Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

Szombat, 1*975. jűnios 28. Propagandisták konferenciája A konferencia résztvevőinek egy csoportja Tegnap, pénteken délelőtt rozatainak feldolgozását. A Szögi Béla, a járási párt­Szegeden, a járási hivatal tapasztalatok szerint tovább bizottság titkára a pártbi­székházában az MSZMP sze- nőtt az érdeklődés a politi- zottság nevében mondott kö­gedi járási bizottsága a já- kai kérdések iránt, és emel- szünetet a propagandisták­rás propagandistái részére kedett a propagandamunka nak munkájukért és jutal­konferenciát rendezett. Ocsák színvonala ís. makat nyújtott át. A Kiváló Miklósnak, a járási pártbi- A különböző témák közül Propagandista munkáért a zottság munkatársának meg- jelentős szerepet kaptak Lenin-emlékplakettet kapta: nyitója után Reményik Ist- azok a gazdasági kérdések, Demus László (Ásotthalom), ván, a járási pártbizottság amelyek megvalósítása a Balogh Sándor (Balástya), osztályvezetője értékelte az szegedi járásban is fontos Ádám, Jenő (Bordány), dr. 1974—75-ös pártoktatási év napirendként szerepelt. A Rusz Márk (Deszk), dr.Kikli eredményeit. pártszervek egyébként nagy Tivadarné (Szeged), Kiss Szólt az oktatás különböző gondot fordítottak a propa- István (Kistelek), Szabó formáiról és összegezte a gandistaképzés, a szeminá- Vilmos (Mórahalom), Fodor tapasztalatokat. Hangsúlyoz- riumok személyi és tárgyi Kálmán (Pusztamérges), Za­ta, hogy az eredményekben feltételeinek biztosítására, horán János (Rúzsa), Bálint gazdag oktatási év arra az Különösen kiemelkedett Sándorné (Sándorfalva), időszakra esett, amikor ér- eredményességével a propa- Lengyel Mihály (Szegedi Al­tékelhették a X. pártkong- gandamunka Sándorfalván, lami Gazdaság), Kispéter resszus határozatainak vég- Ásotthalmon, Kisteleken, János (Zákányszék), Seres rehajtását, és megkezdhet- Mórahalmon, Zákányszéken, Gyöngyi (Szeged), dr. Fórizs ték a XI. kongresszus hatá- Balástyán, Röszkén. Sándor (Domaszék). Szállítások nyáron és osssel Előtérben a vízi „fuvarozás" A nyári-őszi nagy szállí- gyon fontos feladat a szállí- használásának érdekében tSsi feladatok zavartalan le- tással való takarékosság, a még bizonyos többletáldozat bonyolításának feltételeit tár- fölösleges fuvaroztatások árán is előnybe kell helyez­gyalták meg pénteken Buda pesten az UVATERV szék­házában a MÁV, a Volán Tröszt és az ország más fon­tos szállítási üzemeinek, vál­lalatainak áruforgalmi veze­tői. Dr. Ábrahám Kálmán köz­megakadályozása, az üres- ni ezt a szállítási módot. A járatok csökkentése. A rend- MAHART vállalja a kira­kívüli feladatok megoldása kást-berakást is, s hajlandó érdekében ismét szükség lesz arra, hogy szükség esetén a hét végi, szombat-vasár- tengerjáró hajóit is átmene­napi szállítási műszakok tileg a belföldi áruforgalom­megszervezésére, s élnek ban használja fel. Előnyös majd a közületi járművek lenne a kő és a kavics na­lekedés- és postaügyi állam- rendkívüli fuvaroztatási be- gyobb arányú vízi szállítása, titkár értékelte a szállítás je- vonásának lehetőségeivel is. a gabona, a cukorrépa fuva­lenlegi helyzetét és meghatá- Dr. Ábrahám Kálmán roztatása is hajóval, ha a rozta