Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-27 / 175. szám

Vasárnap, 1975. Július T9. 63 napig tartó űrrepülés után Leszállt a Szojuz—18 A Szaljut—4 orbitális űrállomás folytatja keringését a Föld körül — Klimuk és Szevasztyjanov jól viselte el a hosszú kozmikus repülést # Moszkva (TASZSZ) A Szaljut—4 szovjet orbitális űrállomás személyzetének két tagja — PJotr Klimuk űrhajós-alezredes, a Szovjetunió Hőse. és Vitalij Szevasztyjanov űrhajós, a műszaki tudományok kanJósok a többi között fény- tanácsának. Az űrhajósok a képfelvételeket készítettek a töbW között jelentették, hogy Szovjetunió középső és déli a kísérletek és kutatósok ki. .... , ,. ,, . tűzött programját teljes egéteruleteiről. Értékes tudoma- szében végrehajtották, jól nyos adatokat gyűjtöttek a érzik magukat, s készek a napfolttevékenységről, vala- Párt és a kormány újabb megbízásainak teljesítésére. didátusa. a Szovjetunió Hőse ™lnt * Föl<* ^körében és a ^^ Brezsnyev> Nyl_ — a repülési program végre- kozmikus térsegben lezajló kolaj pQdgornij és Alekszej fizikai folyamatokról. Az úr- Koszigin a hosszú űrrepülés repülés gyakorlatóban első befejezése és a szerencsés hajtása után szombaton földet ért. Szombaton délután, magyar idő szerint 15 óra 18 ízben készítettek fotókat és Földet érés alkalmából szívélyesen üdvözölte Pjotr Kliperckor a Szojuz—18 szállí- színképfelvételeket az észa- muk és Vltalij Szevasztyjaki fényről, valamint az úgynevezett ezüst felhőkről. tóűrhajó leszálló egysége a személyzet két tagjával ütközésmentes leszállást hajtott végre. A kabin a Szov- . , kpnp7txk jetunió területén, az előre ' _„,_ . űrhajókhoz és űrállomásokéi0" téArSrt®kek "itiSi hoz szolgáló új típusú múzahsztani Arkalik várostól ,. T" , j../..,. uj nov űrhajóst. A Földet érés helyén meg. tartott első orvosi vizsgálat űrhajós jól viselte el a hoszM szú kozmikus repülést. Francia— nyugatnémet csúcs % Bonn (MTI) Szombaton délben Bonnban véget értek a nyugatnémet—francia csúcsszintú hivatalos megbeszélések és a párhuzamosan megtartott szakminiszteri konzultációk. Schmidt a szombat délelőtti négyszemközti megbeszélés után sajtónyilatkozatot tett közzé. E szerint a két fél a világgazdaság kérdéseit vitatta meg, különös tekintettel a nyugat-európai gazdasági közösség konjunkturális kérdéseire. A megbeszéléseken fontos szerepet kapott az európai biztonsági értekezlet. Mint Schmidt. jelezte, főként a Helsinkiben elhangzó francia és nyugatnémet nyilatkozat tartalmával és a finn fővárosban folytatandó nem hivatalos tárgyalósokkal foglalkoztak. Schmidt és Giscard Bonnban, Illetve Helsinkiben részletesen tájékoztatja Ford elnököt megállapodásaikról és tervezett intézkedéseikről. 56 kilométerre — ért földet északkeletre szerek- és berendezések ki eszaMceieire próbálósával ^ tökéletesítésével kapcsolatos műszaki Szombaton — ugyancsak bérletek. magyar idő szerint — 11 óra A Szaljut—4 szovjet orbl56 perckor szétválasztották a " ^íi^L?. Szojuz—18 szóllítóúrhajót és ^"L^Se SS" . C.niI,• T A ..MUH. herében kezdte meg repüléa Szaljut—4 orbitális állomást. Ezt követően bekap- , ,,f „„,_ „xu _ —xii/jx.i..u_jx íxu„ mint hét hónap során fedélcsolták a szállítóűrhajó féke- .. sét, és az azóta eltelt több Az MFA közgyűlésének állásfoglalása: zőberendezését. zeti berendezései hibátlanul O^OB működnek. A/, űrállomás ez A 63 napig tartó űrrepülés alatl 3353 fordulatot tett a alatt Pjotr Klimuk és Vita- j<öld körül líL^v/a-hXttoí1^ Az űrállomás repülését a egészében végrehajtó ta a tu- Szovjetunió területén elhedomónyos, a műszaki, az or- . ' fiBvelő_ ^ é. vosi és a biológiai kutatások ^ok vafimin? a Szovés kísérletek gazdag programját. Az űrhajósok a juz—18 leszálló egységében nagy mennyiségű anyagot hoztak magukkal a kutatások il* jet Tudományos Akadémia különleges mérőhajói irányították. Klimuk és Szevasztyjanov és a kísérletek eredményei- űrhajósok a Szaljut-4 úrállomus repűlese idején kétA szállítóűrhajóról levó- szer léptek távközlési kaplasztott egység az űrhajósok- csolatba a Szojuz—Apollokal földi