Délmagyarország, 1975. július (65. évfolyam, 152-178. szám)

1975-07-15 / 164. szám

2 Kedd, 1975. július 75. Elbaoyt Lenivel József Mély megrendüléssel és fájdalommal tudatjuk, hogy hosszantartó, súlyos beteg­ség után 79. életévében, jú­lius 14-én reggel elhunyt Lengyel József Kossuth-díjas és József Attila-díjas kom­munista író, a párt és a for­radalmi munkásmozgalom régi. kiemelkedő harcosa. Elhunyt elvtársunk temetése — végakarata szerint — a Farkasréti temetőben lesz július 18-án, pénteken 10 órakor. Elvtársai, barátai és tisztelői 9.30 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Kulturális Minisztérium, » Magyar írók Szövetsége Elhunyt dr. Balla Sándor Dr. Balla Sándor, Szeged megyei város tanácsának osztályvezetője ötvenéves ko­rában súlyos betegségben el­hunyt. Harminc évig dolgo­zott a közigazgatásban, a ta­nács megalakulásától kezdve végzett felelős államigazga­tási feladatokat. A szegedi járási tanács osztályvezetője, majd vb-titkára, szegedi ke­rületi tanácsi osztályvezető volt, majd hosszú éveken át a megyei városi tanács osz­tályvezetője. Lelkiismeretes munkájával kétszer nyerte el az államigazgatás kiváló dolgozója kitüntetést, s meg­kapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. Szeged megyei város tanácsa Elhunyt Nitsinger Gyula Szombaton, 73 éves korá­ban elhunyt Nitsinger Gyu­la, Szeged megyei város ta­nácsának tagja. Nyugdíjba vonulásáig a Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál dol­gozott, az áruforgalmi osz­tály vezetőjeként, emellett a párt-, a társadalmi és tö­megszervezetek munkájából is kivette részét. Több mint 15 éven át titkára volt az újszegedi területi pártszerve­zetnek, sokat téve azért, hogy Újszegeden példás le­gyen a párt- és tömegszer­vezetek közötti együttműkö­dés. Lelkiismeretesen látta el tanácstagi feladatait, köz­ismert volt arról, hogy ak­tívan, kezdeményező és bí­ráló szellemmel vett részt a tanácsülések munkájában, elősegítve a reális várospo­litikai döntések meghozata­lát. Odaadó munkát végzett a város sportéletében is. Több ízben kitüntették, ta­valy megkapta a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát. Tevékenységével elnyerte választói szeretetét és be­csülését. Szeged megyei város tanácsa, MSZMP újszeged! körzeti szervezete SZEGEIM ÜNNEPI HETEK A FELSZABADULÁSI NEMZET­KÖZI NÉPTANCFESZTIVÁL HARMADIK FOLKLÖRBEMU­TATÖJA AZ ÚJSZEGEDI SZA­BADTÉRI SZÍNPADON (ROSSZ IDÖ ESETÉN A SPORTCSAR­NOKBAN), ESTE FÉL NYOLC­KOR. A XN. PEDAGÓGIAI NYÁRI EGYETEM ELŐADÁSAI AZ MTA BIOLÓGIAI KÖZPONTJÁ­BAN, DÉLELŐTT 9 ÓRÁTÓL. VASMÜVESSÉG. MŰVÉSZI KOVÁCSOLTVAS- ÉS LAKA­TOSMUNKÁK KIÁLLÍTÁSA A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN, JÜLIUS 31-IG. A MŐRA FERENC MÜZEUM ÁLLANDÓ KIÁLLITÁSAL Csaknem négyszázan ismerkednek a pedagógiai nyári egyetem idei program javai, a pedagógiai kutatások legfrissebb eredményeivel. A megnyitóra megteltek a széksorok a biológiai központ újszegedi előadótermében. Ajándékok a közönségnek Ryolc együttes népláncbemutatója a fesztiválon A Felszabadulási Nemzet­közi Néptáncfesztiválon részt vevő együttesek fele, a ti­zenhatból nyolc, bemutatta már folklórprogramját, a fesztivál tulajdonképpen fél­idejéhez érkezett. A sport­csarnoki, illetve az újszege­di színpadi két este után mégis korai lenne még meg­vonni az idei seregszemle mérlegét, elhamarkodottak lennének a bemutatók szín­vonalára vonatkozó