Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-03 / 128. szám

Kcáa, Í975. június 3. 3 Állásfoglalás: A nyereség­részesedésről Kitüntetés választási nagygyaiésekröl jelentjük A kollektív szerződések ed­dig előírhatták, hogy a vál­lalat dolgozói közül csak azok kaphatnak év végi részese­dést, akik — azon túl, hogy egész évben a vállalatnál dol­goztak — a kifizetés napján is munkaviszonyban vannak a vállalattal. így előfordul­hatott, hogy valaki például 1974-ben egész esztendőben azonos vállalatnál dolgozott, nyereségrészesedést mégsem kapott az évi eredmény alap­ján, mert 1975 elején, a ré­szesedés kifizetése előtt vál­lalatától kilépett. A Munkaügyi Minisztérium és a SZOT illetékes osztá­lyainak most kibocsátott ál­lásfoglalása szerint a jövő­ben ilyen eset nem fordul­hat elő. Az idei kollektív szerződésekből már törölni kell az említett megszorító intézkedést, vagyis az 1975. évi eredmény alapján vala­mennyi dolgozónak jár év végi részesedés, aki egész év­ben munkaviszonyban volt a vállalattal, ha egyéb okból nem kerül sor a részesedés csökkentésére, vagy megvo­nására. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Csikesz Jó­zsefnénak, a fővárosi tanács elnökhelyettesének a párt­és állami funkciókban több évtizeden át kifejtett ered­ményes munkássága, egész életútja elismeréséül, nyug­állományba vonulása alkal­mából a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. A népi ellenőrzés vizsgálata A Központi Népi Ellenőr­zési Bizottság munkaterve alapján a közeli hetekben népi ellenörök vizsgálják a lakáskarbantartó ipar szol­gáltatótevékenységét. Arra kívánnak feleletet kapni, hogy a lakosság részére vég­zett szolgáltatások fejleszté­sére hozott határozatok vég­rehajtásaként az illetékes or­szágos főhatóságok, a taná­csok, az érdekképviseleti szervek és a szolgáltató egy­ségek milyen eredményes intézkedéseket tettek a la­káskarbantartás iránti igé­nyek jobb kielégítésére. Könyvheti események Sok érdeklődő gazdag választék Az idei flnnepi könyvhét közel 120 új kötete már az első napokban nagy érdeklő­dést váltott ki. A Kárász ut­ca könyvpavilonjainál, a könyvesboltokban és az üze­mi könyvterjesztőknél szombat óta óriási a forga­lom. Legtöbben a féláru ki­adványokat és a magyar költők és írók köteteit ke­resik. Ma, kedden 11 órakor a Mü. M. 624-es Ipari Szak­munkásképző Intézetben Szakonyi Károly író talál­kozik rendhagyó irodalom­óra keretében a szakmun­kástanulókkal. Ugyancsak ma, este 7 órakor a Somo­Konferencia Szegeden Szegeden holnap, szerdán lesztési terv keretében a délelőtt háromnapos nem- közigazgatás problémáinak a zetközi konferencia nyílik gyakorlatot is nagyban szol­meg, a Technika Házában, a gáló elméleti feldolgozása az közigazgatás tudományos országos szintű, kiemelt fő­vizsgálatának fő irányairól, témák közé tartozik. A sze­A konferenciát a József At- gedi tudományos koníeren­tila Tudományegyetem Jogi cia e feladat minél jobb Kara és a Magyar Tudomá- megoldásának folyamatába nyos Akadémia Állam- és illeszkedik. Jogtudományi Intézete együttesen rendezi, s azon a hazai szaktudomány képvi­selőin kívül számos külföldi tudós vesz részt a Szovjet­unióból, a többi európai szocialista országokból és a nyugat-európai államokból is. Aláhúzza az értekezlet fontosságát, hogy ebből az alkalomból Szegedre érkezik Gustavo Martinez Cabanas, a mexikói köztársasági el­nöki hivatal tanácsadója, a Nemzetközi