Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-16 / 165. szám

Szerda, 1*75. július 16. 3 Tizennyolc' új lakás 'Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium elké­szítette gyorsjelentését az építőipari és építőanyag-ipari vállalatok, szövetkezetek, kö­zös vállalkozások első fél­éves munkájáróL Ebből ki­tűnik, hogy az építőipar termelése á tervezett ütem­nek megfelelően, 6 száza­lékkal emelkedett múlt év első feléhez viszonyítva, és e növekedésnek , mintegy 90 százalékát a korábbinál szervezettebb, hatékonyabb munkával, a termelékenység növelésével érték el: Különö­sen gyorsan emelték terme­lésüket a KPM-vállalatok, amelyek az első félévben számos jelentős létesítményt adtak át, és 16,3 százalékkal több építési feladatot végez­tek, mint múlt év azonos időszakában. Az ÉVM-vál­lalatok közül az ipari léte­sítmények építésére szakosí­tott szervezetek 7,8 százalék­kal több építési feladatot tel­jesítettek, mint egy évvel ez­előtt, az igények azonban még ennél is nagyobbak. A beruházások befejező szaka­szában nagyon nagy felada­tok hárultak a szerelő és szakipari vállalatokra, ame­lyek ennek megfelelően 14 százalékkal több n^unkát végeztek, mint múlt év első felében. Az építőipari kivitelező szervezetek — minisztériumi és tanácsi vállalatok, szövet­kezetek és közös vállalkozá­sok — ez év első felében 17 ezer 588 új otthont adtakát. Sikeres félév a bútorgyárban A Tisza Bútoripari Válla­lat szegedi gyárában ma tartják az első félév ered­ményeit értékelő termelési tanácskozást. A gyár gazda­sági, társadalmi és pártve­zetősége alaposan előkészí­tette ezt a tanácskozást. Megvizsgálták a termelési tervet, s kiszámították, ho­gyan sikerült teljesíteni. A dolgozóknak ma arról szá­molhatnak be, hogy az idá­ig tervezett programnak megfelelően teljesítette első féléves tervét a szegedi gyár. Ha az abszolút számo­kat nézzük, akkor másfél százalékos lemaradást észle­lünk. Abban az esetben, ha megfelezzük az éves tervet. Ha az előbb említett hatá­rozott programot vesszük figyelembe, akkor viszont megállapíthatjuk, minden a legnagyobb rendben ment. Nagy nehézségekkel küzd pedig az idén ez a gyár. Az alapanyagok ára jelentősen emelkedett s ezt nem lehe­tett a késztermékek árával egyensúlyozni. A gazdálko­dási eredményen meg is lát­szik. Az elmaradás a terve­zettől: harminckét százalék. Van ennek más oka is. Tudjuk, hogy költözik a gyár, a nyugati iparövezet­be. Két telephelyen üzemel gyakorlatilag, ez nagyon megnövelte a különböző költ­ségeket. Több pénzbe kerül a szállítás, hiszen óriási a távolság a belvárosi és a kinti telep között. Súlyosbí­totta a helyzetet az Izabella­híd lebontása és a Kossuth Lajos sugárút rekonstruk­ciója. Lassúbb is lett ezzel a szállítás. Végül, de nem utolsósorban az is befolyá­solja az eredményt, hogy a kiköltözés utolsó fázisára ké­szülnek. Ennek a hónapnak az utolsó napjaiban kikerül a külső iparövezetbe valameny­nyi termelőberendezés, amit a jelenlegi csarnokba- ki Acs S, Sáijjdor felvétele A hónap végére kitelepül egy sor termelőberendezés akartak telepíteni. A kö- idén elkezdik építeni. A vetkező új üzemcsarnok és gyár végleges kitelepítésének szociális létesítmény terve határideje még változatlanul elkészült, várhatóan még az 1980. Elektronikus növénynemesítő analizátor A Biokémiai Kutató Inté­zetben évek óta tartó, nagy jelentőségű kísérletező mun­ka közeledik befejezéséhez. Szegeden is képeznek népművelési szakembereket Dr. Polinszky Károly oktatási miniszter kedden, a mi­nisztérium épületében, sajtótájékoztatót