Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)
1975-07-03 / 154. szám
4 Csütörtök, 1975. július 10. Együttműködés a megyei tanács és a TIT között Tegnap délután Szegeden, a megyei tanács székházában együttműködési szerződést kötött a Csongrád megyei Tanács és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Csongrád megyei szervezete. Az ünnepélyes eseményen részt vett dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára is. A megállapodást dr. Perfési László, a megyei tanács elnöke és dr. Kiszely György, a TIT Csongrád megyei szervezetének elnöke írta alá. A két intézmény közötti együttműködés nem újkeletű. A Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei, valamint a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat között az elmúlt években igen intenzív munkakapcsolat alakult ki. Eredményeként egyre hatékonyabbá válhatott a megye területén a tudományos ismeretterjesztés. A mostani megállapodás azt rögzíti, hogy a felek milyen területen kívánnak együttműködni egymással. A megállapodás célul tűzi ki a megye lakossága műveltségi színvonalának további növelését, az általános és szakmai ismeretek megalapozását a tudományos ismeretterjesztés gazdag forma- és eszközrendszerének alkalmazásával. Igen fontosnak tartja a szocialista építőmunka során a gazdasági és az ideológiai feladatok — határozatok, irányelvek — széles körű ismertetését. Az értelmiség, a tudományos szakemberek aktivizálását és felkészítését az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai, a közoktatás és a közművelődésre vonatkozó határozatainak végrehajtásához. A megállapodást aláíró felek minden év márciusában tárgyalnak majd a végrehajtás eredményességéről. Rang és kötelesség Segítik a városépítést A nyomtatványon rendet vágnak a gondolatok. Mindegyik bekezdésnek sorsa van. Némelyik most, némelyik jövőre, némelyik évek múlva megvalósulhat. Azokról a közérdekű bejelentésekről van szó, amelyek az országgyűlési képviselőválasztásokra készülve a jelölő gyűléseken elhangzottak. Ugyanis ekkor a közvélemény a nagy politika részeként a helyi kérdésekkel is foglalkozott. Magától értetődik, hogy az ország öröme, gondjai nem hiányoztak ezekről a gyűlésekről, de a választópolgár azzal is törődött, s ennek hangot is adott, mikor járhat betonjárdán utcájában, lesz-e a közelben iskola, javul-e a közlekedés. A mindennapi életet befolyásoló tényezők a közérdeklődés reflektorfényébe kerültek ebből az alkalomból. És az országgyűlési választásokra készülve kitűnő lehetőségnek bizonyult, hogy a képviselőjelöltek — ma már képviselők — a népfront, és a tanács még jobban megismerje egy-egy kerület igényeit. Talán az a 123 felszólaló nem is gondolta, hogy javaslatai, ötletei közérdekű bejelentésként várja a megvalósulás rövidebb vagy hoszszabb intervallumát. Persze a felvetett gondolatok alkalmat adtak a városlakók tájékozottságuk és városszeretetük megmérettetésére — és arra, hogy az egészségesnek, fajsúlyosnak és szimpatikusnak találtasson. örvendetes, hogy nagyon sokszor, amikor a felszólaló jó utat, új iskolát, óvodát kért, segítségét is felajánlotta. Nem véletlen, a társadalmi munka újabb szegedi korszaka példázza az állampolgárok nagyobb felelősségét és városszeretetüket. Érdekes módon a sajátos tájjellegű hagyomány, mint a paprikatermesztés, kihalásától való aggodalom nemes lokálpatriotizmusként jelentkezett Szeged egyik választókerületében. Vajon a mai fiatalok tovább ápolják ezt a speciális szegedi kultúrát? Aki a kérdést felvetette, még azzal is tisztában volt, hogy jelenleg csak a paprikaültetés gépesített, már a termés begyűjtése