Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-17 / 166. szám

4 Csütörtök, 1975. július 10. ÜE1EIZ Közlekedési balesetek Az ATIVIZIG. gépkocsiját ittasan egy személygépkocsi vezette Szegeden, a Boros József utcában Czibolya István 23 éves, sándorfalvi (Árpád u. 25.) lakos, s a Bakay Nándor utca kereszteződéséhez érve nem adott elé kanyarodott Varga Ferenc 67 éves dorozsmai (Láp u. 15.) lakos. A gépkocsi vezetője már hiába fékezett, nem tudta elkerülni a balesetet. Elütötte a kerékpáÜzletek nyitvatartása a szabadtéri idején Magassága körülbelül hat méter. Bár kora, 55 év, ezt a magasságot mindössze az utolsó három hónapban érte el a szegedi füvészkert legújabb érdekessége, a virágzó agavé. A fatörzsnek ls beillő törzsön harminc ernyős virágot táplál, a sárga porzók után fejlődnek majd ki a bolyhos hatású virágszirmok. Fél évszázados erőgyűjtés után maga a virágzás a növény „hattyúdala", a virágok elhervadnak, a növény elpusztul. Tövén már kis sarjak jelentek meg, a természet rendje szerint pusztulása előtt így gondoskodik utódairól elsőbbséget egy Volán te- rost, aki életveszélyes sérühergépkocsinak. Összeütköz- léseket szenvedett. tek, Czibolya és utasa megsérült. Sándorfalva és Öpuszta Ittas kerékpáros okozott m balesetet Szeged és Domaszer ' között'CzirŐk "Ttván =zfk ktöz°"' ®z .®5- szamú kilometerko kozeleben. Borcsök Miklós 32 éves domaszéki (Tanya 936.) lakos az sándorfalvi lakost, aki kivilágítatlan kerékpáron közlekedett, elütötte 24—29o Várható időjárás: időnként megnövekvő felhőzet, szórványosan kialakuló záporral, zivatarral, mérsékelt, időnként megélénkülő nyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 24—29 fok között. SZERDAI PIACI ARAK A csirke kilója 30, a tojás darabja 1,10—1,20, a burgonya kilója 3—4, a sárgarépa csomója 1—2,50, a gyökér csomója 1—2, a vöröshagyma kilója 3,50—4,50, a fejes káposzta kilója 2,50—4, a Bűvészet — Mit szólnál hozzá, ha a zsebedből elővarázsolnék ezer forintot? \ — Miből gondolod, hogy van benne? Keaett, elütötte egy jarmu, T- , ...T, ( . " melynek vezetője elmulasd éjszakai orakban kivilági attotta a kötelező segítség- la" gépen, erősen ittas allanyújtást: megállás nélkül to- pótban kerékpározott Szeged vább hajtott. A balesetet "Anyába Király Imre 44 követő másnap Molnár Fe- fv,f szegedl <Fuze,3 u- 20renc 31 éves szegedi (Mura lakds' „"^J?^?1 u. 15.) lakos a rendőr-főka- f1?2^' an?lkof a b!clkks kapitányságon beismerte, hogy *ele" ®lébe kerult. Borcsok a balesetet ő okozta. Molnár kerékpárjává! együtt felváellen, letartóztatás mellett, g°d?u a mikrobusz szélvéindult hiintplfíeliírós d°Jere, és súlyosan megsékelkáposzta küója 3,50—4, a ványos ünnepséggel zártak, karalábé kilója 2—2,50, a karfiol kilója 6—8, a paradicsom kilója 4—7, a zöldpaprika kilója 8—18, a főzőtök kilója 1 forintba került. Az uborka kilóját 1—4, a zöldbab kilóját 3—4, a zöldborsó kilóiát 12—14, a fokhagyma kilóját 10—12, a paraj kilóját 3—4, a sóska kilóját 5. a zöld tengeri darabját 1,50—2, a gomba kilóját 35—45, a nyári alma kilóját 4—7 forintért lehetett kapni. A körte kilóját 5—10, a meggy kilóját 8—13, a sárgabarack kilóját 5—10, az őszibarack kilóját 4—10, a szilva kilóját 5—8, a málna kilóját 25, az egres kilóját 6, a savanyú káposzta kiló jót 8, a mák literjét 30, a sárgadinnye kilóját 10—12, a görögdinnye kilóját 8 forintért árusították. ÜZEMI BALESET A szegedi fonalfeldolgozó vállalat. Tavasz utca 2. szám alatti telepén tegnap súlyos üzemi baleset történt. Miközben festés után az ir<> da padlóját benzinnel tisztították, Gombkötő László cigarettára akart gyújtani, és gyufájától lángba borult a helyiség. Az irodában tartózkodó Gombkötő László, Gabura József íeslőmunkások, a Szegedi Építőipari Szövetkezet dolgozói, valamint Antalfi Anna, Harmat Júlia, Gyenes Rózsa tanulók égési sérüléseket szenvedtek, és kórházba szállították őket A felelősség megállapítására vizsgálatot indított a •rendőrség. indult büntetőeljárás. Újszegeden Gergely