Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-25 / 147. szám

4 4 Szerda, 1975. június 25, Hazai szociológiánk kutatási irányai X szociolófíta hazánkban a századforduló idején jelent meg, mint önálló tudomány. Az első szociológiai jellegű művek írói a századforduló baloldali mozgalmainak résztvevőiből kerültek ki. A szociológusok egy részének 1918—19-es politikai szereplése elégséges oknak látszott az ellenforradalmi rendszer szemében arra, hogy a szociológiát általában diszkreditálja, és „nem kívánatos" tudománynak minősítse, volt művelőit pedig emigrációba kényszerítse. A két világháború közötti Időszak elsősorban a nagy szociográfiai munkák korszaka volt. Illyés Gyula, Fája Géza, Szabó Zoltán, Darvas József és Erdei Ferenc művészi eszközöket is alkalmazó valóságfeltáró munkát Végeztek, félreérthetetlen haladó társadalomkritikai tartalommal. * A felszabadulás után az felfojtott és tompult szociológiai törekvések és szociológusi ambíciók felszínre kerültek, és 1945—49 között a szociológia újra intézményesülésnek indulhatott. A fordulat évét követve fezonban ismét kedvezőtlenebbé váltak a feltételek a szociológia művelése számára. Részletesebb tárgyalás kellene annak megmagyarázásához, hogy miért sorvadt el a szociológia hazánkban, és a többi népi demokratikus országban a proletárdiktatúra megvalósításának időszakától a 60-as évek elejéig. Erre a bonyolult problémára e helyütt nem térhetünk ki, inkább figyelmünket a martxista szociológia megújulásának időszakára fordítjuk. Az 1960-as évek elejétől kezdve fokozódott a társadalmi-politikai vezetésnek az igénye a szociológia iránt. A kibontakozó szociológiában központi kérdéssé vált az, hogy ml legyen a szociológia fő társadalmi funkciója. A kérdésről éles viták folytak, és ezek a szociológiai kutatások légkörét rontották. Mégis, a hazai szociológia művelése az 1960-as évektől kezdve egyre jobban intézményesült. Az új kutatóhelyek létrehozását diktáló társadalmi igény azonban jóval feszítettebbnek tűnt a szociológia intézményesült formáival szemben, mint, amit azok reálisan el tudtak látni. Nehézségeket okozott az is, hogy Magyarországon a 70-es évek elejéig nem volt szociológiai képzés, ezért a szociológusok többnyire autodidakta módon szerezték meg képzettségüket. Jóllehet, a hazai szociológiai kutatások központja az MTA Szociológiai Kutató Intézete, fontos politikai és rétegződésszociológiai kutatások folynak az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetében. A Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központjában a kommunikációs eszközök tudatformáló, közvéleményre befolyást gyakorló hatását vizsgálják. A Szakszervezetek Elméleti Kutatóintézete a munkahelyi demokrácia, a szocialista életmód kérdéseivel foglalkozik. Külön kell említést tennünk arról, hogy létrejött az első önálló szociológiai tanszék az ELTE-n, ahol végre megindulhatott az egyetemi szocioiógusképZés. Gyakorlati célokat szolgáló szociológiai laboratóriumok keletkeztek az MSZMP több megyei bizottsága mellett, .országos hatáskörű szervek intézeteiben, nagyvállalatoknál, intézményeknél és intézeteknél. Á magyar szociológiai kutatások teljes áttekintésére e rövid keretek között nem vállalkozhatok. Megemlítek azonban néhány, elsősorban az MTA Szociológiai Kutató Intézetében végzett szociológiai vizsgálatot, amelyeknek eliü é? némely, esetben a társadalmi-politikai