Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

Csütörtök, 1975. június 26. 3 Elutazott a jugoszláv pártkiildöttség Mint arról hírt adtunk, hétfőn jugoszláv vajdasági pártküldöttség érkezett me­gyénkbe. A vendégek a. há­romnapos program kereté­ben tegnap dr. Németh La­josnak. a megyei pártbizott­ság titkárának és Gyárfás Mihálynak, a megyei párt­bizottság osztályvezetőjének társaságában Vásárhelyre lá­togattak. Itt első útjuk a városi pártbizottságra veza. tett, ahol dr. Szalontai Jó­zsef első titkár fogadta őket, majd ismertette a város gaz­dasági, kulturális és politi­kai életének legjellemzőbb vonósait. Ezt követően a küldött­ség és kísérete Dobai József­nek, a városi pártbizottság titkárának kalauzolásával a METRIPOND Mérleggyár­ban, az Alföldi Porcelán­gyárban és a főiskolai y tan­gazdaságban tett látogatást. A delegációt mindhárom he­lyen a párt- és gazdasági vezetők fogadták, s az üzem­részek. bemutatásával egy­időben adtak információt az ott folyó termelőmunkáról. A jugoszláv pártküldött­ség délután utazott vissza Szegedre, ahol városnézés következett. Vladiszavjevics Prodrág, a JKSZ vajdasági pártbizottsága elnökségének tagja, Godity Erzsébet, a tartományi pártbizottság tag­ja és Nemesev Ratomir, a Novi Becsej-i községi pártbi­zottság titkára az esti órák­ban utazott haza megyénk­ből. A vendégek búcsúztatásá­ra a határon megjelent dr. Németh Lajos, Gyárfás Mi­hály és Szögi Béla, a szege­di járási pártbizottság titká­ra is. Az iizemegészség­Ugyi hónap eredményei Az egészséges életmód sza­bályaira nem elég kisgyer­mekkorban felhívni a figyel­met. Ahhoz, hogy az elméleti tudás szokássá is váljék, odahaza, a munkahelyen és bárhol — állandó, folyama­tos nevelőmunkára van szük­ség. Ennek egyik formája a sok között a május másodika és harmincadika között meg­tartott üzemegészségügyi hó­nap. Célja az volt, hogy ezekben a hetekben még fo­kozottabban irányítsa az em­berek figyelmét az egészség védelmének fontosságóra. Arra, miként lehet megelőz­ni a betegségeket, kell környezetünk ügyi feltételeit megjavítani. Közvetve mindez segíti a kedvező munkahelyi légkör kialakítását, azt, hogy fele­lősséget érezzen egyik em­ber a másik épsége, egészsé­ge iránt is. A Vöröskereszt városi szervezete felhívással for­dult tavasszal az üzemekhez, vegyenek részt az üzemor­vosok, Vöröskereszt-titkárok, tottak az ipari tanulók kör­nyezetére, szállásukra. A fá­sítási akció eredményeként csaknem 3 ezer facsemetét, 510 tő rózsát, 3 ezer virág­palántát ültettek el a szépet szerető üzemi dolgozók mun­kahelyük környékén. Lényeges része volt a programnak az egészségügyi felvilágosítás, melynek sike­rét mindig az dönti el, szer­vezői képesek-e olyan mód­szereket alkalmazni, ame­lyek „csalogatják" az embe­reket. összesen 21 egészség­ügyi fórumot tartottak má­, jusban a szegedi üzemek­PP-ÍCIÍZ" ben- amelyeken csaknem egeszseg 2300-an vettek részt. Sok: hallgatója volt az egészség­ügyi előadásoknak, a külön­böző tanfolyamoknak, a vál­tozatos témákból rendezett kiállításoknak pedig csak­nem 7 ezer látogatója volt. Űjabb ezrekhez juttatták el a tudnivalókat azok a sten-; cilezett írások, amelyek at fogyókúráról, a diétás ét-' rendről, az alkoholizmus ár­talmairól és a véradásról tá­vállalati, szakszervezeti és jékoztatták a dolgozókat. Az munkavédelmi vezetők által összeállított program végre­hajtásában. összesen 16 in­tézmény nevezett a verseny­be, melyet tegnap, szerdán értékelt a Vöröskereszt alkoholizmus elleni küzde. lem is nagyobb figyelmet kapott májusban az üzemek­ben. Váratlan alkoholszon­dáztatást végeztek a vörös­keresztesek negyvenöt alka­rosi szervezetének helyiségé- SSet To£ va­ben dr. Pavlovity Darinka, az üzemi munkacsoport ve­zetője. A tisztasági mozgalomban szép eredményeket értek el a vállalatok. A vöröskeresz­tes aktivisták rendszeresen ellenőrizték az öltözők, mos­dók, konyhák, ebédlők