Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

Péntek, 1975. május 16. 7 Közlemény az MSZMP Központi Bizottságának üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) lásának, valamint a laoszi hazafias erők sikereinek a jelentősége túlnő Indokína határain, kihat a szocializmus és az im­perializmus, a haladás és a reakció között folyó világméretű harcra is. í Az európai népek és a világ haladó erői állhatatos küzdelmének nagy eredményeként Európa harminc éve bé­kés körülmények között él. Az európai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet zárószakaszának előkészí­tése sikeresen halad előre, Az értekezlet résztvevői most fejezik be azoknak a fon­tos okmányoknak a kidolgozását, amelyek meghatározzák az európai tartós béke alapjait, az államok közötti jószomszédi kapcsolatok elveit, és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés formáit. A továbbiak­ban arra van szükség, hogy a Genfben tanacskozó 35 állam küldöttsége egymás érdekeinek figyelembevételével megtalálja a még nyitott kérdések megoldásának módját, és lehetővé tegye, hogy minél ha­marabb és a legmagasabb szinten megtart­hassák az értekezlet befejező tanácskozá­sait Finnország fővárosában, Helsinkiben. Európa népei mindinkább felismerik, hogy a bizalom légkörének megteremtése, a kollektív biztonság rendszerének létre­hozása és a sokoldalú együttműködés ki­bontakoztatása alapvető érdekük. Ennek adott hangot 30 ország és 47 nemzetközi szervezet nevében az európai népek köz­véleményének brüsszeli közgyűlése. Pár­tunk, kormányunk, a magyar társadalom teljes mértékben támogatja a közgyűlésen elfogadott felhívást. A Központi Bizottság azt az álláspontot vallja, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülésnek kell követnie. A Magyar Népköztársaság a jelenleg folyó tárgyalá­sokon, a nemzetközi fórumokon támogat­ja a fegyverzet csökkentésére, a katonai leszerelésre, az egyenlő biztonságot szava­toló megegyezésre irányuló javaslatokat, erőfeszítéseket. A nemzetközi biztonság irányába tett újabb lépések, az enyhülés térhódítása földrészünkön is kedvez a haladó erők küzdelmének. Ezt tanúsítja a görög junta letűnése, a portugál fasizmus bukása, gyarmatbirodalmának széthullása. Portugáliában a demokratikus vívmá­nyok megvédése, megszilárdítása és kiter­jesztése kiváltja a reakció fokozott támadá­sát. Jelentős siker, hogy ennek ellenére az áprilisi választásokon a demokratikus kor­mánykoalíció pártjai nyerték el a szavaza­tok többségét. A nép a demokrácia, a tár­sadalmi haladás mellett foglalt állást. Testvérpártunk, az évtizedeken át üldö­zött, illegalitásba kényszerített Portugál Kommunista Párt, az ország harmadik legnagyobb pártja lett. A nemzetközi re­akció fenyegeti a demokratikus változáso­kat érlelő országot. A beavatkozási kísér­leteket a világ haladó közvéleményével együtt elutasítjuk. A magyar nép az új, a demokratikus Portugália oldalán áll, né­pének harcát támogatja. Görögországban a demokratikus erők további erőfeszítéseket tesznek a fasiszta múlt maradványainak következetes fel­számolásáért. Biztatóak a ciprusi görög és török nép között újra elkezdődött tár­gyalások. Ismételten állást foglalunk a szuverén, egységes és semleges Ciprus mellett 7 A Közel-Kelet változatlanul veszé­' • lyes feszültségi góc, magában hord­ja egy új katonai összetűzés lehetőségét Ennek oka, hogy Izrael mindmáig nem vonta ki csapatait a megszállt arab terü­letekről. A Központi Bizottság úgy véli, hogy a válság rendezésének, az igazságos és tar­tós béke megteremtésének alapvető felté­telei: az izraeli csapatok kivonása vala­mennyi, 1967-ben megszállt arab terület­ről; a palesztinai arab nép törvényes jo­gainak elismerése, beleértve a független állam alapításához való jogát is; a tér­ségben levő minden állam szuverenitásá­nak és biztonságának garantálása. A közelmúlt eseményei megmutatták, hogy a rendezés csak valamennyi fél te­vékeny részvételével oldható meg. Alapos, sokoldalú előkészítés után fel kell újítani a rendezést szolgáló genfi tárgyalásokat, és biztosítani kell, hogy azon valamennyi