Közigazgatástu­dományi Intézet elnöke, va­lamint Jacques Stassen bel­ga egyetemi tanár, a nem­zetközi intézet főtitkára. A közigazgatási munka megjavításának tudományos módszerei világszerte az ér­deklődés középpontjában állnak. Hazánkban a Mi­nisztertanács által jóváha­fesatt tó eves tudományié}­gyi-könyvtar felsővárosi fi­ókkönyvtárában iró-olvasó találkozót rendeznek. Tóth Bélával találkoznak olvasói. Holnap, szerdán 11 órakor a Radnóti Miklós Gimnázium rendez rendhagyó irodalom­órát, melynek vendége An­nus József író, a Tiszatáj főszerkesztő-helyettese. Köz­reműködik Melis Gábor színművész. Délután fél 3­kor a szegeeji textilmüvek­ben Polner Zoltán költő és Sz. Lukács Imre az író-ol­vasó találkozó vendége. Mától kezdődően a könyv­utcában, a , Móra Ferenc könyvesbolt/ előtt szegedi középiskolák irodalmi szín­padai adnak műsort, délután 5 órától. Az utcaszínház mai előadói a Vasútforgalmi Szakközépiskola diákjai, míg holnap a Minerva Szín­pad tagjai lépnek föl az al­kalmi közönség előtt. Uz országos javakból Szeged méltó részt kapott Takács Imréné beszéde a ruhagyárban Járási tűzoltóverseny Vasárnap Zsombón ren- senyfelhívása alapján két dezte meg a Szeged városi csoportban, 15 kategóriában, és járási tűzoltóparancsnok- 79 tűzoltóraj mérte össze ság a községi és vállalati erejét. A versenyen úttörő­egységek szokásos évi ver- és felnőtt, férfi- és női csa­senyét. Ezen megjelent dr. patok vetélkedtek. A népe­Farkas György vezérőrnagy, sebb kategóriákban sikere­országos tűzoltóparancsnok, sen szerepeltek a rúzsai és Csete György alezredes, me- zsombói tűzoltórajok, ugyan­gyei parancsnok, és a me- csak kategóriagyőztesek let­gyei, városi tanács, a járási tek a kenderfonógyár, a hivatal és a városi pártbi- KSZV újszegedi szövőgyára, zottság több képviselője is. a ruhagyár és a JATE tűz­Megnyitó beszédet Jurato- oltói. A 15 kategóriagyőztes vics Aladár. országgyűlési raj vesz részt a június 21­képviselőjelölt mondott. Az én megrendezendő megyei országos .parancsnoksás vej> íwzoltóyersenyen. Tegnap, hétfőn délután a Szegedi Ruhagyár ebédlőjé­ben több mint félezren vet­tek részt a választói nagy­gyűlésen. Az üzem délelőtti műszakos dolgozóin kívül ott voltak a textilművek, a konzervgyár, a kábelgyár dolgozóinak, a móravárosi pártszervezetnek a képvise­lői, hogy meghallgassák a 3. számú választókerület kép­viselőjelöltjének, Takács Imrénének beszédét. A nagy­gyűlésen az elnökségben fog­laltak helyet: dr. Szániel Imre, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, a Gabonatermesztési Kutató Intézet igazgatója, Berta Ist­ván, és Szabó G. László, az MSZMP városi bizott­ságának osztályvezetői, Prá­gai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, Be­reng József, a ruhagyár pártbizottságának titkára és Szabó Sándor, a ruhagyár igazgatója is. A Himnusz elhangzása után Prágai Anikó Benjá­min László Örökké élni cí­mű versét szavalta el, majd a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának és a ruhagyár pártbizottságának nevében Lácsán Mihályné köszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. Ezután Takács Imréné mondott beszédet. A többi között hangsúlyozta, hogy népünk boldogulásá­nak, növekvő életszínvonalá­nak egyik legjellemzőbb mu­tatója a súlyos örökségként átvett lakásprobléma foko­zatos enyhítése. A IV. ötéves terviben előirányzott 400 ezer lakás felépítését 1975 végére mintegy 30 ezerrel