Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

4 Szombat, 1975. július 26. ?v;> ml •V Tormol Hotfircahs Az ország legnagyobb és legICIIIICI nCjUüaaUII korszerűbb cementgyárában, Hejócsabún — a lerövidített próbaüzem ellenére is — kifogástalanul működik az első technológiai gépsor. Július közepén már napi 1000—1500 tonna cementet adott a gyár és megkezdődött a cementszállítás is. Az új cementgyár 1976-ban évi J, millió 600 ezer tonna cementet ad majd a népgazdaságnak. Hatalmas elektrofilterek szűrik meg a porral teli levegőt, hogy ne szennyezze a környezetet Vetítés előtt A nyári hónapokban is szorgalmas munka folyik a budapesti filmstúdiókban. A Hunnia Filmstúdióban elkészült Palásthy György Kopjások című filmje, amelyet Uerkesi András regényealapján készített. Kész Mészáros Márta örökbeíogadás és Maár Gyula Déryné hol van? című filmje. Ezekről a filmekről már sok előzetes híradás volt, a közönség tudja, miről szólnak. Gyakorlatilag ugyancsak készen van — az utószinkron még folyik — a fiatal televíziós rendezőnek, Csányi Miklósnak az első filmje. Címe: Kenyér és cigaretta. Szántó Erika forgatókönyvéből készült, és azt mutatja be egy idős papírgyári munkás és egy fiatalember sorsán keresztül, hogy a fiú hogyan ébred felelőssége tudatára. A két főszerepet Szirtes Adám és Fried Péter játssza. Hasonlóképpen hamarosan elkészül Tudósok a mai hiedelmekről A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutatóközpontja és az MTA Néprajzi Kutató Csoportja közös konferenciát rendezett Visegrádon, amelynek témáját A hiedelmek természete, szerveződése és szerepe a mindennapi tudatban címmel jelölték meg a szervezők. A háromnapos konferencia során filozófusok, nyelvészek, pszichológusok, irodalomtörténészek, szociológusok és néprajzkutatók fejtették ki elképzeléseiket a hie- delmekrőí. Mint az előadásokból kiderült, a hiedelem fogalom nem azonos természetű kihívást jelentett a különböző tudományok képviselői számára. A hiedelem szót legtöbben úgy értelmezték és használták, ahogyan például Hajnal Albert és Hoppal Mihály határozták meg tanulmányukban: ^A hiedelem olyan tudatbeli kép önmagunkról, a világról, amelyet igaznak tartunk, noha nem igazoltunk, s mégis c szerint választjuk cselekedeteink eredményét és módját." Azaz minden hiedelem, ami nem igazolt képzet. Ilyen képzet sok és sokféle van, eredetük pedig igen különböző lehet, amint számos előadás szerzője bizonyította. Egy részük könynyen felismerhető, a régi népi hiedelmekre emlékeztet. Gunda Béla (előadásának címe: A televízió a magyar folklore-ban) például egyik tájegységünkben két — egymásnak homlokegyenest ellentmondó — hiedelmet ' jegyzett fel. Az egyik elképzelés szerint a televízió szárazságot okoz, másik szerint esőt hoz. Ugyancsak könynyen felismerhetők azok a hiedelmek, amelyek az ismeretek hiányából, téves értelmezéséből fakadnak. Nagyobb figyelmet érdemelnek azonban az olyan hiedelmek, amelyek úgynevezett élettapasztalatokhoz, iskolai tanulmányokhoz vagy másfajta, jól megalapozottnak vélt tudattartalmakhoz kötődnek. Erre Jakab Zoltán mutatott be frappáns példát (A merkantilista gazdaságelmélet elemelnek „újratermeSfedese" a jelenkor köznapi tudatban). Egy, nem túlságosan széles körű vizsgálatban arra a kérdésre, hogy „Véleménye szerint mivel mérhető egy ország fejlettsége?" az egyetemi végzettségűek 4,8 százaléka, a középiskolát végzettek 3,9 százaléka, az ennél alacsonyabb képzettségűek 0,8 százaléka adott ilyesféle választ: „Azzal mérhető, mennyi a vagyona, mennyivel haladja meg a külkereskedelem a behozatalt." A megalapozottnak vélt hiedelmek egyik jelentős csoportját alkotják azok, amelyek