általáno­san értékelő megjegyzések is. Ami azonban máris kikí­vánkozik: a „jubileumok fesztiválján" (a szakszerve­zeti együttesek tizedszer ta­lálkoznak Szegeden, ötödször nemzetközi a fesztivál, ame­lyet a felszabadulási évfor­duló ünneplésének szentel­tek) sokkal inkább a közön­ség kedvét keresi, tetszéséért munkálkodik minden táncos — mint a szegedi fesztivá­lok történetében bármikor eddig. És a nézők nem bizo­nyulnak hálátlannak. Mint­ha titkos megállapodást kö­töttek. volna a pódiumon sze­replőkkel, nemcsak megér­tően fogadják a szokásosnál kétségtelenül több könnyed népi mókát és vidámságot, de valóban örömmel, felhőtle­nül, oldott légkörben szóra­koznak. Ez a bizonyíték, he­lycsen gondolkodtak a ren­dezők, amikor az ünnepibb jelleget, az ünneplés légkö­rét úgy is biztosítani szeret­ték volna, hogy nem szer­kesztettek versenykiírást, nem hívták a nemzetközi zsűrit: a szakmai ítélet szab­ta pontszámokkal mérje a telj esítményeket. A szó eredeti értelmében is forró légkörű (a Sport­csarnok szellőztető berende­zése talán a szokatlan össze­tételű tömeget nem volt haj­landó szolgálni?) első bemu­tatón nehéz is lett volna a szakemberek dolga. Részben azért, mert — számítva a „zsürinélküliségre" — egy­mástól erősen különböző jel­legű programok kerültek a színpadra. Azonos mércék alapján majdnem lehetetlen lett volna mérni például az NDK-beli és a Bartók-együt­tes bemutatóját. A dessaui vegyikombinát táncosai egy zárt szerkezetű táncjátékot adtak elő. A játék keretéül régi német fuvarosdal „dra­matizált változatát" hasz­nálták fel, a nyitó és a záró jelenet közé sűrítették jel­legzetesebb szokásaikat és táncaikat — tehénkolomp­tánctól a keringőig. Koreog­ráfusuk, Henn Haas cselek­ményes kompozíciójától szer­kezetükben, elveikben-célja­ikban és stílusukban is el­tért a fellépő másik három csoport bemutatója. A zág­rábi Joza Vlahovic-együttes Murán túli, bánáti és Száva menta táncokból adott, válo­gatást. Náluk jól érzékelhe­tően az volt a rendező elv, hogy a könnyedebb népi hu­mort csillogtató, látvánnyal ható számoktól fokozatosan haladjanak az egészen ma­gas fokú tánctudást követelő, nehéz ritmusváltásokkal tar­kított, fergeteges fináléig. Az ÉDOSZ-együttes, mint ven­déglátó, a szegediek által már jól ismert repertoár „kö­zönségkedvence" darabjaival örvendeztette meg a munká­jukkal most ismerkedő ven­dégeket is. Programjuk alap­ján ki-ki érdekes informá­ciókat kaphatott arról, mi lehet a titka, hogy ilyen fia­tal és szokatlanul nagy lét­számú együttes nagyon gyors fejlődésre, hamar az élvo­nalhoz való csatlakozásra volt képes. A magyar nép­táncművészet legelső vona­lát viszont kétségkívül a Tí­már Sándor vezette Bartók­együttes képviselte az első bemutatónapon. A halomba hordott felsőfokú jelzők he­lyett, amelyekkel produkció­jukat jellemezhetnénk, in­kább azt mondanánk: ezek a táncosok nem előadják, élik a táncokat. Ami nem azt jelenti, hogy lemonda­nának bemutatóik előadás­jellegéről. Hiszen nemigen van élményszerűbb, átütőbb erejű színpadi előadás, mint a tökéletesen megismert, át­érzett és személyessé sajátí­tott táncoknak a kifejezés legbelsőbb készsége-kénysze­re által meghatározott tol­mácsolása. Ilyenféle alkotási folyamat gyönyörű végered­ménye külön-külön a Bartók egyes táncosainak minden mozdulata, de előadásuk egé­szének szép belső rendje, harmóniája is. A vasárnap esti bemuta­tón a