hogy az európai biztonsági értekezlet Helsinkiben megrendezésre kerülő legmagasabb szintű, befejező szakasza egyben az európai államok új együttműködési folyamatának kezdetét hozza. Síkraszállt az NSZK és a Szovjetunió kétoldalú együttműködésének folytatása és további elmélyítése mellett. Szovjet üdvözlet magyar vezetőknek 0 Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot intézett Losonczi Pálhoz, abból az alkalomból, hogy újraválasztották az Elnöki Tanács elnökévé. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fejezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt megválasztása alkalmából. Függetlenségi ünnepségek 0 Praia (TASZSZ, MTI) Függetlenségi ünnepségek kezdődtek szombaton délben Praiában, a Zöld-foki-szigetek fővárosában. Az Atlantióceánban fekvő szigetcsoport függetlenségét a Zöld-fokiszigetek újonnan megválasztott alkotmányozó nemzetgyűlése kiáltotta ki ünnepi ülésén. A gyarmati uralom öt évszázada alatt a portugálok támaszpontként használták a szigeteket gyarmatosító politikájukban. A szigetcsoport lakossága az elmúlt években a Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek afrikai függetlenségi pártjának vezetésével aktív harcot folytatott a nemzeti függetlenségért Nyugalom Libanonban 0 Bejrút (AFP) Bejrútbkn és Libanon más körzeteiben normalizálódott az élet — jelentette be szombat reggeli adásában a bejrúti rádió. A hivatalos közlemény szerint a fővároshoz vezető összes utakon és a városban is zavartalan a közlekedés. Befejezéséhez közeledik az EBK 0 Genf (MTI) A biztonsági értekezlet genfi szakaszának koordinációs bizottsága szombaton délben 40 percig tanácskozott, majd felfüggesztette az ülést azzal, hogy az esti órákban folytatja a vitát az értekezlet zárószakasza időpontjának kitűzéséről. Málta képviselője ugyan javasolta, hogy a bizottság szombaton már ne üljön össze, és hétfőn újabb ülésen vitassa meg a kérdést, de a résztvevők a szovjet delegáció vezetőjének javaslatára a szombat esti ülésben állapodtak meg. A konferenciaépületben változatlanul élénk a diplomáciai tevékenység. Egyre nyilvánvalóbb: komoly erőfeszítések történnek — elsősorban háttérben folyó bizalmas tanácskozásokon — annak érdekében, hogy a még függő kérdések rendezésével megnyíljon az út a delegációvezetők plenáris tanácskozásán a záró szakasz időpontjával kapcsolatos konszenzus eléréséhez. A most véget ért héten az értekezlet minden munkaszerve komoly munkát végzett. Ennek eredménye több kompromisszum, valamint a szövegezési vitában kialakult közös álláspont. Szombaton estére az értekezlet második szakaszának 14 munkaszerve közül 8 befejezte munkáját. A kettes és a hármas „kosárhoz" tartozó négy-négy albizottság munkájának befejezése annak bizonyítéka, hogy Genfben végéhez érkezett az értekezlet második szakasza Matusek Tivadar nagykövet, a magyar delegáció vezetője szombaton a moszkvai Pravda és a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai hetilap különtudósítójának adott interjút. Ebben hangsúlyozta, hogy egyre növekedik azoknak a delegációknak a száma, amelyek őszintén készek megoldani a még függőben levő kérdéseket. Érezhető, hogy az európai béke és biztonság útját gátló erők a konferencián mindinkább elszigetelődnek. A függő kérdések megoldásához politikai döntésekre van szükség — sürgette nyilatkozatában Matusek Tivadar, majd rámutatott arra, hogy az értekezlet záró szakaszának július 28-i megnyitása még mindig reálisan remélhető. Ennek biztosítására azonban valamennyi delegáció további hatékony tevékenységére van szükség. Hathétaz űrben Előkészületek Bajkonurban az ürrandevúra 0 Moszkva (TASZSZ) Munkájának hatodik hetét fejezte be Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztjanov, a szovjet űrhajóspáros, a Szaljut—4 orbitális tudományos állomás legénysége. Legutóbbi