Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-28 / 150. szám

4 Szombat, 1975. június 28. A legrövidebb nevű magyar helységnevek Érdekes a lőrlénetük Vas megye nemcsak aprófalvas településrendszerével, az őrségi szeres faluépítészettel, hanem igen sok rövid településnevével Is különlegességet kínál a kutatóknak: A megye sajátos rekordot mondhat magáénak: Bő és Sé minden bizonnyal az ország két legrövidebb nevű települése. Három betűből álló helységnevekből pedig egész sor található Vasban. Íme néhány: Cák, Ják, Vát, Kám, Gór, Rum, Vép. Dr. Palkó István, a Szombathelyi Tanárképző Főiskola tanára évek óta kutatja a megye helységneveinek történetét. Arra a megállapításra jutott, hogy a rövid nevek csupán történeti véletlenek folytán alakultak kl. Semmiféle tudományos magyarázat nincs rájuk. A megye helységneveinek zöme a honfoglalás korából vagy kevéssel későbbi Időből származik. Érdekes a két legkurtább helységnév története. A Bő török eredetű, A bég méltóság tulajdonában levő falu gazdájától örökölte a nevét A Bő névből erednek azután a Bőd, Bögöt, Bögöte helységnevek. A Szombathely melletti kis Sé község neve finnugor származék. A Séd, azaz patak szóból keletkezett, patak menti falut jelentett. Hajdan létezett KisSéd és Nagy-Séd. Az ősmagyarok sokáig a Séd szót használták a kis vízfolyások jelölésére. Később szláv hatásra tért át nyelvhasználatunk a potok, majd utóbb a patak megjelölésére. Rum — ahogy többen gondolják — nem a sokak által kedvelt szeszes italtól kapta a nevét. Ennél többet azonban alig tudnak e Rábamenti falu néveredetéről. A kutatók feladata kideríteni az egyelőre tisztázatlan kérdést. Sz. T. A gyógynövénykutatás tartalékai A gépek harmóniája A tudomány és technika melékenység növelésére az A vezérlőrendszer igen területén végzett kiemelkedő egész megmunkáló rendszert kisméretű, alig tűnik fel a munkásságáért Lenin-díjjal menet közben kell vezéreltüntették ki Borisz Balaksint, nl. A kutatások sorén kide_ a műszaki tudományok dok- rült, hogy meghatározható az torát, a moszkvai Szerszám- egyes tényezők közötti összegépipari Egyetem tanszékve- függés és a méretbeli eltérézetőjét, aki új megoldásokat sek oka. talált az adaptív vezérlésű _ Az elméleti kutatások fémforgácsoló gépek meg., és számtalan kísérlet után pontosságának munkálási növelésére. A precíziós szerszámgépeken végzett munkát gyakran hasonlítják össze az ötvösművészettel. A párhuzam korántsem túlzott, a gigantikus szinkrofazotronok, az MHD-generátorok, az űrhajók és repülőgépek nem ké— mondotta tudósítónknak Borisz Balaksin — arra a következtetésre jutottunk, hogy a szerszámgép alkatrészeinek és segédberendezéseinek a működését automatizálhatjuk az úgynevezett önbeállós rendszer elveinek alkalmazásával. Olyan berendezést kellett szülhetnek "él" a"^ precíziós gé- készítenünk, amely nemcsak pek nélkül. Ezek jelenleg folyamatosan ellenőrzi, ha^SSSjSSSi rnka^r^en^zVl S^HS gépen, legfontosabb része az elektronikus blokk. A munka megkezdése előtt kell be j állítani az előtolást. A megmunkálás mikéntjéről, a szükséges korrekciókról a berendezés különböző „forrásokból" értesül. így a hálózati feszültség változása miatt különböző teljesítménnyel üzemelő meghajtó motor okozta eltéréseket is kiegyenlíti. Ezt az egyik fázison jelentkező áramerősség-csökkenés, vagy a meghajtó tengelyen észlelhető forgatónyomaték-változás észlelhetők. A megoldást a szerszámgép konstrukciója diktálja. A forgácsolás helyén bek8_ Á gyógynövények alkalmaKása betegségek ellen már minden ókori civilizációban is fellelhető volt. A gyógynövénykutatás tehát nem újkeletű probléma. A második világháború óta az orvostudomány és a gyógyszerészet, a gyógyszerkémia fokozott figyelmet szentel e kérdésnek, hiszen a növényekben rejlő gyógyhatásokat igazolja egy sor antibiotikum, amelyeket alacsonyabb rendű növények termelnek. Az utóbbi két évtizedben az extrahálás technikája, a tisztítás, a gyógynövények természetes hatóanyagainak pontos meghatározása terén igen