Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

2 Péntek, <975. május 30. Vizsgálatok az űrállomáson # Moszkva (MTI) Mint a TASZSZ hírügy­nökség a szovjet űrközpont­ból jelentette, csütörtökön — magyar idő szerint 7,50 óra­kor — a Szaljut—4 szovjet űrállomás fedélzetén meg­kezdődött Pjotr Klimuk és Vitalij Szevasztyjanov ötö­dik munkanapja. A csütör­töki munkanap folyamán a szovjet űrhajósok orvosi kí­sérleteket végeznek. Klimuk és Szeyasztyjanov, miután felébredtek, teljesen nyugalmi helyzetben vérke­ringési funkciós vizsgálato­kat végeztfk. Regisztrálták a szívműködés fazisszerkezelét, az artériás nyomást. Az űr­állomáson a nap folyamán elektrokardiográfos vizsgála­tot is végeznek. Tudományos méréseikhez az űrhajósok egy Polinom nevű sokfunk­ciós mérőberendezést hasz­nálnak. A kozmonauták vér­mintát vettek egymástól a földön végzendő laborató­riumi elemzésekhez. A Szaljut—4 fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Szovjet határőr­kiildőttség érkezett hazánkba a Budapest (MTI) Benkei András belügymi­niszter meghívására V. A. Matroszov vezérezredes, a Szovjetunió határőrségének parancsnoka vezetésével kül­döttség érkezett hazánkba. Választási nagygyűlésekről jelentjük: Elutazott II békérttl ­az FD3 küldöttsége Stockholmban 0 Budapest (MTI) Csütörtökön elutazott Bu­dapestről a Szabad Német Ifjúsági Szövetség (FDJ) Kül­döttsége, amely — Egon Krenznek, az FDJ Központi Tanácsa első titkárának ve­zetésével — a KISZ Közpon­ti Bizottságának meghívásá­ra látogatott hazánkba. A vendégek tárgyalásokat foly­tattak dr. Maróthy László­val, a MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjával, a KISZ KB első titkárával, s az Ifjú­sági szövetség más vezetői­vel, a két testvérszervezet együttműködésének fejlesztő, séről. A delegációt fogadta Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára. Husák a csehszlovák államfő • Prága (TASZSZ) A prágai várban csütörtö­kön együttes ülést tartott a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság szövetségi gyűlésé­nek két háza. A résztvevők megválasztották a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság új elnökét. Az ülést Alois Indra, a CSKP KB elnökségének tag­ja, a szövetségi gyűlés elnö­ke nyitotta meg, majd átad­ta a szót Lubomir Strougal­nak, a CSKP KB elnöksége tagjának, a Minisztertanács elnökének. A miniszterelnök beszédet mondott, melyben előterjesztette, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága Gustáv Husákot, a CSKP Központi Bizottságá­nak főtitkárát jelölte a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság elnökének posztjára. Az ülésen szavazásra bocsátották a javaslatot A képviselők egyhangúlag megválasztották Gustáv Husákot öt évre a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság elnökének. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának fő­titkára a szövetségi gyűlés két házának együttes ülésén letette az esküt, s ezzel hiva­talba lépett, mint a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság elnöke. Leonyld Brezsnyev és Nyi­kolaj Podgornij, az SZKP Központi Bizottsága, illetve a Legfelsőbb Tanács Elnöksége nevében csütörtökön távirat­ban üdvözölte dr. Gustáv Hu­sákot, a CSKP KB főtitkárát abból az alkalomból, hogy köztársasági elnökké válasz­tották. A távirat a tSbbl között hangoztatja, hogy Gustáv Husákot a Szovjetunióban úgy ismerik, mint a fasiz­mus ellen és a népi hatalom győzelméért folytatott harc kiemelkedő személyiségét, mint a szocialista Csehszlo­vákia kimagasló párt- és ál­lami vezetőjét. A forradalmi energia, a marxizmus—leni­nizmus eszméi és a szocialis­ta internacionalizmus iránti hűség megérdemelt elisme­rést szerzett Gustáv Husák­nak a nemzetközi kommu­nista mozgalomban. Leonyid Brezsnyev és Nyikolaj Pod­gornij üzenete végén arról biztosította Gustáv Husákot, hogy az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kor­mány részéről megértésre és viszonzásra talál minden erő­feszítése, amelynek célja az említett nemes célok elérése. