Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-26 / 148. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 148. szám 1975. június 26., csütörtök Ára: 80 fillér Kádár János fogadta a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő kormány­küldöttségek vezetőit Kádár János, az MSZMP KB első titkára szerdán dél­után a Központi Bizottság székházában fogadta a KGST 29. ülésszakán részt vevő kormányküldöttségek vezetőit. A szí­vélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett A. N. Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke, Sz. Todorov, a BKP Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, L. Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterel­nöke. C. R. Rodriguez, a Kubai KP KB titkárságának tagja, miniszterelnök-helyettes, P. Jaroszewicz, a LEMP Politi­kai Bizottságinak tagja, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, Zs. Batmönh, az MNEP Politikai Bizottságának tagja, a Mongol Népköztársaság Miniszter­tanácsának elnöke, H. Sindermann, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, M. Manescu, a Román KP Politi­kai Végrehajtó Bizottságának tagja, a Román Szocialista Köztársaság miniszterelnöke, D. Csulafics, a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság szövetségi végrehajtó taná­csának elnökhelyettese, a küldöttségek vezetői. Részt vettek továbbá a testvérpártok központi bizottságainak azon tit­kárai. akik a delegációk tagjaiként tartózkodnak Buda­pesten, valamint N. Faggyejev, a KGST titkára. A talál­kozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai és Gyenes András, a Központi Bizottság titkára. Kádár János üdvözölte a vendégeket és méltatta a KGST XXIX. ülésszakának jelentőségét. Kiemelte, hogy a tagállamok közötti gazdasági integráció sokoldalú fejlesz­tése hatalmas erőforrása a részt vevő szocialista országok további gazdasági, politikai és társadalmi fejlődésének. Nagy elismeréssel szólt a komplex program megvalósítása terén elért eredményekről, fiangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság, mint eddig, ezután is alapvető fontossá­gúnak tartja együttműlcödésének szüntelen fejlesztését és erősítését a KGST-tagállamokkal. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a KGST tevékenysége, a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatása jól szolgálja a tag­országok internacionalista összefogását és együttműködését. Kádár János üdvözlő szavaira válaszolva A. N. Koszi­gin a küldöttségek nevében köszönetét fejezte ki a magyar pártnak és kormánynak a szívélyes fogadtatásért, a KGST 29. ülésszakának megrendezéséért. Lázár György és fllekszej Koszigin megbeszélése Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke teg­nap délután megbeszélést folytatott Alekszej Koszigin­nal, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Politikai Bizott­ságának tagjával, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nökével, aki a KGST XXIX. ülésszaka alkalmából tartóz, kodik Budapesten. A szívélyes, baráti és elv­társi légkörű eszmecserén a kormányfők tájékoztatták egymást a magyar és a szov­jet ötéves népgazdasági terv teljesítésének menetéről, megvizsgálták a sokoldalú magyar—szovjet együttműkö­dés fejlesztésének távlatait. Megtárgyaltak több olyan kérdést, amely a következő öt évre szóló népgazdasági tervek koordinációjával, il­Folytatja munkálat a KGST XXIX. ülésszaka letve a szocialista gazdasági integráció komplex program­jának megvalósításával kap­csolatos. Alekszej Koszigin, a szov­jet kormány nevében baráti látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. A megbeszélésen részt vett Huszár István, a Minszter­tanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, dr. Bíró József külkereske­delmi miniszter, valamint K. F. Katusev, az