Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

1 0 í i* VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! fa IO % Vb• DELMAGYARORSZAG A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 125. szám 1975. május 30., péntek Ára: 80 fillér Közlekedésfejlesztési konferencia Szegeden Rödönyi Károly nyitotta meg a tanácskozást Kétnapos tanácskozás kez­dődött tegnap reggel a Tech­nika Házában, a Közlekedés­tudományi Egyesület városi közlekedési tagozata és sze­gedi területi szervezete ren­dezésében, a nagy távlatú városi közlekedésfejlesztés tervezéséről. A minisztériu­mok, városi tanácsok, a ter­vező intézetek és tudomá­nyos bizottságok közlekedési szakembereinek konferenciá­ján Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszter­helyettes köszöntötte a részt­vevőket, a házigazdák kép­viseletében megjelent Szabó Sándort, a Csongrád megyei pártbizottság titkárát és Prá­gai Tibort, a városi tanács elnökhelyettesét. Megnyitó beszédében Rö­ríönpi Károly, közlekedés- és postaügyi miniszter elmon­dotta, hogy a legutóbbi. 1967­ben rendezett közlekedési konferencia óta a motorizá­ció nem várt, előre nem lát­ható fejlődést ért el, s ez szükségessé teszi az akkor a, nagyüzemek munkásszálli- és Laár Árpád dolgozatához megfogalmazott irányelvek, tó buszjáratainak bevezeté- — A naovtáviatVi városi knz­Somogyi Károlyné felvétele Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter meg­nyitja a tanácskozást az azóta kialakult tervezési és közlekedési módszerek fe­sét. Az idén a budapesti metró járműparkját 25 szá­lülvizsgálását. Többek között zalékkal bővítették, az autó­clórc kellett hozni az utak busz és villamoskocsik kor­várható telítettségének 2040- szerűsítése, s lehetőség sze­rinti cseréje is tovább foly­tatódik. A technikai haladással a tudományos kutatásnak, a urbanizáció gyors rövid- és hosszútávú terve­a városi funkciók zésnek is együtt kell halad­nia, különös tekintettél a környezeti ártalmak ben megállapított időpontját, a jeienlegi fejlődés mértéke alapján 2010-ig célszerű a távlati terveket körvonalaz­ni. Az üteme, előtérbe kerülése, s az ezzel összefüggésben fejlődő tö­megközlekedési igények mi- kentésére. att vált szükségessé a távla- A miniszter végül ti városrendezési tervek, s A nagytávlatú városi köz­lekedéstervezés városrende­zési csomópontjai — Korén Pál fűzött szóbeli kiegészí­tést, az ÉVM képviseletében. A vitában felszólalt Takács Máté is, a városi tanács fő­építésze. A délelőtti tanácskozás második előadása — szerzői Kutas László, Molnár János és Vesztergál János — a ter­vezést, a közlekedés szem­csök- pontjai alapján vizsgálta. • 1 Délután a különböző fejlesz­külön tési tervek és a számítógépi is üdvözölte a tanácskozáson programok alkalmazásának ezek részeként a közlekedés részt vevő tanácsi dolgozó- kapcsolatát vitatták meg a felulvizsgá­fejlesztésének lasa. Az utazással töltött csökkentése, s az elmúlt öt évben húsz százalékkal kat, hiszen az ő feladatuk résztvevők, lesz a tervek gyakorlati Ma délelőtt Budapest és idő megvalósítása. környéke fejlesztési tervének Rödönyi Károly megnyitó- módosított koncepcióját vi­ja után megkezdődött a tatják meg a konferencián, mely Papp Gyulának, a vá­rosi tanács elnökének zár­óta a kormány támogatásá- első előadás vitájára került szavával és városnéző sétá-: val megoldották többek közt sor. Füle Lajos, Korén Pál val fejeződik be. emelkedett tömegközlekedési konferencia. Először igények kielégítése érdeké- nyomtatásban is megjelent, ben a legutóbbi konferencia s a résztvevőkhöz eljuttatott Kapuzárás a BNV-n Bíró József nyilatkozata Csütörtök délelőtt lo óra- gunk, mint kereskedelmi vezetők a BNV alkalmából kor a nagyközönség részére partner iránt. Legfőbb part- hazánkba érkezett nyitotta meg kapuit a nereink természetesen a szo­BNV. amelynek tegnap volt cialista országok, mindenek­a záró napja. Szerda estig előtt a Szovjetunió, árufor­fH5 ezer látogatója volt a galmunk ezekkel az álla­vásárnak, s a látogatók sza- mokkái . egészében véve ki­ma a csütörtök esti gyors- egyensúlyozottan fejlődik, mérleg szerint túlhaladta a Jól tükrözi ezt a fejlődést, 700 ezret. A külföldi kiállí- hogy ez év első három hó­tok befejezték tárgyalásai- napjában — miközben ex­kat, a termékek jelentős