Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

Péntek, 1975. május 16. 7 3 ••••• A magyarlengyel barátság hete A magyar és lengyel nép történelme évszázadokon keresztül sokszor érintkezett. Talán innen az a rokonszenv, amely a két népet egybefűzi. Országainknak a Szovjetunió világtörténelmi győzelme nyomán történt felszabadítása teremtette meg a feltételeket ahhoz, hogy mindkét országban előre törjenek a forradalmi erők, s kivívják a néphatalmat, hozzáláthasson a nép az új, a szocialista társadalom építéséhez. Ez a közös, nagy cél méginkább egybelűzi népeinket, évről évre több szállal kapcsolódnak öszsze. Ezek a kapcsolatok áthatják a politika, a gazdaság, a tudomány és kultúra területeit, de ezer és millió szállal szövődnek a magyar és lengyel állampolgárok között is. Csongrád megyét különösen baráti szálak fűzik lengyel testvérmegyéjéhez: Lódz vajdasághoz. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt Csongrád és Lódz megye párt- és állami szervei — az illetékes felső párt- és állami szervek kezdeményezésére és támogatására — elhatározták, hogy a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából kölcsönösen baráti heteket rendeznek, amelynek keretében bemutatják a három évtized szocialista fejlődésének eredményeit. Az eleműit évben nagy sikerrel rendeztük meg Csongrád megyében Lódz Vajdaság Hetét, amelyre a Lengyel Népköztársaságból Lódz megyéből párt- és tanácsi küldöttség érkezett, valamint népes szereplőgárda, amely képet adott a gazdag lengyel népi kultúráról. A mai nappal Lódzban nyitják meg a Csongrád megyei Barátsági Hetet, amelyre megyénkből pártés tanácsi delegáció utazott, néhány nappal ezelőtt viszont már a kulturális küldöttség is megérkezett, hogy az igen gazdag programot előkészítse. Meggyőződésünk, hogy az országaink között fennálló testvéri, baráti kapcsolatot a sokoldalú együttműködés keretében Csongrád és Lódz megye kapcsolatai tovább erősítik, új eredményekkel gazdagítják népeink barátságát. Ezért is nagy jelentőségű a mai nappal Lódz vajdaságban megkezdődő Csongrád megyei Barátsági Hét. Alkalmunk nyílik majd arra, hogy lengyel testvéreink előtt ismertessük országunk három évtizedes fejlődésének eredményeit, valamint — nagygyűlés és kiállítások keretében — bemutassuk Csongrád megye 30 éves fejlődésének eredményeit is. Mi, magyarok mindig nagy érdeklődéssel és rokonszenvvel figyeljük a testvéri Lengyel Népköztársaság munkásosztályának, parasztságának, értelmiségének szocialista építőmunkáját. Ismerjük azokat a történelmi lépéseket, amelyeket a Lengyel Egyesült Munkáspárt — a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való szövetségre támaszkodva — kijelölte az ország szocialista építésének útját és feladatait. Ismerjük azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek a Lengyel Népköztársaságban a nép áldozatos munkája nyomán az elmúlt 30 évben születtek. Sokat tanulhatunk azonban egymástól. S amikor a baráti hét Lódz vajdaságban Csongrád megye, a magyar szocialista építés eredményeinek bemutatását szolgálja, egyben fontos tapasztalatcsere is mindkét nép szocialista építőmunkája számára. Életrajzok Lázár György Lázár György, a Minisztertanács elnöke 1924-ben Isaszegen született, munkáscsalád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát végzett, 1942-ben a Fémmunkás Epületlakatosipari Vállalat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig 'műszaki rajzolóként ott dolgozott. 1948-ban az akkor megalakult Országos Tervhivatalhoz került előadónak. Később főosztályvezető-helyettes, majd 1953-ban az Országos Tervhivatal főosztályvezetője lett. 1958-ban a Tervhivatal elnökhelyettesévé nevezték ki. Főleg közgazdasági, beruházási, pénzügyi és munkaügyi feladatokkal foglalkozott, és tevékenyen részt vett a tervezés továbbfejlesztésének munkájában. Elméleti folyóiratokban számos publikációja látott napvilágot a népgazdasági és területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjában munkaügyi miniszterré, és ezzel egyidejűleg az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanács társelnökévé nevezték ki. 1973 júniusában a Minisztertanács elnökhelyettesévé választották, és egyben az ekkor megalakult Állami Tervbizottság elnöke lett. Hosszú ideig részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában, tagja a Közalkalmazottak Szak_ szervezete Központi Vezetőségének. 1970 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI, kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává választották. (MTI) fir István Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese 1927-ben Hernádkak községben született, mezőgazdasági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemet, és 1953-ig az egyetem statisztikai tanszékén mint tanársegéd dolgozott. Ezután a párt központi apparátusában folytatta munkáját. 