Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-01 / 152. szám

Kedd, 1975. júUus t. 3 Konténerforgalom A MAHART Kikötő Üzemigazgatósága konténerállomásán, a Csepeli Szabadkikötőben az év első felében 10 százalékkal nőtt a forgalom. Vasúton, közúton és hajón érkeznek a zárt szállítmányok a világ minden tájáról. Az első 6 hónapban mintegy 6000 konténerrakodást végeztek az állomás speciális darui. Képünkön; Munkában a konténerrakodó daru. A népesség-nyilvántartás új rendszeréről ÜR5st tartott tegnap, hétfőn a Csongrád megyei tanács vb állandó igazgatási és jogi bizottsága, melyen dr. Máthé Ferenc elnökölt. A sándorfalvi igazgatási szerv munkájáról készített beszámolót dr. Ördögh Piroska értékelte, majd dr. Csernus Ferenc, a megyei tanács vb igazgatási osztályának vezetője beszámolt az egységes népesség-nyilvántartás létrehozásában végzett munkáról. Az államigazgatásban egyre gyakrabban van szükség a lakosság adataival kapcsolatos információkra, ezért vált indokolttá a személyi nyilvántartások rendszerének egységesítése, korszerűsítése. Ezt a munkát — hangsúlyozza a jelentés — a helyi tanácsok általában eredményesen készítették elő, s a végrehajtás is megfelelő volt. fi népesség-nyilvántartással kapcsolatos feladatok első lépcsője a népesség-összeirás. Ennek .előkészületeként megszüntették a városokban levő azonos utcaneveket, a névtelen utcákat „megkeresztelték", az épületek folyamatos számozását kialakították, a megrongálódott táblákat újjal cserélték ki. Ezután elkészültek az utca-, házszámés lakásjegyzékek, kialakultak az összeíró körzetek, majd elkészítették az összeíró körzetek jegyzékét és kijelölték az összeíró biztosokat. felülvizsgálókat. Az összeíró biztosokat, felülvizsgálókat és tartalékokat a tanácsi dolgozók és pedagógusok közül jelölték ki, akik — 1800-an — öt napon át részesültek oktatásban. A városok és községek összeíró körzeteiben a jegyzék szerint 452 ezer 555 ember, az összeírás szerint pedig a megyében 439 ezer 715 él, azaz az adatfelvétel idejen ennyinek volt bejelentett állandó, illetve ideiglenes lakhelye, vagy 72 órán túl tartózkodott itt. Más megyéből 2267 összeírólap érkezett, innen pedig 10 ezer 350 ember után küldtek összeirólapot. Több mint 21 ezer szürke lapot, azaz keresölapot kellett kiállítani azok részére, akik -január 2, és 22. ko-. zött, az összeírás idején távolt voltak, vagy hiányoztak okirataik. A következő lépcsőfok a népesség-nyilvántartás. Kik kerültek személyi nyilvántartásba a megyében? A valamely lakóhelyre bejelentett magyar állampolgárok, a lakhatási engedéllyel rendelkező külföldi állampolgárok és hontalanok, valamint 14 éven aluli gyermekeik. Hogy milyen adatainkat „tárolják", azt jogszabály írja elő. A változásokat folyamatosan vezetik, majd gépi feldolgozásra továbbítják. Ugyancsak jogszabály írja elő, mely intézmény részére szolgáltathatnak ki adatokat, illetve milyen célból adhatnak ki hatósági bizonyítványokat. A nyilvántartás egésze fokozatosan épül ki. Először a lakosság személyazonosító alapadatait és lakcímét tartják számon, T980--ig pedig beépítik a nyilvántartási rendszerbe a munkahellyel, végzettséggel, képzettséggel kapcsolatos információkat. Az összeírólap nyomdai sorszáma egyelőre mindenkinek az ideiglenes nyilvántartási száma. Előreláthatóan 1978. december 31-ig ki-ki megkapja a 11 számjegyű személyi számát, amelyet majd