ré- portunk is bővült — a szö­sze Budapesten marad, mert cialista országokból szárma­azokat megvásárolták ma- zó importunk csaknem 36 gyax partnereik. százalékkal volt nagyobb, A BNV befejezése alkal- mint a múlt év első negye­mából dr. Bíró József külke- dében. reskedelmi miniszter az MTI _ A vásár egész tartatna munkatársának nyilatkozatot alatt igen élénk volt a köl­adott, amelyben összegezte a csönös szakmai tájékozódás, vásár tapasztalatait, ered. szinte szünet nélkül folytak ményeit. A többi között meg- üzleti tárgyalások. Ezeknek állapította: a megbeszéléseknek is külo­— Egyértelműen kijelent- nösen a KGST-országok betjük — mondotta —, hogy együttműködése szempontjá­a vásár tavaly óta sokat fej- ból nagy a jelentőségük, födött és megfelelt az előze- mert a vállalatok közötti tes várakozásoknak. A ha- együttműködés, a részletkér­zai és külföldi vállalatok a dések tisztázása jól egészíti beruházási javaknak eddigi ki az 1976—1980-as évekre legnagyobb választékát mu- szóIÓ államközi tervegyezte­tatták be a BNV-n. A kül- tő munkát. Az együttműkö­földi kiállítok 11 szazalekkal dés továbbfejlesztését jelen­íiagyobb területen állítottáK - eiősem'tefték ki termékeiket mint tavaly, tos mertelcben . eloseg,tetteK ami egyben azt is jelzi, hogy azok a targyalasok is, ame­tiagy az érdeklődés orszá-, lyeket a magyar gazdasági magas­szintű delegációkkal folytat­tak. Választási nagygyűlésekről jelentjük: Az eredményes munka teremthet nagyobb jólétet Gáspár Sándor beszéde a Csepel Autógyárban Csütörtökön újabb választási nagygyű­léseket rendeztek országszerte. Debrecen­ben, a Magyar Gördülőcsapágy Művekben Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöke, Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban pe­dig Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott beszédet. Választási nagygyűlést rendeztek csütör­tökön Szigethalmon, a Csepel Autógyár új szerelőcsarnokában is. A nagygyűlés el­nökségében helyet foglalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, Cservenka Ferencné, a Pest me­gyei pártbizottság első titkára, dr. Mondok Pál, a megyei tanács elnöke és dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának titkára. A nagygyűlés sok ezer résztvevőjét kö­szöntő ünnepi műsor után dr. Nóvák Béla, a Csepel Autógyár vezérigazgatója mon­dott megnyitót, majd Gáspár Sándor, Pest megye 18. számú választókerületének or­szággyűlési képviselőjelöltje tartotta meg választási beszédét. A lelkiismeretes munka jelentősége Bevezetőjében köszönetet gítése azonban csak egy for- galmazzuk a nagyobb jólétet mondott választóinak a jelö­lésért, majd szólt az ország­gyűlés feladatairól, munká­járól. Ezután így foly­tatta: a párt politikájának őszinte elismerése és támo­rásból táplálkozhat: az egy- szavatoló eredményesebb re gyarapodó nemzeti jőve- munkát, delemből. Gáspár Sándor ezután ar­A nemzeti jövedelem nö- tói szólott, hogy a munkás­velésére — mutatott rá ez- osztály szerepét és tekinté­után Gáspár Sándor — na- lyét erősítő folyamat szoci­gatása fejeződik ki azokban gyon sok lehetőségünk van. alista társadalmunk lénye­a munkasikerekben, ame- Ezek közül első helyen em- géből fakad. Mindent meg lyeknek napjainkban is ta- lítette a műszaki fejlesztést, kell tennünk annak érdeké• núi lehetünk. A munkások, az üzemszervezés javítását, a ben, hogy a munkások hiva. a dolgozók százezrei lelkiis- szakképzettség növelését, a tásuknak tekintsék tevékeny­meretes, bécsületes munká- munkafegyelem megszilárdí- ségüket, s örömet találjanak jukkái, a szocialista társa- tását, tisztességes normák abban. Erősítenünk, bátorí­dalomért érzett elkötelezett- megállapítását, valamint az tanunk kell — hangoztatta séggel vivják a „mindenna- éfszerű, józan takarékossá- — az olyan pozitív tulajdon­pok forradalmát". Nem min- got. • • - ságokat, mint a fegyelmezett dig látványosak azok a tö- Az igények kielégítésén túl és szorgalmas munka igé­rekvések, amelyek a hatéko- —mutatott rá ezután — erő- nye, a szaktudás, a múvelt­nyabb, a termelékenyebb sen foglalkoztatja a hazai ség gyarapításának vágya, az munkára, a jobb minőségre, közvéleményt az, hogy érin- új technika iránti érdeklő­az ésszerű takarékosságra, ti-e a mi gazdasági életűn- dés. az önköltség