tervezésre gyakorolt hatása ipa már megállapítható. Kutatásaink egyik legfontosabb csomópontja a magyar társadalom struktúrájában végbemenő folyamatok elemzése. Jelentősége van a szociológiai kutatásnak olyan társadalmi problémák megoldásának előkészítésében is, mint a cigánykérdés, vagy általában a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok. A társadalmi strukturális vizsgálatok osztályok és rétegek közötti változásait meg lehet közelíteni abból a szempontból, hogy mennyire „mobil" a társadalmunk, vagyis az egyik rétegből a másik rétegbe való átlépésnek milyen „esélyei" vannak. A társadalmi strukturális hatáson túl, települési strukturális következményei is vannak az ún. migrációnak: az ország különféle körzetei közötti lakosságvándorlás, az ingázás, vagy a városközpontok körüli külső települési gyűrűk kérdése, rengeteg szociológiailag érdekes problémát vet fel. A 60-as években — nem utolsósorban a magyar társadalom természetes szaporulatának csökkenése következtében előtérbe került a család szociológiai kutatása. A családtipusok, a szocialista család ismérvei, a családon belüli „generációs problémák" vizsgálata mindenekelőtt a válások okainak magyarázatára irányult. A településszociológia fontos kutatási területté és fejlett szakszociológiává vált. A „régi" és új települési struktúrák vizsgálata szervesen kapcsolódik. Szociológiai kutatások kezdődtek a tanyarendszer jelen állapotának a felmérésére, a magyar falu, és a fejlődésben a legutóbbi időkig megrekedt kis- és középvárosok problémáinak feltárására. Érdekes vizsgálati lehetőségeket' rejtettek magukban az új városrészek életforma-változtató hatásai. Meglehetósen összetett kategória az életmód. A szociológiának azonban megvannak a maga fogalmai ennek megragadására, az életmód „keresztmetszetének" feltérképezésére, az abban végbemenő változások mérésére. Vizsgálatok folytak a művelődési szokások átalakulásáról, a művelődésügyi és kulturális intézkedések tudatformáló hatásáról. Végére hagytam, de jelentőségében egyre inkább nagyobb annak a két kutatási iránynak a szerepe, amelyek a kormányszinten kiemelt kutatási témák közé tartoznak. „A szocialista vállalat" című kiemelt kutatási téma számos vonatkozását vizsgálják üzem-, ipar-, vagy gazdaságszociológiai aspektusból. Ezen belül fontos téma a műszaki és technikai fejlődés társadalmi hatásainak vizsgálata. „A közigazgatás komplex tudományos megalapozása" cimű kiemelt kutatási téma feldolgozásában eddig is voltak szociológiai vizsgálatok (például, hogy a tanácsszervezeteket milyen társadalmi hatások érik, a „laikus" milyen funkciót kap az állami munkában, és hogyan valósul meg a szocializmusnak az a törekvése, hogy egyre több embert kell bevonni a közügyek intézésébe). A közigazgatás szociológiai vizsgálata mostantól kezdve sokkal rendszeresebbé válik, s várhatólag a különböző szakszociológusok érdeklődése nagyobb mértékben fordul a jövőben e társadalmilag fontos téma eredményes kutatásának előmozdítása felé. Szentpéteri Istv&n Hamis volt a szép maszk Felfrissült a szakállas múmiakoporsó Halomnyi töredékből, kisebb-nagyobb stukkódarabok, szilánkok közül kiválasztani az egymáshoz tartozókat, s a helyükre illeszteni — türelemjáték. Művészet. És fáradságos munka, amelyre csak szenvedélyes restaurátor képes, azért, hogy rekonstruálja az •időszámítás előtti I—III. száfadi egyiptomi