Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

t Csütörtök, 1975. június 26. 70 Púja Frigyes befejezte kuvaiti látogatását ' 0 Kuvait (MTI) A hivatalos látogatáson Kuvaitban tartózkodó Púja Frigyes tegnap reggel Abdel Aziz Husszein államminisz­ter, és kísérete társasá­gában látogatást tett a par­lament elnökénél, majd a délelőtt folyamán felkereste hivatalában Abdel Vahab Nafisyzi kereskedelem- és iparügyi minisztert. A két miniszter kormányközi köz­úti egyezményt írt alá. Ugyancsak szerdán dél­előtt &z oktatásügyi minisz­tériumban a két ország kép­viselői két évre szóló kultu­rális munkatervet írtak alá, amely többek között ösztön­dijasok cseréjét irányozza elő. Púja Frigyes szerdán dél­előtt látogatást tett Abdul al Ghanem elektromos és víz­ügyi, illetve Abdul Rahman al-Atiki pénzügyminiszternél is. Velük a két ország kap­csolatait érintő kérdéseket tekintette át. Délután Púja Frigyes a szálláshelyéül szolgáló Hilton szállodában sajtóértekezletet tartott a kuvaiti sajtó kép­viselői részére. Szerdón este külügymi­niszterünk a kuvaiti Hilton szállodában fogadást adott Abdul Aziz Husszein állam­miniszter, a kuvaiti tárgyaló­küldöttség vezetője tisztele­tére. A fogadáson részt vet­tek: a kormány több tagja, a parlament elnöke, külügyi bizottságának tagjai, a kül­ügyminisztérium magas ran­gú tisztviselői, a Kuvaitban akkreditált diplomáciai mlsszióvezetók, üzletembe­rek, közéleti személyiségek. Púja Frigyes ma, csütörtö­kön indul vissza Magyaror­szágra. A szocialista országok Mozambik természetes szövetségesei Népi Köztársaság természe­tes szövetségesei. A népi köztársaság elnöke a FRELIMO elnöke, aki mint államfő a nemzeti egy­séget jelképezi és a nemze­tet képviseli. Az elnök egy­ben a népi felszabadító fegy­veres erők főparancsnoka, a minisztertanács elnöke, s mint ilyen, joga van a mi­niszterek kinevezésére. A népi köztársaság alkot­mánya a továbbiakban ren­delkezik az állampolgárok alapvető jogairól, meghatá­rozza az államhatalom helyi szerveinek Jellegét és fel­adatait, továbbá az igazság­szolgáltatás alapelveit. A magyar párt- és kor­mányküldöttség, amely Bor­bándl János miniszterelnök­helyettes vezetésével tartóz­kodik Mozambikban, kedden este részt vett a Mozambiki Népi Köztársaság kikiáltása alkalmából rendezett ünnep­ségen, majd szerdán ott volt a hősök emlékművének alap­kőletételénél, és megtekin­tette a függetlenségi nap al­kalmából rendezett katonai díszszemlét és népi felvo­nulást. Borbándi János, a delegá­ció vezetője szerdán délelőtt jelen volt a városháza dísz­termében Samora Machel köztársasági elnök eskütéte­lénél. 0 Lourenco Marques (ADN) A Mozambiki Népi Köz­társaság létrejötte annak a történelmi küzdelemnek eredménye, amelyet a mo­zambiki nép a FRELIMO vezetésével folytatott a por­tugál gyarmatosítók és az Imperializmus ellen — hang­súlyozza az afrikai állam tegnap nyilvánosságra hozott alkotmánya. A dokumentum meghatá­rozása szerint a népi köz­társaság olyan állam, amely­ben a munkások és parasz­tok, a FRELIMO vezetésévei és más hazafias erőkkel együtt, új, az embernek em­ber általi kizsákmányolásá­tól mentes társadalmat épí­tenek. A társadalmi változá­sok fő célja a gyarmatosítás örökségének felszámolása, valamint a politikai és gaz­dasági függetlenség biztosí­tása. Az alkotmány értelmében az ország külpolitikájának vezérelve az imperializmus és koloniallzmus ellen, az af­rikai népek egységéért a szabadság és egyenlőség alapján folytatandó harc. Ennek az elvnek szerves ré­sze a szolidaritás a nemzeti felszabadulásért küzdő né­pek harcával. A dokumen­tum leszögezi, hogy a szocia­lista országok a Mozambiki Brandt—Tito találkozó 0 Belgrád (MTI) Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt elnö­ke befejezte jugoszláviai lá­togatását, amelynek során tárgyalt Joszip Broz Titóval, Jugoszlávia köztársasági el­nökével és Sztane Dolanccal, a JKSZ KB elnöksége vég­rehajtó bizottságának titká­rával. A látogatás végén Joszip Broz Tito és Willy Brandt közös sajtóértekezletet tar­tott Belgrádban. Kérdésekre válaszolva Tito kijelentette, hogy az SPD elnökével