Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-25 / 121. szám

60 Vasárnap, 1975. május 25. MAGAZIN Tarjáni hagulatok ___ Wáhi SOMOGYI KAROLYNÉ FELVÉTELEI Dalos és táncos madarak természet Az állatok viselkedésének objektív vizsgálatával egy viszonylag fiatal tudomány, az etológia foglalkozik. Ezen belül jelentós szerepet kap az állatok kommunikációs képességének vizsgálata, így azok a kutatások, amelyek az egyes állatfajok „dalaival" és táncaival foglalkoznak. A madárhangkutatásban a nagy ugrás a magnetofonok tökéletesítése után következett be. Telepes magnók, erősítők segítségével veszik fel a terepen a madarak énekét, majd a szonográfok segítségével vizsgálják, analizálják a hangokat az akusztikai laboratóriumokban. Ithacában (USA) nemrégiben hatalmas apparátussal felszerelt madárhangkutató intézet létesült, amelynek fő célja a Föld madarainak hangját összegyűjteni. Az etológián és az ornitológia tudományán belül a madárhangkutatás körülbelül tíz év óta egyre nagyobb szerepet játszik. Egy francia ornitológus, Jean-Claude Roché másfél évtized óta járja a világot, és hangyaszorgalommal gyűjti különböző országokban a „természet melódiáit". Nemrégiben jelent meg a századik madárhanglemeze. Első lemezén a franciaországi Camargue tartomány madárvilágának hangjait gyűjtötte össze. Már ennek a lemeznek akkora sikere volt hogy a tudományos akadémia rangos Charles Cros nagydíjával jutalmazták. A madár dalával gyönyörködteti az embert, faján belül azonban kommunikációs eszközt jelentenek a madárhangok. A nagyobb testű emlősállatok azt a térséget, amelyben élnek és amelyet a magukénak tekintenek, apró gallyak letördelésével jelzik. A madarak életterüket hangokkal, füttyökkel határolják be. Roché például Camargue tartomány madárvilágában megfigyelte, hogy a madarak sajátnak tekintett területüket végigugrálják. Az ugrálás közben megállnak, ilyenkor dalra zendítenek. Ez a határkijelölés defenziv jellegű tevékenység, ily módon igyekeznek megakadályozni, hogy területükre egy-egy idegen madár tolakodjék fészkelés céljából. Az emberi társadalomban a tánc a társas érintkezés egyik formáját jelenti. Az állatoknál a tánckészség évmilliók evolúciós folyamatának a következménye. Az állatoknál a tánc többet jelent, mint az embernél. Táncolnak a pókok, a lepkék, a skorpiók, a méhek, a madarak, a gőték és még más állatfajok. Az állatvilág legelegánsabb táncosai a madarak közül kerülnek ki. Kiváló táncos pl. az albatrosz. Layson amerikai biológus megfigyelte, hogy az albatrosznál a him és a nőstény egymással szemben helyezkedik el, így készülnek fel a tánchoz. Ezután szárnyaikat félig kiterpesztik. Körülöttük négyszögben állnak fel társaik, amelyek a tánc közben csőrüket ütemre csattogtatják, A két partner ezután ütemesen lépeget, majd nyakukat kinyújtva fejüket az égre emelik, ezután leszegik a földre, végül csőrükkel egymást finoman érintik. A következő fázisban csőrüket hol a jobb, hol a bal szárnyuk alá helyezik. Ez az érdekes jelenet néhány percen át folyik, majd fokozatosan halkul, a ritmus tompul, végül abbamarad a tánc és a kísérőzene egyaránt. Amilyen sután jár az albatrosz, oly kecsesen táncol. A teológiai kutatások tovább folynak. Konrád Lorenz, a másik Nobel-díjas etológus profeszszor könyvének előszavát J. Huxiey írta meg. Ennek egyik mondata így hangzik: „A modern etológiának az a rendeltetése, hogy erős alapot adjon az emberi viselkedés-kutatás és pszichológia számára Csermák Edit Lényegtelen Történt valami: meghaltak. Valami történt: megszülettek. Könny, hála, öröm és mosoly. Mi Is történt? Gyönyörű dolog, de örülni nem tudok. Sírok. Kacagok. Hisz nem velem történt. Sírok? miért? Mert vagyok, és meghalok, születni újra nem tudok. Katona Judit Csoda Ahogy a kötelet harapta gyöngyfehér foggal, verítékkel, ahogy a jajszót visszafalta apró. vergődő lihegéssel, ahogy köldökzsinórt vágott bátorsága késélen égett, ahogy felsírt a mellére mászó csapzottan-véres kicsi élet ahogy megszült a csupasz földön rejtekhelyén, ösztöne ágyán. Karbölcsön vitte apja elé harmat-fiát az indiánlány. A vásárba szekerezők miért szép Gyermekkorom kócbabái, zsúfolásig pakolt fa-szekerei, építőkockái, kukoricacsutka-várai jutottak eszembe Schéner Mihály szegedi kiállításán, no meg az a felhőtlen öröm és boldogság, ami ezeket a játékokat kísérte. Egyszerre jelentik Schéner művei, ezek a művészi , plasztikák és funkcionális játékok a gyermeki világ etikai tisztaságát, a játszás végtelen variáció-gazdagságát, a formai sajátosságok summázatát, az építés, az alkotás gyönyörűségét, az anyag ismeretét és szeretetét, az ízes plasztikai nyelvet, a tömör fogalmazást. Népi hagyomány és modern igény találkozik ezekben a fűrészelt, esztergált fa-konstrukciókban, a bartóki szintézis példáján kinőtt modern, elkötelezett művészi produktumokban. ..Párizsban kezdtem először magyar folklórral foglalkozni, midőn az idegenben a gyermekkorból feltörő paraszti emlékeim találkoztak a modem művészet iránti igényeimmel... Legfőbb törekvésem az építés, új konstrukciók keresése.". Schéner idézett műveinek törvényszerű elődei a huszárok, parasztok, betyárok népi ábrázolásokból nőtt megjelenítései, a kéz-tanulmányok grafikai sorozatán a végletekig kijátszott folklorisztikus ornamentika. Előzményei a csengettyűs falovacskák, a hetyke kakas-huszárok, a mézeskalács figurákból megszületett Schéner—Háry Jánosok és János vitézek. Ezeken az alkotásokon a népművészet legősibb sajátosságaihoz, az ornamentikán, a díszítéseken, sőt a szimbolikus jelentésen túli szerkezet- és arányrendszerhez jutott el Schéner Mihály. A vásárba szekerezők faplasztikájának summázott figurái forgópont körüli groteszk mozgásukkal, zömök arányaikkal egyszerre a játékos, gyermeki fantázia szülöttei, modern szerkezetek, tréfáskedvű asztalosok cégjelvényei. Egy-egy alkotás egyszerre színpad és önfeledt játék, plasztika és cégér. A szellem és a szemlélet népi ízességének szellemében antropomorfizálja a fűrészelt és esztergált figurákat, játékos kedvében mozdítja a végtagokat, a modern plasztika nyelvén szinte comedia dell'arte-t játszik, Dorottya-i élményeket varázsol. Játszik. Juhász Ferenc szavaival: játszani, játszani, játszani, ahogy játszottunk gyermekkorban, titokzatos arccal, mindenttudó szeplőtlen szívvel, borzongva és izzadva a játék makacs izgalmában és titokzatos törvényeiben ... Schéner Mihály játéka... a legemberségesebb felelősségtudat". T. L.