mögött valóban kidolgozott elméletek állnak, így például igen elterjedt elképzelés korunkban, hogy a technikai haladással számos gazdasági és társadalmi probléma szinte automatikusan megoldható, azaz a technika szerepének túlbecsülése, amire Gellért Péter hívta fel a figyelmet dolgozatában (A technika mitizálása a közvéleményben). Az ilyen elképzelések mögött nem csupán az utolsó kétszáz év technikai haladásának az életvitel egészére gyakorolt hatása fedezhető fel, hanem a polgári társadalomtudománynak technikai determinista általánosítása is, hogy tudniillik a technika szerepe mindenkor elsődleges jelentőségű, szembeállítva azt a termelési viszonyokkal a gazdasági-társadalmi fejlődésben. Következésképpen a jövőben sem lesz másként. Egy ilyen hiedelem elterjesztése a kapitalista országokban nyilvánvalóan a hatalom birtokosainak érdekében áll, hiszen a termelési viszonyok megváltoztatását célzó forradalmi törekvések értelmetlenségéről próbál meggyőzni. A számos előadásból és hozzászólásból két, igen lényeges következtetést szűrtek le a konferencia tapasztalatait összegező előadásaikban Szabolcsi Miklós akadémikus, Vitányi Iván, a Népművelési Intézet igazgatója és Szecskő Tamás, a Tömegkommunikációs Kutató Központ igazgatója. Az egyik, hogy a hiedelmeket a társadalmi tudat egészében szemlélve kell vizsgálni, a másik, hogy fel kell tárni a hiedelmek és a társadalmi gyakorlat közötti szoros összefüggéseket. Ezeknek a következtetéseknek megfelelő kutatási ajánlásokat is tettek, amelyek a konferencia több résztvevőjét bizonyára arra fogják ösztönözni, hogy mind maguk, mind mások hiedelmeit alaposabban megismerjék. Sárkány Mihály Grünwalszky Ferenc első filmje, a Vörös requiem. A forgatókönyvet — amelynek témája Sallai és Fürst drámája — Hernádi Gyula írta. Uj filmjén dolgozik Zolnay Pál. A Szélmalom, hasonlóan a rendező Fotográfia című alkotásához, azzal a módszerrel készül, hogy nincs előre elkészített forgatókönyv. Rövidesen megkezdi a munkál: Fazekas Lajos, aki Deme Gáborral közösen írta a Szülőföld című filmet. Palásthy György Kakasszó címmel szatirikus vígjátékot tervez, és filmrendezőként mutatkozik be a kitűnő operatőr, Zsombolyai János. Témául Bertha Bulcsu Kenguru című kisregényét választotta. Szabó István Budapesti mesék címmel készül fűmre. Tervei szerint a film illeszkedik eddigi munkásságába: lírai hangvételű lesz, és a háború utáni időkből választja témáját A Budapest Filmstúdiónak két produkciója vár bemutatásra Elkészült Bacsó Péter Ereszd el a szakállamat című szatírája. A filmet Zsombolyai János fényképezte, a főszerepeket Helyey László. Kállai Ferenc, Major Tamás és Bánsági Ildikó iátssza. Gyöngyössy Imre alkotása, a Várakozók a második világháború utolsó heteiben játszódik, operatőrje Kende János, főszereplői a lengyel Maia Komarowska és Törőcsik Mari. Rövidesen teljesen elkészül Elek Judit Egyszerű történet című filmje. A rendező ebben az alkotásban az Isten mezeje hőseinek további útját kíséri. Rényi Tamás Az idők kezdetén címmel készített filmet. A forgatókönyvet Hollós Ervin és Köllő Miklós társaságában írta. A történet 1947-ben játszódik, s egy fiatal leány és férfi szerepében Bordán Irén cs Cserhalmi György — a főhősök. Az utómunkálatoknál tart Kabay Barna első nagy játékfilmje. A fiatal rendező — aki mint Gyöngyössy Imre alkotótársa közismert — Tersánszky Józsi Jenó Legenda a nyúlpaprikásról című kisregényét választotta témául. A filmet lűés György fényképezte. Főszereplők: Halász Judit, a lengyel Wojcziech Simenion és Garas Dezső. Nemrég fejezte be a forgatást Kézdi Kovács Zsolt. Filmjének címe: Ha megjön József. Főszereplői Ruttkai Eva