bejegyeznek az anya-' könyvbe, a személyi igazol-' ványba, a személyi nyilvántartásba. Ez-egyszerűsíti majd a hatósági ügyintézést is. Az állami népesség-nyilvántartás gépi rendszere lehetővé teszi, hogy a választójogosultak, az oltásra, tüdőszűrésre kötelezettek, sorkötelezettek névjegyzékét területi beosztásban, rövid idő alatt elkészítsék. Az idén máris így állt össze a választók névjegyzéke. A tej és a vaj zsírtartalmáról A tejtermelés növekedése 1973. szeptember 1-től lehetővé tette a fogyasztói tej, a vaj, a tejföl és a félzsíros tehéntúró zsírtartalmának növelését. Ezeknek a termékeknek fogyasztói árát akkor nem emelték, tehát az értékesebb termékek változatlan áron jutottak el a lakossághoz. A termelés és a növekvő tej- és tejtermékfogyasztás közötti összhang érdekében a tejipar 1975. július 1-től a tej és a vaj zsírtartalmát eredeti szintre állítja vissza. Eszerint a tej zsírtartalma újra 2,8 százalékos, a vaj zsírtartalma pedig 80 százalékos lesz. A fogyasztói ár változatlan marad. A többi tejtermékek (tejföl, túró stb.) valamint a 3,6 százalékos zsírtartalmú tej, továbbá az utalványos tej zsírtartalma nem változik, ugyanúgy természetesen az ára sem módosul. A takarékosság indokqfea, hogy a már meglevő tej és vaj csomagolóanyagokat felhasználják, így ezeken átmenetileg a korábbi, magasabb zsírtartalmat mutató értékek szerepelnek. Az új törvény életbe lép A

z utóbbi két és fél hónapban sok és sok százezer ember kalkulált, számolt, osztott és szorzott, összeadott vagy kivont. Az egyszerű matematikai műveletek bűvkörében sorra vettek minden paragrafust, melyeket idén áprilisban az országgyűlés megalkotott. Érthető, hogy amikor tavasszal a képviselőház az új társadalombiztosítási törvényt megszavazta, nemcsak egyszerű jogalkotásról volt szó. Így az új törvény életbe lépése sem elsősorban egyszerű jogi aktus. Többet fejez ki, mégpedig életünkről, fejlődésünkről. Az eltelt három évtized alatt társadalmunk sokat tett annak érdekében, hogy a dolgozók igényeit egyre magasabb színvonalon elégítse ki. íme, most egy újabb adalék ehhez, a ma már mindenkire érvényes társadalombiztosítási törvény. Olyan törvény, amelynek gondolatai a szocialista társadalom jellemvonásait kitűnően reprezentálják. Hogy mit jelent a társadalombiztosítás? Talán legjobban az idősebb generáció tudná magyarázni, mert ők még emlékeznek egy régi társadalom korlátozott lehetőségeire. Ma már a kérdés egyszerű, hiszen az építő munka szociális hátterét teremti meg arra az esetre, amikor az emberek kiesnek a termelésből. Egy olyan korszerű társadalombiztosítási rendszer pedig, mint a mai, nemcsak a szocialista humánum, hanem a hatékony termelés, a népgazdaság szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Ha tanulmányozzuk a paragrafusokat, gyorsan kitűnik: nem egy vagy öt év, hanem három évtized érlelte azokat. Egy kicsit el is gondolkoztat: megvan-e hozzá az anyagi alap és a társadalmi tisztesség? A válasz egyértelmű: nem hiányzik. Megteremtettük két kézzel és modern technológiával, hittel és büszkeséggel Hosszabb bizonyítást e gondolat nem igényel. Fölösleges lenne a jogszabályokat, mint betűkockákat, egymás mellé rakosgatni. A törvény alkotórészei azonos karakterűek. Például... Szocialista társadalmunkban mind teljesebben megvalósuló gyakorlat, hogy az ember értékmérője a munka. A társadalombiztosítási törvénynek is alapvető