csökkentésére, ket, a hazai életszínvonal Nagyrészt a munkahelyek vagy a műveltség növelésére alakulását és politikánkat a emberi kapcsolataitól függ, irányulnak, de végül is ezek- tőkés világot elárasztó inf- hogy a dolgozók tulajdo­nek az alkotó kezdeménye- lációs folyamat. Az infláció nosnak, az üzem, a munka­zéseknek áz összessége biz-' következményeivel — han- hely gazdáinak érezzék ma­tosítja a fejlődés alapjait, goztatta ezzel összefüggés-' gukat. Sok múlik azon, szá­Nyilvánvaló, hogy csak saját ben — természetesen nekünk mítanak-e munkájukra, szak­munkánkkal teremthetjük is számolnunk kell, hiszen tudásukra, véleményükre, meg szellemi és anyagi b61- sokrétű kereskedelmi kap- érdemes-e művelődniük, te­dogulásunk forrásait. Csakis csolatokat tartunk fenn a tö- hetségükhöz, tudásukhoz •az eredményes munka te- kés országokkal. Pártunknak mérten a legtöbbet nyújta­és kormányunknak azonban niuk a nagyobb közösség­elhatározott szándéka, hogy nek, a társadalomnak. A ezt a kedvezőtlen hatást a munkások számára az teszi minimumra csökkenti. Ez az leginkább kézzelfoghatóvá, elhatározás tükröződik a hogy a hatalom részesei, ha Központi Bizottság decem- valóságosan résztvesznek az beri határozatában, s többek üzemi döntések meghozata­között ilyen céllal is szor- Iában. remthet nagyobb jólétet. Ezért biztositunk „zöld utat" minden olyan alkotó kezde­ményezésnek, amely céljain­'kat segíti. Ezért ismerjük el erkölcsileg is és anyagilag is a becsülettel végzett ered­ményes munkát. Az igények egyre sokré­tűbbek lesznek. Több óvodá­ra, bölcsődére, kórházra, jobb nyugdíj- és családipót- — Az üzemi demokratikus mális elem. A demokratiz­lék-rendszerre, magasabb fórumok működésében azon- mus kiszélesítésével kapcso­bérekre van szükség. E na- han ma még gyakoriak a latban a legtöbb tennivalónk A helyes döntések feltételei gyon sokrétű igények kielé- problémák, sok benne a for­A szolgáltatások helyzetét vitatta meg a megyei tanács Tegnap, csütörtökön dr. feladatairól szóló, dr. Paczuk Elfogadta a tanács a vég­Perjési László tanácselnök István tanácselnök-helyettes rehajtó bizottságra átruhá­elnökletével ülést tartott által készített anyagot. A vi- zott hatáskörök gyakorlásá­Csongrád megye tanácsa, tában felszólaltak: dr. Máthé ról szóló beszámolót, vaía­Az ülésen részt vett dr. Ferenc (Csongrád), Vigh mint az ipari és szolgáltatási Komócsin Mihály, az Sándor (Székkutas), Lángi bizottság munkáját ismerte­MSZMP Csongrád megyei István (Szeged), Martonosi tő anyagot. A napirend lezá­bizottságának első titkára és Andrásné (Hódmezővásár- rása után Nagy Sándor dr. Horányi Miklós, a Ko- hely), Szabó Endre (Hód- (Ásotthalom) interpellált a hó- és Gépipari Minisztéri- mezővásárhely), Dudás Kál- kisvasút megszüntetésének um főosztályvezető-helyette- mán (Ullés), dr. ördögh Pi- előkészületeivel kapcsolat­se is. roska (Szeged), Horváth Já- ban. A tanácsülés dr. Perjési A tanács elfogadta a vég- nos (KISZÖV), dr. Vincze László zárszavával ért vé­rehajtó bizottság két tanács- Zoltán (Makó), Vecseri Jó- get. ülés közötti tevékenységéről zs®£ (Szentes), Kiss Rozália A szolgáltatások helyzetét szóló beszámolót, majd meg- bo^foTsteggyülési képviselő- tar0yaló anyagról részletesen vitatta a szolgáltatások hely- -jelölt) és dr. Kardos János lapunk 3. oldalán számolunk z el erői és továbbfejlesztésük (Szeged). be. az igények felkeltése, a va­lóságos érdekek felismerte­tése terén van. A gazdasági vezetőket saját tapasztala­taik győzhetik meg a legin­kább arról, hogy a fonto­sabb kérdésekben éppen az a jó döntés, a helyes hatá­rozat legfőbb biztosítéka, ha a dolgozók aktivitására, kezdeményező készségére, meggyőződésből fakadó egyetértésére épül. Ugyanak­kor elő kell segítenünk azt is, hogy egyre több dolgozó ismerje fel saját szerepet, jogait és kötelezettségeit a demokrácia érvényesülésé­ben. A munkahelyi demok­ratizmus szervezeti keretei mind erre alkalmat terem­tenek, sőt — hangsúlyozta Gáspár Sándor — többre ad­nak lehetőséget, mint amit ebből jelenleg hasznosítani tudunk. — Törvényeink a dolgozó emberek jogainak képvisele­tét — nagyon fontos kérdé­sekben — a szakszervezeti választott testületekre ruház­.ták. Ezt a tevékenységet a (Folytatas a 2, oldalon..)

Next

/
Thumbnails
Contents