múmiamaszkokat, a világviszonylatban is ritka műkincseket. Tavaly vásárolta a Szépművészeti Múzeum — dobozba ömlesztve — kevésbé sérült maszkokkal együtt, s maholnap egészben látja a közönség. A töredékek formája, domborulata, színe, törésvonala, s a képzelet segíti az összeállítást. A rózsaszínű darabkák egyik, a sárgásszürkék másik csomóba kerülnek. Azután következik az egyeztetés, ide-oda tevés, majd újra a keresgélés... Reménytelen eset? Ilyet nem ismer a restaurátor, csak megmentésre váró műkincseket. Lám, az aranyarcú gyermekmaszkot nem kellett öszszeállítani, csak óvatosan „kozmetikázni!". Ez a művelet azonban legalább anynyi ügyességet, türelmet, szaktudást kívánt, mint az újrateremtés. Annál is inkább, mert munka közben derült ki, hogy a szép maszk itt-ott hamis Az eredeti, finomszövésű textilt valaki, valamikor durva zsákvászonnal, enyves gipsszel bokincsei Automata diagnoszta Tömeges megelőző vizsgálatok végzésére Moszkvában diagnosztikai központot hoznak létre. A vizsgálatokat műszerek végzik, az adatokat elektronikus számitógép elemzi majd. A vizsgálat a paciens és a gép közötti párbeszéddel kezdődik. A kérdésekre a vizsgált igennel, vagy nemmel válaszolhat. Másik berendezés az antropológiai adatokat — testmagasság, súly stb. méri. További berendezések vér- és EKG-vizsgálatot végeznek, miután a paciens egy álló helyzetben rögzítjett kerékpárra ÜL A kerékpár pedáljának a terhelése á szervezet állóképességétől függően, automatikusan csökken, vagy növekszik. A diagnosztikai központ a jövő évben kezdi meg működését. (APN) rította. Amíg ezt óvatosan lefejtették, s az eredeti vonásokat kidomborították, közel négy hónap telt el. A felfrissített múmiamaszk azért eljutott a jubileumi kiállításra. A múmiák és a koporsók még több munkát adtak. A szakállas múmiakoporsó restaurálása például több mint egy évig tartott, bár úgy tűnt, csak a festék repedezett. Amikor megkezdték a vizsgálatot, mikroszkóppal, cseppelemzéssel állapították meg, hogy avatatlan kezek itt is beavatkoztak. Főleg a fej és a lábrésznél volt az eredetitől eltérő festék és alatta durva zsákvászon. Az ország egyedüli egyiptomi és görög—római gyűjteményének fiatal restaurátora Vozil Irén, aki nemcsak az egyiptomi művészete); ismeri, hanem a mümifikSlás titkát, az ókori festékanyagokat, a koporsókészítés technikáját is, ma már nem tudja megmondani: ml volt nehezebb. Vigyázattal eltávolítani az idegen anyagokat, vagy milliméterről milliméterre befecskendezni a konzerváló szert, a folyékony fát, avagy muszlinnal kiegészíteni a hiányos vásznat? Nagy elégtétele, hogy Montu pap 179 centiméteres koporsója, ha nem is olyan díszes, mint amilyenre hívei annakidején, a túlvilági boldoguláshoz készítették, de legalább hamisítatlan. A felső részt szakállas férfifej díszíti. A széles gallér alatt szárnyas kosfejű Skarabeus, a felirat szerint az edfui Horusz egyik ritka alakja. Az elő- és- a hátoldal találkozásánál, valamint a lábrészen függőleges felirat: a név és az áldozati szöveg. A fejtetőn levő napkorongot lehetetlen volt rekonstruálni, helyét muszlinnal pótolták. így is csodálnivaló a XXII. dinasztia korából származó emlék. Méltán sorolható az elmúlt harminc esztendő legkiemelkedőbb restaurátori teljesítményei közé. M. E. A Pamír-Himalája hegylánc szerkezetét tanulmányozzák üzbég geofizikusok. Az övezet eddig felderítetlen volt, s a