tartott, amelyen beszámolt a most befejeződött tanév tapasztalatairól, és az 1975—76. tanév előkészületeiről, majd részletesen szólt az aktuális oktatáspolitikai feladatokról. A miniszter értékelte az minden tanuló számára köz­elmúlt tanév munkáját, és tosítja a magasabb színvona­ennek során többek között lú műveltséget, az átfogóbb megemlítette: jelentős előre- látókört, a középiskolai to­lépés történt az alsófokú ok- vábbtanulást, a világnézeti, a tatás korszerűsítésében. Ide politikai, az erkölcsi fejlő­sorolható az új matematika dést. Az egységes szakmun­tanterv mind teljesebb beve­zetése, az első osztály ismét­lésének megszüntetésére irá­nyuló kísérlet, az iskolára való elkészítés szervezetteb­bé tétele, az úgynevezett kor­rekciós osztályok hálózatá­nak bővítése. Eredményesek voltak a világnézeti nevelés érdekében hozott intézkedé­sek is. Az utóbbi években meg­történt az általános iskolai felnőttoktatás átértékelése, il­letve újból történő minősí­tése. Míg korábban — 1945 és 1957 között — az ismeret­kásképzés beveztését két sza­kaszban oldják meg: az 1975 —76-os tanévben a most ér­vényben levő tankönyvek felhasználásával, új órater­vek és tantervek alapján. Ezek a dokumentumok elké­szültek, és azokat eljuttatták az érintett iskolákhoz. Az 1977—78-as tanévben kezdő­dik a második szakasz, ami­kor a módosított tantervek és az új tankönyvek alapján dolgoznak majd. Az ezzel kapcsolatos munkákhoz. is hozzáfogtak. Külön foglalkozott az ok­szerzést pótló funkciója volt tatási miniszter a középfokú a meghatározó, az 1957 óta felnőttoktatás iránti érdeklő­.eltelt időszakban az átkép­zést, a továbbképzést és a folytonos önművelést segítő szerepe erősödött. Ma már indokolt ezt az iskolatípust a munkástovábbképzés részé­nek, alapozásának tekinteni. Az egységes — tagozat nél­küli — szakmunkásképzés lehetővé teszi az egyes szak­mák igényeihez igazodó kor­szerű, szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, amely dés folytonos növekedésével. Szembetűnően tükrözi a ta­nulási kedvet, és a korszerű tanulási forma iránti ér­deklődést a szakmunkások középiskolája, ahova az első tanévben már több mint tíz­ezren jelentkeztek. Nagy előrelépés, hogy a szakmun­kások középiskolája a leg­szélesebb szakmunkástöme­gek-számára biztosítja —kü­lönbözeti vizsga nélkül az érettségi bizonyítvány megszerzésének lehetőségét. A felsőoktatás feladatainak végrehajtását elemezve egye­bek között elmondotta, hogy több intézkedést tettek a pe­dagógusképzés korszerűsíté­sére. Megkezdődött például a tanítóképző intézetek főisko­lává történő fejlesztése, új szakpárokat alakítottak ki. Nem történt viszont lénye­ges előrehaladás a pedagó­gus-továbbképzés kidolgozá­sában, illetve végrehajtásá­ban. A következő időszak fel­adatairól szólva dr. Po­linszky Károly többek kö­zött hangoztatta, hogy a leg­fontosabb feladat a szocia­lista nevelés hatékonyságá­nak növelése. A következő tanév néhány jellemzőjét elemezve a mi­niszter egyebek között alá­húzta: az egész alsó fokú in­tézményhálózatot érintő, alapvető új intézkedések nem lépnek életbe. A felsőokta­tásban többek között napi­renden szerepel a közműve­lődési szakemberek képzése, és a tanítóképzés tartalmá­nak fejlesztése. Jelenleg a tanárképző főiskolákon, ta­nári szakkal párosítva is fo­lyik a népművelő- és a könyvtárosképzés. Az 1975— 76-os tanévtől kezdődően a nyíregyházi, a szegedi, az eg­ri és a pécsi tanárképző fő­iskolákon is megkezdődik a képzés — 120 népművelő és 48 könyvtál' szakossal. A szakemberek olyan