és Monori Lili. Három rendező kezdi el rövidesen a forgatást Fejér Tamás —Hildebrandt István operatőri közreműködésével — Fekete István Ballagó idő cimű regényét viszi filmre. A rendező most keresi a gyermekfőszereplőt. Gábor Pál tervezett filmjének a címe Járvány. A film az 1831-es, úgynevezett koleralázadás idején játszódik. Megfogalmazza, hogy ez a lázadás valójában az utolsó nagy parasztlázadás volt abban az időben, amikor a magyar királyság területén élő nemzetiségek öntudata már ébredezett. Egy elsőfilmesnek is lehetőséget biztosított stúdiónk a bemutatkozásra. Lugossy Gyula hamarosan hozzáfog Azonosítás című filmjének elkészítéséhez. Áramot ad földgáz Üzembe helyeztek egy új erőművet, amely az oiajfúrásnál élszökő földgázt felhasználva állít elő elektromos áramot. Az új erőmű Nyugat-Szibériában, Surgutnál épült, s 1975 re 1200 000 kW áramot fog adni. De amilyen mértékben fejlődik majd az olajtermelés az Ob folyó medencéjében, olyan mértékben lehet emelni az erőmű kapacitását is. Az eddig kárba veszett földgázból a Surgut-erőmű áramot biztosít a térség olaj- és faiparának, s ellátja a halászok és rénszarvastenyésztők otthonát is. flutógumi — szövetbetét nélkSI Egy osztrák cég olyan eljárást dolgozott ki gépkocsiköpenyek előállítására, amely ha beválik, sokkal egyszerűbb, mint a jelenlegi gyártási módszerek. Az új gépkocsigumikban nincs szövetbetét, és nem gumiból, hanem poliuretánból készülnek. Készítésekor a poliuretán komponenseit egy keverőfejbe vezetik, és onnan a megfelelő formába öntik, ahol hamarosan megszilárdul, és utána a kész abroncs kivehető. Csecsemőt örökbe fogadó nők kedvezményeiről K. L.-né szegedi olvasónk csecsmőt szeretne örkbe fogadni. Ezért arra kíváncsi, hogy milyen kedvezményekre jogosult az örökbe fogadó nő. A családjogi törvény rendelkezései szerint az örökbe fogadott gyermeket ugyanolyan jogok illetik meg, mint a vér szerinti (saját) gyermeket. Ebből következik, hogy a csecsemőkorban örökbe fogadott gyermek eltartására és gondozására nyújtott állami és társadalombiztosítási kedvezmények, szolgáltatások az örkbe fogadó anyát is megilletik. A munkaviszonyban álló és csecsemőt örökbe • fogadó nő az örökbefogadás napját követően rendelkezik azokkal a jogokkal, mint a szülő nő, illetőleg ugyanolyan védettséget élvez (pl. szoptatási időkedvezmény, fizetés nélküli szabadság, felmondási tilalom, stb.). mint a vér szerinti anya. A rendelkezések szerint megilleti a csecsemőt örökbe fogadó nőt a gondozás (tehát nem a/ örökbefogadás) napjától a szülési szabadság még hátralevő részére a terhességi-gyermekágyi segély éppúgy, mint a vér szerinti anyát A szülési szabadság után megilleti az örökbefogadó nőt a gyermekgondozási segély, valamint a gyermek hatéves koráig évenként 3o napon át a gyermek betegsége idejére járó táppénz, illetve fizetés nélküli szabadság. Ugyancsak jogosult naptári évenként az egy gyermek után járó fizetett szabadnapra, valamint a gyermek betegsége alatt — tízéves koráig — a fizetés nélküli szabadságra is. Ezeket a kedvezményeket hasonlóképpen igénybe veheti a mezőgazdasági termelőszövetkezet nődolgozója is, ha az egyéb feltételekkel rendelkezik. Dr. V. M. Tóth Béla: SZI :G IR El m mm IELO Egy szuszra el sem lehet mondani, mi minden van ott festői rendetlenségben összehalmozva. Kulcs, szög, ócska vekker, bádogfödelű zsebóra, lánc-részlet, dívánláb, rozsdás harapófogó, véső, kávédaráló, piszkos szíj, lyukas lábas, darabokból álló bicikli, patkó, porcellán tányér, íületlen kávés findzsa, egész sereg orvosságos üveg, citera, távcsövek, köszörűkő, gyerekjátékok, amik új korukban is rongy hazárdholmik