irányítással hatolt Programban részt vevő Leobe a légkörbe, és zökkenés- novval és Kubaszovval. a mentesen ért földet. Az ej- Szojuz—19 űrhajó személytőernyővel leereszkedő ka- zetének ket tagjávaL bint a földi kereső- és men- Pjotr Klimuk és Vltalij tőszolgálat kellő időben fel- Szevasztyjanov űrhajósok a fedezte és nyomon követte. Szaljut—4 orbitális úrálloAz űrhajósok a Földre való máson és a Szojuz—18 szálVisszatérés előtt automatikus lítóúrhajón végrehajtott 63 működésre állították át a napos repülés befejezéséről Szaljut—4 orbitális úrállo- szombaton jelentést tettek mást, s az tovább folytatja az SZKP Központi Bizottsákeringését Földünk körül. gának, a Szovjetunió LegfelA Szaljut—Szojuz-komple- sőbb Tanácsa Elnökségének ium repülése alatt az űrha- és a Szovjetunió MiniszterHazánkba látogat Callaghan brit külügyminiszter 0 Budapest (MTI) Púja Frigyes külügyminiszter meghívására hétfőn hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik James Callaghan, Nagy-Britannia és É6zak-lrorszag Egyesült Királyság külügyminisztere. James Callaghan életrajza James Callaghan angol külügyminiszter 1912-ben született. Középbirtokos családból származik. 1929-ben lépett közszolgálatba. mint adóhivatali tisztviselő. 1931ben lett a Munkáspárt tagja. 1936-ban kilépett a közszolgálatból, és az adóhivatali dolgozók szakszervezetének főtitkárhelyettese lett. 1942—45 kőzött a királyi haditengerészetnél szolgált. 1945-ben a nemzetközösségi ügyek minisztériuma egyik államtitkárának parlamenti titkára, valamint a Munkáspárt hadügyi bizottságának elnöke lett. 1947-ben a közlekedési minisztérium miniszterhelyettesévé nevezték ki. Ekkor került sor az angol vasutak államosítására. 1950-től 1951-ig tengerészeti miniszterhelyettes. 1950 óta Dél-Cardiff parlamenti képviselője. 1957-től tagja a Munkáspárt végrehajtó bizottságának, 1961-tői a párt pénzügyi szóvivője. 1964—1967 között pénzügyminiszter. E tisztségéről 1967 novemberében, a font leértékelése után lemondott. Ezt követően belügyminiszterré nevezték ki. 1973—74-ben a Munkáspárt elnöke. 1974 márciusa óta külügyminiszter. Magyar—brit kapcsolatok Erős politikai vezetést kell létrehozni 0 Lisszabon (TASZSZ) co Goncalves tábornok. miLisszabonban befejezte niszterelnök, Otelo Saraivá munkáját a Fegyveres Erők de Carvalho tábornok, a Mozgalma közgyűlésének COPCON parancsnoka, rendkívüli ülésszaka. Az or- A közgyűlés határozatára szágos rádióban ismertetett a „forradalmi tanács plénuhivatalos kőzleméhy szerint ma a maga jelenlegi összea közgyűlés küldöttei az or-, tételében a felsorolt három szagban kialakult politikai tag mellett működő tanácshelyzetet tekintették át. adó szervvé válik". A közgyűlés állást foglalt Az MFA közgyűlése mega portugáliai forradalom vitatta „a forradalmi fegye„autoritásának és biztonsá- lem teljés kérdéskörét, külögának megerősítése" mellett, nősen az MFA-n belüli feés ezzel kapcsolatban arra a gyelem kérdését". Állásfogkövetkeztetésre jutott, hogy lalása szerint „erélyes és ha„erős politikai vezetést" kell tározott intézkedéseket kell létrehozni. E célból a köz- hozni azon elemekkel szemgyűlés elhatározta, hogy „a ben, amelyek ellenforradalteljes politikai és katonai mi célok érdekében feszülthatalmat a forradalmi tanács séget szítanak a lakosság kohárom tagjának kezében rében, és ezáltal megnehezíJ3szpontosítja". Ezek: Fran- tik a szocializmus felépítésécisco da Costa Gomes tábor- vei összefüggő feladatok telnok, köztársasági elnök, Vas- jesílését". Magyarország é6 NagyBritannia kapcsolatai viszonylag élénknek és rendezettnek mondhatók. Az 1974es év eredményei a magyar —brit kétoldalú kapcsolatok tartalma és szintje, valamint a kölcsönös látogatások gyakorisága tekintetében nem maradtak el az 1973-as év eredményei mögött. Az utóbbi időszak fontos jellemzője, hogy a szakminisztériumok közötti érintkezés miniszteri szintre emelkedett. Mindezek ellenére politikai kapcsolataink szintje és tartalma lemaradást mutat más, fejlett tőkés országokhoz képest. A munkáspárti kormányt' jelertleg az a felismerés készteti a szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainak javítására, hogy Nagy-Britannia nemzetközi presztízse, de különösen európai befolyása jelentős mértékben függ a szocialista országokkal folytatott együttműködéstől. A két ország közötti kereskedelmet 1975. január 1. óta nem szabályozza megállapodás. A magyar fél javasolta a lejárt megállapodás meghosszabbítóiét, illetve új megállapodás kötését, de az angol fél — az EGK döntésére hivatkozva — elzárkózott a javaslat elől. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok további fejlődésének egyik akadálya, hogy az Angliába irányuló kivitel növekedését egyes cikkcsoportokban még mindig mennyiségi korlátozások gá tolják. Anglia 1964-ben elsőként kezdte meg bevitelének liberalizálását, az utóbbi időben azonban ez a folyamat jelentősen lelassult. A magyar—angol kulturális, oktatási és tudománvos kapcsolatok intézményes alapjait 1961. óta a kétévenként megkötöttt kulturá lis csereprogramok jelentik Az érvényben levő csere program' 1976. március 31én jár le. Az angol kultúra iránti érdeklődésnek nagy hagyománya van Magyarországon. Ezt az igényt könyvkiadásunk, színházi életünk, filmforgalmazásunk, a rá" dió és a tv magas szinten elégíti ki. Hasonló jelenlétünk Angliában — Bartók és Kodály muzsikája kivételével — aránytalanul szerény. Kívánatos lenne, hogy angol hivatalos és kereskedelmi fórumok részéről ha sonló törekvés nyilvánuljon meg a magyar kulturális értékek ottani megismertetésére. Külpolitikai Ismertető fl biztonság okmányának fejezetei Július 30-an harminchárom európai ós a hót északamerikai állam legmagasabb rangú vezetói ülnek üssze a finn fővárosban. Aláírják azt a több mint százoldalas okmányt, amelynek elkészítésében 1973. júliusában a harmincöt külügyminiszter megegyezett a helsinki taálkozóján. (Ez volt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet első szakasza.) Mintegy hatszáz dip>mata és szakértő készítette el két esztendei munkáal Genfben az okmányt (Ez volt a második szakasz), •is most a vezetők aláírásukkal szentesítik, ez az európai-konferencia harmadik, záró szakasza. Az okmány négy fő fejezetből áll, az értekezlet négy napirendi pontjának — Helsinki és Genf nemhivatalos diplomáciai nyelven a négy kosárnak — megfelelően. A kővetkezőkben összefoglaljuk a négy fejezet tartalmát. 1. Az európai biztonság alapelvei Az alsó fejezet az európai biztonság lényegének meghatározásával foglalkozik. Ez á2 oicmány magja, ez önti szavakba az államok együttélését szabályozó tíz alapelvet. Azért alapvetőek ezek az elvek, mert ha mindenki hozzájuk Igazodik, úgy valamennyi állam biztonságban érezheti magát, nő az egymás iránti bizalom, és ezzel létrejönnek az együttműködés kiterjesztésének feltételei. Az első alapelv az államok önállóságát szögezi le. Kimondja, hogy minden ország szuverén — tehát független —, határain belül maga dönt ügyeiről, és ezt a szuverenitást mások kötelesek tiszteletben tartani. A második alapelv voltaképpen ezt a tiszteletbentartást fejezi kl, amikor kimondja, hogy az okmány aláírói vállalják: nem alkalmaznak erőszakot más államokkal szemben, és nem is fenyegetnek erőszak alkalmazásával. A biztonság érzetéhez döntő mértékben hozzátartozik a határok sérthetetlensége. Ez a tétel már azért is fontos, mert a határrevíziós igények szolgáltattak ürügyet a második világháború kirobbantásához, s a háború utáni helyzet stabilitásához elengedhetetlenül hozzátartozik, hogy mindenki tiszteletben tartsa — a részben új — európai határokat. Hasonló tartalma van a negyedik elvnek, amely az államok területi épségének tiszteletéről szól. Mindezekből logikusan következik az ötödik elv, amelyben azt vállalják a résztvevők, hogy vitáikat csak békés eszközökkel oldják meg. Erőszakkal, nyomással, vagy más közvetett eszközökkel Időnként megkísérelheti egy állam, hogy rákényszerítse akaratát a másikra, ez azonban összeegyeztethetetlen a békés egymás mellett éléssel:' a következő elv tehát kimondja a mások belügyeibe való beavatkozás tilalmát. Az