Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

60 Vasárnap, 1975. május 25. MAGAZIN Tarjáni hagulatok ___ Wáhi SOMOGYI KAROLYNÉ FELVÉTELEI Dalos és táncos madarak természet Az állatok viselkedésének ob­jektív vizsgálatával egy viszony­lag fiatal tudomány, az etológia foglalkozik. Ezen belül jelentós szerepet kap az állatok kommu­nikációs képességének vizsgálata, így azok a kutatások, amelyek az egyes állatfajok „dalaival" és táncaival foglalkoznak. A madárhangkutatásban a nagy ugrás a magnetofonok tö­kéletesítése után következett be. Telepes magnók, erősítők segít­ségével veszik fel a terepen a madarak énekét, majd a szonog­ráfok segítségével vizsgálják, analizálják a hangokat az akusz­tikai laboratóriumokban. Ithacá­ban (USA) nemrégiben hatalmas apparátussal felszerelt madár­hangkutató intézet létesült, amelynek fő célja a Föld mada­rainak hangját összegyűjteni. Az etológián és az ornitológia tudományán belül a madárhang­kutatás körülbelül tíz év óta egy­re nagyobb szerepet játszik. Egy francia ornitológus, Jean-Claude Roché másfél évtized óta járja a világot, és hangyaszorgalom­mal gyűjti különböző országok­ban a „természet melódiáit". Nemrégiben jelent meg a száza­dik madárhanglemeze. Első le­mezén a franciaországi Camar­gue tartomány madárvilágának hangjait gyűjtötte össze. Már en­nek a lemeznek akkora sikere volt hogy a tudományos akadé­mia rangos Charles Cros nagydí­jával jutalmazták. A madár dalával gyönyörköd­teti az embert, faján belül azon­ban kommunikációs eszközt je­lentenek a madárhangok. A na­gyobb testű emlősállatok azt a térséget, amelyben élnek és ame­lyet a magukénak tekintenek, apró gallyak letördelésével jel­zik. A madarak életterüket han­gokkal, füttyökkel határolják be. Roché például Camargue tarto­mány madárvilágában megfi­gyelte, hogy a madarak sajátnak tekintett területüket végigugrál­ják. Az ugrálás közben megáll­nak, ilyenkor dalra zendítenek. Ez a határkijelölés defenziv jel­legű tevékenység, ily módon igyekeznek megakadályozni, hogy területükre egy-egy idegen ma­dár tolakodjék fészkelés céljá­ból. Az emberi társadalomban a tánc a társas érintkezés egyik formáját jelenti. Az állatoknál a tánckészség évmilliók evolúciós folyamatának a következménye. Az állatoknál a tánc többet je­lent, mint az embernél. Táncol­nak a pókok, a lepkék, a skor­piók, a méhek, a madarak, a gőték és még más állatfajok. Az állatvilág legelegánsabb táncosai a madarak közül ke­rülnek ki. Kiváló táncos pl. az albatrosz. Layson amerikai bio­lógus megfigyelte, hogy az al­batrosznál a him és a nőstény egymással szemben helyezkedik el, így készülnek fel a tánchoz. Ezután szárnyaikat félig kiter­pesztik. Körülöttük négyszögben állnak fel társaik, amelyek a tánc közben csőrüket ütemre csattogtatják, A két partner ez­után ütemesen lépeget, majd nyakukat kinyújtva fejüket az égre emelik, ezután leszegik a földre, végül csőrükkel egymást finoman érintik. A következő fá­zisban csőrüket hol a jobb, hol a bal szárnyuk alá helyezik. Ez az érdekes jelenet néhány per­cen át folyik, majd fokozatosan halkul, a ritmus tompul, végül abbamarad a tánc és a kísérő­zene egyaránt. Amilyen sután jár az albatrosz, oly kecsesen táncol. A teológiai kutatások tovább folynak. Konrád Lorenz, a má­sik Nobel-díjas