Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

10 Vasárnap, 1975. július 20. MAGAZIN A társadalombiztosítási törvényről KEREKASZTAL A Magyar Népköztársaság országgyűlése új törvényt alkotott az idén a társadalombiztosításról. A rendelkezések július elsején léptek életbe. A törvény minden sora közérdekű, száz- és százezreket érint. Ezért választottuk júliusi kerekasztal-beszélgetésünk témájául. A beszelgetésre dr. Ágoston Józsefet, a Szakszervezetek Megyei Tanácsónak vezető titkárát, dr. Csaja Klára főorvost, a Csongrád megyei Rendelőintézet vezetőjét és dr. Nagy Mátét, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Csongrád megyei igazgatóságának vezetőjét hívtuk meg. 1. A párt XI. kongresszusa úgy határozott: „Tovább kell egységesíteni nyugdíjrendszerünket, csökkenteni a korábbról megmaradt különbségeket.. „ fokozatosan meg kell szüntetni a társadalombiztosításban még fennálló különbségeket." Hogyan tükröződik ez a politikai elhatározás az új társadalombiztosítási törvényben? DR. ÁGOSTON JÓZSEF: A társadalombiztosítás és az egsizségügy rendkívül gyorsan reagált a XI. kongresszus határozataira hiszen a két fontos törvény máris érvényben van. S ezek a törvények magukban hordozzák a továbbfejlesztés lehetőségeit, irányait és módszereit is. DR. NAGY MÁTÉ: Ma már tulaidonképpen népbiztosítósról beszélhetünk, hiszen az állampolgároknak több mint 90 százalékóra kiterjed ez a kötelező gondoskodás. Csongrád megyében több mint 450 ezer a biztosítottak száma a hozzátartozókkal együtt. A társadalombiztosítási kiadások 1974>ben 50 milliárd forintot tettek ki országosan, megyénkben pedig 2 milliárdot. Évente egy sajátjogú biztosítottra ebből 8 ezer forint esik. A társadalombiztosítási gondoskodás kiterjesztésével elértük, hogj' a munkaviszonyban álló dolgozók és hozzátartozóik azonos leltételek szerint szerezhetnek jogot társadalombiztosítási ellátásra — betegségi, anyasági és nyugellátásra, családi pótlékra és baleseti ellátásra. A termelőszövetkezeti és szakszövetkezeti tagok és családtagjaik táppénz és terhességi, gyermekágyi segély kivételével ugyanúgy jogosultak ellátásra, mint a munkaviszonyban állók. DR. ÁGOSTON JÓZSEF: A dolgozó ember anyagi és erkölcsi biztonságérzete csak a munkáshatalomban emelkedhet ilyen magas rangra. S ebben saját erőfeszítéseinket becsülhetjük. Ebben a törvényben is érzékelhetjük, hogy munkánk menynyiségével és minőségével arányosan növekszik a bér és a társadalmi juttatás mértéke. Hazánkban jelenleg minden 100 forint bérre 34 forint jut még az anyagi javak szolgáltatásának egyéb formái révén. A gondoskodás elve és mértéke világosan bizonyítja: szocialista társadalomban minden az emberért történik, s egyedül a usmkashatíilom kepcs a társadalom minden dolgozó osztályáról és rétegéről egységesen gondoskodni. A társadalmi és szociális egyenlőség teljes kibontakozásának egyik nagyerejű illusztrációja az új törvény. DR. CSAJA KLÁRA: A társadalombiztosítási törvény mellett életbe lépett az egészségügyi törvény is, s annak egy fontos paragrafusa kimondja: az egészségügyi ellátás állampo'gári joggá emelkedett. így az egészségügyi ellátásban nálunk nincs többé különbség biztosított és nenj biztosított között! Ingyenes orvosi, szülészeti ellátás, kórházi kezelés, gyógyfürdő ellátás stb illet meg minden állampolgárt, a szokásos minimális tértté* fejében. Gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátásban sincs -különbség július 1. óta. Az egészségügy ilyenformán semmi megkülönböztetést nem tesz biztosított és hozzátartozó között. DR. ÁGOSTON JÓZSEF: A munkásfiatalom jellege és humanitása él és munkál minden törvényünkben. A bért és a társadalombiztosítást a végzett munka alapján kapja nálunk a dolgozó ember, az egészségügyi ellátást pedig állampolgári jogon. Az új törvény fedezete a munkáshatalom politikai és gazdasági ereje. Nálunk az emberről való gondoskodás mértékét ezek a lehetőségek határozzák meg. Tekintsünk vissza erre a folyamatra: 1951-ben jelent meg az első egységes nyugdíjrendelet; 1954-ben és 1958-ban ezt továbbfejlesztettük és magasabb színvonalú ellátást biztosítottunk; fokozatosan növekedett a termelőszövetkezeti tagokról való gondoskodás — s ennek is törvények a kilométerkövei. 1980-ra már fokozatosan kiegyenlítődik a bérből" és fizetéstől élők és a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjellátása és társadalombiztosítása. 2. A születéstől az élet utolsó pillanatáig mindenre kiterjed a törvény figyelme, s minden állampolgárra érvényes. Az emberről való gondoskodás, a biztonságérzet milyen új elemei a legfontosabbak a már hatályos törvényben? DR. ÁGOSTON JÓZSEF: Valóban arról van szó: a törvény az egész életen végigkíséri az embert. A gyerekek mindenekelőtt a szülőkön keresztül élvezik kedvezményeit, a nevelésükhöz szükséges támogatások Jx>i£o4íában. A dolgozó felnőtt majd négy évtizeden keresztül részesül figyelemben, gondoskodásban, majd a munka utáni pihenés örömeinek meghosszabbítása a cél. Mindezt a szakszervezetek védelme és külön gondoskodása is kiegészíti. Az érdekek érvényesüléséhez azonban elengedhetetlen a dolgos évek kötelességtudata az állampolgár részéről, hiszen ez a fedezet. DR. CSAJA KLÁRA: Az egészségügyi ellátás tartalmi. minőségi javítása a legfontosabb feladat. Erről beszél az egészségügyi rpiniszter egyik uta sítása is, amely szerint szoros egységbe kell kapcsolni a közös rendeltetésű intézményhálózatot, s ezen keresztül integrált módon dolgozhat, és a beteg ebben a szakmai egységben kapja meg az egészségügyi ellátást. DR. NAGY MÁTÉ: Az új társadalombiztosítási törvény több mint 8o reformintézkedést tartalmaz az előzőhöz képest, s ezeknek anyagi következménye az alacsony összegű nyugdíjak kiegészítésével együtt évi 2 milliárd 130 millió forint. Ebbői 1 milliárd 800 millió jut nyugdíjemelésre, 200 millió a reformintézkedésekre, 130 millió a mezőgazdasági szövetkezeti tagok családi pótlékának kiegyenlítésére. Ezzel együtt már több mint évi 53 milliárd forint a szocialista állam kiadása a társadalombiztosításra, az egyéb fejlesztések nélkül. Magyarország társadalombiztosítási gondoskodásának színvonala igen tiszteletre méltó és nemzetközi összehasonlításokat is kibír. Egyes ellátási formákban pedig — mint például a nyugellátás, a betegségi és anyasági ellátás — világviszonylatban is előkelő helyet foglalunk eL DR. ÁGOSTON JÓZSEF: Ez a törvény is igazolja, hogy a szocializmus a leghumánusabb társadalom. És nem csupán a törvény szövegére gondolok — ezúttal mindenekelőtt a törvény megvalósulásának biztosítékaira! A paragrafusok napi érvényesülése mind szebb életet biztosít a dolgozó embernek, s elkíséri egész életében. A szakszervezetek, a társadalombiztosítás és azegészségügyi dolgozói napi munkájukban érvényesítik ezeket a törvényeket. DR. NAGY MÁTÉ: A társadalombiztosítás jelenlegi színvonala megfelel országunk anyagi erejének. Maradtak még megoldásra váró problémák — nevezetesen a családi pótlék, a betegségi, anyasági ellátás továbbfejlesztése időszerű lesz, vagy a táppénzrendszer egyszerűsítése —, de csak a népgazdaság teherbíró képességével arányosan gondolhatunk újabb intézkedésekre. így érthető, hogy az új társadalombiztosítási törvényt sem tekintjük a gondoskodás betetőzésének — csupán a mai körülményeinkhez alkalmazkodó maximumnak. DR. CSAJA KLÁRA: Korábban korlátozások voltak érvényben — például bizonyos kategóriáknak, közgyógyszerellátottaknak stb. gyógyászati segédeszközöket, gyógyszereket csak meghatározott körben lehetett kiutalni, felírni — ezek a korlátozások most megszűntek. {3-1 Különös figyelemmel van az új törvény a családra és az öregekre. Miben foglalhatjuk össze a számukra biztosított újabb kedvezményeket? DR. NAGY MÁTÉ: A családról történő gondoskodásnál a törvény a családi pótlékellátásban új szemléletet vezetett be. A jövőben családi pótlék csak annak folyósítható, akinek a háztartásában él a gyermek, tekintet nélkül arra, hogy a szülő vagy más személy fizet-e utána tartásdíjat, vagy sem. Ez azt a célt szolgálja, hogy a társadalom részéről biztosított családi pótlék ténylegesen a gyermek nevelését segítse. Megemlítem a továbbtanuló árvák újabb kedvezményét. A törvény hatálybalépésétől árvaellátás az oktatási intézmények nappali tagozatán tanuló gyermekek után a tanulmányok idejére, legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár. Korábban ez a 19. életév betöltésében veit meghatározva. Az idős korban magukra maradt emberek gondjain segít a törvény, amikor lehetővé teszi, hogy az öregségi korhatár betöltése után házasságot kötött özvegy továbbra is jogosult özvegyi nyugdíjra. "Emelkedett a nyugdíj-összeghatár (1321 forintról 1500 forintra), amelyen belül a házastársi pótlék megállapítható. Egyidejűleg emelkedett a házastársi pótlék összege is (265 forintról 300 forintra). Ugyancsak emelkedett az az összeghatár, ameddig a sajátjogú és az özvegyi nyugdíj együtt (folyósítható (1009 forintról 1200 forintra). Az egységes nyugdíjrendszer biztosítja: azonos jogok alapján jár a nyugdíj minden dolgozónak, aki társadalmilag szervezett keretek között hasznos munkát végez. Következetesen érvényesül az az elv, hogy a nyugdíj összege a munkában töltött idő tartamától és a végzett munka minőségétől függ. Az új nyugdíjrendszeren belül egységes mértékszabály érvényesül. E szerint minden jogosult — munkaviszonyban álló kisiparos, magánkereskedő vagy termelőszövetkezeti tag — 10 évi szolgálati idő alapján öregségi nyugdíjként a havi átlagkereset 33 százalékát kapja. A mérték ezt követően 25 évig évenként 2—2 százalékkal, a 26— 32 évek között 1—1 százalékkal, és a 33 évi szolgálati idő után további fél-fél százalékkal emelkedik a 42 évi szolgálati ideig bezárólag, és itt eléri a nyugdíj legmagasabb mértékét, a 75 százalékot. Az új nyugdíjskála a munkásoknak és az alkalmazottaknak jelent nagyobb előnyt. Ugyanis a régi nyugdíjrendszer szerint 10 évi szolgálati -idő után az átlagkeresetnek csak 22 százaléka járt nyugdíjként (az új szerint 33 százalék), míg az elérhető 75 százalékos nyugdíjhoz 42 év helyett 50 év lett volna szükséges. A biztonságérzet további fokozását jelenti, hogy a társadalombiztosításban a szocialista elosztás elve — a munkabérhez, jövedelemhez igazodó szolgáltatások — valamint a szociális biztonság elve együttesen érvényesül. A szociális biztonság elvének érvényesülésével kapcsolatban külön meg kell említeni, hogy különösen az ellátások legkisebb mértékének, így például a nyugellátás legkisebb összegének meghatározásakor, illetve akkor jut előtérbe, ha az ellátás több személy megélhetését hivatott biztosítani. Ugyancsak fokozott gondoskodás elve valósul meg az egészségre ártalmas munkát végző dolgozók esetében, a korkedvezményes munkaköri jegyzékben foglaltak további bővítésével. A szociális biztonság egyik legfontosabb eleme az, hogy amenynyiben a társadalombiztosítás kiadásait a járulékbevételek nem fedezik, 'a bevételt meghaladó összeget az állam a költségvetésből fedezi. Napjainkban a járulékbevétel a kiadásoknak 65—70 százalékát képezi. Az emberről való gondoskodás igen fontos új eleme még az üzemi baleset következtében meghalt dolgozó özvegyének fokozott támogatása, és a munkában megrokkantak számos kedvezménye. 