Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-24 / 172. szám

Csütörtök, 1975. július 24. 7 Üzletkötés húszmillió rubel értékben Szerdán a bolgár nemzeti kiállítás zárónapján Vladi­mír Videnov, Bulgária buda­pesti nagykövete és Peter Ignatov, a kiállítás igazgató­ja sajtótájékoztatón össze­gezte a bemutató tapasztala­tait. Mint elmondották: a ki­állítás sikeresen töltötte be szerepét a magyar és a bol­gár nép barátságának elmé­lyítésében. Több mint 120 ezren te­kintették meg a bolgár ipar és mezőgazdaság eredménye­it a bemutatón, s különösen a szakmai rendezvényeknek volt nagy sikerük, amelye­ken több mint ötezer szak­ember vett részt. Az üzletkö­tők is síkeresen zárták a ki­állítást, hiszen 20 millió ru­belt meghaladó értékű ter­mékre kötöttek szállítási szerződést. A már ismert bolgár termékek mellett — ilyenek a Balkancar anyag­mozgatási, rakodási gépei, a különböző numerikus vezér­lésű szerszámgépek — egész sor új bolgár árucikk is el­kelt az elmúlt két hétben. A mezőgazdasági gépek kö­zött a legnagyobb sikert a szőlőkombájn aratta. I Napirenden: A közúti közlekedés Szerdán a közlekedési vál­lalatok több száz képviselő­jének részvételével a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium rendezésében közúti közlekedési munkaérfékezle­kocsik aránya. A népgazda­ság ma már 105 000 áruszál­lító — 10 000 különleges jár­művel rendelkezik, és a mezőgazdasági termékfuva­rozást további 60 000 vontató tet tartottak. A tanácskozást, segíti. Egy-egy csúcsidőszak­amelynek napirendjén a köz- ban azonban az igények né­úti közlekedés IV. ötéves ha ennél is magasabbak, így szállítási gondok is előfor­dulnak. Ugyanakkor a jövő­ben mindent el kell követni az üres fuvarok jelentős csökkentésére, az áruszállí­tást jobban össze kell han­golniuk a vállalatoknak. A közúti személyszállítás­tervi eredményei és a követ­kező évek fejlesztési felada­tai szerepeltek, Rödönyi Ká­roly közlekedés- és posta­ügyi miniszter nyitotta meg. Dr. Tőzsér István, a KPM autóközlekedési főosztályve­zetője beszámolójában el­mondta, hogy ebben a terv- ról szólva elmondta, hogy az időszakban összsúlyban mér­ve 28 százalékkal nőtt a fu­varozó vállalatok teljesítmé­nye. Az idén 110 millió ton­na áruval szállítottak többet, mint 1970-ben, összesen 510 millió tonnányit. Ezt segí­tette a gépjárműpark re­konstrukciója is, az elmúlt négy-öt évben több mint 30 000. műszakilag elavult utóbbi öt évben 30—50 szá­zalékkal nőtt a távolsági és a helyi autóbuszközlekedés teljesítménye, annak ellené­re, hogy rohamosan emelke­dett a magán-személygép­kocsik száma. Naponta több mint ötmillióan veszik igény­be az autóbuszokat. Annak ellenére, hogy egy új, a korábbinál korszerűbb gépkocsit kiselejteztek, és autóbuszcsalád típusai kap­több tízezer új jármúvet ál­lítottak forgalomba. Így csolódtak a tömegközleke­désbe, a buszállomány jelen­mintegy 40 százalékkal gya- tős része továbbra is elöre­rapodott az áruszállítást el­látó járművek állománya, és gedett. A következő ötéves tervidőszakban felújítják a kedvezően hatott az is, hogy személyszállító járműparkot, nőtt a nagyobb teljesítmé­nyű, 5—6 tonnás tehergép­nagyobb gondot fordítanak majcT a munkásszállításra is. Mit és hogyan fogyasztunk? A lakosság 1970-ben 155,1 1974-ben 221,5 milliárd fo­rint volt. A növekvő bevé­tel fokozatosan átalakítja a fogyasztás szerkezetét. S mi­vel a fogyasztás az életmód része, ahogy utóbbi, ugy előbbi is folytonosan válto­zik. Elengedhetetlen jövedelme ott emelkedett az elfogyasz­milliárd, tott zsiradék mennyisége. aiap Életünk kiteljesedéséhez szükségszerű alap a növek­vő anyagi jólét. Ez azonban korántsem igazolja