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke távirat­ban fejezte ki jókívánságait dr. Gustáv Husáknak, a Cseh­szlovák Szocialista Köztársa­ság most megválasztott elnö­kének. # Budapest (MTI) A Béke-világtanács elnök­sége május 30. és június 2. között Stockholmban ülése­zik. Megemlékeznek a stock­holmi felhívás 25. évfordu­lójáról, megvitatják a nem­zetközi békemozgalom ' fel­adatait a nemzetközi feszült­ség további enyhülése, kü­lönösen az általános és tel­jes leszerelés terén. Az ülés. re a magyar békemozgalom képviseletében dr. Vályi Gá­bor és Vince József, az Or­szágos Béketanács alelnökei csütörtökön elutaztak Stock­holmba. n Tiszai Vegyi­kombinátban • Budapest (MTI) Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki a szervezet soron következő ülésszakának elő­készítésével kapcsolatban tár­gyalásokat folytatott Ma­gyarországon, látogatási tett a Tiszai Vegyikombinátban és a Tokajhegyaljai Állami Gazdaságban, majd csütörtö­kön elutazott hazánkból. Bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Szi­ta János, a nemzetközi gaz­dasági kapcsolatok titkársá­gának vezetője és dr. Papp László, a Magyar Népköztár­saság állandó KGST-képvise­lőjének helyettese. Kiállítás Párizsban • Párizs (MTI) Csütörtökön kilenc magyar textilművész 25 darab textil­jéből kiállítás nyílt Párizs­ban, az Artex művészeti iro­da rendezésében. A kiállítá­son az alábbi művészek munkái vesznek részt; Hüb­ner Aranka, Szűcs József, Pászthy Magda, Gecser Luj­za, Szenes Zsuzsa, Cságoly Klára, Dobrányi Ildikó, Ba­lázs Irén, Pécsi László. Két művész személyesen is részt vett a megnyitón. A kiállí­táshoz színes plakátkatalógus is készült. áltól P5 RADIOTIIIX Brüsszel Az Észak-Atlanti Szövet­ség csúcstalálkozója, amely hivatalosan az Észak-Atlanti Tanács ülése, állam- és kor­mányfők részvételével csü­törtökön délután fél öt után nyílt meg a NATO brüsszeli székházában. Luns NATO-főtitkár meg­nyitó beszédében ismét a ka­tonai erőre helyezte a hang­súlyt, azt hangoztatva, hogy csak a NATO erős pozíció­jából lehet „eredményesen előrehaladni a Keletet és Nyugatot megosztó bonyolult kérdések megoldásában". A főtitkár ugyanakkor kijelen­tette: a tanácskozásnak át kell tekintenie a kelet— nyugati kapcsolatok kérdését, a NATO-tagállamok és a ke­let-európai országok között folyó két- és többoldalú tár­gyalások alakulását. „A szö­vetség tagjai készek számos kérdésről megállapodni más országokkal, beleértve a Var­sói Szerződés részvevőit is." Lisszabon Lisszabonban és a dél­portugáliai Dejában szerdán a késő esti órákban tíz és tízezrek vonultak az utcára, hogy — a demokratikus erők egységének jegyében — tün­tetéssel biztosítsák támoga­tásukról a haladó fegyveres erők mozgalmának (MFA) politikáját és programját. A lisszaboni tüntetéshez a kommunista párt aktivistáin kívül csatlakoztak a balol­dali portugál demokratikus mozgalom, a Manuel Serra­féle szocialista népfront és más baloldali pártok töme­gei is. Mario Soares szo­cialistái és a kormánykoalí­cióban ugyancsak résztvevő jobboldali demokratikus nép­párt hívei távol maradtak a megmozdulástól. (Folytatás az Ü oldalról.) szakszervezetek egyre maga­sabb szinten látják el, és munkájuk további tökélete­sítésére törekszenek. E tevé­kenység nemcsak a szakszer­vezeti munka törvényes for­máját jelenti, nem is egy­szerűen azt a törvényes jo­got, amellyel vagy élnek vagy nem. Ezek a szakszer­vezeti jogok a dolgozók jo­gai. A szakszervezeti testüle­teknek éppen ezért nemcsak lehetőségük, de kötelességük is élni e jogokkal, mert ha ezt elmulasztják, a dolgozó­kat fosztják meg annak le­hetőségétől, hogy érvényesít­sék szocialista törvényeink­ben lefektetett széles körű jogaikat. Az állami és a gaz­dasági vezetőktől ilyen kö­rülmények között méginkább meg kell követelni a szak­szervezeti jogok tiszteletben tartását. Ezért helyes az is, ha a pártszervezetek még következetesebben kérik számon