célja, hogy a becsületesen végzett munkával arányosak legyenek a juttatások. Nem véletlen, a társadalombiztosítási ellátás mértéke igazodik ahhoz, hogy ki milyen szakképzettséggel rendelkezik, és milyen körülmények között dolgozik. Természetesen még több tucat szempontból értékelhető a törvény. Nem közömbös például az sem, hogy a nyugdíjrendszer egységessé vált. A korábbi három különböző nyugdíjskála helyett sikerült olyan mértékszabályt kialakítani, amely senkinél sem jár a szerzett jogok megsértésével. Kedvezőbb helyzetbe kerültek az alacsony szolgálati idővel rendelkező munkások, alkalmazottak, valamint a hosszú, általában 35 évnél magasabb szolgálati idejű biztosítottak. Persze a nVugdíjszabályozás mellett a törvényből ki kell emelni azt a gondolatot, hogy a társadalombiztosítás alapján nyújtott betegellátás állampolgári jog is. Tehát állami feladat a dolgozók egészségügyi ellátásáról történő gondoskodás. A társadalombiztosítás így teljesen társadalmi alapon valósul meg. Az új törvény nemcsak tartalmában különbözik az eddigi jogszabálytól, hanem nyelvében is. Ez jó példa arra, hogy lehet világosan, szakszerűen fogalmazni, még a legbonyolultabb kérdésekben is. Így az érintettek könnyen tudomást szerezhetnek az őket megillető jogokról és az érvényesítéssel kapcsolatos kötelezettségekről. S

a közérthető fogalmazás, világos áttekintés ellenére feltehetően ezekben a hetekben a törvény iránti érdeklődés és a felvilágosítás tovább növekszik. Kérdéseikkel elsősorban a munkahelyeken keressék fel a társadalombiztosítási ügyintézőt, vagy a társadalombiztosítási tanács elnökét. Természetesen nemcsak az üzem társadalombiztosítási ügyintézőjéhez lehet fordulni, hanem a Társadalombiztosítás Csongrád megyei Igazgatóságához (Szeged, Lenin körút 97., földszint). Az igazgatóságon. átmenetileg, két hónapig, információs szolgálat működik. Itt mindennap 9-től 13 óráig a felmerülő kérdésekre részletes felvilágosítást, illetve tájékoztatást adnak. A gyors válaszadást azzal is elő kívánják segíteni, hogy a mai naptól, ugyancsak átmeneti jelleggel, minden társadalombiztosítási ügyben az igazgatóságtól telefonon érdeklődhetnek. A törvény gyakorlati végrehajtása fokozottabb feladatok elé állítja az igazgatóságot és szerveit. Ezért kérik, hogy ebben az időszakban csak olyan problémákkal és kérdésekkel keressék meg a társadalombiztosítási szerveket, amelyeknek megoldása halaszthatatlan. H. M. Egészségügyi dolgozók kitüntetése Országszerte ünnepségeken adóznak az egyik legnagyobb magyar orvos, Semmelweis Ignác emlékének születése 157. és halálának 110. évfordulója alkalmából. Tegnap, hétfőn Szegeden, a megyei tanácsházán dr. Rózsa József megyei főorvos nyitotta meg a Csongrád megyei ünnepséget, melyen dr. Perjési László, a megyei tanács elnöke mondott beszédet. Kiemelte szocialista egészségpolitikánk jelentős eredményeit, többek között az 1972-ben elfogadott egészségügyi törvényt, amelynek alapján a Minisztertanács nemrégiben az egész lakosságra kiterjesztette és állampolgári joggá tette a társadalombiztosítást. Végezetül átnyújtotta az egészségügyi miniszter által adományozott ,,Az Egészségügy Kiváló Dolgozója" kitüntetéseket. A megye negyvenhárom egészségügyi dolgozója részesült ebben az elismerésben, többek között: Bagó A Pedagógus főtitkára Voksán József, a Pedagógus Szakszervezet főtitkára ökrös