4. A törvény szelleme gyors, minimális adminisztrációval járó ügyintézést követel. Milyen eljárási egyszerűsítések követik? Felkészült-e erre a Társadalombiztosítási Igazgatóság és az egészségügyi intézményhálózat? Sok panasz volt korábban az orvosi adminisztrációs kötelezettségek sokaságára — ebben milyen változást hozott? DR. CSAJA KLÁRA: Egészségügyi ellátásra lakhelye és munkahelye szerint egyaránt illetékes a dolgozó. Ha a iakheiy szerinti egészségügyi intézményrendszer nem képes a gyógyulás feltételeit kiutasítani, magasabb intézményhez utalja. Ez az jelenti, hosy minden állampolgár jogosult a legmagasabb színvonalú egészségügyi ellátásra is, ha gyógyulása azt kívánja. A törvénnyel természetesen nem sokasodtak meg az egészségügyi hálózat lehetőségei — de az állampolgár számára igen fontos, hogy gyógyulásának nincsenek anyagi akadályai. Eddig igenigen meg kellett fontolnia annak, aki kimaradt a biztosításból: bírja-e anyagilag a kórházi ápolás költségeit?- Jelenleg csupán a beteg állapotától függ az ellátás színvonala, az határozza raeg. DR. ÁGOSTON JÖZSEF: Az ügyintézés valóban prorsabbá válhat, ugyanis a biztdlítottaknak több mint 80 százaléka közvetlenül a munkahelyén intézheti társadalombiztosítási ügyeit, kivéve a nyugdíjazást, melynek előkészítése viszont ugyancsak helyben intézhető, és a továbbiakban 30 nap alatt befejeződik. . A Isifizetőhelyeken több mint négyezer ember dolgozik megyénkben. A szakszervezetek és a Társadalombiztosítási Igazgatóság elsősorban az ő kiképzésükre figyel, hiszen a törvények teljes és pontos ismerete kamatozik az ügyintézésben. A köztudatban, sajnos, még nem eléggé ismert ez a fontos törvény: esetenként az sem, hogy mit hol kell intézni, ki mire jogosult. Eredményesebb jogpropagandára lenne szükség és nagyobb emberi érdeklődésre. DR. CSAJA KLÁRA: Az orvosi adminisztrációt, sajnos, lényegesen nem csökkenti a rendelet, egyelőre a régi formák keretében ' kell dolgozni. A vizs. gálatokhoz korábban is elegendő volt a személyazonosság igazolása. Bizonyos könnyebbség azonban adódik egyes szolgáltatások igénybevételénél: nem kell külön igazolni a jogosultságot. Ma már csak a pluszjogosultságok igazolása kötelező — ipari tanulók, közgyógyszer-ellátottak esetében. DR. NAGY MÁTÉ: Az ügyviteli apparátusra és a szakszervezeti aktivistákra nagy feladatok hárulnak a törvény megismerésében, megismertetésében és alkalmazásában. Bővült a jogköre a társadalombiztosítási bizottságnak is. A tájékoztatás és az oktatás tervszerűen halad; tájékoztató szolgálat dolgozik a megyei igazgatóságon — de az eddig siker-* rel folytatott jogsegélyszolgálat is sokat tud segíteni; A munka most megsokszorozódott. A törvényt sokan kivárták, így például a folyamatban levő nyugdíjügyek most megháromszorozódtak, hiszen bizonyos kedvezmények előre láthatók voltak. DR. CSAJA KLÁRA: Az egészségügyi szolgálatnak lenyegesen nagyobb megterhelést nem jelent az egészségügyi gondoskodás teljes kiterjesztése, hiszen korábban is igen minimális volt a kirekedtek köre. A kedvezmények bővítése azonban növeli az adminisztrációs feladatokat a társadalombiztosítás intézményeiben, hiszen például az utazási költségek térítése is teljes körű, és akinek nincs munkaviszonya, az nem üzemi kifizetőhelyen, hanem a társadalombiztosítási igazgatóságon kapja meg a térítést. Korántsem tekinthettük át az új törvény minden fontos részletét — inkább szellemének érzékeltetésére törekedtünk. A törvénnyel való ismerkedést lapunkban is folytatjuk majd. Olvasóink számára felvilágosítást, kérdéseikre konkrét választ ad a szerkesztőség jogi tanácsadója is, levélben, vagy a lap hasábjain. A beszélgetést vezette és feldolgozta: SZ. SIMON UILVAN