meg­tartott tárgyalásai során érin­tett témák közül a legfonto­sabb az európai biztonsági és együttműködési értekezlet harmadik, helsinki szakaszá­nak problémája volt. — Eb­ben a kérdésben nézeteink teljes mértékben megegyez­tek — mondta Tito. — Elen­gedhetetlennek tartjuk, hogy a tanácskozásra a lehető leg­rövidebb időn belül sor ke­rüljön. Ha Genfben nem si­kerül egyetértésre jutni né­hány jelentéktelen kérdésben, ez nem lehet akadálya a zá­rószakasz megtartásának. Willy Brandt hangsúlyoz­ta, hogy a tárgyalások során a két fél nézetei megegyez­tek az európai helyzet te­kintetében. Todor Zsivkov Olaszországban 0 Róma (MTI) Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az Államtanács elnöke, aki hivatalos látogatáson van Olaszországban, kedden ta­lálkozott Glovannl Leone köztársasági elnökkel és Al­do Moro miniszterelnökkel. A baráti hangulatú tárgya­iások során megvitatták az Időszerű nemzetközi problé-; mákat, és a felek kifejezésre juttatták azt a törekvésüket, hogy folytatják a béke, az enyhülés és a leszerelés poli­tikáját. Egyebek között azt is hangsúlyozták, hogy mielőbb be kell fejezni nz európai biztonsági és együttműködési értekezletet. Todor Zsivkov vidéki kör­útra indult. Ennek során Észak-Olaszország nagy ipari vállalatait keresi fel. Alekszej Koszigin beszéde (Folytatás az 1. oldalról.) energetikai és valutaválsá­gok folytatódó mélyülése, a konjunktúra mind nagyobb ingatagsága, az inflációs fo­lyamatok erősödése jellemzi. L. I. Brezsnyev ez év már­ciusában a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt XI. kongresz­szusán elhangzott felszólalá­sában megjegyezte, hogy „a világpiaci helyzet bizonyos mértékben ,a mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhctet­lenül kihat, hiszen a szo­cialista országok eléggé szé­les gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szo­cialista világgal". Országaink óriási eszkö­zökkel rendelkeznek ahhoz, hogy mentesítsék gazdaságu­kat a kapitalista világgazda­ságban levő infláció és vál­ság káros hatásától. Ezek az eszközök: a tervgazdaság, az a képesség, hogy összehan­golják tevékenységüket a ka­pitalista piacon, a szoros gaz­dasági együttműködés, az in­tegrációs folyamatok további elmélyítése. Ide tartozik a KGST-országok minden test­vérpártjának és kormányá­nak arra irányuló készsége is, hogy minden módon erő­sítsék a kontaktusokat és a kapcsolatokat, törekedjenek a gazdaságpolitika mind pon­tosabb összehangolására. Véleményünk szerint ma már létrejöttek a szükséges előfeltételek ahhoz, hogy a legközelebbi öt évben még hatékonyabban kiaknázzuk a KGST-tagországok gazda­sági integrációjának lehető­ségeit, minden egyes ország és az egész szocialista kö­zösség érdekében — mondot­ta végezetül Alekszej Koszi­gin. Lázár György felszólalása a KGST XXIX. ülésszakán Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke tegnapi felszó­lalása bevezetőjében kiemel­te, hogy a szocialista orszá­gok együttműködése a komp­lex program szellemében eredményesen fejlődik. Ab­ban, hogy a KGST-országok közössége továbbra is a vi­lággazdaság legdinamikusabb régiója, a szocialista társa­dalmi rend fölényével együtt jól kifejezésre jutnak azok a pótolhatatlan előnyök, ame­lyeket a szocialista gazda­sági integráció kibontakozta­tása és a Szovjetunióval való szoros együttműködés jelent minden tagország számára. Ezután így folytatta: Eredményeink politikai és gazdasági jelentőségét külön is aláhúzza, hogy azokat olyan időszakban értük el, amikor a tőkés világ súlyos válsággal és példátlan mére­tű inflációval küzd, tovább mélyült a tőkés valutarend­szer válsága, növekedett a munkanélküliség. Lázár György ezután be­jelentette: a magyar kor­mányküldöttség teljes mér­tékben egyetért a végrehajtó bizottság jelentésével, a ter­vezési együttműködési bi­zottság tájékoztatójával, a sokoldalú integrációs intéz­kedések tervével, valamint a fűtőanyag energetikai bá­zis fejlesztésének és az érde­kelt tagállamok egységes vil­lamosenergia-rendszerének koncepciójával kapcsolatban előterjesztett beszámolókkal. Támogatja a határozatterve­zetet és helyesli