ana­litikus eljárás kidolgozására törekszenek, amely a bioló­giai és genetikai kutató­munkában nagy sorozatok gyors, olcsó, megbízható vizs­gálatára lenne alkalmas. A műszer fejlesztése, ki­dolgozása még nincs telje­sen befejezve. A „tűzke­resztségen" azonban már át­esett: az európai biokémiai társaságok budapesti kong­resszusán és Seibersdorfban, a Nemzetközi Atomenergia ügynökség laboratóriumában már nagy sikert aratott. A munka közvetlen befejezés előtt áll, s az év végén ide­haza és külföldön egyaránt megtörténhet sokoldalú ellen­őrzése. Ha az új módszer és műszer végképp beválik, évente harmincezer növény­minta megbízható analízisét segíti elő. M Munkások a népfrontban unkások kaptak meghívót minap a népfronthoz. Ta­nácskozásra hívták a munkásaktivistákat. A talál­kozás nem hatott a különösség erejével, hiszen a népfrontban sokan tevékenykednek a szegedi üzemek dol­gozói közül. Meg aztán cselekvő részvételük szinte minden fórumon megmutatkozott már. Nincs olyan társadalmi mun­kaakció a városban, ahol ne lennének ott. Ha kell, a bri­gádok lapátolnak a tarjáni záportározónál, vagy segítenek Űjszegeden a játszótér építésében, de kimennek Petőfite­lepre is, ha egy utcát kell rendbehozni. A közelmúltban elég furcsa esetnek lehettünk szemlélői Tarjánban, a záportározónál. Csak egy-két „benszülött" tarjáni fogott csákányt és ásót, lehettek vagy nyolcan, an­nál többen nézték a szomszédos házak ablakaiból, hogyan munkálkodnak a különböző üzemek brigádjai. Az új vá­rosrészekben e kontraszt feltűnő, hiszen előfordul, hogy a munkások szervezetten többet tesznek a lakótelep fejlesz­téséért, mint az ott lakók, akik javarészben szintén mun­kások. Ez is elgondolkoztatja az embert. De hát a tarjáni példából túlságosan nem lehet általánosítani, mert például a ságváritelepiek, az újszegediek és petőfitelepeiek is szol­gáltak jó néhány ellenpéldával. Mindenesetre a népfront­mozgalom egyik sarkalatos kérdése, hogyan lehet a lakos­ságot az őket közvetlenül érintő várospolitikai célok érde­kében még jobban mozgósítani. Az sem közömbös, hogyan tudnak ezért — a szövetségi politika jegyében is — töb­bet tenni munkások az üzemen belül és a gyárkapukon kívül. Szép példája bontakozott ki Rókuson az üzemek és a körzeti népfrontbizottság együttműködésének. Ügy látszik, a lakóterület fejlesztése a párthatározat eredményeként serényebb lett. A nagyobb munkakedv talán a köszönő le­velek eredménye is, amelyeket a vállalatoknak címzett a népfrontbizottság. Az egyszerű köszönöm nagyon sokat ér, s a rókusi munkás népfrontaktivisták is megbecsült közéleti emberek üzemeikben. Ezt a fajta közéleti szereplést azonban nem mindenütt kíséri méltányos elismerés. Egy aktivista ezt úgy magyaráz­ta, hogy hiányzik az olyan hatósági jogkör, mint amilyen­nel a tanács rendelkezik. (Persze, akkor a mozgalom nép­frontjellegét veszítené el, hiszen a hatósági feladatok meg­oldása közben lemondana a szocialista nemzeti összefogás további szélesítéséről.) Ügy látszik, sok helyen még azt gon­dolják, csak a hatósági feladatok ellátásával jár együtt a tekintély. Pedig éppen a népfrontmozgalom bizonyította történelmileg is ennek ellenkezőjét. Mindenesetre a népfrontbizottságok jobban felhívhat­nák tevékenységükre a figyelmet. Ugyanis, ahol a lakóte­rületi munka eredményes, ott a vállalatok vezetése is tá­mogatja az akciókat, elismeri a munkások közéleti fárado­zásait, az is előfordul, hogy jutalmazzák őket ezért. Min­denképpen jó lenne, ha a népfrontszervek megfelelően tá­jékoztatnák az üzemek első