a legfontosabb tenni- hangsúlyozta, hogy az eddi- vízi út a közelben van. Na­valókat. Megállapítása sze- ginéi sokkal nagyobb teret gyon fontos tehát, hogy fi­nnt a nyári-őszi nagy fel- kell engedni a vízi szállítá- gyelembe vegyék ezeket a le­adatok teljesítéséhez kedve- soknak. A fuvarozási torló- hetőségeket, és július végéig ző, hogy a különböző elő- dások elkerülésének, a szál- közöljék vízi szállítási igé­szállítások révén már az év lítási kapacitások jobb ki- nyeiket. első felében is jelentős fuva­rozási feladatokat oldottak meg, s voltak időszakok, amelyekben nagyobb telje­sítményt értek el, mint a múlt év őszén. Az első öt hó­napban vasúton 54,5 millió tonna árut — a múlt év azo­nos időszakához viszonyítva 5.7 százalékkal többet — szál­lítottak. közúti fuvarozással pedig 13,3 százalékkal több árut juttattak el rendeltetési helyére. Mindazonáltal a nyári-őszi szállítási feladatok mégis jóval nagyobbak, mint egy évvel ezelőtt, hiszen az előzetes jelzések szerint sok területen kedvező a mező­gazdasági termés, s gondos­kodni kell a több termény késedelem nélküli szállításá­ról. Az áruösszetétel is vál­tozott, így az előzetes igé­nyek szerint 3,4 millió tonna cukorrépát, s a korábbinál több szilárd fűtőanyagot kell fuvarozni. A szállítási kapacitások jó kihasználása érdekében az idén is rendkívül fontos, hogy jó legyen az együttműködés a fuvaroztatók és a szállító vállalatok között. A tárca­közi szállítási operatív bi­zottságnak és a megyei szál­lítási bizottságoknak máris meg kell kezdeniük a mun­kát, és az igények alapján megoldaniuk az áruk. a szál­lítások sorolását, hogy elke­riíjjófc a torlodasokat. Na­Növekvő szakképzettség az ipari szövetkezetekben Ülést tartott tegnap, pén- tatások szervezőinek munká­teken Szegeden a KISZÖV ját. elnöksége. Megvitatta és el- Az ülésen ismertették még fogadta az elnökség Kovács az elnökség második félévi Pálné oktatási főelőadónak munkatervét is. A kialakult az elmúlt oktatási év ered- élénk vitát Horváth János, a ményeiről készített beszámo- KISZÖV elnöke foglalta osz­lóját. Ebből kiderült, hogy a sze. megyéből közel hetven szö­A munkát nézd, az embert látod A z MSZMP XI. kongresszusán felvá­zolták a következő 15—20 év, a fej­lett szocialista társadalom távlatát. Izgalmas kérdés, és mozgásba hozza a képzelőerőt: hogyan élünk majd 5—10 év­vel az ezredforduló előtt? A fejlett gaz­daság termelése és a társadalom fogyasz­tása megközelítő pontossággal számszerű­síthető. De a fejlett szocialista társadalom­nak az emberrel, gondolkodásával, maga­tartásával kapcsolatos követelménye, bár igen magas, mégis csak elméletileg jelez­hető. Erkölcs, öntudat, műveltség, élet­mód — refrénszerűen visszatérő témák, a közélet fórumain és magánbeszélgetések­ben. Nem véletlenül. Még a szenvedélye­sen bíráló, jogos megjegyzések is a foko­zott igényesség megnyilvánulásai. Nem lett több az emberi gyarlóság, legfeljebb szembeötlőbb. Az emberi tevékenységek közül a leg­emberibb a munka. Nemcsak azért, mert a munka a társadalmi lét alapja és tör­ténelmi kiindulópontja, hanem mert meg­határozó, napjainkban is, ember- és jel­lemformáló. Ahogy társadalmunk lényegét a szocialista