azokat, akik körültáncolják a presz­tízsfogyasztás bálványait, s ellentmond azoknak is, akik a szegénység szépségét pré­dikálják. Ugyanis: nemcsak anyagi, pénzzel megváltható javakat fogyasztunk. A pusz­ta anyagiak senkit sem tesz­nek többé értékesebb ember­ré. örvendetes például, hogy pénzben ugyan többet, de összes kiadásainkat nézve, arányaiban kevesebbet köl­tünk élelmiszerekre, dohány­árura. italra, mint öt, s még inkább tíz esztendeje. A munkás, alkalmazotti ház­tartásokban 1970-ben havi 599 forint ilyen kiadás ju­tott átlagosan egy főre, 1974­ben 722, ám ez a summa az összkiadás 37,9 százalékát tette ki csupán, míg előbbi még 41,8 százalékra rúgott. Ebből azonban hiba lenne arra következtetni, hogy minden rendben van élelmi­szer-fogyasztásunk körül. Azaz fogyasztási szokásain­kat sok mindenben uralma alatt tartja még a hagyo­mány. Miközben tetemesen gya­rapodtak a "jövedelmek, a ruházkodásra költött összeg, egy főre számítva a munkás, alkalmazotti háztartásokban, öt 'esztendő alatt mindössze 56 forinttal emelkedett. Az állam sokféle módon és esz­közzel tudatosan befolyásol­ja a fogyasztási szerkezetet. Ám ettől még az egyén nem biztos, hogy arra költi fo­rintjait, amire kívánatos, helyes lenne. Hiszen kedve­ző, hogy ma hazánkban egy lakos annyi húst fogyaszt, mint egy holland, s jóval többet mint egy olasz — a hazai húsfogyasztás 1974-ben 66,4 kiló volt, kétszer any­nyi, mint az 1934—1938 kö­zötti évek átlaga —, de an­nak korántsem örvendhe­tünk, hogy az alkoholfo- • gyasztásban nemzetközi él­vonalban állunk. Nem egyértelmű a hatás Bár még mindig a kelleté­nél több kalóriát veszünk magunkhoz, már növekszik sa, akár az ártámogatásokat, akár az üzemi étkezési hoz­zájárulást nézzük. Lehetne okosabban Jóval többet fogyasztunk, mint öt vagy tíz esztendeje, ám a mennyiségi növekedés­nél lassabban változnak a minőségi jellemzők. Azaz fogyaszthatnánk olcsóbban is, ha a tudati igazodás meg­gyorsulna. Túljutottunk azon, hogy pusztán alapvető szükségle­teinket elégíthessük ki, s némi bizonytalankodás után az állami intézkedések mind tudatosabban befolyásolják a fogyasztást, annak szerkeze­tét. A párt XI. kongresszusa nemcsak azt mondta ki, hogy az ötödik ötéves terv­ben az egy főre számított reáljövedelem 23—25 száza­lékkal emelkedjék, hanem azt is, hogy termelés és fo­gyasztás kölcsönhatását ész­szerűbben kell érvényesíteni. Továbbra sem válik mellé­kessé. mit, mennyit fogyasz­tunk, de most már velük azonos sorba kerül az, hogy hogyan? A szocialista élet­mód formálódását is meg­gyorsítja az a társadalmi méretű válasz, melyet a kö­az egészségesebb élelmisze- vetkező évtizedekben e ho­A szokás hatalma Belenyugodhatunk abba, hogy miközben változatlan mennyiségű zsiradékot juttat szervezetébe a munkás és alkalmazotti család tagja, öt esztendő alatt pusztán 11 de­kával növelte zöldségfogyasz­tását? Gyümölcsből pedig kevesebbet eszik, mint fél évtizeddel ezelőtt...! A pa­raszti háztartásokban előb­biekkel megegyező a helyzet, azzal a különbséggel, hogy rek aránya táplálkozásunk­ban, s emelkedik a tartós fogyasztási cikkekre, lakás­felszerelésre kiadott forintok részesedése. Természetes, hogy az állam — az össztár­sadalmi érdekek képvisele­tében — bizonyos területe­ken beleavatkozik a fogyasz­tásba, preferenciákat alkal­maz, ösztönöz, illetve vissza­tart azzal, hogy valamit "„ol­csón", mást pedig „drágán" hoznak forgalomba. Miért a két jelzőnél a macskakörmök? Azért, mert e természetes állami befo­lyásolásnak eredményei vi­szonylagosak, nem minden­kor sikerül az ésszerűség, célszerűség, és a gazdaságos­ság egységét megteremteni. Elég itt arra utalni, hogy a