a következő ülésszak javasolt előzetes na­pirendjét is. Ezután a következőket mon­dotta: A kedden és szerdán le­folytatott eszmecseréből vilá­gosan kitűnt, hogy országa­ink milyen kiemelkedő je­lentőséget tulajdonítanak ter­veink összehangolásának, a sokoldalú integrációs intéz­kedésék 1976—1980. évekre kidolgozott és egyeztetett ter­vének. A magunk részéről teljes mértékben csatlako­zunk ezekhez a vélemények­hez. Mi is azt tervezzük, hogy ötéves tervünkben külön fe­jezetben irányozzuk elő a sokoldalú integrációs intéz­kedések egyeztetett tervében szereplő kötelezettségeink tel­jesítésének feltételeit. Külön is fontos körülménynek tart­juk., hogy a tervkoordináció­ra — ezúttal első alkalom­mal — a komplex program­ban kitűzött feladatok figye­lembevételével kerül sor. Mindez azt is mutatja, hogy a tervszerű és hosszú távra megalapozott . termelési együttműködés mindinkább növekvő szerepet tölt be or­szágaink, így a magyar nép­gazdaság fejlődésében is. Eb­ben a Szovjetunióhoz fűződő gazdasági és tudományos­műszaki kapcsolataink ki­emelkedő és meghatározó je­lentőségűek. Ezért elhatáro­zott szándékunk, hogy lehe­tőségeinkhez képest a jövő­ben is mindent megteszünk a Szovjetunióval és a KGST többi országaival fennálló kapcsolataink sokirányú fej­lesztése és elmélyítése érde­kében. lúan és kétoldalúan is egyez­tetett fejlesztési elhatározá­sokat, amelyek a fűtőanyag és energetikai termelő- és szállítókapacitások bővítését irányozzák elő. Emellett teljes mértékben indokoltnak és szükségesnek tartjuk a további lehetősé­gek feltárásár irányuló mun­kák folytatását, azt, hogy már a legközelebbi Időben megkezdjük az 1980. utáni Időszakra szóló fűtőanyag­energetikai együttműködés lehetőségeinek és feltételei­nek konkretizálását. A fűtőanyag-energetikai problémák megoldása érde­kében a nemzetközi együtt­működés fejlesztése termé­szetesen magában foglalja, hogy minden tagállam erő­feszítéseket tegyen saját energiaforrásainak fokozott hasznosítására is. Mi ls törekszünk a hazai szénvagyon fokozott kiakná­zására, és mindenekelőtt a villamosenergia-termelésre való felhasználására. Újabb szénmezőket tárunk fel, és az eddiginél is nagyobb erővel, anyagi ráfordítások­kal folytatjuk a szénhidro­gének hazai kutatását. 1980­tól kezdve — terveik szerint — üzembe lépnek első atomerőművi egységeink. Számottevő anyagi eröt for­dítunk a tüzelőanyag- és energiafelhasználás raciona­lizálására, a fajlagos ener­giahiány csökkentésére. Energiaszükségletünk teljes kielégítéséért Korszerű tervezési, koordinálási módszerek Mindezek ellenére és a nagyfokú takarékosság mel­lett sem tudjuk energiaszük­ségletünket saját forrásból kielégíteni. Ezért elsőrendű érdekünk fűződik a két- és sokoldalú együttműködés to­vábbi bővítéséhez. A magyar népgazdaság fűtőanyag- és energiaellátásában a jövőben is sok segítséget várunk a Szovjetuniótól. Az érdekelt európai KGST-tagállamok egységes villamosenergetikai rendszerének kiépítését fej­lődésünk ugyancsak fontos feltételének tekintjük. Ebben az együttműködésben is a távlati, tervszerűen össze­hangolt megoldásokat tart­juk elsődlegesnek. A közlekedés- és a szállí­tási hálózat fejlesztéséről szólva Lázár György hang­súlyozta, hogy ez a jelen és a jövő egyik kulcsfeladatává vált. Magyarország földrajzi helyzeténél fogva is különö­sen érdekelt abban, hogy a tagállamok szállításai — mindenekelőtt a vasúti szál­lítások — zavartalanok le­gyenek. Ezért a tagállamok közlekedési hálózatának a gazdasági élet fejlődésének ütemével arányos fejleszté­sére a jövőben nagyobb fi­gyelmet kell fordítani. Na­gyobb figyelmet kell szen­telni a folyami szállítás fej­lesztésének is. A tapasztalat megmutatta, hogy a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásá­nak legfontosabb eszköze és biztosítéka a népgazdasági tervek összehangolása, to­vábbá a magas fokon szerve­zett tudományos és műszaki együttműködés. Ez adja meg az alapot az országaink kö­zötti tervszerű együttműkö­dés és munkamegosztás el­mélyítéséhez, a nemzeti erő­források hatékonyabb kihasz­nálásához, a termelőágaza­tok, valamint