munkanapjuk pénteken, moszkvai idő szerint 21.30 órakor kezdődött és szombaton 12 órakor fejeződött be. Röntgen teleszkóp-spektrométer segítségével kutatták a Skorpió-csillagkép röntgensugárzásának jellemzőit. Egyidejűleg a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Észak-Kaukázusban levő különleges asztronómiai obszervatóriumának állomásáról földi megfigyeléseket végeztek a Skorpió röntgensugárzásával kapcsolatban. A Föld körüli állomáson a kutatás folytatódik. A moszkvai televízió pétiteken este első ízben adott helyszíni közvetítést a kazahsztáni bajkonuri szovjet űrrepülőtérről, ahol az utolsó előkészületek folynak a Szojuz—ApollO-program július 15-re kitűzött indítása előtt. Alekszej Leonov és Valerij Kubaszov, a Szojuz legénységének két tagja csütörtök este óta ugyancsak Bajkonurban tartózkodik, s a pénteki nap folyamán három órát töltött az űrhajó belsejében, főként a fedélzeti műszerek és berendezések ellenőrzése céljából. KiiEpoIifikcii reflektor Ezekben a napokban még nagyobb érdeklődéssel tekint a világközvélemény a szovjet—amerikai viszony alakulására, mint az elmúlt hónapok során. Ezen a héten jelentették be, hogy július 10—11-én Genfben találkozik Gromiko szovjet és Kissinger amerikai külügyminiszter. Most ért véget áínerikai szenátorok szovjetunióbeli látogatása. Üjra kezdődött a SALT, a szovjet—amerikai tárgyalássorozat, a hadászati fegyverek korlátozásáról. Ugyanakkor az úgynevezett „héják", az enyhülési, politika uilenfelei és a fegyverkezés haszonélvezői, az Egyesült Államokban kampányt indítottak a Szovjétunióval már kialakult kapcsolatok továbbfejlesztése ellen. Ilyen körülmények között túlnőtt a parlamenti küldöttségek szokásos cseréjének jelentőségén az amerikai szenátorok szovjetunióbeli látogatása.. Tudnivajó, hogy az alkotmány az USA-ban a szenátoroknak adja a törvények meghozatalának jogából a nagyobb részt. A mai amerikai belpolitika fejlődését éppen az határozza meg, hogy a kongresszus. és azon belül a szenátus, mind több hatalmat akar magának biztosítani az elnökkel és a kormányzattal (amerikai szóhasználat szerint: az adminisztrációval) szemben. A szenátus döntésének nemegyszer negatív • tartalma van, mint ahogyan ezt a télen megszavazott kereskedelmi törvény is mutatta: akkor a honatyák többsége az Egyesült Államok és a Szovjetunió már megkötött kereskedelmi megállapodásait utasította el. \ ' Nos, ezekben a napokban több olyan amerikai szenátor tartózkodott a Szovjetunióban, aki maga is a szovjet— amerikai kereskedelem fejlesztése ellen szavazott annak idején. Ott volt Moszkvában a hírhedt Javits szenátor, az amerikai kongresszus úgynevezett cionista lobbyjának egyik tagja, aki most is a sokat emlegetett kivándorlási lehetőségeket firtatta. De a szenátusi küldöttségben azok voltak többségben, akik már jó ideje a két nagyhatalom kapcsolatainak normalizálását, a szovjet—amerikai viszonyban a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítését, a gazdasági életben pedig az együttműködést szorgalmazzák. Az amerikai szenátorokat Leonyid Brezsnyev is fogadta. Ez a tény egymaga jelzi, mekkora fontosságot tulajdonítottak szovjet részről a látogatásnak. A vendégek alaposan megismerhették a szovjet álláspontot a nemzetközi kérdések mindegyikében, az európai biztonságtól a Közel-Kelet problémakörén át, az energiaellátásig. A delegáció egyik vezetője, a republikánus Scott szenátor, hangsúlyozta, hogy az amerikai nép békében és barátságban kíván élni a szovjet néppel és annak a véleményének adott kifejezést, hogy „aki ma a szovjetellenesség platformján áll Amerikában, az aligha számíthat arra, hogy beválasztják az ország törvényhozói testületébe.. * Annál különösebb, hogy még az amerikai kormányon belül is hallani ettől eltérő hangokat: Schlesinger hadügyminiszter például mostanában