fogyasztásban nagy szerepet játszó társadalmi juttatások­nak sem egyértelmű a hatá­gy anra adunk. gyakorlatban M. O. Tűzszerészek Június 28-án, szombaton szemügyre veszik a lőszere­reggel kilenc órakor Hattyas- ket, s máris hangzik Németh telepen, a Kundombi utca és János törzszászlós szakvéle­a Mokrini sor sarkán arra ménye. figyeltek föl a Bányászati — Hatvan milliméteres, Aknamélyítő Vállalat szegedi második világháborúból visz­üzemének munkásai, hogy a szamaradt repeszgránátok. markológép henger alakú fémtárgyakat emelt ki a föld­ből. Körbe állták, nézegették a kupacot, s benne rozsdás lövedékeket találtak. Vala­mennyien azonnal elhúzód­tak a veszélyes halomtól, s Némelyikből hiányzik a robbanófej, de ezeket is ugyanolyan gonddal kezelik, mint a többit. Náluk az a mondás járja, hogy „Még a seprúnyél is elsülhet". Biber Ferenc honvéd, a szóltak Menyhárt Lajos gépkocsi vezetője közelebb jön autójával, s kiderül, hogy közben már meg is „ágya­zott" a lövedékeknek. Puha homokba dugja a Sípos Ist­ván és Pelikán Emil honvé­dektől átvett gránátokat. Németh János . elővesz táskájá­ból vagy húsz papírlapot, va­lamennyi egy-egy bejelentés. Hívja őket Kincses András a Gyík utcába, ahol árok­ásás közben bukkantak nagy mennyiségű lőszerre, men­niük kell a rendőrkapitány­ságra, ahova egy férfi grá­nátot vitt be. (Az illető szán­déka dicséretes volt ugyan, de a veszélyről megfeledke­zett.) Kisteleki rendőrök egy Tisza-parti telefonoszlop tö­üzemvezetőnek, aki azonnal jelentette a történteket a rendőrkapitányságnak. Ménesi Sándor rendőr főtörzs-: őrmester azonnal Hattyasra sietett és a háborús lövedé­kek felfedezéséről > jegyző­könyvet készített. A bokrok mellett jelenlétében árkot ás­tak a kotrógéppel, alját ho­mokkal bélelték ki, s óvato­san egymás mellé helyezték a 15 darab gránátot. A göd­röt deszkákkal gondosan le­fedték, körülkerítették, s ki­tették a veszélyt jelző táb­lát. A főtörzsőrmester ezután levelet küldött Budapestre, az aknakutató zászlóaljhoz, s kérte a lövedékek hatástala­nítását és elszállítását. Most, pár héttel vében találtak aknákat, sha­az eset sonló eseményt jelentettek után a gödör mellett együtt Zákányszékről is. A legtöbb várjuk, hogy a tűzszerészek talált lövedék a második vi­munkához lássanak. lágháború szörnyetege, de a — Bizonyára csiklandozták tűzszerészek leltek már ko­a gyerekek fantáziáját a gránátok. Őrködött-e eddig valaki mellettük? — A vállalat emberei éj­jel-nappal itt dolgoztak, hét végén is, ezért nem kellett tartani a kíváncsiskodóktól rábbi darabokat is. — A 24 éves eddigi pálya­futásom alatt sok érdekes­séggel találkoztam már — emlékezik Németh János. — Előfordult, hogy az első vi­lágháborúból megmaradt lö­— magyaráz Ménesi Sándor, vedékeket szedtünk fel. Ezek Ezenkívül figyelmeztettem a az akkori technikai színvo­környéken lakókat a ve- nalnak megfelelően kevésbé szélyre, így nem engedték érzékenyek, mint utódaik, az ide gyermekeiket A hat- elővigyázatosság azonban nyolc méter mély üregek ezeknél is kötelező. Hatásta­mellé különben sem jöhet lanítottunk egészen nagymé­senki. Hogy magam is meg- retű, ágyúkba való lövedé­nyugtassam, a Trabantommal gyakran eljöttem erre szét­nézni. Honvédségi teherautó ér­kezik, s az aknakutatók a gödörhöz lépnek. Kiszámí­tott, nyugodt mozdulatokkal leemelik a deszkákat, sorban Szakmunkásképzés A népgazdasági terv az 1968 óta évről évre csökken, átlagosnál hosszasabban la­1975—76. tanévre 61 300 A múlt évi nyolcadikosokhoz tolgató fiataloknak alkalmuk szakmunkástanuló felvételét képest az idei végzősök 5000- van még felvételüket kérni, írja elő. Hogyan alakult az rel voltak kevesebben, s