Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-06 / 157. szám

2 * Vasárnap, 1975. július é. Az integráció jegyében Bővül a magyar-bolgár gazdasági együttműködés 0 Budapest (MTI) Magyar és bolgár gazda­sági vezetők a közelmúltban behatóan elemezték a két ország gazdasági ^együttmű­ködésének eredményeit, a még ki nem használt tarta­lékokat, amelyek alapján a következő öt évben tovább gyorsítható a gazdasági in­tegráció folyamata. A magyar—bolgár gazda­sági kapcsolatok eredményei mind jelentősebbek. A hosz­szú lejáratú államközi meg­állapodás alapján a most folyamatban levő ötéves tervidőszakban mintegy 470 millió rubeles áruforgalmat bonyolít le a két ország, 65 százalékkal többet, mint az előző öt évben. Az árucsere növekedésénél nem kevésbé fontos a külkereskedelmünk struktúrájában végbemenő változás, amely a két ország iparosodását és egész gaz­dasági életének korszerűsö­dését jelzi. Az 1971—75. kö­zötti szállításoknak felét már a gépipari termékek alkot­ják. A gépi berendezéseknek mintegy 80 százalékát sokol­dalú KGST-, illetve kétolda­lú szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szál­lítja Bulgária. Ilyen szerző­déses alapon vásárolunk bol­gár szállítógépeket, számí­tástechnikai berendezéseket, mezőgazdasági és élelmiszer­ipari gépeket, vasúti teher­kocsikat. A magyar export­cikkek közül főként a hír­adástechnikai berendezések, számítástechnikai gépek, Diesel-mozdonyok, alumíni­umipari termékek és gyógy­szerek szállítása alapszik hosszabb távú megállapodá­sokon. Országaink együttműködé­sében igen jelentősek az olyan vállalkozások, mint az INTRANSZMAS, amelynek létrehozásában éppen tíz év­vel ezelőtt állapodott meg a két ország. A másik közös vállalat — a zöldség, gyü­mölcs, szőlő termesztésének és betakarításának gépesíté­sét szolgáló AGROMAS — szintén bebizonyította élet­képességét. Ezt mi sem bizo­nyítja jobban, mint hogy megalakulása óta bekapcso­lódott a közös vállalat mun­kájába a Szovjetunió és az NDK is. A gazdasági együttműkö­dés korszerű formáját jelen­ti a bulgáriai Devna vegy­ipari építkezés is, amelyben beruházási javak szállításá­val hazánk is részt vesz, s ellentételként Bulgária az itt épült gyár termékével, kal­cinált szódával fizet. Jelentősen bővült a sza­kosítás és a kooperáció a két ország elektronlkai és elekt­rotechnikai iparában, az emelő-szállító gépek gyártá­sában, valamint a közúti járműiparban. Hosszabb tá­von az együttműködés újabb területekre is kiterjed. A magyar és bolgár tervhiva­talok, ágazati minisztériu­mok, főhatóságok a vállala­tok közreműködésével elvé­gezték a népgazdasági ter­vek koordinációjának lezárá­sához szükséges munkálato­kat. A tervegyeztetés ered­ményeként az 1976—80-as időszakban a két ország gaz­dasági együttműködése to­vább bővül. Az áruforgalom körülbelül 45 százalékkal lesz magasabb, mint az idén záródó tervidőszakban. A gépipari termékek részará­nya a kölcsönös szállítások­ban , eléri a 65 százalékot, ezen belül különösen olyan szakosított termékek árucse­réje növekszik, mint az eme­lő- és szállító-, a számítás­és szervezéstechnikai beren­dezéseké, a háztartási gépe­ké, és a közúti járműveké. Bővül Bulgária szakosodása a magyar igényeknek meg­felelő cigaretta gyártásában. fPSSÍ IPR llill RÁDIŐf ELEK Moszkva Nyikolaj Patolicsev, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere szombaton meg­beszéléseket folytatott Jean­Pierre Fourcade francia gazdasági és pénzügyminisz­terrel. Megvitatták a szovjet —francia kereskedelmi-gaz­dasági és ipari együttműkö­dés fejlesztéséről szóló egyez­mények teljesítésének mene­tét. Ezeket az egyezményeket — amelyek új lendületet ad­tak a szovjet—francia üzle­ti kapcsolatoknak — 1974. decemberében, Leonyid Brezsnyev franciaországi lá­togatása idején kötötték meg. Varsó Zgorzelecben, szombaton délelőtt mintegy 40 ezer résztvevővel nagygyűlést rendeztek abból az alkalom­ból, hogy 25 évvel ezelőtt, 1950. július 6-án írták alá Lengyelország és az NDK szerződését, amely a két or­szág közötti végleges és sért­hetetlen államhatárnak is­merte el és rögzítette az Odera—Neisse-folyók