nagy volt a fejlődés. Mégis a legmodernebb technika mellett is gyakran nyúlnák a kutatók a nép megfigyeléseihez, tapasztalataihoz. A francia gyógyszeripar és a gyógynövénykutatás földrajzi értelemben igen nagy hátországgal rendelkezik. A kutatók aktívan tevékenykednek a volt afrikai francia gyarmatokon, de jó kapcsolatokat tartanak fenn e téren Latin-Amerika egyes államaival is. Talán Madagaszkáron a legerősebb a franciák gyógynövénybázisa: a nagy szigeten több ezer gyógynövényfajt térképeztek fel eddig. Francia kutatóknak azonban az a véleményük, hogy Földünk trópusi és szubtrópusi övezeteiben még igen nagy gyógynövénytartalékok rejtőznek. Hogyan fedezik fel a gyógynövényeket? A hetvenes évek elején a franciák a guayanal Tumuc Humac hegységbe botanikai expedíciót indítottak. Ennek során egy ritka Tabernaemontana speciosa nevű gyógynövényfajra bukkantak. Ezt a gyógynövényt a franciák már a múlt század eleje óta keresik. 1817-ben egy botanikus tett róla említést munkájában. A gyógynövénykutatók tehát számos esetben irodalmi utalások, nem egy esetben az ókorba nyúlnak viszsza. Gyakoribb azonban az olyan eset, amikor az orvostudomány egyes népek hagyományaiból, etno-botanikai es etno-farmakológiai kincstárából meríti a hatásos drogokat a gyógynövényeken keresztül. Már évszázadokkal ezelőtt megfigyelték, hogy egyes afrikai törzsek a sztrofantuszmagból erős nyílmérget főznek. A mérgezett nyilakat vadászatnál használták. Napjainkban a stropfantin a szívgyógyászat legerősebb és leghatékonyabb gyógyszere. A drog glokozidakat, szaponint, fehérjét, enzimeket, kolint stb. tartalmaz. A gyógynövények Ismerete a földeken, vadonbaiu dzsua-J gelekben, magas hegységekben, szavannákon élő afrikai, ázsiai, dél-amerikai népeknél apáról fiúra szálló hagyomány. A gumókat gyűjtögető, rizsföldeken tevékenykedő, vadászgató, általunk primitívnek mondott törzsek tevékenységük során az éhséggel, szomjúsággal mindennap találkoznak. A kegyetlen keménységű élet követeli meg, hogy különféle hiányérzeteiket levelekkel, bogyókkal, gyökerekkel csillapítsák. így fokozatosan jöttek rá arra, hogy bizonyos növények fogyasztásától elmúlik éhségérzetük, szomjuk, míg más növények serkentőleg hatnak rájuk. Ezeknek a növényeknek ismerete és használata évszázadokon keresztül alakult kl. Amikor a mai farmakológus azután elkezdi boncolgatni ezeket a növényeket, egymás után jön rá azokra a gyógyhatásokra, amelyeket az eredeti használók nem is sejtettek. Francia kutatók szerint a rózsa meténg őshazája Madagaszkár. A kitűnő Malgas hajósok innét terjesztették el az Indiaióceán partvidékén ezt a növényt. A rózsa meténg a télizöldfélék családjába tartozik. Drogja alkaloidokat, cseranyagot stb. tartalmaz. Azok a hajósok, akik évszázadokkal ezelőtt a meténget széthordozták az Indiai-óceán térségében, nem is sejtették, hogy napjainkban ebből kiindulva állítják elő a szívás vérkeringési betegségek ellen szolgáló ajmalicint, egy másik drog pedig egyes tumoros betegségek ellen alkalmazható. A modern gyógynövénykutatásnak tehát igen nagy hátország, és szellemi tartalék áll rendelkezésére: a népi gyógyítók, népi botanikusok és népi farmakológusok szolgáltajták ezt a tartalékot, elsősorban a fejletlen és a fejlődő országokban, a trópusi és szubtrópusi vidékeken, a magas hagységekben. Az alábbi mondás jól vág e témához: „Valahányszor egy öreg lehunyja szemét Afrikában, egy egész könyvtár száll vele a sírba". esetén ki kell cserélni vagy segédberendezésekkel kell felszerelni őket. A megmunkálás pontossága nagymértékben szilárdaz eseti és törvényszerű tényezők elvesztik hatásukat, ugyanakkor a gép teljes kapacitással üzemelhet Amennyiben az egyik, ságától függ. A gép, a segéd- va8V másik munkadarab méberendezés, a szerszám és a rete és keménysége eltér munkadarab között nem le- egymástól, a berendezés auhet rugalmasság, ugyanak- tomatikusan korngalja azo kor az utóbbiak különféle tűrésekkel és szilárdsággal érkeznek megmunkálásra. A forgácsoló szerszám minősége — ha minimális mértékben is — változó. Az ilyen törvényszerű és eseti tényezők száma olyan nagy, hogy sem a technológus, sem a kat és sokkal pontosabb munkadarabok készülnek. Az űj vezérlési rendszernek egyéb előnyei Is vannak. Megakadályozza a szerszámgép túlterhelését, kevesebb forgácsoló szerszámra van szükség, csökken az állás- és javítási idő, kisebb a balszakmunkás nem tudja azo— esetveszély, egy szakmunkás több gépet is üzemeltethet kat korrigálni. A kész munkadarabot kell kiigazítani. A megkövetelt pontosságot csak a fogások számának növelésével, vagy a lassított előto. lássál lehet elérni, ez nagyon időigényes, ugyanakkor a széria egyes darabjai között még mindig nagy lesz az eltérés. A precizitás elérése érdekében a szerszámgép méreteit növelik, de ez magas előállítási költséggel jár, miként a segédberendezések alkalmazása. Mindez kedvezőtlenül befolyásolja a munkadarabok önköltségét is. A Moszkvai Szerszámgépipari Egyetem gépgyártástechnológiai tanszékének munkatársai — Balaksin vezetésével — új korszakot nyitottak munkájukkal a fémforgácsolásban. Balaksin még 1948-ban javasolta, hogy a precizitás fou kozása érdekében és a terfigyelemmel követése gazdaságosabb szerszámkihasználást eredményez. A hőmérséklet növekedésével csökken a munkadarab forgásának és az előtolásnak a sebessége, illetve fordítva. Az új vezérlőberendezéssel ellátott szerszámgépek százai üzemelnek ötven szovjet gyárban. Bemutatkozásuk nagyon jól sikerült, a megmunkálás pontossága sokkal magasabb fokú, ugyanakkor a termelékenység a korábbinak két-háromszorosa. Az új vezérlőrendszer bevezetése jelentős költ, ség-megtakarítással és anyagtakarékossággal jér. Alekszandr Bírjukov Különleges világatlasz Befejezéséhez közeledik kánokat és gleccsereket, a annak az egységes világát- mocsarakat és a kősivatagolasznak az elkészítése, amely- kat, a természetvédelmi tenek összeállításához 1956- rületeket és a nemzeti parban kezdett hozzá a bolgár, kokat, a legfontosabb vasútmagyar, NDK-beli, lengyel, vonalakat és országutakat, a román, szovjet és csehszlovák geodétákból és térképészekből álló tudóscsoport. Ilyen jellegű atlasz összeállítására először 1891-ben tettek kísérletet, ez az atlasz azonban soha nem készült el. Az űj atlasz térképei a szokásos adatokon kívül felnemzetközi repülőtereket és tengeri kikötőket, valamint a népsűrűséget. Es még valamit mutat a világatlasz: hogy a szocialista országok együttműködése a tudományban is elősegíti a tökéletesebb, sokoldalúbb, korszerűbb művek születését — a megnövekedett igétünteti majd a működő vul- nyeknek megfelelően. (APN) Tóth Béla: SÍ [El IR El m mm iELO 39. A király mint szőlőtermelő. Tarcalon a királynak is nagy szőlőtelepe van, amelyet szintén nem hagyott érintetlenül a jégverés. Oly nagy fokú volt a jégkár Tarcalon, hogy a híres királyi szőlőben alig maradt egy-két tőke sértetlenül. Amerre a szem elláthat, mindenütt a földön hevernek a gyönyörű fejlődésnek indult fürtök a király szőlőjében. A hatalmas zivatar olyan erővel járt itt, hogy a szél által kitépett tőkéket az ár lesodorta a hegyről. Egy bizottság járt a tokaji szőlőhegyeken. A bizottság tagjai sorában volt Windischgrátz Lajos sárospataki herceg is. Mikor a szörnyű pusztulást látta a király szőlőjében, így kiáltott fel: — Ez a csapás szörnyen le fogja sújtani őfelségét, mert birtokai között a tokaji szőlőjét szerette legjobban. Nem is tudom, hogy fogják értésére adni, hogy kedvelt italának termőhelye elpusztult. Mi azonban azt hisszük, hogy a király mégis könnyebben fogja elviselni a jégverés következményeit, mint az a sok kisgazda, kiknek a falat kenyeret vette ki a szájából a szőlőket tönkretevő jégverés. A szenzáció mindig kapós} Tettenért feleség. Tárgyalás a szegedi rendőrbíró előtt. — Hűtlen kígyó, megcsíptelek, most tagadj, ha tudsz! Tévedni tetszik, ez nem egy hatásos dráma második felvonásából való. Elszavalta egy szegedi férj, még pedig igen furcsa helyen, egy garnl szállóban. Az előzmények Igen közönségesek. A