1961— 1963 között az MSZMP KB államigazgatási osztályának helyettes vezetője volt. 1963ban a KSH első elnökhelyettese lett. 1969-ben államtitkárként a KSH elnökévé nevezték ki. 1973 június és november között az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese volt, s tagja lett az Állami Tervbizottságnak. 1973 novemberétől a Minisztertanács elnökhelyettesévé, és egyben a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának elnökévé választották. 1970 óta a Központi Bizottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, címzetes egyetemi tanár, számos tanulmánya jelent meg a gazdaságpolitika, a statisztika és a tervezés tárgyköréből. 1967-ben. majd 1973-ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. (MTI) Dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen született. Apja mozdonyfűtő volt. Tanulmányait az Eartvös Loránd Tudományegyetemen végezte, majd 1950— 1953. között Moszkvában aspiráns volt. Kandidátusi disz. szertációjának megvédése után a nehézipar különböző területein mérnökként, majd főmérnökként vezető beosztásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudományok doktora tudományos fokozatot. 1954 és 1956 között a mi-' nisztérium alumíniumipari igazgatóságát vezette. 1956ban vegyipari miniszterhelyettessé, majd — a minisztérium megszűnése után — nehézipari miniszterhelyettessé nevezték ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első helyettese lett. 1971 óta nehézipari miniszter. Az Orenburg-földgázvezeték építésére alakult magyar kormánybizottság elnöke. 1943 óta a párt tagja. 1962 óta tagja az MSZMP Központi Bizottságának. A Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetés tulajdonosa • Szedik a gyógynövényt Virágba borultak a hortobágyi és bihari szikes, fehér földek, illatozik a kamilla. Ebben az esztendőben a hűvös, csapadékos április kedvezett a szikfű virágzásának. Ezekben a napokban százával járják a távoli lelőhelyeket a gyűjtők, „fésülik'j a virágzó növényeket. Balmazújvároson, a Herbária gyógynövénytelepén vásárolják fel a frissen szedett kamillavirágot, ahol szárítják, válogatják és feldolgozásra küldik az értékes gyógynövényt. (MTI) Képviselő-jelölő gyűlések 4. VÁLASZTÓKERÜLET. SZEGED: Dr. Komócsin Mihály Szegeden, a MÁV alsóvárosi Művelődési Otthonában rendezték meg a Csongrád megyei 4. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelölő gyűlését. Már a kora délutáni órákban hangos volt a Mátyás tér környéke; a vasutas fúvószenekar indulókat játszott, köszöntötte a gyűlésre érkező alsóvárosi, móravárosi, ságvári- és hatytyastelepi, valamint a mihályteleki és a gyálaréti dolgozókat. A választókerület közel ezer polgára gyűlt öszsze, zsúfolásig megtöltötték a művelődési otthon nagytermét, udvarát, és az épület előtt, az utcán is sokan hallgatták a hangszórókon közvetített beszédeket. A Himnusz hangjai után Kiss Károly, a gyűlés elnöke a Hazafias Népfront szegedi városi bizottsága nevében köszöntötte a résztvevőket, az elnökség tagjait, köztük dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Perjési Lászlót; a megyei tanács elnökét, dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Török Józsefet, a városi pártbizottság első titkárát, Papp Gyulát, a városi tanács elnökét, és Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét. A megnyitó után Papp Gyula tanácselnök beszélt a Hazafias Népfront választási felhívásáról, Szeged és városrészeinek fejlődéséről, különösen Alsóváros és Móraváros helyzetéről, eredményeiről, gondjairól. Elmondotta többi között, hogy Szeged fejlődése eredményeként az előző választási ciklustól eltérően most öt képviselőt választanak majd június 15én. Ezt részben az indokolja, hogy időközben öt község csatlakozott Szegedhez. Ezután a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében javasolta a gyűlés résztvevőinek,- hogy a 4. sz. választókerület jelöltje dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára legyen. A javaslatot lelkes taps fogadta. Ezután az i előadói beszédet vita követte. Felszólaltak és a javaslatot támogatták: Árvái László, az öntödei Vállalat dolgozója, a szegedi III. kerületi népfrontbizottság titkára, Kanalas Antal, a MÁV Vontatási Főnökség dolgozója, dr. Varjú Pál, az Öntödei Vállalat dolgozója, Sziládi Sándor nyugdíjas, Pigniczki György kollégiumi igazgató, dr. Török László körzeti orvos, Mészáros István, Szöllösi Sándor, Bordás Ferenc és Adók János nyugdíjasok. Felszólalt a jelölő gyűlésen dr. Komócsin Mihály is, megköszönte az előlegezett bizalmat és részletesen beszélt a választókerület életéről, amelyet jól ismer, hiszen itt született, itt nevelkedett és itt voltak első munkahelyei is. Itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, és e terület életét, fejlődését ma is figyelemmel kíséri. A jelölő gyűlés Kiss Károly zárszavával ért véget. Befejeződött a jelölés az 1. választókerületben Az 1. számú