tulajdonviszonyok fejezik ki, úgy az emberét önmegvalósító, teremtő te­vékenysége. „Megnézem a munkád és megmondom, hogy ki vagy." Igaz ez az egyes emberre, a kisebb-nagyobb kollek­tívákra, de társadalmunk egészére is. Hol tartunk, meddig jutottunk? A pártkong­resszus határozata így summázza a hely­zetet: „A szocialista közgondolkodás mind­inkább tért hódít, és meghatározza a cse­lekvést." A gondok, a feladatok persze gyakran szóba kerültek a kongresszuson is. Elem­ző módon, a körülményeket vizsgálva — túllépve az óhajokon. Azt régről tudjuk, hogy a tudat, a gondolkodás lassabban, csak megkésve követi az anyagi létalapok változását. És ez igaz. A társadalmi viszo­nyok inkább szocialisták, mint munkánk, gondolkodásunk. A nevelő, a felvilágosító munka tehát fontos a tulajdonosi érzés és felelősségtudat kifejlesztésében. De nem kevésbé lényeges az olyan feltételrendszer, amelyben nyilvánvaló, hogy ki a felelős gazda. Ide sorolhatók a rendszeres, a köz­érthető tájékoztatás, a vállalati hatáskö­rök ésszerű megosztása, a belső elszámo­lás, a munkásgyűlések, bizalmitanácsko­zások intézményesítése. Vagy a pártszer­vezetek gazdasági ellenőrző munkája, bele­szólása a vállalati tervek kialakításába, a jogok és kötelességek összehangolásába, a munkások bevonása az igazgatói tanácsok­ba, a felügyelő bizottságokba. Meglevő fó­rumok és új módszerek kerültek szóba a kongresszuson. A küldöttek kevesebb for­malitást, több érdemi tájékoztatást és be­leszólási lehetőséget követeltek. A munkahelyi, az üzemi demokrácia ér­vényesülése segíti a munka alkotó jelle­gének kibontakozását, növeli a dolgozók aktivitását, fokozza felelősségtudatát. A passzivitás, a fásultság, a közömbösség, a lélektelen munka mögött viszont mindig felfedezhetjük a tájékozatlanságot, az igazságtalanságot, a jogos sérelmeket, a demokratizmus hiányát. A fejletlen „bér­munkás"-viszonyok pedig fékezik a dol­gozók szocialista tudatának kifejlődését, s jelzik a vezetők politikai éretlenségét, ér­zéketlenségét. A jó vezetőnek jó a kollek­tívája. Mert bízik a beosztottakban, tá­maszkodik rájuk s olyan légkört teremt, amelyben kedvvel dolgoznak, egymást se­gítve-bírálva fejlődnek, munkálkodnak az ; emberek a közös célért. Az a munkahelyi vezető, aki bizalmatlan és elégedetlen az általa irányított kollektívával, népét levál­tó királyra emlékeztet. „Megnézem a munkád és megmondom, „ hogy ki vagy." A vezetőt a kollektíva munkájáról lehet felisrperni. S emberi gyengeség, hogy néhány saját hibánkért is másokat okolunk. Milyenek leszünk a fej­lett szocialista társadalomban, 5—10 évvel az ezredforduló elótt? Izgalmas kérdés, mozgásba hozza a képzelőerőt. Merjünk lelkesedni, merjünk álmodozni. De ismer­jük-e eléggé mai önmagunkat, meglevő gyarlóságainkat, kötelékeinket, amitől megszabadulni, elrugaszkodni kívánunk? Az ember a millió fényévre levő csilla­gokat fürkészi, a parányi atom rejtelmei­be egyre mélyebbre hatol. Miközben hat a nehézkedési erő, s ha nem néz a lába elé, könnyen elbotlik. A XI. pártkongresszus — mind az elő­készítést, mind a tanácskozás vitáját, el­fogadott dokumentumait tekintve — szé­pen példázza társadalmunk érettségét, fej­lettségét, a