vona­lát. A két ország miniszter­tanácsának elnöke, Plotr Ja­roszewicz és Horst Sinder­mann, ünnepi beszédben méltatta az egyezmény tör­ténelmi jelentőségét. Leningrád Willy Brandt, az SPD el­nöke leningrádi látogatása során találkozott Grigorij Romanowal, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjá­val, a leningrádi terület el­ső titkárával. A Szmolnijban folytatott megbeszélésen Brandt kijelentette, hogy Leonyid Brezsnyevvel a bé­ke és biztonság megerősíté­sét közvetlenül érintő kérdé­sekről tárgyalt. A Német Szociáldemokrata Párt el­nöke azirányú reményének adott hangot, hogy az euró­pai biztonsági értekezlet Helsinkiben megrendezésre kerülő legmagasabb szintű, befejező szakasza egyben az európai államok új együtt­működési folyamatának kez­detét hozza. Síkraszállt az NSZK és a Szovjetunió két­oldalú együttműködésének folytatása és további elmé­lyítése mellett. Szovjet üdvözlet magyar vezetőknek 0 Moszkva (TASZSZ) Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvözlő táviratot intézett Lo­sonczi Pálhoz, abból az alka­lomból, hogy újraválasztot­ták az Elnöki Tanács elnö­kévé. Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szintén táviratban fe­jezte ki jókívánságait Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökévé történt megválasz­tása alkalmából. Függetlenségi ünnepségek 0 Praia (TASZSZ, MTI) Függetlenségi ünnepségek kezdődtek szombaton délben Praiában, a Zöld-foki-szige­tek fővárosában. Az Atlanti­óceánban fekvő szigetcsoport függetlenségét a Zöld-foki­szigetek újonnan megválasz­tott alkotmányozó nemzet­gyűlése kiáltotta ki ünnepi ülésén. A gyarmati uralom öt év­százada alatt a portugálok támaszpontként használták a szigeteket gyarmatosító poli­tikájukban. A szigetcsoport lakossága az elmúlt években a Bissau-Guinea és a Zöld­foki-szigetek afrikai függet­lenségi pártjának vezetésével aktív harcot folytatott a nemzeti függetlenségért Nyugalom Libanonban 0 Bejrút (AFP) Bejrútbkn és Libanon más körzeteiben normalizálódott az élet — jelentette be szom­bat reggeli adásában a bej­rúti rádió. A hivatalos köz­lemény szerint a fővároshoz vezető összes utakon és a városban is zavartalan a közlekedés. Befejezéséhez közeledik az EBK 0 Genf (MTI) A biztonsági értekezlet genfi szakaszának koordiná­ciós bizottsága szombaton délben 40 percig tanácsko­zott, majd felfüggesztette az ülést azzal, hogy az esti órákban folytatja a vitát az értekezlet zárószakasza idő­pontjának kitűzéséről. Málta képviselője ugyan javasolta, hogy a bizottság szombaton már ne üljön össze, és hét­főn újabb ülésen vitassa meg a kérdést, de a résztvevők a szovjet delegáció vezetőjé­nek javaslatára a szombat esti ülésben állapodtak meg. A konferenciaépületben vál­tozatlanul élénk a diplomá­ciai tevékenység. Egyre nyil­vánvalóbb: komoly erőfeszí­tések történnek — elsősor­ban háttérben folyó bizal­mas tanácskozásokon — an­nak érdekében, hogy a még függő kérdések rendezésével megnyíljon az út a delegá­cióvezetők plenáris tanácsko­zásán a záró szakasz idő­pontjával kapcsolatos kon­szenzus eléréséhez. A most véget ért héten az értekezlet minden munka­szerve komoly munkát vég­zett. Ennek eredménye több kompromisszum, valamint a szövegezési vitában kialakult közös álláspont. Szombaton estére az értekezlet második szakaszának 14 munkaszerve közül 8 befejezte munkáját. A kettes és a hármas „kosár­hoz" tartozó négy-négy albi­zottság munkájának befeje­zése annak bizonyítéka, hogy Genfben végéhez érkezett az értekezlet második szakasza Matusek Tivadar nagykö­vet, a magyar delegáció ve­zetője szombaton a moszk­vai Pravda és a Za Rubezsom című szovjet külpolitikai he­tilap különtudósítójának adott interjút. Ebben hang­súlyozta, hogy egyre növe­kedik azoknak a delegációk­nak a száma, amelyek őszin­tén készek megoldani a még függőben levő kérdéseket. Érezhető, hogy az európai bé­ke és biztonság útját gátló erők a konferencián mind­inkább elszigetelődnek. A függő kérdések megoldá­sához politikai döntésekre van szükség — sürgette nyi­latkozatában Matusek Tiva­dar, majd rámutatott arra, hogy az értekezlet záró