emberi jogok és az alapvelő szabadságjogok tiszteletben tartását is leszögezték. Ebbe beleértendő a gondolat, a lelkiismeret, a vallásgyakorlás és a meggyőződés szabadsága. Miután az alá- és a fölérendelés a nemzetközi kapcsolatokban megengedhetetlen. az elvek kimondják a népek egyenjogúságát, és azt az elidegeníthetetlen jogukat, hogy rendelkezzenek sorsukkal. A nemzetközi sajtó által „tízparancsolatnak" is nevezett tételsor azonban nemcsak azt sorolja fel, amil; nem teszünk, vagy, amit tiszteletben kell tartani, hanem cselekvésre késztet, és ezzel már előre mutat a következő fejezetekre: ösztönzi az államok közötti együttműködést. A tizedik alapelv végül azt húzza alá, hogy a résztvevők' jóhiszeműen teljesítik nemzetközi kötelezettségeiket, egyebek között tehát az eddig aláírt megállapodásaikat. Az első napirendi pont részeként tárgyalták a bizalomnövelő katonai jellegű intékedéseket is. Ügy döntöttek. hogy önkéntes alapon előre értesitik egymást nagy hadgyakorlataikról, nehogy ezek a csapatmozgások alaptalan félelmet, aggodalmat okozzanak másokban. 2. Együttélés és együttműködés A második fejezet az együttműködés igen fontos területét fogja át: a gazdaságot, a műszaki tudományokat és a környezetvédelmet. Nyilvánvaló, hogy e területeken a nemzetközi csere akkor szélesedhet, akkor válhat tartóssá, gördülékenynyé, ha az államok között megvan a kellő bizalom, az a biztonságérzet, amelyet az első fejezetben olvasható elvek megtartása hoz létre. (A nemzetközi feszültség viszont szükségszerűen csökkenti a kereskedelmi forgalmat és korlátozza a gazdasági együttműködést.) Az e fejezetben foglaltak tehát arra sarkallják az aláírókat, hogy szélesítsék lendítsék fel együttműködésüket a2 említett vonatkozásokban. A kereskedelemről szóló bekezdések legfontosabb része az, amely a hátrányos megkülönböztetések, a diszkriminációk kiküszöbölésének lehetőségeiről és a legnagyobb kedvezményes elbánás elvének alkalmazásáról szól. Enélkül kölcsönösen előnyös hosszabb távú gazdasági együttműködés elképzelhetetlen. Az ipari kooperációról szóló passzus e viszonylag új együttműködési forma alkalmazására ösztönöz. Az ipari vállalatok közös tevékenysége igen sok előnnyel jár: növeli a kereskedelmi lehetőségeket, csökkenti a költségeket, segíti a műszaki haladást, lehetővé teszi a termékekben való fizetést, és kölcsönös érdekeltségeket teremt a termelésben. Manapság, amikor a tudomány közvetlen termelőerővé vált, igen nagy jelentősége van a tudományos, a technológiai és a műszaki kutatások összehangolásának. Így a legköltségesebb tudományos feladatok is vi-' szonylag gyorsan és olcsón megoldhatók, eredményeik mindenki számára könnyebben elérhetővé válnak. E témával is foglalkozik a második fejezet. Jellegzetesen földrészméretű feladatokat foglalnak magukban a közös érdekeltségre számot tartó terveknek nevezett elgondolások. Néhány példát említünk. Ha Európa összefog, megoldható az ésszerű áramelosztás már csak azért is, mert az időeltolódás miatt a földrész különböző részén, más-más időben van a csúcsfogyasz tás, s így az egyes országok energiarendszerei kiegészít hetik egymást. A nemzetközi kereskedelem nagyarányú növekedése szükségessé te szi az összefüggő, korszerű szárazföldi és vízi úthálózat kiépítését, nagy, közös terveket dolgozhatunk ki — ezt ls ajánlja a biztonsági értekezlet okmánya — az energia- és nyersanyagkutatásban. ami különösen a kis- és csekély anyagi eszközökkel rendelkező vszágok számára létfontosságú. EDbe a körbe tartozik a környezetvédelem is. ,Ha arra gondolunk például, hogy Magyar ország folyóvizeinek 95 &zá zaléka más országok területén ered, saját példánkon is megérthetjük, mennyire fon tos e területen a nemzetközi együttműködés. A különböző társadalmi rendszerű államok különböző területeken kialakított közös tevékenysége kölcsönhatásban van egymással. A nemzetközi gazdasági és tudományos együttműködés tovább erősíti a politikai bizalmat, közös érdekeltséget teremt a béke fenntartására. (A befejező részt keddi számunkban közöljük.) Talár Imre