fáradságos, sok kezet igénylő munkával jár együtt. Csak a technika segíthet, azonban a munkáskezek pótlására még nem találták ki a speciális masinát. Az érdekes, kuriózumként ható kérdés mellett az urbanizáció ezer arca is megmutatkozott. Szépségével, hiányosságaival, örömeivel és gondjaival együtt. Például a Szegeddel egyesült községekben azoknak a feltételeknek pótlását kérték, amelyek ma már a városi élet szerves részei. A dorozsmaiak óvodát, mozit, az algyőiek a gáz bevezetését, az autóbusz viteldíjának csökkentését szeretnék. Gyálaréten a vízellátás javítását remélik és óvodát, iskolát építenének. Szinte minden területen, de elsősorban a peremkerületekben folyóméterekben lehetne a kívánságokat kifejezni, amelyek az utak, járdák építését óhajtják. Ugyanígy a közlekedés fejlesztése, a gyermekintézmények bővítése, állandó színfoltja a közérdekű bejelentéseknek. De nem hiányoztak a koncepciózus, a nagyobb összefüggéseket sejtető és feltáró felszólalások sem. Ügy látszik, Szegeden is jól befészkelt már a köznapi tudatba az a gondolat, hogy a környezet szennyezése milyen veszélyekkel jár, milyen esélyekkel kecsegtet. Kevés a zöldterület, pusztítják az al- és fővállalkozók okkal vagy ok nélkül. Nem elég már egy fa helyett egyet ültetni. Jogos az igény, jogos a felvetés. Azóta az utak, zöldterületek védelmében tanácsrendelet látott napvilágot. így reménykedhetünk, a szankciók védik a zöldterületeket. Az is megnyugtató, hogy a levegő szennyezettségének csökkentésére Szeged Belvárosában már megkezdték a régi fűtésrendszerek kicserélését. A tervezők, kivitelezők, beruházók együttes figyelmét is felhívták a bejelentők. A lakóházakkal egyidőben épüljenek boltok, óvodák, iskolák. Többen gondoltak a második szegedi hídra. Jó szándékú türelmetlenséggel sürgetik, hogy mielőbb el. készüljön. A hetvenhét közérdekű bejelentést hosszú lenne felsorolni. Többnyire jogos kívánságok, amelyeknek megvalósulása a lehetőségektől függ. A kérések, óhajok sem a népfront, sem a tanács előtt előzményeikkel, gyökereikkel együtt nem ismeretlenek. Némelyik megoldását nemcsak tervezik, hanem már folyamatban is van. Péidául Mihályteleken nagy területet jelöltek ki a családiház-építkezésekhez, de a terepet közművesítés nélkül nem szeretnék átadni. A közművesítéshez pedig pénz kell, ami egyelőre még hiányzik. A KlSZ-lakásépítő akció is újból beindult, és az albérlők háza is jövőre felépül. A Szegeddel egyesült községekben ugyanúgy napirenden tartják a kommunális fejlesztést, mint a város bármely pontján. A közérdekű bejelentésekkel most foglalkoznak, rangsorolják, felülvizsgálják a kéréseket. Egyébként a vélemények, észrevételek segítik a városépítést, a helyi igények, gondok, lehetőségek még pontosabb feltérképezésében. H. M. A hárommilliós magyar munkásosztály az utóbbi négy év alatt évenként 6,8 százalékkal emelte az ipar termelését, mégpedig többnyire a munka termelékenységének növelésével. A műszaki-technológiai fejlődésen túl mindez az emberi gondolkodásmód változásának, a munkások aktív kezdeményezőkészségének, öntudatos magatartásának köszönhető. A széles körű kongresszusi és felszabadulási munkaverseny — amit folytatunk a negyedik ötéves terv sikeres befejezéséért — még magasabb eredményeket produkál országszerte. Magas a mérce, mégis egy sor gyár és üzem érte el tavalyi teljesítménye alapján a kiváló címet, munkások -százai kaptak kitüntetéseket, mert kiemelkedően dolgoztak. Például az NKFV összes üzemegységének versenyében ismét elnyerték a vállalat által adományozott kongresszusi zászlót a szegedi termelési üzemegység dolgozói. Nem kis dolog. Az