sza­kaszának július 28-i megnyi­tása még mindig reálisan remélhető. Ennek biztosítá­sára azonban valamennyi de­legáció további hatékony te­vékenységére van szükség. Hathétaz űrben Előkészületek Bajkonurban az ürrandevúra 0 Moszkva (TASZSZ) Munkájának hatodik hetét fejezte be Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztjanov, a szov­jet űrhajóspáros, a Szaljut—4 orbitális tudományos állomás legénysége. Legutóbbi mun­kanapjuk pénteken, moszkvai idő szerint 21.30 órakor kez­dődött és szombaton 12 óra­kor fejeződött be. Röntgen teleszkóp-spektro­méter segítségével kutatták a Skorpió-csillagkép röntgensu­gárzásának jellemzőit. Egy­idejűleg a Szovjetunió Tudo­mányos Akadémiájának Észak-Kaukázusban levő kü­lönleges asztronómiai obszer­vatóriumának állomásáról földi megfigyeléseket végez­tek a Skorpió röntgensugár­zásával kapcsolatban. A Föld körüli állomáson a kutatás folytatódik. A moszkvai televízió péti­teken este első ízben adott helyszíni közvetítést a ka­zahsztáni bajkonuri szovjet űrrepülőtérről, ahol az utolsó előkészületek folynak a Szo­juz—ApollO-program július 15-re kitűzött indítása előtt. Alekszej Leonov és Valerij Kubaszov, a Szojuz legénysé­gének két tagja csütörtök es­te óta ugyancsak Bajkonur­ban tartózkodik, s a pénteki nap folyamán három órát töl­tött az űrhajó belsejében, fő­ként a fedélzeti műszerek és berendezések ellenőrzése cél­jából. KiiEpoIifikcii reflektor Ezekben a napokban még nagyobb érdeklődéssel tekint a világközvélemény a szovjet—amerikai viszony alakulásá­ra, mint az elmúlt hónapok során. Ezen a héten jelentették be, hogy július 10—11-én Genfben találkozik Gromiko szov­jet és Kissinger amerikai külügyminiszter. Most ért véget áínerikai szenátorok szovjetunióbeli látogatása. Üjra kez­dődött a SALT, a szovjet—amerikai tárgyalássorozat, a ha­dászati fegyverek korlátozásáról. Ugyanakkor az úgyneve­zett „héják", az enyhülési, politika uilenfelei és a fegyver­kezés haszonélvezői, az Egyesült Államokban kampányt in­dítottak a Szovjétunióval már kialakult kapcsolatok to­vábbfejlesztése ellen. Ilyen körülmények között túlnőtt a parlamenti küldött­ségek szokásos cseréjének jelentőségén az amerikai szenáto­rok szovjetunióbeli látogatása.. Tudnivajó, hogy az alkot­mány az USA-ban a szenátoroknak adja a törvények meg­hozatalának jogából a nagyobb részt. A mai amerikai bel­politika fejlődését éppen az határozza meg, hogy a kong­resszus. és azon belül a szenátus, mind több hatalmat akar magának biztosítani az elnökkel és a kormányzattal (ame­rikai szóhasználat szerint: az adminisztrációval) szemben. A szenátus döntésének nemegyszer negatív • tartalma van, mint ahogyan ezt a télen megszavazott kereskedelmi tör­vény is mutatta: akkor a honatyák többsége az Egyesült Államok és a Szovjetunió már megkötött kereskedelmi megállapodásait utasította el. \ ' Nos, ezekben a napokban több olyan amerikai szenátor tartózkodott a Szovjetunióban, aki maga is a szovjet— amerikai kereskedelem fejlesztése ellen szavazott annak idején. Ott volt Moszkvában a hírhedt Javits szenátor, az amerikai kongresszus úgynevezett cionista lobbyjának egyik tagja, aki most is a sokat emlegetett kivándorlási le­hetőségeket firtatta. De a szenátusi küldöttségben azok vol­tak többségben, akik már jó ideje a két nagyhatalom kap­csolatainak normalizálását, a szovjet—amerikai viszonyban a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítését, a gaz­dasági életben pedig az együttműködést szorgalmazzák. Az amerikai szenátorokat Leonyid Brezsnyev is fogad­ta. Ez a tény egymaga jelzi, mekkora fontosságot tulajdo­nítottak szovjet részről a látogatásnak. A vendégek alapo­san megismerhették a szovjet álláspontot a nemzetközi kér­dések mindegyikében, az európai biztonságtól a Közel-Ke­let problémakörén át, az energiaellátásig. A delegáció egyik vezetője, a republikánus Scott sze­nátor, hangsúlyozta, hogy az amerikai nép békében és ba­rátságban kíván élni a szovjet néppel és annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy „aki ma a szovjetellenesség platformján áll Amerikában, az aligha számíthat