túltelje­sítjük. Ez az év egyben a 15 éves lakásépítési program­nak is befejező része, vagy­is 1975 végére a tervezett egymillió lakás felépül. Ha­zánkban az utóbbi 15 év alatt minden harmadik csa­lád új lakáshoz jutott. Az országos javakból Szeged méltó részt kapott. Szemünk láttán bontakozik ki váro­sunk egyik büszkesége. Tar­ján. Takács Imréné a szegedi nagy építkezések kapcsán ar­ra is kitért, hogy gyakran hallani beszélgetésekben, különböző fórumokon olyan hangokat, hogy sokfelé a fel­dúlt utak, sár, por, közleke­dési dugók bosszantanak. Hangoztatta, hogy ezekben a beszélgetésekben nem min­dig jogos a türelmetlenkedés, másrészt e megnyilvánulá­sok serkentően hatnak az előrehaladásra, a város la­kóinak a közélet dolgaival való törődését is jelentik. Voltak évek, amikor egyet­len méter út sem volt fel­bontva városunk utcáiból, egyetlen lakás átadási ha­tárideje sem csúszott, mert ilyen jellegű építőmunka nem volt Szegeden. Erről az időszakról gyorsan megfe­ledkezünk és az építőmunka lendületében olykor elvétjük a helyes értékítéletet. Lesz­nek építkezések, útlezárások a különböző korszerűsítések miatt ezután is. Hacsak az idén megvalósuló szegedi be­ruházásokról beszélünk, ak­kor is összeáll egy szép cso­korravaló. Műszakilag átad­nak 2645 lakást, 300 férő­hellyel három óvodát, há­rom bölcsődét 240 gyermek részére, továbbá lesz ÁBC­áruház, bisztró is. Befejező­dik az Április 4. útja kor­szerűsítése, a József Attila sugárúton a kétvágányú vil­lamosközlekedés megvalósí­tása, a Kossuth Lajos su­gárút rekonstrukciója. To­vább folytatódik a Rókus— Móraváros főgyűjtőhöz kap­csolódó Kátai-közi vízmű,te­lep építése. A Tápéi sortól a Szilléri sugárútig a fő­gyűjtő, illetve a 3-as és 4­es számú vízmű megépítése. — Gondolkozzunk orszá­gos méretekben is — han­goztatta Takács Imréné — és végezzük odaadással saját munkánkat. A végén csak úgy állhat össze a nagy egész, ha mindenki a maga mun­katerületén megteszi azt, amit elvár tőle a társada­lom, és szűkebb környezeté­ben a közösség, amelyben dolgozik, alkot, teremt. Az oly sokat emlegetett és te­gyük hozzá, itt-ott valóban csak emlegetett üzemi de­mokrácia előrehaladásunk fontos eleme. Ezt nem le­het utasításra gyakorolni, itt önöknek, tisztelt választópol­gárok, a műhelyekben, a gyárakban, a mezőgazdasági nagyüzemekben kell kibon­takoztatniuk. Mindig és min­denkor teret, megbecsülést kell biztosítani a közösség érdekét szolgáló szónak, bá­torítani és olykor, ha kell, védeni azokat, akik a hibát feltárják, jelzik az akadá­lyokat. Csak a becsületes munka lehet az, amelyet mind anyagilag, mind erköl­csileg meg kell becsülni. Minden tekintetben többet kell juttatni annak, aki töb­bet tesz a közösség asztalá­ra. Nagygyűlési beszédében hangoztatta Takács Imréné, hogy a Hazafias Népfront teljesen azonosul a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán meghirdetett programmal. A kitűzött fel­adatokat nemzeti program­ként állította az ország elé. Kormányzatunk gondoskodik arról, hogy az árak, az élet­színvonal, a politikai célok­kal összhangban alakulja­nak, vagyis az ár, a bér, a jövedelem, valamint a szoci­álpolitika együttesen szol­gálja a lakosság életkörül­ményeinek javulását. Végezetül arról szólt, hogy Szegeden a tömeges lakásépítés fő területe to­vábbra is Felsőváros lesz, és az északi városrész. A kö­vetkező tervidőszakban — hangoztatta — tovább javít­juk a lakosság