választókerületben, amelynek hétfői jelölő gyűlésén, a tarjáni II. számú általános iskolában egyhangúlag Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek, befejeződtek a csatlakozó jelölő gyűlések is. Három helyen — az olajipar algyői központjában, a Tápéi Tiszatáj Tsz-ben és a szalámigyárban — tartott csatlakozó jelölő gyűléseken több mint 700-an vettek részt. A felszólalók mindhárom helyen támogatták Apró Antal jelölését, s a tarjáni iskolában tartott jelölő gyűléshez hasonlóan a résztvevők egyhangúlag elfogadták az erre vonatkozó javaslatot. Közlekedéstudományi ankét Szegeden A MÁV az utóbbi években igen sokat foglalkozik a számítógépiek vasúti alkalmazásával. Aktívan részt vesznek a különböző rendszerek kidolgozásában a szegedi igazgatóság szakemberei is, ezért igazi otthonra talált Szegeden tegnap a közlekedéstudományi ankét; itt a számítógépek munkájáról hallhattunk előadásokat. Az igazgatóság székházában Oláh János, a biztosítóberendezési és automatizálási osztály vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Kojnok Jenő, az osztály munkatársa tartott előadást az áruszállítás központi irányítási rendszerének kialakításáról, az egyes vasutak eddigi tapasztalatairól. Többek között foglalkozott a határmenti teherforgalom információközlésének számítástechnikai megoldásával is, melynek számottevő eredményei vannak már Kelebián. A rendező pályaudvorok számítógépes irányításáról szólt a második előadás, később pedig az emberi szempontok kerültek sorra, amelyek igen lényegesek a számítástechnikai rendszerekben. Szili István, a szombathelyi MÁV igazgatóság munkatársa előadásában hangsúlyozta, hogy az ember az elsődleges, a számítógép csak segítség a különböző folyamatokban. Ezért elsődleges az emberi szempontok vizsgálata. Említette a számítógépes dolgozók oktatásának, továbbképzésének kérdéseit. Nem mindegy, hogy milyen képességű emberek kerülnek a gépek mellé, milyen a helyzetfelismerő készségük, emlékezőtehetségük, hogyan tudják megosztani a funkciókat a géppel. Fontos az is, hogy alapos tájékozottsággal bírjanak a forgalmi feladatokról, ismerjék a számitógépet, változások esetén rugalmasan „megszólaltassák", adatokat szedjenek ki belőle. A vasúti számítógépek vasutasokat szolgálnak ki. Szükséges tehát egy-egy rendszer megalkotásában a MAV szakembereit is bevonni; mégpedig egységes nyelvű tárgyalások alapján. A számítógépes mérnökök, technikusok szakmai kifejezéseit nem ismerik a vasúti szakemberek, magyarul kell tehát beszélni, hogy közös nevezőre jussanak. Szili István említette még az angol és japán vasutak vizsgálatait az ember-számítógép viszonyával kapcsolatosan. összefoglalva megállapította, hogy a számítógéppel dolgozó ember környezeti feltételeit is szem előtt kell tartani — zajvédelem, világítás és így tovább —, a rendszereket úgy ajánlatos kialakítani, hogy a gép mindig csak azt az információt adja, amire az embernek "éppen szüksége van. Uj termekek A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat valamennyi gyárában korszerűsítenek jelenlegi berendezéseket és technológiai eljárásokat. Az újszegedi szövőgyárban a bútorlapok rétegesítésével kísérleteztek, sikerrel. Az így készített lapok minősége jó, a selejtarány alacsony. A tisztító üzemrészben új típusú tisztító-kivarró asztalt helyeztek üzembe, amely jelentősen megkönnyítette a munkát. A körülmények további javítása érdekében a berendezést sínen gördülő ülőszékkel látták el. A szegedi kenderfonógyárban ismét felújították az I. Lenzing fóliahúzó gépsort, mivel az eddigi használattól a berendezés egyes alkatrészei elhasználódtak. Közben -felkészültek a gépsor későt); bi átalakítására is — ettől a technológiai biztonság további javulását várják. Tervezik még polipropilén zsineg gyártásához szükséges fólia készítését, valamint a tűzött nemezek nagyüzemi gyártását. Van munkájuk bőven a szegedi javítóműhely dolgozóinak. Folytatják egyebek között a mezőhegy esi telep rekonstrukcióját, a dunaföldvári telepen az átépítés előkészítését. Tervezik a KSZV-nél új termékek gyártását is. A Munkavédelmi Kutató Intézetnek robbanás és üvegvágás ellen védő ruhához műselyemszövet-mintát készítettek Tovább fejlesztik a 4111 jelű ponyva technológiai folyamatát. Külföldi megrendelőknek RascHel lapkelméből 29 centiméter szói les szalagokat vágnak, továbbá megkezdték a csépi lőgépek szitájaként hasznáig ható hálók gyártását is. Sikerült eleget tenni á Szovjetunió első negyedévi megrendeléseinek, az ígért mennyiségű ponyvát időben kiszállították. Emellett telje, sítették a tavalyról áthúzódó feladatokat is. Így példáiul elkészült Vietnam részérő 185 ezer négyzetméter ponyva. Március közepén nyolcvan tonna zsineget küldtek Szudánba. A Szovjetunió Testnevelési és Sportbizottságának elnöke léghordóa uszodacsarnok iránt érdeklődött. Ennek nyomán tervezik ilyen csarnokok szállítását.