Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-26 / 174. szám

Szombat. 1975. július 26. 3 Szeged a megye egészségügyében Régi, és már ismert gondjuk a város egészségügyével foglalkozó szakembereknek, hogy ha bármilyen országos fórumon szóba kerül a nagyvárosok egészségügyi ellátása, Szegedet nem sorolják a segítségre szoruló települések közé. A statisztikai adatok kissé megszépítik az itteni adottságokat Mégpedig azért, mert figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a szegedi egészségügyi intézmények kivétel nélkül részt vesznek a megyében élő betegek ellátásában, gyógyításában. Ez azt jelenti, hogy mintegy 270 ezer embert kell ellátniuk a város orvosainak, azaz a megye lakosságának 60 százalékát. Természetesen nem hallgatható el a szentesi, a hódmezővásárhelyi és a makói intézmények munkájának jelentősége sem. Figyelembe kell azonban venni az egészségügyi hálózat fejlesztésekor azt, hogy a szegedi intézetek kapacitásuk 40 százalékát a város határain túl élő lakosság vizsgálatára, gyógyítására fordítják. Márpedig ezt a feladatot egyre kevésbé képes teljesíteni Szeged a nagyrészt elavult, régi épületekben működő intézményeiben. A város pedig belátható időn belül — az új klinikai tömb kivételével — nem képes nagyobb volumenű beruházásra. Mivel azonban Szeged jelentős részt vállal a megyei lakosság ellátásában, kézenfekvő az együttműködés a megyei tanáccsal a már részleteiben is kidolgozott rekonstrukciós terv végrehajtásában. Nyomasztó már a Mátyás téri szociális otthon helyzete. Mint ismeretes, az épület több százéves, s mivel műemlék, felújítása, átalakítása szóba sem jöhet. Szükség lenne egy elmebetegeket befogadó szociális otthonra is. Elavultak a városi kórház épületei, közülük a II. kórház még ideig-óráig alkalmas betegellátásra, a Pulz utcai fertőző osztály a felújítás után el tudja látni feladatát. A Kossuth Lajos sugárúti I. kórház és a Mérey utcai III. belosztály épületét azonban már semmiféle átalakítás nem képes gyógyításra alkalmassá varázsolni. Viszonylag jó állapotban van az újszegedi gyermekkórház, bővíteni azonban tovább nem lehet. Igen zsúfolt a Töltés utcában a csecsemőotthon, melynek másik részlege közös épületben van a megyei ifjúságvédő intézettel, melynek bővítése szintén indokolt volna A Gladics utcai egészségügyi gyermekotthon sem rendeltetésének megfelelő épületben látja el a fogyatékos gyermekeket. Gondot okoz továbbá az is, hogy nincs olyan osztály a városban, amely mozgásszervi betegek befogadására lenne alkalmas, noha az országos átlaghoz viszonyítva magas a megyében az ilyen megbetegedések száma. Miként fest tehát á terv, amelynek megvalósításában a megyei tanács is segítségre siethet a következő öt évben? Első lépésként egy kiürítőpavilont kell építeni a II. kórház területén, hogy az I. kórházból ide lehessen költöztetni a betegeket. Ekkor láthatnának hozzá az I. kórház 170 éves épületének felújításához, amely már alkalmas lenne a Mátyás téri szociális otthon lakóinak befogadására, amíg az újat felépítik. A mozgásszervi betegek ellátására legcélszerűbb lenne, ha a gyermekkórházat másik épületbe telepítenék, helyén pedig reumaosztályt nyitnának. Ez a megoldás azért látszik szerencsésnek, mert a Székely sori gyógyvíz ott könnyen elérhető. Az egészségügyi gyermekotthont a tervek szerint kiköltöztetik a városból, a jelenlegi épületben pedig — kis ráfordítással — csecsemőotthont rendeznének be. Szeged nemcsak a megyének, hanem az egész délkelet-magyarországi tájegységnek legjelentősebb városa, kulturális, tudományos központ, s ez egészségügyi igényeit és szerepét is meghatározza Számos országos és megyei irányítású egészségügyi intézmény is működik itt a városiakon kívül. Helyénvaló tehát a városi és a megyei tanács együttműködése, a kölcsönös segítségadás csakis javára válhat a megye és a város egészségügyének és a gyógyító munka sikerének. Ch. A. Befejeződött a vöröskeresztes ifjúsági találkozó Pénteken — az Akadémia várbeli kongresszusi termében veget ért tanácskozással — befejezte szakmai munkáját a vöröskeresztes fiatalok első európai találkozója. A vöröskeresztes társaságok nemzetközi ligájának fennállása óta ez volt az első ilyen nagyszabasu nemzetközi ifjúsági találkozó, melynek témájául a