tisz­taságát. Külön gondot fordí­Állásfoglalás a Tiszafáiról A Csongrád megyei párt­végrehajtóbizottság állást foglalt a Tiszatáj folyóirat eszmei-politikai munkájáról, melyet az írószövetség dél­magyarországi csoportjának tegnapi, szerdai ülésén dr. Tamasi Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője ismertetett az írócsoporttag­jaival és a Tiszatáj munka­társaival. Elmondta: a végrehajtó bi­zottság állásfoglalásának cél­ja, hogy a folyóirat eddigi) tevékenységének főbb voná­sait felvázolva, segítséget adjanak a szerkesztőség to­vábbi munkájához. Az író­csoport ülésén részt vett és felszólalt dr. Koncz János, a­megyei pórtbizottság titkára Ott volt Szántó Tivadar, ai' városi pártbizottság munka­társa, Müller Józsefné, a me­gyei tanács, és Forgó Pál, a városi tanács vb művelődés­ügyi osztályának vezetője is.­Acs S. Sándor felvétele Hozzáfogtak Tarjánban a víztorony környékének rendezé­séhez. A Városgazdálkodási Vállalat dolgozói munkagépek segítségével elegyengetik a földet, majd fűmaggal vetik be. Ezzel sokat szépül az új városrész központja. a portán ellenőrzik, visz-e valaki a gyár területére' al­koholt. Többet kell törődni a „gyesen" levő kismamákkal! — adta ki a jelszót a Vörös­kereszt is. A versenyben résztvevő üzemekben csak-, nem minden második fiatal édesanyát meglátogattak oda­haza a munkatársak. Léijye­ges feltétele volt a jó helye­zésnek az is, hogy a betege­ket, idős embereket se ha-' nyagolják el. Űj vállalkozása a Vöröskeresztnek az idén, hogy a névadó rendezvénye­ket és az üzemi tornát is ér­tékelte a versenyben. Az üzemegészségügyi hó­nap első helyezettje a szege­di textilművek lett, amely akárcsak tavaly, elnyerte a Vöröskereszt vánosi szerve­zete és a megyei, városi' egészségnevelési csoport ál­tal alapított vándorserleget. Második a kábelművek, har­madik a KSZV üjszegedi szövőgyára a versenyben. A házfalakon belül Kisgépekkel gyorsítják a munkát Kézműiparból szocialista vábbra is fontos feladatnak nem elegendő a munka meg­nagyiparrá formálódott az tekintik a Délmagyarországi gyorsításához, megkönnyíté­..„ll: i_ z ...... A- 1 t,". 1TA11- cóViov in.n'tani Vf.ll a Q'/amá­építőipar az utóbbi három Magas- és Mélyépítő Válla­évtizedben Magyarországon. A hatalmas fejlődés sze­münk előtt játszódott, s ját­szódik le — új városrésze­ket, szociális, kulturális in­tézményeket, gyárakat és tudományos intézeteket al­latnál. Dr. Bús Aladár, az üzemigazgatóság gazdasági séhez, javítani kell a szemé­lyi feltételeket is. Egyre több munkást küldenek szakmai igazgatóhelyettese elmondot- tanfolyamokra, törekednek ta, hogy a vállalat idei komplex intézkedési tervé­ben számos feladatot jelöltek meg az igazgatóságnak. E kotnak a feladatokhoz fel- szerint tovább javítják a nőtt építészek, építőmunká­sok. Szegeden az idén több mint kétezer lakást épít föl a DÉLÉP, s ez a mennyiség többszöröse a néhány évvel ezelőttinek. Az építkezés kü­lönösen a házgyár elkészülte nak a után vált gyorssá és látvá­nyossá. A panelek összeszerelésé­iben, a mágasodó házakban gyönyörködhetnek a járóke­lők is. Egészen addig szem­mel tarthatják a munkát, amíg a külső szerelések be­fejeződnek. Teendői azon­ban ezután is vannak bőven az építőknek, hiszen el kell .még végezni a szakipari emunkákat és a belső szere­léseket. Mindez a vállalat szak- és szerelőipari üzem­igazgatóságának feladata. Ide tartoznak a festők, az üvegesek, a tapétázók, a hideg- és a melegburkolók, munka- és üzemszervezést, nagy gonddal valósítják meg a kormány által kiemelt be­ruházásokat, igyekeznek ma­radéktalanul teljesíteni a la­kásátadási tervet. Sokat vár­takarékossági intéz­arra, hogy egy-egy munkás több szakmához is értsen. Ezzel kettős célt érnek el, hiszen szükség esetén a he­lyettesítés könnyebben meg­oldható, másrészt a dolgozók megtanulják jobban becsül­ni egymás munkáját. Szeret­nének még sok olyan