SZKP KB tit­kára, N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, N. Sz. Patolicsev külkeres­kedelmi miniszter és V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete. üczél György és V. A. Kirillin tanácskozása Aczél György, a Miniszter­tanács elnökhelyettese szer­dán hivatalában fogadta V. A. Kirillint, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhe­lyettesét, a Tudományos­Műszaki Állami Bizottság el­nökét, aki a KGST XXIX. ülésszakán részt vevő szov­jet delegáció tagjaként tar­tózkodik hazánkban. A szívé­lyes, baráti légkörű eszme­cserén részt vett dr. Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke és dr. Márta Ferenc, a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsának XXIX. ülésszaka szerdán folytatta munkáját. Délelőtt további hozzászólások hangzottak el a napi­rendi pontokhoz. Az ülésszak második munkanapján először Manea Manescu román mi­niszterelnök, a román küldöttség ve­zetője szólalt fel. Ezt követően Lubo­mir Strougal, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, a csehszlovák delegáció veze­tője, majd Dobroszav Csulafics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Ta­nács elnökhelyettese, a jugoszláv de­legáció vezetője tartotta meg hozzá­szólását. A napirendi pontok tárgyalása so­rán végül Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke, a magyar delegáció ve­zetője szólalt fel. Felszólalását a 2. ol­dalon ismertetjük. Az ülésszakon felszólaló küldöttség­vezetők egyhangúlag megállapították, hogy a KGST budapesti ülésszaka a nemzetközi enyhülés körülményei kö­zött folyik, ami egyenes következmé­nye a testvéri szocialista országok, s mindenekelőtt a Szovjetunió aktív békepolitikájának. A tagországok kép­viselői megállapították, hogy azok a feladatok, amelyeket a komplex program az együttműködés további el­mélyítése és a szocialista integráció fejlesztése céljából kitűzött, sikeresen megvalósulnak. Az ülésszak munkája délután a szerkesztő bizottságban folytatódott, amely a csütörtökön ismét összeülő plenáris ülés elé terjeszti az egyezte­tett dokumentumokat. A KGST XXIX. ülésszaka csütörtö­kön délelőtt 10 órakor folytatja mun­káját. * Az ülésszak résztvevői és közremű­ködői szerdán este az Operaházban megtekintették az Állami Népi Együt­tes műsorát. Alekszej Koszigin beszéde Mini már jelentettük, kedden, a KGST XXIX. ülésszakának első nap­ján felszólalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nöke, a szovjet küldött­ség vezetője is. Az alábbiakban ismertetjük Alekszej Koszigin be­szédét. A KGST jelenlegi üléssza­ka — mondotta a szovjet kormányfő a keddi ülésen — olyan időszakban végzi munkáját, amikor országa­inkban összegezik a párt­kongresszusokon elfogadott határozatok téljesítésének eredményeit. A soron levő kongresszusok küszöbén — ezeknek előkészítése az or­szágok többségében javában folyik — magabiztosan meg­állapíthatjuk, hogy újabb nagy lépést tettünk a szo­cialista világrendszer gazda­sági potenciáljának növelése, a világgazdaságban elfoglalt helyzetének erősítése felé ve­zető úton. Akkor, amikor a kapitalista rendszer gazda­sági megrázkódtatásokon megy keresztül, ezek a sike­rek ismét megmutatták a világnak a tervgazdálkodás erejét és életképességét. A szocialista közösséghez tartozó országoknak a gaz­dasági fejlődésben elért si­kereit nagyban elősegítet­te a testvérpártoknak, orszá­gaink kormányainak aktív és összehangolt külpolitikai tevékenysége. Az SZKP XXIV. kongresszusa által meghirdetett és más testvér­pártok által energikus támo­gatásban részesített béke­program alapján kibontako­zott a harc a nemzetközi enyhülésért, a békés egymás mellett élés elveinek széles körű elismeréséért, és ez a harc reális eredményeket nyújt. Ez teremti meg a kedvező nemzetközi