miskolci Avas tánc­együttes remekelt. Különle­ges hangszerelésű zenére tán­colt verbunkjaik és legénye­seik mutatták legjobban: az Avas helye is az élvonalban van. Ilyen pontosan megter­vezett, mintaszerűen szer­kesztett, egységes folklórbe­mutatót csak kiforrott, össze­szokott, nagy tudású tánekar képes produkálni. Az est má­sik magyar szereplőgárdájá­ból, a Kalocsai Népi Együttes­ből alighanem a legifjabbak és a legidősebbek aratták a nagyobb sikert. Az apró ket­tős és a Kalocsa környéki élő folklór varázsát felcsillantó idős táncospár, valamint a temperamentumos menyecs­kekórus a hazai néptáncmoz­galom jellegéről, fejlődésének menetéről is jóleső érzések­kel nyugtázott információkat adott. Kitűnő csehszlovák csoportot ismerhettünk meg a prágai Josef Vycpalek ének­es táncegyüttesben. Nyugat­csehországi összeállításuk csupa temperamentumos, len­dületes iramú táncszámból alakult, hibátlanul, nagy múl­tú együttes benyomását kelt­ve járták. Belorusszia Vi­tyebszkből érkezett Molodoszt táncegyüttese folytatta azok­nak a sikereknek a soroza­tát, amelyeket a korábban Szegeden járt szovjet együt­tesek indítottak. Szinte ha­gyomány már, hpgy profi szinten táncolnak a feszti­válra érkező szovjet amatő­rök. Gyors ritmus, lendület, erő, a lánytáncokban lírai szépség jellemezte a Molo­doszt bemutatóját. A közönség szavazatai alap­ján olaítélt díjat, Budai Sán­dor citeráját szombaton az ÉDOSZ, vasárnap pedig a Kalocsai Népi Együttes kap­ta. A fesztivál harmadik be­mutatóját ma, kedden este tartják és csütörtökön este lesz az utolsó, negyedik új­szegedi folklórprogram. Sulyok Erzsébet Estéről estére óriási sikert aratnak a néptáncfcsztlvá! részt­vevői a folklórbemutatókon. A vityebszki Molodoszt Tánc­együttes tovább folytatta a már korábban Szegeden szerep­lő szovjet együttesek által Indított sikersorozatot. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének Bartók Tánc­együttese s a hozzá csatlakozott Sebő népzenei együttes mű­vészeti törekvései azonosak, mindig a tiszta forrásokhoz nyúlnak vissza. Ennek köszönhetik sikerüket, bárhol is megfordulnak. Színpadon a Bánk bán Vasárnap délután végre elkerülték a felhők a város légterét, a kellemes idő meg a statisztaválogatás híre szá­zakat csalogatott ki a Dóm térre. Kíváncsiak is, jelent­kezők is szép számmal akad­tak, így nem okozott külö­nösebb gondot annak a más­félszáz közreműködőnek ki­választása, akik a Játékok idei bemutatósorozatához a színpadról asszisztálnak. Ennyi statiszta kell a Háry Jánoshoz és a Fidelióhoz, hatvan a Peer Gynt és kö­rülbelül fele ennyi a Bánk bán előadásaihoz. A „váloga­tottak" többsége tehát néz őr térről figyelte, amint Vámos László rendező instrukcióira megkezdődtek a szombati nyitódarab, Erkel Bánk bán­jának nagyszínpadi előké­születei. Természetesen ott volt a teljes stáb, a karmes­ter, Pál Tamás és a szólis­ták: Simándy József, a cím­szereplő, Moldován Stefánia, Radnay György, Sólyom­Nagy Sándor — és Biberach­ként Gyimesi Kálmán is. Az eredeti szereposztástól elté­rően ugyanis Miller Lajos helyett a kitűnő szegedi ba­ritonista lesz Erkel operájá­nak kóbor lovagja, Ács S. Sándor és Somogyi Károlyné felvételei Vámos László rendező irányításával megkezdődtek a sza­badteri játékok első bemutatóján?*.. E ' -l "crcnc Bánk bán című operájának szinpadi előkészületei. Képünkön: Vámos László a próba közben.

Next

/
Thumbnails
Contents