kollek­tívát kialakítani, mint az MSZMP Központi Bizottsá­gának kongresszusi oklevelé­kedésektől és a szocialista vei kitüntetett Enesei bri­munkaverseny további tér- gád. A munkások védelme is hódításától. A munka minő­ségének további javítása ér­dekében úgy rendelkeztek a vezetők, hogy a munkaver­seny-prémium 25 százalékát a minőségi követelmények­nek legjobban megfelelő munkákért fizetik ki. Üjabb korszerű és hatékony kisgé­pek használatával könnyeb­bé és gyorsabbá teszik a munkát. Ennek érdekében sokat emlegetett téma a DÉ­LÉP-nél. Most éppen a füg­gőállványon dolgozók mun­kafeltételeinek javítása van napirenden. A feladatok bővülése szük­ségessé tette a lakatosüzem épületlakatos-, illetve vas­szerkezeti lakatosüzemmé való szétválasztását. Ez a szakosodást jelző intézkedés a termelékenység javulásá­ütve-fúrókat, festékszórókat, val is kecsegtet. Külön fe­padlóhézagolókat, s a pro­filüvegek összeillesztésénél jezetet alkotnak az intézke­dési tervben a takarékosság­sát is. Igyekeznek közeledni az ideális lakásépítéshez; en­nek érdekében a komplettá­ciós üzem bevonásával egy­re több alkatrészt kívánnak zárt üzemben előállítani, hogy a helyszíni szerelések meggyorsuljanak. Mindez természetesen még mindig ket vásárolnak. Egyre in­„ . _ _ kább kibővítik a védőgázas sziget^°ő^ ü'letve, aldk az hegesztőapparát alkalmazó­elektromos bekötések, a központi fűtés és a szellő­zők szerelését végzik. Az ilyen jellegű tevékenység­ben robbanásszerű fejlődés természetesen nem várható, hiszen alig gépesíthető, ap­rólékos kézi munkát igényel; nem hasonlítható össze pél­dául a látványos, gyors pa­nelszereléssel. Tudni kell persze, hogy a házgyárban az elemek összeállítása is meglehetősen sokáig tárt, csak ebből a külső szemlé­lők keveset látnak. Fejlődés — ha nem is nagymértékű — a belső munkáknál is tapasztalható. Gondoljunk például arra, hogy a perkettalécek egyen­kénti leszögezése helyett ma' már előre, több darabból összeállított elemeket ra­gasztanak le a padlóra, s azokat nem kézi munkával — mint korábban —, hanem géppel csiszolják egyforma magasságúra. S még ennél is .gyorsabban végezhető az utóbbi években tért hódított tezőnyegpadlózás. Ugyancsak sok új megoldással fokozták az elektromos szerelések ha­tékonyságát is. A szak- és szerelőipari te­vékenység gyorsítását to­használatos kittnyomó gépe- gal kapcsolatos feladatok. Az idén az üzemigazgatóságnál több mint másfél millió fo­rint megtartását remélik az anyagokkal és az energia­hordozókkal való takarékos­ságtól. Ahol lehet, hazaival helyettesítik az importanya­gokat. Így például az eddig külföldről drágán megvásá­rolt csempék helyett kiváló minőségű, hazai burkoló­anyagokkal dolgoznak. sz. r. Betonozzák a paksi atomerőmű üzemi Pakson szerdán megkezd­ték az első magyar atomerő­mű legnagyobb és legfonto­sabb létesítménye, az egy­millió légköbméter térfoga­tú üzemi főépület helyén a reaktorcsarnok betonozását, alapozását. Ez az esemény kiemelt állomása a beruhá­zásnak. Azt jelenti, hogy az előkészítés időszakát felvált­ja a tulajdonképpeni erőmű­építés, mégpedig a tervezett időben és ütem szerint. Jégkárok Csongrád megyéken Kiadós esők járnak mos­tanában országszerte. Sok­szor vihar hozza őket, és pusztítás is csatlakozik hoz­zájuk. Munkát adnak tűzol­tóknak, villanyszerelőknek, vasúti munkásoknak, útépí­tőknek — és valamennyinek gyorsan kell dolgoznia, hogy pincéket vagy városrészeket szabadítsanak meg a felhő­szakadás vizeitől, megron­gált vezetékeket, telefon- és táviróvonalakat . állítsanak helyre, vagy utakat, vasuta­•kat tegyenek újra használha­tóvá. A mi vidékünket ez a faj­ta vihar mostanáig kerülte, de egy másik veszedelem, a jégverés sokszor meglátogat­ta a határt. Vannak terüle­teink, ahol szinte évről évre pusztít a jégeső, most szá­mos olyan körzetből is je­lentenek károkat, ahol az­előtt ritka vendég volt a jég. Az Állami