NKFV kiváló vállalat cí-; met nyert az idén, a szegedi olajosok „Élüzem" kitüntetésben részesültek. A termelési üzemegység eredményei jelentősen hozzájárultak mindehhez. A két kongresszus közötti időben 4,5 százalékkal csökkent náluk a munkaerőmozgás. A szocialista brigádközösségek nevelő hatására stabilizálódott <a létszám, gyakorlatilag három éve változatlan. Az üzemelő kutak, s a járulékos létesítmények száma azonban fokozatosan növekedett, tehát egy-egy munkásra mind több feladat jutott. Vállalták. Megfelelő képzettség birtokában megtörtént, hogy a tankállomáskezelő kazánfűtő is volt egyszemélyben. vagy a kazánfűtő •kútkezelői munkakört látott el. Tavaly egyetlen esetben sem fordult elő az üzemegységben baleset. S a szocialista brigádokösszesen 2691 óra társadalmi munkát végeztek. Termelési tervüket 13 és fél ezer tonnával teljesítették túl, megtakarítottak 50 ezer forint értékű villamos energiát, saját tervezésű technológiai módosítás révén mintegy ezer forintot bizonyos vegyszerek felhasználásában, csökkentették a kőolaj szállítási veszteségét, több mint kétmillió forint értékben, és így tovább, önművelés, iskola, politikai szellemi vetélkedőn — Szeged város csapatai között — első helyezés, üzemlátogatások, kirándulás, kiváló munkásőrszakasz. A sportra is maradt idő, fontos az egészséges életmód. Ott voltak őszszel a mezőgazdaságban, ahol a legtöbb munka adódott. Segítettek. Nem a „következő" zászlóért, hanem azért, hogy energiában szegény országunk megbecsülését szerezzék meg az olajipar, s a szegedi olajbányászok számára. Sikerült. A KSZV egymás után kétszer érte el a kiváló címet, pedig nagy átszervezés gondjaival is meg kellett küzdenie. A vállalat mindhárom szegedi gyára élüzem, az újszegedi szövőgyár már tizenötödik alkalommal. Kiváló a tejipari vállalat, a fémipari vállalat, s folytathatnánk a sort még sok szegedi üzemmel. A kitüntetések vitrinekben, fiókokban pihennek, gyárak bejáratát díszítik. Vége az ünnepi hangulatnak, tovább éljük a dolgos hétköznapokat. A rang azonban kötelez. Nem elég süt-; kérezni a dicsőség fényében, dolgozni kell. Még többet, s még jobban. Nem lehet megállni. Az elégedetlenség viszi előbbre az embereket. Mégpedig az a fajta elégedetlenség, amit önmagunkkal szemben érzünk. Van bennünk tartalék, képesek vagyunk tovább lépni, há akarunk. Pártunk XI. kongreszszusa az előttünk álló évek egyik legfontosabb feladatának tekintette a belső tartalékok feltárását és jobb kihasználását, a munka termelékenységének további növelését. Megállapította, hogy folytatni kell a termelő folyamatok korszerűsítését, javítani a munkaerőgazdálkodást, s következetesen erősíteni a munkafegyelmet. A rangos kitüntetések birtokában a kiváló vállalatok dolgozóinak élen kell járni a párt határozatainak végrehajtásában is. E határozatok egész népünknek szólnak, ezért nem várjuk, hogy a kiváló üzemek műveljenek csodákat. Kádár János mondta egyik beszédében, hogy a még többet és még jobban nem azokra: a munkásokra vonatkozik, akik eddig is jól dolgoztak; Ügy értendő, hogy akik ed-f dig „lazítottak", tegyenek! egy kicsit többet. Nem elégedhetünk meg az eddigi eredményekkel. S itt a munkafegyelem jelenti az egyik] legfőbb forrást Annak megszilárdítása magukon as munkásokon múlik. Akik) viselik a kitüntetéseket, mutassanak példát a többiek H nek, jó és követendő példát. A kiváló vállalatok vezetői pedig gondoskodjanak a hatékony munka, és üzemszervezésről, a megfelelő anyag-t ellátásról, technikai feltételekről. Teremtsék meg a le-i hetőségét annak, hogy a gyárak, amelyeket a kollektíva bizglmát élvezve vezetnek; újabb