tudósok bizakodnak, hogy gazdag ásványi kincs lelőhelyek nyomára jutnak. A pamíri kutatásokat nemzetközi program keretében végzik. Hasonlóakat végeznek az indiai, afganisztáni, pakisztáni és más országbeli geofizikusok is. Észak almakertjei Nehéz elképzelni, hogy Jakutföldön, ahol télen gyakoriak a mínusz 70 fokos fagyok, almát termesztenek. A mindössze három hónapig tartó nyár hőmérséklete viszont igen meleg: A hőmérő higanyszála árnyékban is gyakrán mutat 35—37 fokot. Ezt az éghajlati adottságot használták fel a jakut tudósok, amikor a Léna folyó partján kísérleti almakertet létesítettek. Több éven át vizsgálták a különféle típusú almaültetvényeket, gondosan védték azokat a fagytól. A gyümölcsfák fokozatosan ákklimatizálódtak, s ma már a „fagy hazájában" is termeszthetnek almát. A hidegtűrő almafa szokatlan formájú. Szétterülő koronája van, gyökérzete erősen szerteágazó, de a fagyott talaj miatt csak a felső rétegekben húzódik. ősszel homokkal hintik be a fákat, majd szalmával borítják. Arra kerül azután a hótakaró. Ilyen „fedél" alatt a legnagyobb hideget is kibírják. Jakutföld kertészeteiben tavaly több mint 24 almafajtát szüreteltek. A jakut alma zamatos, súlya eléd a 20—25 dekagrammot Tóth Béla 37. jelentette ki — Nem akar, kérem, kijönni az örömtanya tulajdonosnője. — Nem-e? — nevetett a részeg emberek bambaságával V-ny PáL n — Rosszul van. — Nem igaz, be akarnak csapni? A tulajdonosnő, mivel nem tudta, hogy mi lelte Vecserát, miért nem akar bemenni a szalonba, csak azért is bevitte az ittas vendéget a leány szobájába. Neki elvégre fő az anyagi haszon. Mikor az iparos belépett a szobába, Vecsera még egyszer felsikoltott és kérte, hogy hagyják békében, ne bántsák. A tulajdonosnő elment. Ketten maradtak a szobában: Vecsera és az ittas iparos, aki azon kezdte, hogy bezárta a szoba ajtaját. Belülről sötét volt, nem égett a lámpa. Az ittas ember erós lihegése és csókolódzása kihallatszott a szobából, — másképp csend volt, a leány csendesen nyöszörgött. Rövid negyed óra múlva az iparos elhagyta a szobáját és visszament a szalonba. A leány azonban még akkor sem akart odamenni. A tulajdonosnő most már dühösen ment be Vecserához. — Hát mi lelt téged, te, te ilyen, te olyan... — rikoltozott az asszony a leányra. — Nem megyek, ha megölnek se megyek fel —mondta zokogva a leány. Az asszony megfogta a leány haját és elkezdte cibálni, majd többször arcul ütötte. — Nem jössz fel, te semmi? Hát mi bajod neked azzal az emberrel, te, te? Az az ember gavallérosan fizetett... — Jaj, ne bántson, ne üssön — mondta fuldokló hangon a leány. — Hiszen ez az ember az én apám volt. * A DÉLMAGYARORSZÁG című új, haid folyókat, 1903-beni Kivándorlás Szegeden át. Nincs nap, hogy az acélos búzát termő Bács- és Torontál-vármegyéböl családok tömegesen ne ülnének a Szegedet érintő vasúti kocsikba, kik mind Amerika felé Igyekeznek. Olykor Csanád- és Békés-vármegyékből is érkeznek tömegesen emberek, s a „Szeged" állomás földszinti érkezó csarnokában batyuikon heverészve, várják éjjelenkint a felfelé induló vonatokat. A kivándorlás ügye tehát ismét aktuális. Egyrészt, mert a kivándorlás a legutóbbi hónapokban, némi szünet után, megint igen nagy mérvet öltött, másrészt, mert a kivándorlásról szóló új törvény a király előtt van szentesítés végett. Széles körben várják az új törvény életbelépését, mely a kivándorlásra való csábítás