Biztosítóhoz ér­kezett jelzések szerint júni­us 15-ig 8097 hektáron oko­zott károkat a jeges vihar. Május 13-án jelentkezett az első, legnagyobb pusztí­tást viszont a tíz nappal ké­sőbbi, a május 23-i okozott. Bordány, Zákányszék, Rúzsa, Balástya, Szatymaz, Ásott­halom és Szentes környéké­ről tartalmaznak erről a napról legtöbb adatot a biz­tosító följegyzései. Sajnos, olyan terület is van, ahol mostanáig kétszer, de olyan is, ahol háromszor kopogott a jég. Júniusban 10-én, 11­én, 12-én, 16-án, 17-én, 18­án hoztak jeget a felhők, és a legutóbbi, a kedd délutáni nagy esőben is volt egyes te­rületeken bőségesen. A károkat fölmérte a biz­tosító, de végleges tájékoz­tatást csak akkor tud ad­ni, ha az úgynevezett utó­szemlék is befejeződnek. A szántóföldi növények eseté­ben sok helyen még lehető­ség volt a kiszántásra és újrapótlásra — például a fű­szerpaprika-táblákon —, de láttunk olyan érés előtti ga­bonatáblákat is, ahol a jég egyszerűen lefejezte a kalá­szokat, az üres szár ágasko­dik csupán. A jégjárta területeken a szőlő- és gyümölcstáblák szenvedték a legnagyobb kárt. A zákányszéki Május 1. Szakszövetkezetben 116 hek­tár gyümölcsöst vert el, a Szegedi Állami Gazdaságban 106 hektár szőlőt, a móra­halmi Haladás Szakszövet­kezetben 18 hektár barac­kost, a bordányi szövetkezet­ben 62, a zsombóiban 50 hektár a kárt szenvedett gyümölcsös nagysága. A mórahalmi Egyetértés Szak­szövetkezetben 55 hektár al­más, a rúzsai Napsugár Tsz­ben 77 hektár gyümölcsös, a szatymazi Finn—Magyar Ba­rátság Termelőszövetkezet­ben 20 hektár szőlő szerepel a kárbecslések listáján. Sok gyümölcsöt, szőlőt vert le a vihar, de amelyik a fán ma­radt, sok reményt ahhoz sem fűzhetnek a gazdaságok, hi­szen egyetlen jégütés elegen­dő, hogy a szépnek ígérkező gyümölcs később is eladha­tatlan legyen. A szőlőkben külön kár, hogy a fiatal haj­tásokat is elverte a vihar, ez pedig — például Zákányszék egyes területein — a jövő évi termést is befolyásol­hatja. Az Állami Biztosító az egyértelműen megállapítható károk után megkezdte a biz­tosítási összegek kifizetését. * A keddi kánikulai forró­ságot délután erős zivatar váltotta föl Szegeden. Rövid idő alatt 19 milliméter csa­padék hullott a Meteoroló­giai Intézet bajai úti állo­másán mért adatok szerint, 57 kilométeres óránkénti se­bességű szél kíséretében. A város egyes részein borsó­szem nagyságú jég is hullott. A tápéi termelőszövetkezet­ben 31 milliméter csapadé­kot mértek. ., Az építők kiszolgálására nagy teljesítményű beton­gyár készült a főépület kö­zelében, s még további ter­melőegységek létesülnek, hogy az építkezés csúcsidő­szakában a napi 600—800 köbméter betonigény se okozzon gondot. Az üzemi főépület adatai imponálóak, és jól érzékelte tik, milyen roppant tömegű anyaggal dolgoznak itt a ki­vitelezők. Ha elkészül, ak­kora lesz, hogy átlagos mé­retű lakószobákból húszezer férne el benne. A talpától a tetőig mintegy 150 000 köb­méter, különböző minőségű betont építenek be, ígj például a biológiai védelme szolgáló nehézbeton is ezek közé tartozik. Erdészeti tanácskozás Szerdán Sopronban meg nyílt a magyar erdőgazdasái • és a feldolgozás 30 éves fej­lődését értékelő kétnapos tu­dományos ülésszak. A ta­nácskozásra 120 szakembei érkezett a városba az orszá; minden részéből.. Mint az el ső napon rámutattak, magyar erdőgazdaság fejlő dése gyors és töretlen vol a felszabadulás óta. Harminr év alatt 400 ezer hektárraj gyarapodott, s így jelenlef már 1 millió hektár az or szág erdőterülete. A legtöbb új erdőt a Buna—Tisza-kö < zén és a Tiszántúlon telep: tették. Az új telepítésű, nagy ho zamú nyárfaerdők büszkese gei a felszabadulás utáni ha­zai erdőgazdálkodásna Ezek hozamára épül a ma gyar—jugoszláv faipar együttműködés, amelynek­keretére évente 60o ezr köbméter nyárfát szállítur déli szomszédunknak, < cserébe cellulózt kapun érte.

Next

/
Thumbnails
Contents