ér­dekelt fél, köztük a Palesztinai Felszaba­dítási Szervezet önálló, teljes jogú kül­döttsége is részt vehessen. O A Központi Bizottság megelégedés­sel állapította meg, hogy az európai kommunista és munkáspártok értekezleté­nek megszervezése a testvérpártok .közös ügyévé vált. Kifejezésre juttatta, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt a XI. kongresszus állásfoglalásának megfelelően továbbra is aktívan részt vesz az értekez­let előkészítésében, hozzájárulásával igyekszik elősegíteni sikeres megtartását. A Központi Bizottság tájékoztatást ka­pott arról, hogy az 1973 decemberében tartott megbeszélés folytatásaként 1975. március 4—5-én Prágában tanácskozást tartottak a testvérpártok központi bizott­ságainak titkárai a nemzetközi ideológiai harc és a sokoldalú ideológiai együttmű­ködés kérdéseiről. A prágai értekezlet to­vább erősítette, fejlesztette a részt vevő pártok közös tevékenységét, és új együtt­működési megállapodásokra került sor. , A közelmúlt eseményei meggyőzően bi­zonyítják, hogy a kommunista és mun­kásmozgalom a jelenkor legbefolyásosabb ereje. A kommunista és munkáspártok a tőkés országokban a munkásosztály nemzeti és nemzetközi érdekeit szolgál­va, mind határozottabban vezetik a dol-. gozó tömegek harcát politikai és gazdasági követeléseik teljesítéséért, a demokratikus jogok védelméért, a monopóliumok hatal­mának megtöréséért és felszámolásáért. Szolidárisak vagyunk azokkal a kom­munistákkal és demokratákkal, akik Chi­lében, Spanyolországban és másutt harcol­nak a fasiszta rendszer felszámolásáért, a társadalmi haladásért, a békéért. A többi szocialista országgal, a világ haladó köz­véleményével együtt mindent megteszünk harcuk segítésére. Követeljük a törvény­telenül fogva tartott hazafiak, közöt­tük Luls Corvalán elvtársnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának szabadon bocsátását. Vietnam felszabadulását ünnepli ii. A Központi Bizottság Kádár János elv­társ előterjesztése alapján a párt központi apparátusának munkáját érintő szervezeti kérdésekről tárgyalt. Jóváhagyta, hogy a Központi Bizottság apparátusában a jövőben gazdaságpolitikai osztály, valamint ipari, mezőgazdasági és közlekedési psztály működjön. A Központi Bizottság állást foglalt sze­mélyi kérdésekben, és úgy döntött, hogy javaslatait a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége és az Elnöki Tanács elé terjeszti. (MTI) ' % Saigon (TASZSZ) Több mint egymillió ember gyűlt össze csütörtökön Sai­gon szivében Dél-Vietnam felszabadulásának ünnepsé­geire. A díszemelvényen foglalt helyet többek között Pham Hung, a Vietnami Dolgozók Pártja dél-vietnami irodájá­nak titkára, Ton Duc Thanv, a VDK elnöke, továbbá a VDK párt- és kormánykül­döttségének több más tagja. A nagygyűlést Tran Van Tra tábornok, a saigoni ka­tonai közigazgatási bizottság elnöke nyitotta meg. Nguyen Huu Tho, a DIFK tanácsadó testületének elnöke a nagy­gyűlésen elhangzott felszóla­lásában kjeiselte annak ha­talmas jelentőségét, amit Öél­Vietnam teljes felszabadítá­sa jelent a vietnami nemzet jövőjének szempontjából. A szónok felhívta az egész dél­vietnami népet az egység megszilárdítására, a nemzeti megbékélésre és egyetértésre, a felszabadított föld új éle­tének felépítésében való ak­tív részvételre. . Ton Duc Thang, a VDK elnöke melegen üdvözölte Észak-Vietnam népe nevében a dél-vietnami honfitársakat a hősies harc győzelmes be­fejezése alkalmából, és sike­reket kívánt a demokratikus és virágzó haza felépítésében. A nagygyűlés után katonai parádé és nagyszabású fel­vonulás zajlott le. Az ptób­A békéért, biztonságért, együttműködésért... Befejeződött a Varsói Szerződés országai parlamenti képviselőinek tanácskozása • Varsó (MTI) A lengyel szejm oszlop­csarnokában csütörtök dél­előtt folytatta tanácskozását a Varsói Skerződés országai parlamenti képviselőinek ta­lálkozója, amelyet a szerző­dés aláírásának 20. évfordu­lója alkalmából rendeztek meg. A küldöttségvezetők szer­dán elhangzott felszólalásai alapján átfogó vita bontako­zott ki az európai és a nem­zetközi helyzet, a béke vé­delme, a