szigorítása, a tervezett társadalmi irányítás jótékony és állandó akciójától csak a legjobb eredményt várhatni. Felettébb szükség van az új törvényre. Az ügynökök, mintha a vesztüket éreznék, nyüzsögnek. A fővárosi lapok állandóan regisztrálják gyászos munkájukat. A közigazgatási bizottsághoz az útlevelek kiváltásának nagy szaporodásáról tétetnek jelentések. Pedig hogy Amerika se fölig tejföl, azt a még mindig nagy számban hazajövő magyarok beszélik. Somsich Imre, aki az amerikai viszonyokat Amerikában tanulmányozta, érdekes adatokat tár föl erről: azt a magyar munkást, aki kivándorol, unskilied labourernek nevezi az amerikai ember. Angol szó ez, aminek magyar értelmé: nem tanult ember. Ennek a munkásnak a kezdő fizetése 1 dollár. Sohase kápráztasson el ez az összeg senkit, mert a legkisebb pénz Amerikában, ahol minden drága. És mit kell ezért dolgozni? Vasgyárakban: egészen közönséges munkát kap, taligát tol, szenet hord, fűt, tisztogat 10 órán keresztül. Pár hónap múlva már jártasabb lévén a gyári munkákban és miután a munkavezetők az erős és értelmes legényeket jól kiszemelték, kezdődik csak a mulatság, az igazi mulatság! Jön a vasés acélkészítés és öntéshez, a hol 10 percenként fel lesznek váltva a munkások, hogy meg ne vakuljanak, el ne égjenek, a fehéren izzó folyékony érc munkálásánál. Ezt a munkát 2—3 évnél tovább senki sem bírja, de a legtöbb, ha csak teheti, sokkal előbb hagyja ott azt a tűrhetetlen kínszenvedést, akármit fizetnek is, mert mi haszna annak a fizetésnek, ha a munka megöli. Ám nem mindenki teheti azt, hogy a neki nem tetsző munkát ott hagyja. Aki előleget kapott, adóssága van Amerikában, vagy nem jó viszonyban van a „boss"-al, munkafelvigyázóval, az nem szabadul meg hamar ettől a rettentő munkától. De van még a vas- és acélmunkában más munka, az óriási kalapácsnál, a sinek készítésénél, a gépeknél, hol apró részek lesznek készítve. Ott tűrhető télen a levegő, könnyűnek látszik az első félórában a munka, de hamar rájön ám a szegény atyafi, mire vállalkozott, mert ha nem vigyáz úgy a munkájára, hogy egész figyelme, szeme, keze mindig ott legyen a munkánál: vagy elrontja a gépet, a vas- vagy acélrészt, amit a gép készít, vagy elveszti kezét, karját, lábát, sót életét. Egy pillantás másfelé, egy pillanatnyi fáradság következménye elég, hogy kidobják a gyárból, vagy nyomorék. legyen. Ehhez jön még a fülsiketítő lárma, a hőség és rossz, piszkos levegő, különösen nyáron. Ilyen körülmények között kénytelen dolgozni egy mezőgazdasággal foglalkozó ember, ki az amerikai élet gondjaitól agyon sanyargatva, 10 —12 órán át szakadatlanul életével játszik! Este haza tántorog, fáradságtól remegő testtel, gyulladt szemmel, száraz torokkal, de annyira ideges, hogy első hónapban alig bír elaludni. Mi marad más hátra, mint szesszel erót gyűjteni. Hamar megtalálják a korcsmát. Szép hangzású nevek, mint Rákóczf-, Kossuthcsárda, magyar felírás, magyar korcsmáros, ki mint a pók várja áldozatait (mert tudja, hogy jönnek, mert nem tudják magukat másként fenntartani, eleintén ritkán jönnek, aztán mind sűrűbben, addig amíg az utolsó centtel az utolsó magyar honból hozott életerő is elfogyott). Lesz a megálmodott aranyhegyből roskadásig való nyomorúság. És aki angolul nem tud, az sohasem vakarkodik ki belőle. Miért van mégis, hogy a népképzelet világában Amerika még ma is a mesebeli Eldorádó? CFolytatjuk)