etológus profesz­szor könyvének előszavát J. Hux­iey írta meg. Ennek egyik mon­data így hangzik: „A modern etológiának az a rendeltetése, hogy erős alapot adjon az em­beri viselkedés-kutatás és pszi­chológia számára Csermák Edit Lényegtelen Történt valami: meghaltak. Valami történt: megszülettek. Könny, hála, öröm és mosoly. Mi Is történt? Gyönyörű dolog, de örülni nem tudok. Sírok. Kacagok. Hisz nem velem történt. Sírok? miért? Mert vagyok, és meghalok, születni újra nem tudok. Katona Judit Csoda Ahogy a kötelet harapta gyöngyfehér foggal, verítékkel, ahogy a jajszót visszafalta apró. vergődő lihegéssel, ahogy köldökzsinórt vágott bátorsága késélen égett, ahogy felsírt a mellére mászó csapzottan-véres kicsi élet ahogy megszült a csupasz földön rejtekhelyén, ösztöne ágyán. Karbölcsön vitte apja elé harmat-fiát az indiánlány. A vásárba szekerezők miért szép Gyermekkorom kócbabái, zsú­folásig pakolt fa-szekerei, építő­kockái, kukoricacsutka-várai ju­tottak eszembe Schéner Mihály szegedi kiállításán, no meg az a felhőtlen öröm és boldogság, ami ezeket a játékokat kísérte. Egy­szerre jelentik Schéner művei, ezek a művészi , plasztikák és funkcionális játékok a gyermeki világ etikai tisztaságát, a játszás végtelen variáció-gazdagságát, a formai sajátosságok summázatát, az építés, az alkotás gyönyörű­ségét, az anyag ismeretét és sze­retetét, az ízes plasztikai nyel­vet, a tömör fogalmazást. Népi hagyomány és modern igény ta­lálkozik ezekben a fűrészelt, esz­tergált fa-konstrukciókban, a bartóki szintézis példáján kinőtt modern, elkötelezett művészi produktumokban. ..Párizsban kezdtem először magyar folklórral foglalkozni, midőn az idegenben a gyermek­korból feltörő paraszti emlékeim találkoztak a modem művészet iránti igényeimmel... Legfőbb törekvésem az építés, új konst­rukciók keresése.". Schéner idé­zett műveinek törvényszerű elő­dei a huszárok, parasztok, betyá­rok népi ábrázolásokból nőtt megjelenítései, a kéz-tanulmá­nyok grafikai sorozatán a végle­tekig kijátszott folklorisztikus ornamentika. Előzményei a csen­gettyűs falovacskák, a hetyke kakas-huszárok, a mézeskalács figurákból megszületett Sché­ner—Háry Jánosok és János vi­tézek. Ezeken az alkotásokon a népművészet legősibb sajátossá­gaihoz, az ornamentikán, a dí­szítéseken, sőt a szimbolikus je­lentésen túli szerkezet- és arány­rendszerhez jutott el Schéner Mihály. A vásárba szekerezők faplasz­tikájának summázott figurái for­gópont körüli groteszk mozgá­sukkal, zömök arányaikkal egy­szerre a játékos, gyermeki fan­tázia szülöttei, modern szerkeze­tek, tréfáskedvű asztalosok cég­jelvényei. Egy-egy alkotás egy­szerre színpad és önfeledt játék, plasztika és cégér. A szellem és a szemlélet népi ízességének szellemében antropomorfizálja a fűrészelt és esztergált figurákat, játékos kedvében mozdítja a végtagokat, a modern plasztika nyelvén szinte comedia dell'arte-t játszik, Dorottya-i élményeket varázsol. Játszik. Juhász Ferenc szavaival: játszani, játszani, játszani, ahogy játszottunk gyer­mekkorban, titokzatos arccal, mindenttudó szeplőtlen szívvel, borzongva és izzadva a játék ma­kacs izgalmában és titokzatos törvényeiben ... Schéner Mihály játéka... a legemberségesebb fe­lelősségtudat". T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents