Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 1975. július 24. 7 Üzletkötés húszmillió rubel értékben Szerdán a bolgár nemzeti kiállítás zárónapján Vladimír Videnov, Bulgária budapesti nagykövete és Peter Ignatov, a kiállítás igazgatója sajtótájékoztatón összegezte a bemutató tapasztalatait. Mint elmondották: a kiállítás sikeresen töltötte be szerepét a magyar és a bolgár nép barátságának elmélyítésében. Több mint 120 ezren tekintették meg a bolgár ipar és mezőgazdaság eredményeit a bemutatón, s különösen a szakmai rendezvényeknek volt nagy sikerük, amelyeken több mint ötezer szakember vett részt. Az üzletkötők is síkeresen zárták a kiállítást, hiszen 20 millió rubelt meghaladó értékű termékre kötöttek szállítási szerződést. A már ismert bolgár termékek mellett — ilyenek a Balkancar anyagmozgatási, rakodási gépei, a különböző numerikus vezérlésű szerszámgépek — egész sor új bolgár árucikk is elkelt az elmúlt két hétben. A mezőgazdasági gépek között a legnagyobb sikert a szőlőkombájn aratta. I Napirenden: A közúti közlekedés Szerdán a közlekedési vállalatok több száz képviselőjének részvételével a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium rendezésében közúti közlekedési munkaérfékezlekocsik aránya. A népgazdaság ma már 105 000 áruszállító — 10 000 különleges járművel rendelkezik, és a mezőgazdasági termékfuvarozást további 60 000 vontató tet tartottak. A tanácskozást, segíti. Egy-egy csúcsidőszakamelynek napirendjén a köz- ban azonban az igények néúti közlekedés IV. ötéves ha ennél is magasabbak, így szállítási gondok is előfordulnak. Ugyanakkor a jövőben mindent el kell követni az üres fuvarok jelentős csökkentésére, az áruszállítást jobban össze kell hangolniuk a vállalatoknak. A közúti személyszállítástervi eredményei és a következő évek fejlesztési feladatai szerepeltek, Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter nyitotta meg. Dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályvezetője beszámolójában elmondta, hogy ebben a terv- ról szólva elmondta, hogy az időszakban összsúlyban mérve 28 százalékkal nőtt a fuvarozó vállalatok teljesítménye. Az idén 110 millió tonna áruval szállítottak többet, mint 1970-ben, összesen 510 millió tonnányit. Ezt segítette a gépjárműpark rekonstrukciója is, az elmúlt négy-öt évben több mint 30 000. műszakilag elavult utóbbi öt évben 30—50 százalékkal nőtt a távolsági és a helyi autóbuszközlekedés teljesítménye, annak ellenére, hogy rohamosan emelkedett a magán-személygépkocsik száma. Naponta több mint ötmillióan veszik igénybe az autóbuszokat. Annak ellenére, hogy egy új, a korábbinál korszerűbb gépkocsit kiselejteztek, és autóbuszcsalád típusai kaptöbb tízezer új jármúvet állítottak forgalomba. Így csolódtak a tömegközlekedésbe, a buszállomány jelenmintegy 40 százalékkal gya- tős része továbbra is elörerapodott az áruszállítást ellátó járművek állománya, és gedett. A következő ötéves tervidőszakban felújítják a kedvezően hatott az is, hogy személyszállító járműparkot, nőtt a nagyobb teljesítményű, 5—6 tonnás tehergépnagyobb gondot fordítanak majcT a munkásszállításra is. Mit és hogyan fogyasztunk? A lakosság 1970-ben 155,1 1974-ben 221,5 milliárd forint volt. A növekvő bevétel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mivel a fogyasztás az életmód része, ahogy utóbbi, ugy előbbi is folytonosan változik. Elengedhetetlen jövedelme ott emelkedett az elfogyaszmilliárd, tott zsiradék mennyisége. aiap Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növekvő anyagi jólét. Ez azonban korántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presztízsfogyasztás bálványait, s ellentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét prédikálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható javakat fogyasztunk. A puszta anyagiak senkit sem tesznek többé értékesebb emberré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet költünk élelmiszerekre, dohányárura. italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti háztartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás jutott átlagosan egy főre, 1974ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmiszer-fogyasztásunk körül. Azaz fogyasztási szokásainkat sok mindenben uralma alatt tartja még a hagyomány. Miközben tetemesen gyarapodtak a "jövedelmek, a ruházkodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban, öt 'esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és eszközzel tudatosan befolyásolja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi forintjait, amire kívánatos, helyes