kimagasló teljesítményekre legyenek képesek. Amikor kitüntetésről van szó, azt is ők veszik át a vállalat nevében. Ügy illik tehát, hogy a munkát is közösnek tekintsék, tegyék azt, ami rájuk hárul. A dolog legkönnyebb része fogadni a gratulációkat, sokkal nehezebb megdolgozni az újabb elismerésért. K ötelez a rang. Közös érdekünk tovább emelni a mércét, adott lehetőségeinkhez igazodva magasabb követelményeket állítani önmagunkkal szemben. Hivatkozhatunk ismét Kádár János szavaira: „Bájnehezek a feladatok, de ha erőinket még jobban összefogjuk, tudatosabban összpontosítjuk a legfontosabb célokra, akkor képesek leszünk töretlenül folytatni eddigi munkánkat." Bálint Ibolya Áradó folyók A Duna és a Rába ausztriai vízgyűjtőjében az utóbbi 24 órában átlagosan 40 centiméter csapadék hullott. Az árhullámok fogadásának megfelelően az Északdunántúli Vízügyi Igazgatóság a Dunának Gönyü és Rajka közötti szakaszán és a Lajtán másodfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el. Készenlétbe helyezték a vízügyi igazgatóság árvízvédelmi osztagát is. Jelenleg a megerősített figyelőszolgálatban, a védekezési anyagok előkészítésében több mint 400-an vesznek részt. Az Ausztriából érkezett jelzések szerint a Duna még erősen árad. Az utóbbi két nap alatt Linznél 217, Bécsnél 261, Pozsonynál 172, Dunaremeténél 43 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje. Budapestnél szerdán reggel 480 centimétert jelzett a lánchídi vízmérce. Az előrejelzések szerint e hét végén, jövő hét elején mintegy 700 centiméter körüli vízszint várható a fővárosi szakaszon, s így valószínű, hogy néhány helyen kilép a víz az alsó rakpartra. A Nyugatmagyarországt Vízügyi Igazgatóságtól kapott tájékoztatás szerint tovább árad a Répce, s a Pinkán is újabb árhullám vár ható. A Rába Szentgotthárdnál kedden tetőzött 410 centiméteres vízszinttel, ami 60 centiméterrel közelítette meg a korábbi években mért legmagasabb vízállást, a maximumot. Szerdán délelőttre Szentgotthárdnál 32 centiméterrel apadt a folyó, de az osztrák szakaszon — a jelzések szerint — újabb áradás indult meg. A Mura is árad, Letenyénél szerdán délelőtt 412 centiméteres vízszintet mértek, s várhatóan a csütörtökre virradó éjszaka tetőzik az árhullám. Ezért Letenyénél homokzsákokkal magasítják a töltéseket és a Répcén, Répcevisnél ugyancsak homokzsákokból építettek nyúlgátat a töltés erősítésére. Megállt a víz a csatornázott utcákban is. Felvételünk a Vörösmarty utcában készült. Vihar Szegeden Szegeden szerdán délután valóságos ítéletidő tombolt. Az alacsonyan szálló, többrétegű gomolyfelhők esti szürkületet borítottak a városra délután fél kettőkor. Utána mennydörgéssel, sűrű villámlással párosult csapadéközön zúdult le. Többfelé — mint például a Meteorológiai Intézet szegedi állomásának körzetében — negyed órán keresztül borsószem nagyságú jégszemek hullottak. A széllökések óránkénti sebessége elérte a nyolcvan kilométert. A régóta nem tapasztalt, úgynevezett görgő vihar megszakítás nélküli égzengéssel, állandó morajlással járt együtt. A viszonylag rövid ideig tartó vihar fákat csavart ki tövestől, illetve tört ketté az utcákon és a parkokban, ezenkívül háztetőket rongált meg. A felhőszakadás gyors intézkedéseket követelt a másodfokú belvízvédelmi készültségben részt vevő tanácsi és vízügyi szervektől, Algyő, Tápé és Petőfitelep veszélyeztetett területei mellé újabbak sorakoztak fel. Szerdán délután 4 óráig 26 családot kellett kiköltöztetni lakhatatlanná vélt otthonukból. Somogyi Kórolyné felvételei A képen látható Volkswagen mellé dőlt ki — szerencsére — a fa a Tanácsköztársaság útján.