Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-08 / 133. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOLJETEKI , 65. évfolyam __ 133. szam DELMA6YAR0RSZAG 1975. június 8., vasárnap Áras I forint Zöldségtermesztés a homokon Egy rajz, ugyancsak az I. Többször is irtunk már la­punkban a szegedi városfej­lesztési elképzelések kap­csán arról a nagyáruházról, amelynek a tervek szerint a Jókai utca, Dugonics tér, il­letve a Lenin körút által határolt tömbben kell fel­épülnie. Ezáltal a tervezett áruház szerves folytatása lesz a Kárász utcai keres­kedelmi centrumnak, s a tömb megnyitásával a Ká­rász utca felől a gyalogos­forgalom számára egyenes út nyílik a Lenin körútra, a Honvéd tér felé. Ezek az elképzelések nem­régiben közelebb kerültek a megvalósuláshoz, amikor megszületett a Belkereske­delmi Minisztérium, a váro­si tanács végrehajtó bizott­sága és a Fogyasztási Szö­vetkezetek Országos Taná­csa által kiírt meghívásos tervpályázat elbírálása. A beérkezett 11 pályamunka igen sok, a továbbtervezés során jól felhasználható, ér­tékes javaslatot tartalma­zott a szóban forgó terület beépítésére. A bíráló bi­zottság a százezer forintos első díjat a BUVATI kol­lektívájának ítélte oda: ívd­líjas pályamunkából. Ehhez hi Jókai utca a Kárász utca felől nyi László és Pomsár János építészeknek, W. dr. Arató Anna statikusnak és Hor­váth László gépésznek. A pályázók nehéz feladat előtt álltak, hiszen meglehe­tősen bonyolult feladatok­nak kellett eleget tenniük. Terveiknek meg kellett fe­lelniük városképi igények­nek, meg kellett oldaniuk a Dugonics tér—Jókai utca— Aradi vértanúk tere köz­lekedését, az áruház kiszol­gálását, úgy, hogy illeszked­jenek a meglevő városképhez Ennek a követelményrend­szernek leginkább és a leg­ötletesebben az elsődíjas pá­lyamunka felelt meg, amely nemcsak a gyalogosforgalom szellemes megoldását bizto­sította — fedett sétálóutcák, kétoldalt üzletekkel és kira­katokkal —, hanem a lakó­épület, az esetleg felépülő irodaház és IBUSZ-kiren­deltség jó elhelyezését is tar­talmazza. Ennek a pályamű­nek is vannak azonban hiá­nyosságai, például nem il­leszti be megfelelően a kialakuló építészeti rend­szerbe az MSZMP városi bi­zottságának tervezett új képet nyújt majd a székházát, s a szegedi talaj, vízviszonyok között nehezen lehetne megoldani azt, hogy az áruház földszintjét a ta­lajszint alá süllyesszék. Ám a többi pályamunkákban megtalálhatók azok az ele­mek, amelynek alapján Szeged egyik legszebb része lehet a tervezett bevásárló­központ. Most már csak az a kér­dés: mikor épülhet fel Sze­geden a vidék legnagyobb áruháza? Elvileg az V. öt­éves terv feladata lenne, de egyelőre még nem dőlt el, hogy 1980-ig sikerül-e előte­remteni az ehhez szükséges 200 millió forintot, s a töb­bi építményhez — lakóház, irodaház, pártszékház stb. — szükséges ugyancsak 200 mil­liót. Am ha az még nem is bizonyos, hogy a következő ötéves tervben minderre lesz pénz, a tervpályázat mindenképpen hasznos volt. Hiszen bizonyossá tette, hogy az elképzelt áruház és a ter­vezett épületek jól, a város­kép és a szegedi emberek hasznára helyezhetők el az e célra kijelölt területen. Sz. L Á pusztaszeri Hétvezér Tsz-ről a korábbi években kedvezőtlen hírekkel tájé­koztathattuk az olvasókat, mérleghiány stb. Az eltelt években azonban tudatosan munkálkodva biztonságos alapokra helyezték a nagy­üzemi gazdálkodást, és je­lentős eredményeket értek el a homoki földeken gaz­dálkodó szövetkezetiek. Már az elmúlt évben észrevehető volt, hogy a zöldségtermesz­tés, a kertészeti ágazat nagy becsben van a pusztaszeriek előtt. A szükséges műszaki szolgáltatások, vegyszerek, tápanyagok rendelkezésre álltak, mégsem sikerült va­lami fényesen a tavalyi esz­tendő. A kertészeti ágazat eredményei nem haladták meg a 73-as szintet. A szőlő okozott nagy csalódást, a tervezett átlagtermést nem tudták betakarítani. A fű­szerpaprika-termesztésük ar­ról nevezetes, hogy nagy te­rületen díszlik a piros arany, de nem alakult nagyon ked­vezően. Üj