Jánosnak, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkárának társaságában tegnap, hétfőn a József Attila Tudományegyetemre látogatott. Fogadta őket dr. Fodor Géza akadémikus, az egyetem rektora.Dr. Rácz János oktatási rektorhelyettes tájékoztatta a vendégeket az Szakszervezet Szegeden egyetem életéről, a hallgatók és az egyetemi dolgozók helyzetéről. A megbeszélésen részt vett dr. Krajkó András, az MSZMP tudományegyetemi végrehajtó bizottságának titkára, dr. Veres József, az egyetemi szakszervezeti bizottság elnöke és dr. Harangozó József, a szakszervezeti. bizottság titkára is, , Jánosné, a Szeged Városi Rendelőintézet asszisztense, Balogh Attiláné, a Szeged Városi Rendelőintézet közponponti kartonozó vezetője, Barcsay István, a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ gyógyszerészeti osztályvezetője, dr. Boldizsár Sándorné, a Csongrád megyei Gyógyszertári Központ csoportvezetője, Csikós Ilona, a Gyógyszertári Központ személyzeti előadója, Csúcs Andrásné, a szegedi gyermekkórház ápölónője, Dobó Istvánné, az egészségügyi szakiskola raktárosa. Elek Istvánné védőnő (Szeged), Imre Antalné, az egészségügyi gyermekotthon osztályvezető ápolónője, Ihász István, a Gyógyszertári Központ gyógyszertárvezetője, Kecskeméti Gáspárné, az ópusztaszeri szociális otthon főnévére, dr. Keszthelyi Béla, a Gyógyszertári Központ vezető szakfelügyelője, Kiss Imréné, a megyei rendelőintézet vezető körzeti ápolónője, Lajkó Mária egészségügyi védőnő (Bordány), Medzibrodszki Endréné, a megyei KÖJÁL csoportvezetője Mészáros Mihályné, szociális otthoni ápolónő (Szeged), Petress Istvánné, körzeti nővér (Forráskút), Rajki Józsefné, a deszki tüdőgyógyintézet szakácsnője, dr. Sávai Jánosné, a megyei KÖJÁL laborasszisztense, Szőke Istvánné, a szegedi tüdőgondozó intézet röntgenasszisztense, dr. Takács Imre főorvos (megyei egészségnevelési csoport), Teimel Zoltánné egészségügyi gyermekotthon csoportvezetője, dr. Vikor Ferencné védőnő (Sándorfalva), Papp Imréné szociális otthon gondozónője (Móra-, halomi | Mórahalom: Korszerűsített szociális otthon Nem mindennapi esemény színhelye volt tegnap a mórahalmi szociális otthon. A régi épületet, amely csaknem húsz éve idős embereknek ad otthont, új köntösben adta át lakóinak Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese. Az egykor garázsként, asztalosműhelyként, majd varrodaként szolgáló ház 1956-ban fogadta először az idős embereket. A mostani korszerűsítés igazi meglepetésszámba megy: nemcsak a berendezést cserélte ki a megyei tanács, nemcsak otthoni melegséget adó díszeket, függönyt és televíziót vásárolt a szobákba, hanem 90-ről 110 személyesre bővítette az épületet. Hogy miként? Egy kis leleménnyel és a régi ház adta, eddig kiaknázatlan lehetőséggel: az egybefüggő mű helyből nyolc olyan szobát alakítottak ki, amelyben idős házaspárok tölthetik la kályos körülmények között öreg napjaikat. Hogy mit jelent ez a több évtizedet együtt leélt pároknak, csak az tudja, aki valamelyik másik szociális otthonban kénytelen volt különváltan élni élete társától. Az egészséges, barátságos, újjávarázsolt szociális otthont a megyei tanácsnak és a kivitelezőnek, a mórahalmi Haladás Tsz építőbrigádjának köszönhetik meg a lakók, akik mától folyamatosan költöznek be. De sokat szépítettek a szobákon, a társalgón a szociális otthon dolgozói is, akiknek Hantos Mihály ezért jutalmat is nyújtott aL