különböző társadal­mi rendszerű országok békés egymás mellett élése, az ál­lamok közötti konstruktív együttműködés további fej­lesztése, a nemzetközi eny­hülési folyamat visszafordít­hatatlanná tétele és a szo­cialista közösség egysége erősítésének időszerű kérdé­seiről. A vitában minden küldött­ségnek két-két tagja szólalt fel. Az elnöki tisztet közben egymást követve a szovjet, majd a csehszlovák és a lengyel delegáció vezetője látta eL A magyar küldöttség tag­jai közül dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Borsod megyei pártbizottságának első titká­ra felszólalásában a többi között hangsúlyozta: — Tanácskozásunk a szo­cialista országok együttmű­ködésének, összehangolt kül­politikai tevékenységének, a szocialista integráció fejlesz­tésének jegyében zajlik le. Szervezeteink — a KGST, a Varsói Szerződés — fejlesz­tésének szükségessége objek­tív alapokon, ideológiánk és politikai céljaink közösségén auapul. Összefogásunk, együttműködésünk, a szocia­lista fejlődés zavartalanságá­nak biztosítása és országaink biztonságának szavatolása állandó és közös történelmi kötelességünk. — Szerződésünk 20. évfor­dulóján megállapíthatjuk, hogy az elérte célját: meg­védte a szocializmus vívmá­nyait, döntő tényezője volt annak, hogy nem került sor újabb világháborúra. A Var­sói Szerződés szervezete fő tényezője a világbékének, a nemzetközi biztonságnak. Darvasi István, a Magyar Hírlap főszerkesztője felszó­lalásában az európai bizton­sági konferencia ügyével fog­lalkozva, egyebek között megállapította: — A konferencia sikeres befejezésének egyik feltétele, hogy a Varsói Szerződés tagállamai szövetségi össze­tartozásuk jegyében közös, egyeztetett álláspontjukkal biztosítsák a még mindig lé­tező visszahúzó erők leszere­lését, közös stratégiánk si­kerét összehangolt, egyezte­tett taktikai lépések útján is. Az európai biztonság és együttműködés kialakításá­ban, békénk oltalmazásában nagy felelősség hárul parla­mentjeinkre. Ez a felelős­ség népeink békés építő­munkájának biztosítása irán­ti felelősségünkből is ered. A találkozó Stanislaw Gucwa szejm-elnök zársza­vával fejeződött be. Este a Jablonnai-palotá­ban Stanislaw Gucwa foga­dást adott a találkozón részt vett küldöttségek tiszteleté­re. biban részt vett Saigon la­kossága, valamennyi rétegé­nek képviselői. A díszemel­vény előtt gyalogos, páncé­lozott és rakétaegységek vo­nultak el. Az embertömeg ezután el­özönlötte a volt elnöki palo­ta — a jelenleg a katonai közigazgatási bizottság épü­lete — előtti teret. A transz­parensek jelszavai a követ­kezők voltak: „Melegen üd­vözöljük a DNFF-et és a DIFK-et!" „Semmi sem drá­gább a függetlenségnél és a szabadságnál!" „Éljen a viet­nami nép, valamint a szocia­lista országok, a nemzeti bé­ke, függetlenség, demokrácia és béke erői közötti barát­ság és szolidaritásig Az ünnepi ülés felhívása A vita befejeztével a ta­lálkozó résztvevői a lengyel küldöttség előterjesztésére „Az európai népek közötti békéért, biztonságért, együtt­működésért és közeledésért" címmel felhívást fogadtak eL A felhívás így hangzik: „Mi. a Varsói Szerződés huszadik évfordulója alkal­mából rendezett ünnepi ülé­sen összeült parlamenti kép­viselők — a Bolgár Nép­köztársaság nemzetgyűlése, a Magyar Népköztársaság or­szággyűlése, a Német De­mokratikus Köztársaság népi kamarája, a Lengyel Nép­köztársaság szejmje, a Ro­mán SzociaHsta Köztársaság nagy nemzetgyűlése, a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Taná­csa, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság szövetségi gyűlése képviselői — kife­jezzük népeink akaratát az európai és a világbéke és biztonság megerősítésére. A népeknek a Szovjetunió döntő hozzájárulásával a fa­sizmus felett aratott törté­nelmi győzelme és a világ­történelem legvéresebb és legkegyetlenebb háborúja be­fejezésének 30. évfordulóján a népeket a fasiszta német hódítók elleni harcban lel­kesítő eszmékhez híven, az­zal a felhívással fordulunk valamennyi európai ország parlamentjéhez, hogy fokoz­zák erőfeszítéseiket a nagy áldozatok árán kivívott béke megőrzése és