népélelmezési cik­kel is kísérletezett a Hétve­zér Tsz, a korai káposzta termesztésével. A tervezett­nél nagyobb területen és na­gyobb átlagterméssel fizetett a föld, s bár a pénzügyi eredmény kedvezőtlenebb lett a tervezettnél, tavaly ugyanis alacsony volt az át­lagár, kilogrammonként 1,52 Molnár József felvétele Szállítják a termést forint, mégis a gazdaság az idén is termeszti ezt a kere­sett cikket. A napokban megkezdték a káposzta szedését a közös gazdaság földjein. Húsz hek­táron díszlik a fejes és kel­káposzta. Amit felszednek, azt azonnal gépkocsira rak­ják és szállítják a piacokra, így a szegedi üzletekbe is. A kertészeti ágazat azért is jelentős a tsz-ben, mert a tagok egész évben törté­nő foglalkoztatásához is hoz­zájárul, nem utolsósorban gondos talajerő utánpótlással a nagyobb termésátlagok tisztesebb jövedelemhez jut* tatják a Hétvezér Tsz-t Eredményes tervpályázat A kender fonóban: Koszorúzási ünnepség a lidicei emlékműnél A csehszlovák vendégek megkoszorúzzák a lékm űvet Somogyi Károlyné felvétele lidicei em< Tegnap, szombaton a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei és Szeged városi Bi­zottsága, a KISZ Szeged vá­rosi Bizottsága, a csehszlo­vák Lidice falu lerombolá­sának 33. évfordulóján ko­szorúzási ünnepséget rende­zett a Tisza-parti sétányon, a lidicei emlékműnél. Az ünnepség a magyar és cseh­szlovák Himnusz hangjaival kezdődött. A hősi emlékmű­nél elhelyezték a hála és tisztelet koszorúit; dr. Vác­lav Moravec, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nagy­követe és "felesége, Oldrich Tesarik, a Csehszlovák Kul­túra igazgatója és felesége, Szeged megyei város tanácsa, a népfront megyei, városi bizottságának, a KISZ váro­si bizottságának és a KSZV újszegedi szövőgyára Lidice brigádjának képviselői. A koszorúzási ünnepség az In­ternacionálé hangjaival fe­jeződött be. A magyar és csehszlovák barátsági rendezvénysorozat második napján, tegnap, a csehszlovák vendégek felke­resték hivatalában dr. Per­jést Lászlót, a Csongrád me­gyei tanács elnökét és Papp Gyulát, a Szeged megyei vá­ros tanácselnökét. A tanács­elnökök a megye, illetve Szeged fejlődéséről, eredmé­nyeiről, életéről adtak tájé­koztatót. A vendégek elláto­gattak az MTA újszegedi Biológiai Kutató Intézetébe is. A 600-as Ipari Szakmun­kásképző Intézetben balla­gási ünnepségen vettek részt. A csehszlovák vendégek tegnap délután befejezték szegedi látogatásukat és visszautaztak Budapestre. kintőbb és takarékosabb energia-felhasználásra, a ter­melőberendezések és más elektromos eszközök gazda­ságos és ésszerű üzemelteté­sére. S hogy ez mennyire így van, azt a számok bizonyít­ják a legjobban: a kender­fonó az első negyedévben 21 ezer kilowattórával használt fel kevesebb áramot, mint az előző esztendő hasonló időszakában. Energia­őrjárat A Szegedi Kenderfonógyár két villanyszerelő szocialista brigádja, a Kandó Kálmán és a Jedlik Ányos vállalta, hogy a takarékoskodás érde­kében energia-őrjáratot szer­vez. Hetente kétszer megy körbe a gyárban ez az „őr­járat", s figyeli a felesleges, illetve a szükségesnél na­gyobb villanyfogyasztást — akár kis teljesítményű izzó­ról, akár sok energiát kívá­nó gépről van szó. Az első időszakban külö­nösen sok helyen találkoz­tak nemtörődömségből eredő felesleges energia-felhaszná­lással. Így például rábuk­kantak olyan működő gép­re, amelyen nem dolgozott senki. Az őrjárat „felfede­zett egy olyan raktárt, ame­lyikben ott égett a villany, ahol nem dolgoztak, ahol vi­szont tevékenykedtek az em­berek, ott takarékoskodtak az árammal. A legtöbb baj egyébként az izzókkal akadt: gyakran találták égve őket. Az utóbbi hetekben egyéb­ként a két szocialista brigád példamutató ellenőrző tevé­kenysége nyomán csökkent -az energiapazarlás a gyár­ban; sikerült rászoktatni munkatársaikat a körülte­A vidék legnagyobb áruháza épül Szegeden Így tervezik az I. díjas pályamű szerzői a terület beépítését. A makett centrumában jól kivehető az áruház lépcsőzetesen emelkedő teteje

Next

/
Thumbnails
Contents