számú vezetőit a lakóterületen végzett munkáról. Ezzel is módot adnának ahhoz, hogy a vállalatok felmérjék saját lehetőségeiket a segítségnyúj­táshoz. Márpedig a segítő támogatást szinte mindegyik körzetben igénylik. Nemcsak ezen a beszélgetésen, hanem számtalan fó­rumon elhangzott: a lakóbizottságok legyenek a lakóterület fejlesztésének gondnokai, gazdái. Amíg a körzeteknek pe­csétes őrei voltak ezek a bizottságok, addig az emberek jobban figyeltek rájuk. Érdekes módon, mióta a lakóhely életének szervezésében komoly lehetőséghez jutottak, nem használják ki jogaikat. Az az igazság, elég kevés helyen támogatja a lakóbizottság a területi népfrontszerveket ab­ban a törekvésükben, hogy valóban a körzet gazdái legye­nek. E program megvalósulásában is sokat segíthetnek a munkások, természetesen a társadalom különböző rétegei­vel összefogva. S zeged népfrontmozgalmában á jövőben is akad bő­ven tennivaló. Még most, az előkészítő szakaszban megvitathatják a szegedi üzemek dolgozói az ötödik ötéves tervet. Ezt a fórumot ugyancsak a népfront városi el­nöksége szervezi majd. Egy rövid, kétórás beszélgetés is alkalmas arra, hogy számba vegyék azokat a lehetőségeket, amelyek kihaszná­lásával a város előrébb léphet. A találkozás bizonyította: a jó szándék, az akarat, s az alkotó erők összefogása ehhez nem hiányzik. HALÁSZ MIKLÓS Fontos vizsgálatok a KNEB programjában Számos közérdekű témában végez vizsgálatot az év második felében a népi ellenőrzés — közölte dr. Dab­rónaki Gyula államtitkár, a KNEB elnöke a bizottság székházában kedden tartott sajtóértekezletén. Utóvizsgálat keretében el­lenőrzik a vizek szennyező­désének megakadályozására kiadott kormányrendeletek végrehajtását. Arra kíván­nak választ kapni, hogy az 1972-ben hozott kormányha­tározatot követően milyen mértékben fejlődött az ipa­ri, a mezőgazdasági válla­latok, a kommunális intéz­mények vízminőségvédelmi tevékenysége, a korábbi ál­lapothoz képest javult-e vagy romlott a vizek minő­sége. Vizsgálat keretében foglal­koznak a 44 órás munkahét­re való átállás tapasztalatai­val a belkereskedelemben, illetve ennek hatásával a lakosság áruellátására. A különböző területekről ér­kező jelentések ugyanis a 44 órás munkahét bevezetése a kereskedelem­ben területenként eltérő mértékben zökkenőket, fenn­akadásokat okozott. Egy másik, ősszel induló vizsgálat során azt kívánják felmérni, hogy a IV. ötéves tervben árvízvédelemre és folyamszabályozásra elő­irányzott pénzeszközök a felmerülő igényeknek meg­felelően kerültek-e felosztás­ra és felhasználásra. Ennek során érvényesült-e az ész­szerű takarékosság elve, s a zatot hozott a szénbányászat helyzetéről és távlati mun­kaerő-ellátásáról. A felada­tok végrehajtása megkezdő­dött, azonban egyes terüle­szerint teken lemaradás mutatkozik, illetve nehezen indul meg. A KNEB vizsgálatot indit annak megállapítására, hogy a határozatban foglalt fel­adatok az ütemezésnek meg­felelően; illetve időarányo­san valósulnak-e meg. Az általános iskolai okta­tás taneszköz-ellátásának helyzetét is tanulmányozzák. Egy további vizsgálat a gyermek- és ifjúságvédelem­mel kapcsolatos. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a gyermek fejlődésének megvalósított létesítmények elősegítésében, illetve a ne­és az elvégzett munkák velését akadályozó tényezők mennyisege es minősége ...... .. ., , , megfelelően szolgálja-e az elharitasaban milyen felada­árvízvédelem biztonságát. tok hárulnak a tanácsi és A kormány tavaly határo- más állami szervekre.

Next

/
Thumbnails
Contents