demokratizmus, a kollektív bölcsesség erejét, lehetőségeit. A tapasz­talatokat összegezve és általánosítva reális képet adott mai önmagunkról, a párt, a társadalom, a gazdaság tényleges helyze­téről, a tennivalókról, a lelkesítő holnap­ról. É rdemes is, lehet is, kell is e példát követve több síkon és minden szin­ten a tömegek aktivitására, kezde ményezésére, tapasztalataira építve reáli; helyzetelemzést készíteni, a feladatokat megszabni, a fejlett szocialista társadalom távlatait felmérni. Hogy a tulajdonviszo­nyok tovább fejlődjenek, közelebb kerül­jön egymáshoz a miénk és az enyém Hogy felszínre és hasznosításra kerüljenek azok a tartalékok, amelyek megoldhat já!. legégetőbb gondjainkat, pótolják a vi­lággazdasági változások okozta vesztesé­geket. Hogy emberibb legyen az élet, öröm ­telibb a munka. Hogy megszűnjenek a ma még nyomasztó társadalmi, gazdasári gondok, és létrejöjjenek nagy célunk, a kommunizmusba való átmenet anyagi • technikai alapjai. K. K Magyar­vietnami talalkoző Pénteken a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa szék­házában az Országos Béketa­nács vendégeként Magyaror­szágon tartózkodó VDK bé­kemozgalmi küldöttség, élén Le Chan Phuong asszonnyal, munkaügyi miniszterhelyet­tessel, a VDK békevédelmi bizottságának elnökségi tag­jával látogatást tett az OBT elnökségénél, és találkozott a Vietnamban járt magyar tár­sadalmi és tömegszervezeti delegációk vezetőivel. Az összejövetelen kölcsö­nösen a magyar—vietnami testvéri barátságról, együtt­működésről szóltak. vetkezeti vezető vett részt az OKISZ oktatási központja ál­tal szervezett különféle to­vábbképzéseken. A szövetség a választott bi­zottságok és testületek tag­jainak, valamint a munká­soknak szervezett tanfolya­mokat. A munkások közül sokan vettek részt kéthetes, bentlakásos szakmai tovább­képzésen. Ugyancsak sokan jelentkeztek a biztonságtech­nikai, a szervező-, az átkép­ző-, az üzem- és munkaszer­vezői, a könyvelői és a kü­lönböző kisgépkezelői tanfo­lyamokra is. Az elnökség az eredményeket megfelelőnek találta és megköszönte azok­Kitü ntetések A Magyar Népköztársaság A kitüntetést Losonczi Pál, Elnöki Tanácsa Réti László- az Elnöki Tanács elnöke nak, a történettudományok adta át. kandidátusának, az Üj Ma- Az Elnöki Tanács — ered­gyar Központi Levéltár fő- ményes munkássága elisme­igazgatójának a munkásmoz- réséül — nyugállományba galomban, valamint a ma- vonulása alkalmából a Mun­gyar munkásmozgalom törté- ka Érdemrend arany foko­netének feltárásában kifejtett zata kitüntetést adományoz­tevékenysége elismeréséül, ta dr. Szenes Tibor egyetemi nyugállományba vonulása al- tanárnak, a Szegedi Orvos­kalmából a Magyar Népköz- tudományi Egyetem röntgen­,. „ , klinikaja igazgatojanak. A ki­tarsasag Zászlórendje II. fo- tüntetést az Egészségügyi Mi­kozata kitüntetést adoma- nisztériumban dr. Schul­nyozta. theisz Emil miniszter adta át. arculat Tóth Béta fehrétele Sokan megnézik, megcsodálják mostanában a szegedi dó­mot, amely — mondhatni — új arculatát mutatja. Az öreg házak lebontásával megváltozott a rálátás, s érdekes, szép panorámában gyönyörködhetnek a járókelők. i

Next

/
Thumbnails
Contents