a szakszervezetekben dolgozó kommunistáktól e kötelességük megalkuvás nélküli teljesítését. — A demokráciáról szólva — emelte ki a szónok — hangsúlyozni kell, hogy a munkásosztály hatalma nem szervek vagy intézmények hatalma. Ezért a munkahe­lyi demokrácia érvényesülé­sében is kifejezésre kell jut­nia, hogy a nép hatalmáról van szó; arról, hogy együtt kell terveznünk, égyütt kell cselekednünk; arról, hogy a mi rendszerünktől és pár­tunktól idegen az, hogy ne vegye figyelembe azoknak az igényeit és vágyait, aki­ket képvisel, akiket vezetnie kell. A dolgozók érdekelnek védelme — A szakszervezetek, mint a dolgozók legszélesebb, szervezetileg önálló, de poli­tikailag elkötelezett tömeg­szervezetei, a munkások, az értelmiségiek és az alkalma­zottak millióit tömörítik so­raikba. Ennél fogva képiek és alkalmasak arra, hogy mozgósítsanak a szocialista építőmunkában megoldásra váró feladatokra, segítsék a munkáshatalom erősítését, gazdasági céljaink megvaló­sítását. Alkalmasak arra, hogy segítsék védeni a tár­sadalom és a dolgozók egyé­ni érdekeit. — Mindahhoz — hangsú­lyozta ezután Gáspár Sán­dor —, hogy a szakszerveze­tek a feladatalkat hatéko­nyan ellássák, megvannak és állandóan javulnak lehetősé­geik, feltételeik. Pártunk ugyanis a szocialista társa­dalom építésének előrehala­dásával egyre fokozottabban támaszkodik a szakszerveze­tekre, és mind iöbbet vár tőlük hivatásuk teljesítésé­ben, a társadalom fejlődése érdekében. — A szakszervezeti moz­galom nepicsak közvetíti a dolgozók észrevételeit, jelzé­seit a párt politikájának vég­rehajtásáról, de cselekvő módon részt is vesz e poli­tika egészének és részletei­nek kialakításában, végre­hajtásában. A szakszervezetek eredmé­nyes tevékenysége — min­dennapi és távlati értelem­ben egyaránt — a szocialista társadalom építésének, a munkáshatalom erősítésének fontos feltétele. Gáspár Sándor ezután a szocialista közszellem alaku­lásának kérdéseivel foglalko­zott. Ezzel összefüggésben hangoztatta, ha a megtett út felmérésére vállalkozunk, gyakran már a számok he­lyett az emberben, az em­beri viszonyokban bekövet­kezett változások jelentik a pontosabb mértéket. A fo­lyamat erősítése érdekében egyre nagyobb figyelmet for­dítunk a szocialista közgon­dolkodás fejlesztésére, a szo­cialista erkölcs és életmód normáinak tudatosítására, és ugyanakkor mind követke­zetesebben lépünk fel a szo­cialista elveinktől, céljaink­tól, erkölcsi normáinktól idegen nézetek, jelenségek ellen. A kispolgáriság és más ellenséges eszmeáramla­tok elleni harcunkban leg­fontosabb a valóságos lehe­tőségeink feltárása, s ennek alapján a szocialista életfor­ma mind szélesebbkörű ki­bontakoztatása. Gáspár Sándor végül ar­ról szólott, hogy munkánk­hoz, forradalmi harcunkhoz kedvezően alakulnak a nem­zetközi feltételek, s ehhez — mint mondotta — mi is hoz­zájárultunk, többek között szocialista építőmunkánk eredményeivel. A nagygyűlésen az első választók nevében felszólalt Udvari Erika gimnazista, Cserháti Pál, a hernádi Már­cius 15. Termelőszövetkezet elnöke és Tóth Jenő, a Cse­pel Autógyár alkatrész­gyáregységének géplakatosa. Korszerűbbé válik az ipar és a mezőgazdaság Juratovics Aladár beszéde Sándorfalván A HÓDGÉP sándorfalvi üzemének éttermében ren­dezték meg a 6. számú vá­lasztókerület választási gyű­lését. A termet zsúfolásig megtöltötték a község vá­lasztópolgárai, többségükben a gépgyártó üzem munkásai, valamint a szomszédos fal­vak lakóinak képviselői: szatymaziak,. bordányiak és zsombóiak. A gyűlés elnök­ségében foglalt helyet Szögi Béla, az MSZMP szegedi já­rási bizottságának titkára, Hódi Istvánné, a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottságának munkatársa, Sajó Gyula, a népfront já­rási bizottságának alelnöke, Király József, a sándorfalvi pártbizottság titkára, és dr. Öcsai József, Sándorfalva ta­nácsának elnöke. A gyűlésen megjelent választópolgárokat Darázs József, a népfront sándorfalvi bizottságának el­nöke