helyze­tet a szocialista országok to­vábbi gazdasági fejlődése számára. A KGST-hez tartozó or­szágok egészében sikeresen teljesítik az ötéves terveik­ben szereplő feladatokat. Je­lentősen növekedett az anya­gi termelés, javult a nép­gazdaság struktúrája, és ami különösen fontos, emelkedett a lakosság életszínvonala. A szocialista közösség orszá­gai hozzákezdtek azoknak az átfogó gazdasági és szociális programoknak a megvalósí­tásához, amelyek nagy je­lentőségűek a szocialista tár­sadalom további előrelépése és harmonikus fejlődése szá­mára. Szélesednek egyiittmüködésünk méretei hogy hosszú lejáratú alapo­kon biztosítja fontos nyers­anyagfajtákból a pótlólagos szállításokat, hanem bizo­nyos változásokat is végre­hajt saját népgazdaságának struktúrájában, növelve ab­ban a nyersanyagtermelő ágazatok részarányát, számí­tásba véve más szocialista országok szükségleteit. A népgazdasági tervek koordinálása terén már el­végzett munka eredményeit értékelve azt látjuk, hogy a gazdasági együttműködés méreteinek lényeges kiszé­lesedése és az integrációs fo­lyamatok elmélyülése mu­tatkozik a gépgyártás' terü­letén. Az ötéves tervek össze­hangolásának jellemző vo­nása volt az ipari objektu­mok együttes építésének, a termelés sokoldalú szakosí­tásának és kooperálásának fejlesztését szolgáló sokolda­lú integrációs intézkedések összehangolt tervének össze­állítása. Alekszej Koszigin arról tájékoztatta az ülés­szak résztvevőit, hogy a Szovjetunió ötéves és éves népgazdaságfejlesztési ter­veiben külön fejezeteket szentel az integrációs intéz­kedések realizálásának. Ezek a tervfeladatok tükröződnek az ágazati tervekben és a vállalatok megfeleló tervei­ben, és ilyen módon az in­tegrációs intézkedések a nép­gazdaság megtervezésének minden szintjén á közös terv alkotó részévé válnak. Pártunk Központi Bizott­sága és a szovjet kormány — folytatta Koszigin — sok­ra értékeli a gazdasági együttműködés és a szocia­lista gazdasági integráció fejlesztése területén végzett együttes tevékenység ered­ményeit. A legközelebbi öt évre vonatkozó népgazdasági tervek összehangolásának előzetes eredményeit értékel­ve, látjuk, hogy mennyire kiszélesednek az együttmű­ködés méretei, hogy a ter­melés hatékonyságának nö­velésében milyen hatalmas tényezővé válnak a szocia­lista országok gazdasági kap­csolatai. Kifejezésre jut ez •a termelési kooperáció je­lentős fejlődésében, és a kölcsönös áruforgalom növe­lésében. A szocialista országok kö­zös erőfeszítéssel oldják meg a gazdasági fejlődés számos, lényegbe vágó problémáját. Amikor a kapitalista világ­nak még a legerősebb álla­mai sem képesek leküzdeni a komoly gazdasági nehézsé­geket, köztük az energiavál­ság okozta nehézségeket, a KGST-országok a küszöbön­álló ötéves terv időszakában alapvetően megoldották a népgazdaság nagy fontosságú energia- és nyersanyagfaj­tákkal való ellátásának prob­lémáját. A Szovjetunió nemcsak, Hatékonyabban használjuk ki lehetőségeinket A továbbiakban foglalko­zott a KGST-országok gaz­daságfejlesztésének számos nagy problémájával, amelyek megoldásában fontos szerep vár kölcsönös együttműkö­désükre és a szocialista in­tegrációra. A jelenlegi ülésszakon megvitatják a KGST-tagál­lamok fűtőanyag-energiabá­zisa további fejlesztésének koncepciójáról szóló beszá­molót. A KGST-hez tartozó európai országok egységes villamosenergia-rendszere megteremtésének a beszámo. lóban felvetett eszméje lé­nyegében a szocialista orszá­gok közös nemzetközi terve­zete egy olyan nagy fontos­ságú szférában, mint az energetika. A gazdasági együttműkö­dés szerepe — mondotta Alekszej Koszigin — mégin­kább megnövekszik a kapi­talista világgazdaságban ki­alakuló helyzetben. Ezt a helyzetet a nyersanyag-, (Folytatás a 2. oldalon.) 4

Next

/
Thumbnails
Contents