balesetek megelőzését választották. Rendkívül aktuális téma ez, hiszen a balesetek száma világszerte emelkedik, nemcsak a közutakon, hanem az otthonokban is, és a technika fejlődésével csaknem mindenütt egyre több veszély leselkedik az emberekre, elsősorban a kisgyermekekre és az időskorúakra. A találkozó visszhangja rendkívül pozitív volt. Valamennyi delegáció elismeréssel nyilatkozott a budapesti rendezvényről, amelyet igen hasznosnak, érdekesnek és újszerűnek találtak. Sok az adminisztrátor az ipari szövetkezetekben A KISZÖV elnöksége pénteken ülést tartott. Napirendi pont volt a Csongrád megyei ipari szövetkezetek nem termelő létszámának négy év alatti változása. A közgazdasági osztály írásos anyagából kiderül, hogy a megye szövetkezeteiben az országos átlagnál nagyobb ütemben emelkedett a nem termelők száma. Műszakiakból ugyan alig van több a kelleténél, az adminisztrátorok azonban sokkal többen vannak, mint indokolt lenne. Ezt a folyamatot mindenképpen fékezni kell, hiszen a gazdaságosság érdekében a szövetkezetekben — csakúgy mint az állami iparban —1 Somogyi Károlyné (elvétele hónap alatt négyszer rendezett véradónapot a Szegedi Textilmúvekben a Vöröskereszt. Az üzemrészek dolgozói közül több mint háromszázan adtak vért, hogy hozzájáruljanak beteg embertársaik gyógyulásához javítani kell a termelők arányát Ilyen előrelépés csupán az építő- és a textilruházati iparban, valamint a Szegedi Mérlegkészítő, a Hódmezővásárhelyi Kerámia és a Makói Szövő szövetkezetekben mutatkozik. A többi szövetkezet vezetőinek figyelmét a Szövetség felhívja a létszámállapotok elemzésére, s a szükséges intézkedések meghozatalára. v A nem termelő dolgozók számának növekedésében szerepet játszottak azok a határozatok, amelyek a belső ellenőrzés, az üzem- és munkaszervezés, valamint a személyzeti munka javítását sürgetik. Mivel azonban e tekintetben a szövetkezetek többségében még mindig sok a tennivaló, a létszámcsökkenést más területeken kell megvalósítani. Például az ügyvitel korszerűsítésével és azzal, hogy nem készítenek feleslegesen statisztikákat. Közeleg az éjfél, de a Belváros forgalma kora esti hangulatot idéz. Jókedvű, harsány csoportok sétálnak a Széchenyi téren, mások a Takaréktár utcai taxiállomáshoz igyekeznek. Olykorolykor befut egy üres kocsi, s néhány másodperc múlva már robog utasaival a megadott irányba. Akiknek pedig most nem jutott hely, topogva várják a következő Zsigulit Annál türelmesebben álldogál egy férfi a sarkon, a MÁV-igazgatóság melletti kanyart kémleli. Az iránytaxit várja. TARJANTÖL AZ SZTK-IG — Már itt kellene lennie, hiszen 20 perce várakozom, s éppen ennyi az iránytaxi fordulási ideje — kesereg. Mindenképpen megvárom, mert az útvonala mellett lakom, és különben is érdemes ezzel utazni, mert olcsóbb, mint a taxi. Ebben a pillanatban robog át az Anna-kútnál a Lenin körúton a sárga mikrobusz, anélkül, hogy bekanyarodna a taxiállomásra Csalódottan vesszük tudomásul, de a következő fordulónál, amikor mindketten a kocsiban ülünk, megtudjuk. miért nem volt szerencsénk az imént — Ha az SZTK és az Anna-kút között megtelik a kocsim, nem jövök be a Takaréktár utcára — tájékoztat. Kiss Sámuel, az XX 34—23-as rendszámú mikrobusz vezetője. Ilyenkor a rendelőintézettől a Lenin körúton haladok a Radnóti gimnáziumig, majd a József Attila sugárút, Nagykörút, Szilléri sugárút és Budapesti körút útvonalon jutok a tarjáni végállomásra, a víztoronyhoz. Ha érintem a taxiállomást, csak annyi a változás. hogy az Anna-kútnál a Széchenyi térre kanyarodok, majd a Takaréktár utcán hajtok ki újra a Kiskörútra. Tarjánból ugyanezen az úton jutok — a természetesen ellenkező irányban — az SZTK bejáratához azzal a különbséggel, hogy ilyenkor nem megyek be a taxiállomásra. Ha pedig ismét járható lesz a Retek utca, u Schönherz Zoltán, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakja születésének 70. évfordulója alkalmából pénteken koszorúzási ünnepséget tartottak a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében Katona István, a Népszabadság főszerkesztője és Vass Henrik, a Párttörténeti Intézet igazgatója, a Központi Bizottság tagjai koszorúztak. Elhelyezték a kegyelet virágait a KISZ, a Budapesti Műszaki Egyetem Schönherz Zoltán Kollégiumának