lenne. Hiszen kedvező, hogy ma hazánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974-ben 66,4 kiló volt, kétszer anynyi, mint az 1934—1938 közötti évek átlaga —, de annak korántsem örvendhetünk, hogy az alkoholfo- • gyasztásban nemzetközi élvonalban állunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleténél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik sa, akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hozzájárulást nézzük. Lehetne okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedésnél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meggyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségleteinket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkezetét. A párt XI. kongresszusa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves tervben az egy főre számított reáljövedelem 23—25 százalékkal emelkedjék, hanem azt is, hogy termelés és fogyasztás kölcsönhatását észszerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellékessé. mit, mennyit fogyasztunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista életmód formálódását is meggyorsítja az a társadalmi méretű válasz, melyet a köaz egészségesebb élelmisze- vetkező évtizedekben e hoA szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 dekával növelte zöldségfogyasztását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt...! A paraszti háztartásokban előbbiekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy rek aránya táplálkozásunkban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakásfelszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztársadalmi érdekek képviseletében — bizonyos területeken beleavatkozik a fogyasztásba, preferenciákat alkalmaz, ösztönöz, illetve visszatart azzal, hogy valamit "„olcsón", mást pedig „drágán" hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befolyásolásnak eredményei viszonylagosak, nem mindenkor sikerül az ésszerűség, célszerűség, és a gazdaságosság egységét megteremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatásoknak sem egyértelmű a hatágy anra adunk. gyakorlatban M. O. Tűzszerészek Június 28-án, szombaton szemügyre veszik a lőszerereggel kilenc órakor Hattyas- ket, s máris hangzik Németh telepen, a Kundombi utca és János törzszászlós szakvélea Mokrini sor sarkán arra ménye. figyeltek föl a Bányászati — Hatvan milliméteres, Aknamélyítő Vállalat szegedi második világháborúból viszüzemének munkásai, hogy a szamaradt repeszgránátok. markológép henger alakú fémtárgyakat emelt ki a földből. Körbe állták, nézegették a kupacot, s benne rozsdás lövedékeket találtak. Valamennyien azonnal elhúzódtak a veszélyes halomtól, s Némelyikből hiányzik a robbanófej, de ezeket is ugyanolyan gonddal kezelik, mint a többit. Náluk az a mondás járja, hogy „Még a seprúnyél is elsülhet". Biber Ferenc honvéd, a szóltak Menyhárt Lajos gépkocsi vezetője közelebb jön autójával, s kiderül, hogy közben már meg is „ágyazott" a lövedékeknek. Puha homokba dugja a Sípos István és Pelikán Emil honvédektől átvett gránátokat. Németh János . elővesz táskájából vagy húsz papírlapot, valamennyi egy-egy bejelentés. Hívja őket Kincses András a Gyík utcába, ahol árokásás közben bukkantak nagy mennyiségű lőszerre, menniük kell a rendőrkapitányságra, ahova egy férfi gránátot vitt be. (Az illető szándéka dicséretes volt ugyan, de a veszélyről megfeledkezett.) Kisteleki rendőrök egy Tisza-parti telefonoszlop töüzemvezetőnek, aki azonnal jelentette a történteket a rendőrkapitányságnak. Ménesi Sándor rendőr főtörzs-: őrmester azonnal Hattyasra sietett és a háborús lövedékek felfedezéséről > jegyzőkönyvet készített. A bokrok mellett jelenlétében árkot ástak a kotrógéppel, alját homokkal bélelték ki, s óvatosan egymás mellé helyezték a 15 darab gránátot. A gödröt deszkákkal gondosan lefedték, körülkerítették, s kitették a veszélyt jelző táblát. A főtörzsőrmester ezután levelet küldött Budapestre, az aknakutató zászlóaljhoz, s kérte a lövedékek hatástalanítását és elszállítását. Most, pár héttel vében találtak aknákat, shaaz eset sonló eseményt jelentettek után a gödör mellett együtt Zákányszékről is. A legtöbb várjuk, hogy a tűzszerészek talált lövedék a második vimunkához lássanak. lágháború szörnyetege, de a — Bizonyára csiklandozták tűzszerészek leltek már koa gyerekek fantáziáját a gránátok. Őrködött-e eddig valaki mellettük? — A vállalat emberei éjjel-nappal itt dolgoztak, hét végén is, ezért nem kellett tartani a kíváncsiskodóktól rábbi darabokat is. — A 24 éves eddigi pályafutásom alatt sok érdekességgel találkoztam már — emlékezik