egyre-másra nyilatkozik az atomfegyverek bevetésének ilyen-olyan „elvi" kérdéseiről, fenntartva a „jogot", hogy az esetleges háborúban az USA elsőként alkalmazza a tömegpusztító fegyvereket. Schlesinger nyilván annak a katonai-ipari komlexusnak a szócsöve lett, amely az enyhülési politika folytatódásától és elmélyülésétől, a hadi kiadások csökkenése miatt, a fegyvergyártásban jelentkező haszon elmaradása miatt valósággal retteg. * Az enyhülés ellenfelei nemcsak Amerikában mozgolódnak, hanem Európában is. Tanúsítja ezt az a huzavona is, amelynek Genf a színhelye, amely akörül folyik, hogy végre fejezzék be az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második szakaszát, hívják össze Helsinkibe a legmagasabb szinten a konferencia zárószakaszát. Látszólag az úgynevezett „kicsi országok" ellenkeztek (Svájc képviselői éppoly aktívak voltak, mint — Máltáéi), de nyilvánvaló, hogy egyes nyugati nagyhatalmak ösztönözték a „kicsinyeket" az ellenállásra, egyszer-másszor pedig némelyikük nyíltan is kiállt a porondra, vállalva a felelősséget a vita elhúzódásáért. (Ezt tette például az NSZK küldöttsége.) üt A mai nyugatnémet kormány „keleti politikája" különbözik attól, amelyet még Willy Brandt kancellarsága idején kezdeményezett. A volt kancellár, aki ma a szociáldemokrata párt elnöke, most szovjet meghívásnak tesz eleget. Nyomban Moszkvába érkezése után fogadta őt Leonyid Brezsnyev. Találkozásuk nemcsak Brandt politikai súlyának, tekintélyének újbóli megnövekedését mutatta (vagyt eredményezhette!), hanem arra ls szolgálhatott, hogy a nyugatnémet kormánypárt elnökének az SZKP Központi Bizottságának főtitkára sürgősen kifejthesse az európai biztonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban a maga, a pártja és országa álláspontját. * Európán kívül most a Közel-Kelet kezid újból az érdeklődés homlokterébe nyomulni. Hírek szerint a jövő héten, a Gromiko—Kissinger találkozó után, az amerikai külügyminiszter kapcsolatot keres majd az izraeli kormánnyal, és új amerikai elgondolásokat terjeszt eléje. Tel Avivban máris „amerikai nyomásról" beszélnek. És ami — sajnos — minden tárgyalási kísérletnek már szinte törvényszerű velejárója, egy véres esemény történt, amelyre Izraelben hivatkozni tudnak: ilyen körülmények között' nem lehet az arabokkal, palesztinokkal egy asztalhoz leülni. Jeruzsálemben minden eddiginél véresebb, borzalmasabb merénylet történt, amely sok-sok ártatlan áldozatot követelt. Az ilyen merényleteket eddig mindig izraeli válaszakciók követték a palesztin szervezetek ellen. * Libanonban, amely minden korábbi megtorlás színhelye és szenvedő alanya volt, mostanában úgyis dörögtek a fegyverek. A palesztin szervezet és a jobboldali keresztény falangista fegyveresek között már hetek óta kisebbfajta polgárháború dúl. (A falangisták mögött nem nehéz felfedezni az imperialista titkosszolgálatok embereit...) Talán csak most lendül el a holtpontról a libanoni válság: a héten új kormány alakult, és fegyverszünetet is nyélbe tudott ütni az egymással szembenállók között. * Ezen a héten volt egy esztendeje, hogy Perón meghalt, és az elnöki posztot özvegye, Isabella Perón vette át. Az elnökasszonynak és kormányának egy év alatt egyre több gonddal kellett megküzdenie. Isabelita tanácsadói mind kevesebbet érő tanácsokkal szolgáltak, s most már az argentin munkásosztály nagy részét szembefordították a kormánnyal. A perónizmus valaha épp azzal ért el sikereket, hogy szociális demagógiája a dolgozók nagy hányadára hatásos volt. Most a Buenos Aires-i kormány a bérek befagyasztásával, a szakszervezetek elleni intézkedésekkel a népi támogatásról lemondani látszik. Az eredmény: mind hevesebb sztrájkok. S közben a politikai gyilkosságok szűnni nem akaró sorozata csak növeli a bizonytalanság légkörét. Páify József ) 4 * 4 fc