férj észrevette, hogy felesége őnagysága szigorúan ragaszkodik a bibliához: szereti a felebarátait. Még pedig nagyon szexette, sőt, nem engem, sem téged, vagy őt, hanem minket, titeket, sőt őket. A dolog magyarázata egyszerű lett volna: őnagysága bizonyára szívtágulásban szenvedett. Ezen az alapon meg tudná magyarázni az ember a sok szeretetet. Az ember igen, de a férj azért, érthetetlen, hogy mi okból és mi jogon, felháborodott és amint ez szokás bosszúra gondolt. Figyelni kezdte őnagyságát, s egy úgynevezett szép őszi napon, egy jóbarétjával látta meg az utcán. Utánuk lopózott s követte őket egy garni szállóig. A fiatal pár belibegett a vendégszerető házba. Hagyjuk magára a fiatal párt és kövessük azt a zord tekintetű férfiút, aki egyenesen a sarki rendőr felé tart. Ezt a módszert a régi regényíróktól tanultam s amint a példa mutatja, ez a módszer némely esetben még most is praktikus. A zord férfiú, a férj, a rendőrrel és egy pincérrel egyenesen a szálló hetes számú szobájához ment. Bekopogtatott rajta, de — óh a kis ravasz — nem a saját, hanem a törvény nevében. A bentlevők, mit tehettek egyebet, kinyitották az ajtót. A feleség és a jóbarát bent söröztek. A férj és a kísérete beléptek, s a következő pillanatban már elhangzott a „Hűtlen kígyóhoz" címzett kijelentés. őszintén megvallva a férjének gyanúja a hűtlenséget illetőleg alapos volt. A szobában a röviden jóbarátnak nevezett egyén vallási viszonyain kívül is sok minden rendben volt, így többek között a bútorzat egy darabja és őnagysága öltözéke. Az asztalon pedig egy tízkoronás. A rendőr megállapította a személyazonosságot, őnagysága pedig némi zavarban vallotta be, hogy a tíz koronát ő kapta a barátjátóL Rémes pillanat következett. A férj hátsó nadrágzsebébe nyúlt és kivéve — dehogy a revolvert — a pénztárcáját és egy hatost adott a szobapincérnek. Egy izgatott férjnek rezon ugyan ilyenkor revolvert előrántani, de történetünk hőse ezt nem tette. Sőt. Felment a rendőrbíróhoz és feljelentette b. neje őnagyságát — titkos szerelemért. És a férjnek teljesen igaza van, mikor nem lövöldözik, legalább is a higénia szempontjából. A klhágási bíró ma ítélkezett az ügyben s miután „a tényállást" a férj és a pincér teljesen igazolják, a szeretetreméltó asszonyt egy napi elzárásra ítélte, Morál: hetes számú szobába menni, rossz kabala. * Az idén 65 éves DÉLMAGYARORSZAG 1910. január 1-én jelent meg először. Szava: A kivándorlás ellen. A DMKE országos akciója. A följegyzések első tíz esztendejében, a hetvenes években a kivándorlás csekély kétezer Iéleken alul marad, 1880ban hirtelen tízezerre szökik fel. Ettől kezdve nagyjában emelkedő a tendencia, bár még bizonyos visszaeséseket mutat. A kilencvenes évek közepén kezdődik el az állandó, az egyre fokozódó növekedés. 1901-ben hetvenezer a kivándorlók száma, 1905-ben csaknem százhatvanezer és most — most a közismert kétszázezernél tartunk, amelyről nem tudjuk, vájjon a tetőpontot jelenti-e. Ezek az adatok: a hivatalosan számontartott, az útlevél révén történő kivándorlást jelentik. Hogy útlevél nélkül meg nem engedett módon, tiltott útirányon át ezen felül még hány ezer ember hagyja el hazáját, azt sejteni is alig lehet. Nagyon érdekes volna nyomon követni a kivándorlás foglalkozás szerint felosztott statisztikáját. De elég legyen itt csak annyit felemlíteni, hogy a kivándorlók között a tulajdonképpeni munkásoknak nemcsak absolut száma, hanem az arányszáma is egyre nő; hogy viszont a kivándorló foglalkozás nélküli egyének százalék száma csökken. A nemzet produktív elemei hagyják itt az országot. Felemlítendő, hogy az utóbbi évek alatt, a mezőgazdasági munkások 1.5 százaléka, az Ipari munkások 2.1 százaléka hagyta itt az országot. Érdekes részlet, hogy az iparos foglalkozáson belül folyton növekszik a kivándorló bányászok arányszáma. Ma az ország bányászainak tizenöt százaléka Amerikában van. Kell-e ilyen körülmények között — hogy egyebet ne említsünk — a szénhiány okai felett töprengeni? (Folytatjuk)