képviselői, a hozzátartozók, az egykori harcostársak. akkor a Csillag térről ezen vezetek a József Attila sugárútra, és vissza. — Visszatérve a mondókám elejére: az előbbi fordulóban az SZTK-nál megtelt a kocsim, és az utasok kérésére azonnal Tarjánba mentem. Egyébként az, hogy telt autóval utazom, sajnos ritkán fordul elő. A 11 órai kezdéstől fél l-ig elég jó a forgalom, de később örülök, ha van egy-két utasom. Pedig még ilyenkor is jár néhány ember az utcán, csak az a baj, hogy nem ismeri mindenki a kocsimat. Szerencsére vannak Kiss Sámuelnak megszokott vendégei is. például pincérek, zenészek, de régi ismerősként üdvözli azokat a hölgyeket is, akik beszélgetésünkkor az SZTK melletti végállomáshoz érkeznek, a Dóm térről. Mindenki a megszokott helyét keresi a mikrobuszban, s miután elhelyezkednek, máris hangzik a dicséret. — Nekünk áldás ez az iránytaxi — mondja egyikük. — Megérdemli a dicséretet, aki kitalálta. Amíg ez nem volt, gyakran gyalogoltunk haza innen Tarjánba. Á lakáshivatal előtt lehúzódik az iránytaxi az út szélére, így engedi el a robogó mentőautót. S néhány fordulóval később azt is megtudjuk, hová kellett ilyen sürgősen mennie. Az SZTK mellé ugyanis nemsokára egy Fiatmikrobusz fut be, az elején horpadás. Utasai kiszállnak, közülük ketten gyalog indulnak el. egyikük pedig hozzánk ül be az iránytaxiba. — Zalaegerszegen voltunk szolgálati úton — meséli. — Visszafelé jövet Domaszéknél elénk kanyarodott egy tökrészeg biciklis. Nem lehetett elkerülni az ütközést, a kerékpárosnak eltört a lába. Mentő hozta be Szegedre. Jó hogy megláttam az irány taxit, mert így sofőrünk is azonnal hazamehet, nem kell engem hazavinnie. A baleset miatt nagyon ideges volt szegény. Együttérzéssel bólint Kiss Sámuel, jártában-keltében ő is találkozik hasonló esetekkel. Gyakran előfordul az is, hogy beteg embereket támogató kísérők állítják meg az utcán. — Az iránytaxi létezésétől, május elsejétől közel ötven beteget szállítottam. Közülük körülbelül húsznak súlyos baja volt. Ilyen embereken mindig jó érzés segíteni. — Ugyancsak jó érzés gyermekeket vinni, ők természetesen szülőkkel együtt járnak. Egy-két népes családot ért már, sajnos, kellemetlen meglepetés, amikor megtudták, mennyit kell fizetniük. Mindenkinek le kell szurkolni ugyanis tíz forintot. (Csak a hatévesnél fiatalabb gyermekeknek nem kell fizetni.) Ez nem sok ugyan, de öttagú családnak már ötven forint. Nekik inkább Zsiguli-taxival érdemes utazni, hiszen úgy ennek az összegnek a felével megússzák. — Érdekes, hogy az éjszakai mozielőadás nézői közül alig jön valaki hozzám. Legtöbbjük húsz évnél fiatalabb, s ők általában gyalog mennek haza, csoportokba verődve. Kiss Sámuel korábban egy évtizedet töltött el az MHSZnél. Oktató volt teher- és személygépkocsin. A Volán Vállalathoz április közepén került, s két héttel később ült fel az iránytaxira. Egymás után hatvanhét éjszaka vezetett, akkor kapott váltótársat, Kovács Sándor személyében. Azóta vasárnap esténként adják át egymásnak a volánt. A „pihenő" nappal természetesen más feladatot kap a kocsival. Az eddigi forgalomról, tapasztalatokról Szabó István, a Volán Vállalat kereskedelmi osztályának vezetője tájékoztatott. — Többször irt a Délmagyarország arról, hogy nincs megoldva Tarjánban az éjszakai orvosi ellátás. Elsősorban ezen a gondon kívántunk enyhíteni, amikor kértük a Volán Tröszttől, engedélyezze, hogy az egyik bérautónkat éjjel iránytaxiként használjuk. — A forgalom egyelőre gyér, májusban 1180, júniusban pedig ennél is kevesebb, 830 utast szállítottunk. Közöttük sok volt a beteg, így eredeti céljaink részben máris megvalósultak. Mindehhez még egy gondolat kívánkozik. A sárga színű .Skoda-mikrobusz könnyen felismerhető, amióta ellátták a világító „taxi" jelzéssel. Jó lenne azonban például a tarjáni víztoronynál táblán hirdetni az iránytaxi menetrendjét és az egyéb tudnivalókat. így talán még többen megismernék ezt a lehetőséget, többen örülnének a Volán valóban hasznos ötletének. S^jrák József Apad a Duna A szigetközi Duna-szaka- tökön szon a hét eleje óta érvény- tette, ben levő árvízvédelmi készültséget a folyó apadása folytán az Észak-Dunántúli tott terület 750 Vízügyi Igazgatóság csütör- csökkent 18 órától megszúnPénteken a belvízzel borihektárral