Istvánná dunaújvárosi lakos itBEFEJEZÖDTEK A SOPRONI ÜNNEPI HETEK Befejeződött a soproni ünnepi hetek rendezvénysoro- zött egy ott álló gépkocsi- tőle jobbról, motorral érkezata. A június 27-e óta tar- nak. Sérülés nem történt, ző Nyári Péter, 29 éves szetó programot szerda este a Gergelyné jogosítványát a műemlék épületekkel körül- rendőrök a helyszínen vett Beloiannisz téren lát- vonták. Dorozsmán kerékpárjával Szegeden, a Mátyás tér 2. tas állapotban gépkocsijával szám előtt Jani Zoltán 20 balra kanyarodott be a Nép- éves szegedi (Csap u. 53.) lakért sor felől a Gyapjas Pál kos a posta szállítókocsijáutcába, eközben nekiütkö- val nem adott elsőbbséget a gedi (Deli Károly u. 1.) labe- kosnak, s elütötte. A motoros 20 napon túl gyógyuló, súlyos sérülést szenvedett. Vendégszereplés Dániában A szabadtéri játékok idején, július 19-től augusztus 20-ig megváltozik néhány bolt, s a legtöbb szegedi étterem nyitvatartásának rendje. A szabadtéri szombati előadásainak napján 8 —12 óra között, vasárnap pedig 15-től 20 óráig tart nyitva az ÉLIKER Oskola utcai dohányboltja. A városellátó Széchenyi téri boltjában vasárnaponként 7—12 óráig is lesz kiszolgálás. Hétköznapokon — szombaton is — 9 órától délután 6-ig, vasárnap pedig HMől 18 óráig várja vásárlóit a* Kárász utcai népművészeti bolt. A Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat üzleteinek rendje az előadások napján módosul: a Hági délelőtt 10től éjjel 2-ig. a Szeged étterem 11-től éjjel 2-ig, a Szeged söröző 9—24 óráig, a Búfjos étterem 9-től éjjel 2ig, a Szőke Tisza étterme 10-től éjjel 2-ig, az öreg Kőrössy halászcsárda 10-től éjjel 2-ig. az Éva presszó 11-től 24 óráig lesz nyitva. A Hungária Vállalat és az utasellátó üzletei szintén csak az előadásos napokon üzemelnek tovább: a Hungária étterem fél 12-től éjjel 2-ig, a Tisza étterem reggel 7-től éjjel 2-ig, az Alabárdos délután 18 és éjjel 2 óra között, a vasútállomás étterme reggel fél 6-tól éjjel l-ig, a MÁVAUT büféje pedig reggel 6 és 21 óra között lesz nyitva. A Szeged és Vidéke ÁFÉSZ üzletei közül — ugyancsak az előadások miatt — a Tisza Gyöngye étterem 10-től éjjel 2-ig, a Kis-Kőrössy halászcsárda 11-től éjjel 2-ig. a Kékgolyó söröző 8-tól 24 óráig fogad vendégeket. Az Alföldi Vendéglátó Vállalat Debrecen étterme mindennap 7-től 22 óráig, a Gambrinusz söröző — szintén függetlenül az előadásoktól — 11-től 24 óráig, a Tisza halászati szövetkezet Tisza halászcsárdája az előadásos napokon 9től éjjel 2-ig, egyébként 9től 24 óráig, a kerthelyiség az előadások napjain 10-től éjjel 2-ig, más napokon 10től 22 óráig lesz nyitva. Az itt nem említett üzletek nyitvatartási rendje nem változik. FÓRUM A TERVEZŐKNÉL A Szegedi Tervező Vállalat KISZ-csúcsvezetősége tegnap, szerdán a Technika Házának előadótermében ifjúsági fórumot rendezett. A fórum keretében Borvendég Béla igazgató-főmérnök válaszolt a termeléssel, a szervezéssel és a fiatalok gondjaival kapcsolatos kérdésekre. ajf IMPORTÁLT Jkil HELYEN ELFEFt. [j TELJESÍTMÉNYŰ^. nagyon OLCSÓ centrifuga. ÁRA-1150 Ft OTP-hitel. ttfiK ci KCBfiVIIlftfa kopható. [KERAVILL] VIDÉKRE UTANVETTEL SZÁLLÍT: Kossuth Lajos Takáts László felvétele Tavasszal Szegeden járt Wladimir kandcl, a koppenhágai nyári fesztivál igazgatója, s a Zeneakadémia szegedi tagozatán bemutatkozó növendék együttesek közül meghívta fesztiváljukra az akadémiai tagozat és a Tömörkény művészeti szakközépiskola növendékeinek vonósnégyesét. Az együttes, Weninger Richárd tanárral, tegnap utazott el egyhetes vendégszereplésre Dániába. Koppenhágában Beethoven-ciklusban játsszák el az e-moll (Razumowsky) vonósnégyest, majd négy alkalommal vidéki városokban lépnek fel. Képünkön: Weninger Richárd és az együttes tagjai: Kádár Jolán, Murányi László, Papp Katalin. Tóth Erika — az indulás előtt, utolsó hazai szakmai megbeszélésen. DÉLMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétkSznap 8, vasárnap 13 oldalon. Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ISTVÁN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged, Magyar Tanácsköztársaság útja 10. — Telefon: 13-535, 13-008. — Felelős kiadó: KOVÁCS LASZLO. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szeged, Bajcsy-Zstitnszky utca 28. — Előfizetési díj egy hónapra 30 torint. s Indegj aao53. yU napokban egyik hazai gyógyjjk fürdőnk meleg medencéjében néhány szegedi lokálpatrióta észrevételeit hallgattam végig. Nem hívatlan fülelőként ültem melléjük, tudták, ki vagyok, mi vagyok, egyikük meg is jegyezte, nyugodtan megírhatom, amit hallok, nem csak ők, négyen-hatan vélekednek így a hazai — s benne a szegedi — fürdőviszonyokról, hanem azok is, akik talán sohase mozdultak ki a városból, s közeli-távoli melegfürdőinket csak hírből ismerik. A fürdőtelep, ahol ez a beszélgetés lezajlott, harminc kilométernyire van a legközelebbi várostól, elég kis község közigazgatási körzetébe tartozik. Mielőtt bejöttünk a területére, megállapítottuk, hogy szépen kiképzett autóparkoló térségén négy-ötszáz személygépkocsi találhat biztonságos elhelyezést, egy forint parkolási díjért. A medencék tágasak, a fürdőterület gondozott, van vendéglője, szóval, minden megtalálható a kerítésein belül, ami napjainkban a kulturált fürdőzést, gyógyulást biztosítja, s kellemessé teszi. — Hol vagyunk mi ettől! — sóhajtotta az egyik jól tájékozott lokálpatrióta, és elsorolta, milyen melegforrásokkal rendelkezik Szeged, mit-hogyan hasznosítunk ezekből, s mi a különbség ennek a távoli fürdőhelynek keresettsége és a mienk között. Pedig Szeged igazi fürdőváros lehetne — összegezte. Ide is százával futhatnának be a gépkocsikba tömött buszok, ezen a réven több vendég fordulhatnak meg a városFürdőgondok ban, mint az ünnepi játékok kedvéért. Tehát nem csak a szépen fejlődő nagyváros lakosait láthatnánk el kitűnő hazai gyógyvízzel, hanem nevet is szerezhetnénk magunknak messze földeken is kihasználatlan meleg vizeinkkel. Így aztán, a téma közepébe érve, felsorolták hazai melegfürdőinket, legtöbben minden valamirevaló helyen megfordultak, ismerik nagyjából a vizek kémiai összetételét, gyógyító hatását, sőt azt is, hány ember fordul meg helyenként napi átlagban. Tehát a vélemények nem nyárspolgári tájékozatlanságból táplálkoztak, hanem a valóságból, s a vélemények egytől-egyig szomorú képet festettek hazai állapotainkról. Pedig mit lehetne a szegedi meleg vízből kihozni! — hangoztatták. És sorolták a jól hasznosított vizeket, a néhány évtized alatt világhírűvé fejlődött fürdőket, a kisebb-nagyobb városokat, amelyek időben eszméltek rá arra, hogy a melegfürdő, a kulturált vendégfogadás, a jó propaganda még gazdaságilag is többet hoz a konyhára, mindenféle költséges és előbb-utóbb unalmassá váló idegenforgalmi produkcióknál. Persze, aki érzékeny erre a kérdésre, nyugodtan vádolhatná elfogultsággal büki beszélgető társaimat, ám itt úgy éreztem, nem csak fél tucat szegedi lokálpatrióta kesergéseiről van szó. Hazatérve, kísérletképpen elmondtam néhány ismerősömnek, mit hallottam, s az illetők egytől-egyig egyetértettek a szomorkodókkal. Akárhogyan vesszük tehát, ez a közvélemény állásfoglalása. Van bőven kitűnő termálvizünk, és nincs kitűnő fürdőn^, nincs fürdőkultúránk, amely százezreket vonzana a városba télen-nyáron. S ez — jegyezte meg az egyik vitatkozó —, nem csak a város vezetőségét, hanem egész lakosságát is előbb-utóbb komoly cselekvésre serkenti majd. Azért került szóba a lakosság is, mert nem csak a városvezetők tehetnek sokat a szegedi fürdőkultúra újjá-, illetve megteremtéséért, hanem nekünk, szegedieknek is bele kellene adnunk erőinket. Világos, sok-sok pénzre van szükség. Fölvetette egyik beszélgető társam, hogy ő személy szerint szívesen adna a nyugdíjából egy összeget, hogy fürdőnk legyen. Ha minden szegedi dolgozó így vélekedne! Ha odaállna az egész város a vezetés mellé, talán Szeged is eljuthatna oda, ahová sokkal kisebb városok is régen eljutottak már fürdőkultúra tekintetében. Ormos Gerő Virágzik az agavé