az Számításba vették azt is, előirányzat teljesítése? A általános iskolákból most ki- hogy a középiskolát végzet­Munkaügyi Minisztériumban került mintegy 120 ezer tek — akiknek soraiból 7000 elmondották, hogy a leg- nyolcadikos 42,5 százalék — fiatalt várnak — a vizsgált utóbbi statisztikai összegezés ideszámítva a korábbi évek- időszakban még nem kerül­szerint május 31-ig az első ben végzett, és a középisko- hettek be nagyobb számban évesek tervezett létszáma- lai előképzettségű fiatalokat nak 83 százalékát vették fel. is —, összesen 68 000 páiya­A múlt évhez képest ez ke- kezdő jelentkezett szakmun­vesebb, a korábbi esztendők- kásképzésre. Természetszerű­höz viszonyítva pedig meg- leg május végével korántsem felelő arány. zárultak be a szakmunkás­Köztudott, hogy az általá- képző intézmények kapui; a .nos iskolát végzők szánta pályaválasztási esélyeket az a hívás után azonnal meg­jelenni. Most például Sze­gedről Vásárhelyre megyünk, onnan pedig Békés megyébe. Közben, ha összegyűlik há­rom mázsányi lövedékünk, egy elhagyott helyen felrob­bantjuk a rakományt, s az­után folytatjuk utunkat. Ha­za csak hét végén kerülünk. Bizony, nem kellemes az örö­kös országjárás, hiszen ott­hon vár a családom. A sor­katonáknak valamivel köny­nyebb elviselni, hiszen ők hétköznap amúgy sem me­hetnének haza. Mivel válto­zatos a munkájuk, gyorsab­ban telik az idő, ami ilyen­kor, a második év végén már nem mellékes. — Mit ajánl azoknak, akik valahol lőszert találnak? — Első teendőjük legyen-a rendőrség azonnali értesíté­se. A lelőhelyet — mint a bányászok is tették — el kell keríteni. Sajnos, sok pél­da tanúskodik arról, hogy másként járnak el. Pár év­vel ezelőtt egy ember Rösz­kéről akart Szegedre behoz­ni aknát, de az közben fel­robbant, s leszakította a férfi keze fejét. Nemrég Hódme­zővásárhelyen a mérleggyár egyik dolgozója próbált szét­szerelni egy aknát, de pórul járt, súlyosan megsebesült Egy illető kertjében ásta el a talált puskagolyókat, s ké­sőbb azon a helyen házat kezdett építeni. Mi tudomást szereztünk az esetről, így az embernek — saját érdeké­ben — ki kellett ásnia a lő­szereket az alap felbontása árán. Mindezt azért mondom el, mert meglep az emberek vakmerősége. Mindenkinek tudomásul kell venni, hogy rajtunk kívül senki sens érezheti szakértőnek magát ebben a munkában. MEG­NYUGTATNAK keket de ki kell mennünk akkor is, ha puska- és pisz­tolylőszer kerül elő valahol. — Naponta még mindig jő néhány bejelentés érkezik hozzánk az ország egész te­rületéről, így biztosan érthe­tő az is, miért nem tudunk a statisztikákba — az ő be­iskolázásuk a szakmunkás­képzőkbe általában augusz­tusban indul meg erőtelje­sebben, amikor az egyetemi felvételeket már lezárták. JMTDJ Németh János szavait feltét­lenül meg kell szívlelnünk. Sok utat és csatornát épí­tünk mostanában, így to­vábbra is számíthatunk ár­kok mélyéről leselkedő ve­szedelemre. Sajnos, gyakran az is előfordul, hogy az elő­szedett lövedékeket hosszú hetekig kell kerülgetni, ezt azonban magyarázza némi­leg az a körülmény, hogy a honvédek alig győzik az or­szágot járni, s összeszedni a robbanóanyagokat. A késedelmek ellenére jő munkát végeznek a tűzszeré­szek, amelyet az is bizonyít, hogy az idén április 4-én olyan magas kitüntetést kap­tak, amelyet honvédelmi ala­kulat még soha. A zászlóalj elnyerte a Vörös Zászló Ér­demrendet. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat munkásai immár fellélegezhetnek, nem kell tartaniuk" az esetleges rob­banástól. A katonák pedig elindulnak, hogy jelenlétük­kel, áldásos munkájukká' másutt is megnyugtassák az embereket, feztrak József

Next

/
Thumbnails
Contents