üdvözölte, majd Jura­tovics Aladár olajmérnök, a választókerület országgyűlé­si képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőjében fölvázolta a parlament munkáját, az elmúlt cik­lusban végzett törvényho­zói tevékenységet. Hangsúlyozta, hogy tovább erősödött társadalmunk szo­cialista jellegé, s ezt Alkot­mányunk módosításáról szó­ló törvényben is rögzítették. Egyébként az országgyűlés az előző periódusban 23 tör­vényt alkotott, közöttük olyan jelentőseket, mint az Ifjúságról és a társadalom­biztosításról szóló rendelke­zéseket. Az életre hívott tör­vények eredményesen szol­gálják a magyar dolgozó nép érdekeit. Beszélt a kép­viselőjelölt az ország gazda­sági eredményeiről, majd részletesen elemezte a me­gye és a választókerület gaz­dasági, kulturális, és az élet más területein elért fejlő­dését. — Tovább haladt megyénk gazdasági szerkezetének át­alakulása — mondotta. >— Tovább növeltük az ipar szerepét a megyében, a meg­valósult beruházások több mint 46 százalékát az ipar és az építőipar adta. Az épí­tőiparra újabb jelentős fel­adatok várnak, de tovább kell növelni az iparvállala­tok termelésének mennyisé­gét és minőségét is. A me­gye ipara jelenleg évente 18 milliárd forint értékű ter­mékeket gyárt, s ez 32 szá­zalékkal több, mint ameny­nyire képes volt 1970-ben. Az elmúlt négy esztendőben az ipar szerkezete úgy válto­zott meg, hogy domináló szerepet kapott a nehézipar is, amely első­sorban a szegedi szénhidro­gén-medence üzembelépé­sének köszönhető. Később példákat sorakoz­tatott fel beszédében Jurato­vics Aladár, hogy miképpen változik a megye nagyobb községeinek élete is, hiszen egyre több helyen létesíte­nek ipari üzemet. Igy kapott ipartelepet Kistelek, Mind­szent, szegvár, Csanádpalo­ta, Földeák, Ambrózfalva és Nagymágocs is. Fölsorolta a mezőgazdaságban bekövetke­zett változásokat is. Részletesebben szólt a választókerületben levő községek fejlődéséről. Megemlítette, hogy amióta Sándorfalva nagyközségi ran­got kapott, azóta sok min­dennel gyarapodott. — Jelentős ipari és kom­munális fejlődés történt a községben. Elkészült az új egészségház, az ABC-áruház, átalakították a művelődési otthont, bővítették a vízveze­tékrendszert, s használható a falu strandja is. Sándorfalvón 17 kilométer hosszúságú jár­dát építettek, s most emele­tes lakóházakat építenek. A környező községek is gyara­podtak az elmúlt évek során. Bordányban új művelődési ház épült, elkészült a bor­dány—zákányszéki műút, Forráskúton gyógyszerkiadó létesült, s átlagosan 20—25 családi ház épül évente. Szaty­mazon átadták az új egész­ségházat, Zsombón bővült a vízvezetékhálózat az új hid­roglóbusz felállításával. A megvalósult tervek után a következő esztendők föl­adatait ismertette beszédé­ben Juratovics Aladár. Hang­súlyozta: — A gazdasági élet min­den területén törekedjünk az intenzív fejlesztésre. Ál­lítsuk előtérbe a párt Köz­ponti Bizottsága 1974. de­cemberi határozatában meg­jelölt követelményeket, kü­lönösen a takarékos munkát, a hatékonyság javítását, a belső tartalékok feltárását. Az itteni ipar további fej­lesztését alapvetően a meg­levő üzemek korszerűsítésé­vel kell biztosítanunk. Szor­galmazzuk a konzerv-, a nyomda-, a cipő-, a kender­feldolgozó és a húsipar re­konstrukcióját. De lehetsé­gesnek tartjuk újabb iparte­lepek létrehozását is, példá­ul a gép-, a kábel- és a sör­ipar fejlesztésére. — A Hazafias Népfront — állapította meg — teljesen azonosul az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott ha­tározatokkal, a párt kidol­gozott programjával. Azokat a népfront a fő célkitűzései közé sorolja, nemzeti cselekvési prog­ramnak tekinti. Végül arra kérte a kerület választópolgárait, hogy sza­vazzanak nagyszerű progra­munkra, szocialista építő­munkánk további sikereire, mely hazánk szellemi és anyagi gazdagodását, szilárd békéjét és további fölemel­kedését szolgálja. A választási gyűlés Da­rázs József zárszavával ért véget,

Next

/
Thumbnails
Contents