arra, hogy beválasztják az ország törvényhozói testületébe.. * Annál különösebb, hogy még az amerikai kormányon belül is hallani ettől eltérő hangokat: Schlesinger hadügy­miniszter például mostanában egyre-másra nyilatkozik az atomfegyverek bevetésének ilyen-olyan „elvi" kérdéseiről, fenntartva a „jogot", hogy az esetleges háborúban az USA elsőként alkalmazza a tömegpusztító fegyvereket. Schlesin­ger nyilván annak a katonai-ipari komlexusnak a szócsöve lett, amely az enyhülési politika folytatódásától és elmé­lyülésétől, a hadi kiadások csökkenése miatt, a fegyver­gyártásban jelentkező haszon elmaradása miatt valósággal retteg. * Az enyhülés ellenfelei nemcsak Amerikában mozgolód­nak, hanem Európában is. Tanúsítja ezt az a huzavona is, amelynek Genf a színhelye, amely akörül folyik, hogy vég­re fejezzék be az európai biztonsági és együttműködési ér­tekezlet második szakaszát, hívják össze Helsinkibe a leg­magasabb szinten a konferencia zárószakaszát. Látszólag az úgynevezett „kicsi országok" ellenkeztek (Svájc képvise­lői éppoly aktívak voltak, mint — Máltáéi), de nyilvánva­ló, hogy egyes nyugati nagyhatalmak ösztönözték a „ki­csinyeket" az ellenállásra, egyszer-másszor pedig némelyi­kük nyíltan is kiállt a porondra, vállalva a felelősséget a vita elhúzódásáért. (Ezt tette például az NSZK küldöttsége.) üt A mai nyugatnémet kormány „keleti politikája" kü­lönbözik attól, amelyet még Willy Brandt kancellarsága idején kezdeményezett. A volt kancellár, aki ma a szociál­demokrata párt elnöke, most szovjet meghívásnak tesz ele­get. Nyomban Moszkvába érkezése után fogadta őt Leonyid Brezsnyev. Találkozásuk nemcsak Brandt politikai súlyá­nak, tekintélyének újbóli megnövekedését mutatta (vagyt eredményezhette!), hanem arra ls szolgálhatott, hogy a nyu­gatnémet kormánypárt elnökének az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára sürgősen kifejthesse az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlettel kapcsolatban a maga, a pártja és országa álláspontját. * Európán kívül most a Közel-Kelet kezid újból az ér­deklődés homlokterébe nyomulni. Hírek szerint a jövő hé­ten, a Gromiko—Kissinger találkozó után, az amerikai kül­ügyminiszter kapcsolatot keres majd az izraeli kormánnyal, és új amerikai elgondolásokat terjeszt eléje. Tel Avivban máris „amerikai nyomásról" beszélnek. És ami — sajnos — minden tárgyalási kísérletnek már szinte törvényszerű velejárója, egy véres esemény történt, amelyre Izraelben hivatkozni tudnak: ilyen körülmények között' nem lehet az arabokkal, palesztinokkal egy asztalhoz leülni. Jeruzsá­lemben minden eddiginél véresebb, borzalmasabb merény­let történt, amely sok-sok ártatlan áldozatot követelt. Az ilyen merényleteket eddig mindig izraeli válaszakciók kö­vették a palesztin szervezetek ellen. * Libanonban, amely minden korábbi megtorlás színhe­lye és szenvedő alanya volt, mostanában úgyis dörögtek a fegyverek. A palesztin szervezet és a jobboldali keresztény falangista fegyveresek között már hetek óta kisebbfajta polgárháború dúl. (A falangisták mögött nem nehéz felfe­dezni az imperialista titkosszolgálatok embereit...) Talán csak most lendül el a holtpontról a libanoni válság: a hé­ten új kormány alakult, és fegyverszünetet is nyélbe tu­dott ütni az egymással szembenállók között. * Ezen a héten volt egy esztendeje, hogy Perón meghalt, és az elnöki posztot özvegye, Isabella Perón vette át. Az elnökasszonynak és kormányának egy év alatt egyre több gonddal kellett megküzdenie. Isabelita tanácsadói mind ke­vesebbet érő tanácsokkal szolgáltak, s most már az argen­tin munkásosztály nagy részét szembefordították a kor­mánnyal. A perónizmus valaha épp azzal ért el sikereket, hogy szociális demagógiája a dolgozók nagy hányadára ha­tásos volt. Most a Buenos Aires-i kormány a bérek befa­gyasztásával, a szakszervezetek elleni intézkedésekkel a népi támogatásról lemondani látszik. Az eredmény: mind hevesebb sztrájkok. S közben a politikai gyilkosságok szűnni nem akaró sorozata csak növeli a bizonytalanság légkörét. Páify József ) 4 * 4 fc

Next

/
Thumbnails
Contents