a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fej­lesztéséhez és a közelmúltban létrehozott nemzetközi gaz­dasági szervezetek eredmé­nyes működésének kibonta­koztatásához is. Ezért első­rendű feladatunk, hogy együttműködésünk elmélyí­tésének e meghatározó esz­közeit, és ezen belül is min­denekelőtt a tervezés és a tervek koordinálásának mód­szereit állandóan tökélete­sítsük, még magasabb szín­vonalra emeljük. A kitűzött célok megvaló­sításához másrészt arra van szükség, hogy megfelelő fi­gyelmet fordítsunk együtt­működésünk közgzadasági feltételeire, és azokat rend­szeresen hozzáigazítsuk a változó és egyre magasabb követelményekhez. \ Megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a gép­ipari szakosítás és kooperá­ció olyan irányú fejlesztésé­re, amely az eddigieknél is tudatosabban koncentrál mindenekelőtt az energiabá­zis és a nyersanyag-kiterme­lés, a vegyipar és a mező­gazdasági termelés bővítésé­hez szükséges gépek és be­rendezések gyártásának ma­gas műszaki színvonalú nö­velésére. Ülésszakunk fontos felada­tának tartjuk, hogy — az el­múlt év tapasztalatainak át­tekintése mellett — kijelöl­je, de legalábbis felvázolja azokat, köztük a hosszabb távra, az 1980 utáni időszak­ra szóló legfontosabb felada­tokat is, amelyek megoldá­sára figyelmünket és erőfe­szítéseinket összpontosíta­nunk kell. Ami a fűtőanyag-energeti­kai együttműködést illeti, a beszámoló, Bajbakov és Nye­porozsnij elvtárs bevezetője reálisan tükrözi azt a hatal­mas munkát, amelyet a tag­államok a fűtőanyag-energe­tikal bázis fejlesztése és az energetikai berendezésszük­séglet kielégítése érdekében eddig végeztek. Szeretném hangsúlyozni, alapvető és kö­zös érdekünknek tartjuk, hogy késedelem nélkül és programszerűen megvalósít­suk azokat a már sokolda­Országaink közös érdekei A mezőgazdasági és élel­miszeripari együttműködés fejlesztésének további lehe­tőségeit elemezve a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy az közös érdeke min­den tagországnak. Érdeke mind az exportáló, mind az importáló országoknak is, és ezért a megoldás is csak egyesült erővel lehetséges. Olyan komplex megoldásra van szükség — mondotta Lá­zár György —, amely egy­aránt magában foglalja a mezőgazdasági és élelmiszer­ipari termelés technikai és tudományos bázisának, vala­mint közgazdasági feltételei­nek egyidejű és összehangolt fejlesztését. A világgazdaságban vég­bemenő nagy fontosságú változásokról, a fejlődő or­szágok szerepének és gazda­sági lehetőségeinek módosu­lásairól, továbbá a KGST iránt megnövekedett érdek­lódésról szólva Lázár György elmondotta, hogy mindez egész sor új kérdés megol­dása elé állítja a KGST-tag­országokat. Majd ígv folytat­ta: Elengedhetetlenül fontos­nak tartjuk, hogy a KGST keretében is rendszeresen és folyamatosan elemezzük, ér­tékeljük a világgazdaságban bekövetkezett változásokat, levonjuk belőlük azokat a következtetéseket, amelyeket nemcsak a nemzeti keretek között, de sokoldalú együtt­működésünkben is figyelem­be kell venni. Azt is nélkü­lözhetetlennek tartjuk, hogy hatékonyabbá tegyük a fej­lődő országokkal folytatott együttműködésünket. Beszédét a következő sza­vakkal fejezte be: Az a szilárd elhatározá­sunk, hogy együttműködé­sünket tovább erősítjük. A Szovjetunióval és a töb­bi KGST-országgal folytatott együttműködés jelentette és Jelenti a jövőben is hazai epítőmunkánk biztos nem­zetközi bázisát. A Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zelmúltban megtartott XI. kongresszusa megkülönböz­tetett figyelmet szentelt a KGST-országokkal folytatott együttműködésünknek. Fej­lesztési politikánk, a népgaz­daság termelési szerkezeté­nek korszerűsítése, műszaki színvonalának emelése, haté­konyságának növelése elvá­laszthatatlanul összekapcso­lódik a KGST-országok kő­zött megvalósuló gazdasági együttműködéssel, a komp­lex program céljainak való­ra váltásával. Népünk és kormányunk elhatározott szándéka, hogy a jövőben is aktívan elősegítse a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztését, a közösen kitű­zött feladatok sikeres meg­valósítását.

Next

/
Thumbnails
Contents