Németh János. — Előfordult, hogy az első világháborúból megmaradt lö— magyaráz Ménesi Sándor, vedékeket szedtünk fel. Ezek Ezenkívül figyelmeztettem a az akkori technikai színvokörnyéken lakókat a ve- nalnak megfelelően kevésbé szélyre, így nem engedték érzékenyek, mint utódaik, az ide gyermekeiket A hat- elővigyázatosság azonban nyolc méter mély üregek ezeknél is kötelező. Hatástamellé különben sem jöhet lanítottunk egészen nagymésenki. Hogy magam is meg- retű, ágyúkba való lövedényugtassam, a Trabantommal gyakran eljöttem erre szétnézni. Honvédségi teherautó érkezik, s az aknakutatók a gödörhöz lépnek. Kiszámított, nyugodt mozdulatokkal leemelik a deszkákat, sorban Szakmunkásképzés A népgazdasági terv az 1968 óta évről évre csökken, átlagosnál hosszasabban la1975—76. tanévre 61 300 A múlt évi nyolcadikosokhoz tolgató fiataloknak alkalmuk szakmunkástanuló felvételét képest az idei végzősök 5000- van még felvételüket kérni, írja elő. Hogyan alakult az rel voltak kevesebben, s az Számításba vették azt is, előirányzat teljesítése? A általános iskolákból most ki- hogy a középiskolát végzetMunkaügyi Minisztériumban került mintegy 120 ezer tek — akiknek soraiból 7000 elmondották, hogy a leg- nyolcadikos 42,5 százalék — fiatalt várnak — a vizsgált utóbbi statisztikai összegezés ideszámítva a korábbi évek- időszakban még nem kerülszerint május 31-ig az első ben végzett, és a középisko- hettek be nagyobb számban évesek tervezett létszáma- lai előképzettségű fiatalokat nak 83 százalékát vették fel. is —, összesen 68 000 páiyaA múlt évhez képest ez ke- kezdő jelentkezett szakmunvesebb, a korábbi esztendők- kásképzésre. Természetszerűhöz viszonyítva pedig meg- leg május végével korántsem felelő arány. zárultak be a szakmunkásKöztudott, hogy az általá- képző intézmények kapui; a .nos iskolát végzők szánta pályaválasztási esélyeket az a hívás után azonnal megjelenni. Most például Szegedről Vásárhelyre megyünk, onnan pedig Békés megyébe. Közben, ha összegyűlik három mázsányi lövedékünk, egy elhagyott helyen felrobbantjuk a rakományt, s azután folytatjuk utunkat. Haza csak hét végén kerülünk. Bizony, nem kellemes az örökös országjárás, hiszen otthon vár a családom. A sorkatonáknak valamivel könynyebb elviselni, hiszen ők hétköznap amúgy sem mehetnének haza. Mivel változatos a munkájuk, gyorsabban telik az idő, ami ilyenkor, a második év végén már nem mellékes. — Mit ajánl azoknak, akik valahol lőszert találnak? — Első teendőjük legyen-a rendőrség azonnali értesítése. A lelőhelyet — mint a bányászok is tették — el kell keríteni. Sajnos, sok példa tanúskodik arról, hogy másként járnak el. Pár évvel ezelőtt egy ember Röszkéről akart Szegedre behozni aknát, de az közben felrobbant, s leszakította a férfi keze fejét. Nemrég Hódmezővásárhelyen a mérleggyár egyik dolgozója próbált szétszerelni egy aknát, de pórul járt, súlyosan megsebesült Egy illető kertjében ásta el a talált puskagolyókat, s később azon a helyen házat kezdett építeni. Mi tudomást szereztünk az esetről, így az embernek — saját érdekében — ki kellett ásnia a lőszereket az alap felbontása árán. Mindezt azért mondom el, mert meglep az emberek vakmerősége. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy rajtunk kívül senki sens érezheti szakértőnek magát ebben a munkában. MEGNYUGTATNAK keket de ki kell mennünk akkor is, ha puska- és pisztolylőszer kerül elő valahol. — Naponta még mindig jő néhány bejelentés érkezik hozzánk az ország egész területéről, így biztosan érthető az is, miért nem tudunk a statisztikákba — az ő beiskolázásuk a szakmunkásképzőkbe általában augusztusban indul meg erőteljesebben, amikor az egyetemi felvételeket már lezárták. JMTDJ Németh János szavait feltétlenül meg kell szívlelnünk. Sok utat és csatornát építünk mostanában, így továbbra is számíthatunk árkok mélyéről leselkedő veszedelemre. Sajnos, gyakran az is előfordul, hogy az előszedett lövedékeket hosszú hetekig kell kerülgetni, ezt azonban magyarázza némileg az a körülmény, hogy a honvédek alig győzik az országot járni, s összeszedni a robbanóanyagokat. A késedelmek ellenére jő munkát végeznek a tűzszerészek, amelyet az is bizonyít, hogy az idén április 4-én olyan magas kitüntetést kaptak, amelyet honvédelmi alakulat még soha. A zászlóalj elnyerte a Vörös Zászló Érdemrendet. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat munkásai immár fellélegezhetnek, nem kell tartaniuk" az esetleges robbanástól. A katonák pedig elindulnak, hogy jelenlétükkel, áldásos munkájukká' másutt is megnyugtassák az embereket, feztrak József