voltak, sérvkötő, hegedű, vasaló, pice, mindenféle tö• rött rostély, — folytathatnók így a végtelenségig. A sarki asszonynál megáűva, fehérneműket láttunk. Egész szimpla párnaciháért 30, egy nagyon bizonytalan anyagú törülközőért 10 koronát kért. — Hogy ez a férfilábra való? — kérdeztük óvatosan piszkálgatva a fehérneműnek nevezett drappszínű ruhadarabot, melybe otromba vegytinta-betűk Szécsi József nevét írták bele. — Tizenkét korona. . Tekintve, hogy csak négy helyen rongyos, nem is olyan drága. Valami pókhálófinomságú női ruhaszövet méterét 36 koronájával kínálták. A pókhálóval nem akarunk költői metafórát festeni, inkább jellemzésül használjuk. Mikor ugyanis kezünkbe vettük, mindjárt foszladozni kezdett. Szerencsére nem látta meg a tulajdonos, — hamar letettük, mielőtt rendőrkézre kerültünk volna. Minden érdeklődésünkkel egy gumiköpeny felé fordultunk, amely több színt játszott Zöldet, sárgát és piszkosat Csak 40 koronáért voltak hajlandók tőle megválni. Férfiruhák előtt állunk, egy nadrág ragadja meg a figyelmünket. Aki valamikor viselte, nagyon szerethette, mert csak akkor vált meg tőle, mikor a nadrág már agonizálni kezdett, szegélyeit be kellett varrni. Alján, a nadrágzsebeknél egyformán. — Mindig rajongtam a szép nadrágért, hogy ez? — Száz korona. — Tudniillik a rajtam levő ruhát szeretném eladni, — ravaszkodtam. — Mit adnak érte? — Adjon címet, érte megyünk. Ezen gondolkozni fogok, ötszáz koronám úgysem volt még egyszerre. Egy Pejacsevics-nadrág csak 80 koronába került, pecsétekért nem számítottak semmit. Közönséges vászonból való katonanadrág 50 korona. Ugyanabból az anyagból van, amiből a hátizsákokat készítik. Ah! Női holmik! LUa mintázatú karton szoknya, az újszegedi köröndben láttunk ilyeneket augusztusi tánc- éS sör-délutánokon, csekély 70 korona. Sápadt arcú cselédleányok tágra meredt szemmel bámulják, mint valami elérhetetlen vágyat. A kormánynak még most is ez a fontos? SZEGEDI NAPLÓ, 1918. június 13. Vita a nők választói jogáról. Tisza István gróf: Sajnálattal jelenti ki, hogy egyik javaslatot sem támogatja. Meggyőződése, hogy a nők szociális tevékenységének rovására történik a nők politikai tevékenysége Semmiképp sem hajlandó politikai jogokat adni azoknak, akik családon kívül állnak, tehát hivatásukat nem töltik be. Ezek lelkileg bizonyos turbulens elemekké válnak. A művelt magyar nők nagy többsége nem kívánja a választójogot, inkább csak a félműveltek kívánják. Sőt, ha megkérdezik a férfiakat, hogy kivánnak-e feleségeiknek, leányaiknak választójogot, lenézően legyintenek kezükkel. Tisza végül kijelenti, hogy nem járul hozzá a nők választójogához. Wekerle Sándor dr.: Ismét megindokolja a nők választójogának szükségességét. Rámutat arra, hogy nem a nőknek van szükségük a politikára, ellenben nekünk van szükségünk arra, hogy a nők részt vegyenek a politikában, mert az anya- és csecsemővédelemre, valamint az egyke rendszer megszüntetésére vonatkozó kérdések megoldásánál fontos szerep vár rájuk. Az orosz foglyok ittmaradhatnak. Ilyen című minapi hírünk visszhangjaképpen ismert kézből kaptuk a következő sorokat: Félhivatalos kommüniké jelentette, hogy az orosz foglyok közül aki akar, itt maradhat. Békeidőben ezt a szabad költözködés elvének hívták, s ez olyan természetes dolog volt, hogy az ellenkezője tűnt volna föl. Most azonban, amikor ez a félhivatalos közlés, amely nyilvánvalóan a foglyoknak szól elsősorban, propagandaszerűen hat, de a látszat csal; nem propagandáról van szó, hanem kölcsönös egyezményről, hiszen az orosz kormány is publikálta azóta a pótszerződésnek azt a pontját, mely szerint a mieink közül ls ott maradhat Oroszországban, aki akar. CFolytatjuk!