egészségügyi és szociális körülményeit. Beszédét hosszan tartó taps­sal, nagy tetszéssel fogadta a hallgatóság. A nagygyűlés Dácsán Mi­hályné zárszavával ért vé­get Felelősséggel jövőnkért Dr. Dékány Klára beszéde ifjú választóknak Váci Mihály elgondolkod­tató, tettekre serkentő, fel­adatokat kitűző szép verse, a Még nem elég... vezette be az ifjú választók nagygyűlé­sét tegnap, hétfőn délután a Bartók Béla Művelődési Központban. Több száz fia­tal töltötte meg a nagyterem széksorait; ifjúmunkások, középiskolások, egyetemi hallgatók, katonák. Fiatalok, akik június 15-én először élnek állampolgári jogukkal, először járulnak szavazni az urnák elé. Az elnökségben ott volt Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, Bányai­né dr. Birkás Mária, a vá­rosi tanács elnökhelyettese és Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak első titkára is. Az első választók nagygyűlését Mül­ler Lászlóné, a Csongrád megyei tanács vb művelő­désügyi osztályának vezetője nyitotta meg, majd dr. Dé­kány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első tit­kára mondott beszédet. Beszédének első részében a mai fiatalságról szólt. Megállapította, hogy a har­minc éve szabad hazánkban a szocialista társadalom min­dig sokat tett az ifjúságért, de soha ennyit, mint az utohbi néhány évben. Tár­sadalmunk bizonyos fokig ifjúságcentrikussá vált, mely elsősorban tartalmat és nem formát jelent. Határozattal persze nem lehet egyik nap­ról a másikra szemléletet, meggyökeresedett vélemé­nyeket megváltoztatni. De lehet utat mutatni, tisztázni, helyre tenni bizonyos dolgo­kat. Az ifjúságpolitikai hatá­rozat a legtöbbet tette, amit ezen a téren tenni lehet: megadta az elvi állásfogla­lást a mai magyar ifjúságot illetően. Beszédének további részé­ben a szónok a választások fontosságáról, a jelölő gyű­lések aktív, véleményeket fölsorakoztató sorozatáról szólt. Végül dr. Dékány Klá­ra a június 15-i országgyű­lési választásokról szólott. Idézte alkotmányunkat, és elemezte, mire adjuk le voksunkat június 15-én. — A törvény általánossága mögött — hangsúlyozta — nem szabad szem elől té­veszteni dolgunk konkrétsá­gát, felelősségünk tudatát. Amikor leadjuk szavazatun­kat, tudatosítjuk magunk­ban, hogy ez nem csupán néhány lépés, mellyel beme­gyünk a szavazófülkébe, és nem egy mozdulat, amellyel a szavazócédulát az urnába dobjuk Ennél sokkal több. A cédula bedobásával vala­mennyien személyekre és politikára szavazunk. Sze­mélyekre, akik nem elvon­tan jelentenek valamit a választónak, hanem hús-vér emberként képviselnek 30 ezer választót annak a poli­tikának érdekében, amelyre szintén leadjuk szavazatun­kat. A szavazásra úgy kell elmennünk, hogy ezt nem­csak jognak, hanem köteles­ségnek is kell érezni. Érezni kell annak a felelősségét, hogy a társadalom elvárásá­nak teszünk eleget, amikor komolyan vesszük és érezzük az első választás jelentősé­gét. Ha olyan társadalmi rendszerű országban élünk, ahol a 18 éveseket veszik olyan komolyan, hogy sza­vazhatnak, akkor a tizen­nyolc évesnek alapvető köte­lessége, hogy ezt komolyan is vegye, érezze súlyát, büsz­ke legyen rá. Érezze teljes­jogúságát az államban. Te­kintse magáénak ennek az országnak célkitűzéseit. Pár­tunk politikájának szolgála­ta mindenkinek dicsőségére válhat! A több száz első választás előtt álló fiatal nagyszerű hangulatú gyűlése Müller Lászlóné zárszavával ért vé-

Next

/
Thumbnails
Contents