megszilárdítá­sa céljából. Államaink húsz évvel ez­előtt megkötötték a barát­ságról, együttműködésről és kölcsönös segélynyújtásról szóló Varsói Szerződést mint politikai és védelmi szövet­séget, hogy meggátolják Eu­rópában az imperialista ag­ressziót. Az elmúlt húsz év törté­nete megerősíti, hogy álla­maink hűek voltak a Var­sói Szerződés előírásaihoz, aktívan harcoltak és harcol­nak a történelmi jelentősé­gű célért: az európai bé­két és biztonságot hatéko­nyan védelmező kapcsolatok és kötelezettségek létrehozá­sáért, ezzel döntően elősegít­ve a hidegháború felszámo­lását, a nemzetközi feszült­ség enyhülését, a második világháború és a háború utáni fejlődés következté­ben kialakult politikai és területi jogrend megszilár­dítását, a különböző társa­dalmi rendszerű államok kapcsolataiban a békés egy­más mellett élés elveinek megerősítését. Megelégedésünket fejezzük ki, hogy nemzetközi téren jelenleg az enyhülés az ural­kodó irányzat. Ez a megha­tározója mind az európai, mind a világhelyzet alaku­lásának. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat el­mélyítéséhez fontos hozzá­járulást kell, hogy jelentsen a feszültség katonai téren történő enyhítése, a NATO és a Varsói Szerződés szer­vezetéhez tartozó államok közötti katonai konfrontáció veszélyének csökkentése. Változatlanul állást fogla­lunk amellett, hogy az idegen csapatokat kivonják az eu­rópai államok területéről és felszámolják a külföldi ka­tonai támaszpontokat, atom­mentes övezeteket hozzanak létre és a fegyveres erők és fegyverzet csökkentésére irá­nyuló más intézkedéseket te­gyenek Európában. Ismételten megerősítjük, hogy országaink készek fel­oszlatni a Vársói Szerződés szervezetét a NATO egyide­jű feloszlatása mellett és el­ső lépésként megszüntetni mindkét szövetség katonai szervezetét. Mi, a találkozón részt ve­vő parlamenti képviselők üdvözöljük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa el­nökségének és a Szovjetunió kormányának a világ népei­hez, parlamentjeihez és kor­mányaihoz intézett felhívást, amely aktív cselekvésre szé­lit fel a szilárd és megin­gathatatlan békéért. Felismerve a parlamentek­re háruló felelősséget, — felhívunk az európai államok parlamentjei közöt­ti együttműködés továbbfej* lesztésére, beleértve az ösz­szes európai parlamentek képviselői értekezletének esetleges összehívását azért, hogy megvitassa a kontinen­sünk békés fejlődését érintő legégetőbb kérdéseket. Az­zal a baráti felhívással for­dulunk az európai országok parlamentjeihez, hogy erőfe­szítéseiket azokra a legsür­getőbb és legfontosabb fel­adatokra összpontosítsák, amelyeknek megoldásától nagymértékben függ Európa és a világ további fejlődé­se; — felhívunk közös tevé­kenységre azért, hogy meg­szilárdítsuk a kölcsönös bi­zalmat, a békés egymás mel­lett élés elveit, erősítsük és visszafordíthatatlanná tegyük az enyhülési folyamatot; — felhívunk közös tevé­kenységre'azért, hogy az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezlet mielőbb sikerrel befejeződjék; — felhívunk közös tevé­kenységre a fegyverkezési verseny korlátozása és meg­szüntetése, konstruktív és hatékony leszerelési tárgya­lások folytatása érdekében; — felhívunk közös tevé­kenységre azért, hogy a vi­tás nemzetközi kérdéseket és konfliktusokat mindenütt bé­kés eszközökkel oldják meg; — felhívunk közös tevé­kenységre az európai népek további összefogását szolgá­ló gazdasági, tudományos, kulturális és egyéb kapcsa, latok átfogó fejlesztése ér* dekében; , — felhívunk közös tevé­kenységre azért, hogy Eu­rópát a szilárd béke, a ba­rátság, a kölcsönösen elő­nyös nemzetközi együttmű­ködés kontinensévé tegyük.'' Varsó, 1975. május 15, Küldöttség utazott a finn testvérpárt kongresszusára A Finn Kommunista Párt meghívására Helsinkibe uta­zott Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára és Horn Gyula, a KB osztályvezető-helyettese, akik a Magyar Szocialista Mun; káspárt képviseletében részi vesznek a finn testvérpárt pénteken nyíló XVII. kong­resszusán. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.

Next

/
Thumbnails
Contents