Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-16 / 113. szám

Péntek, 1975. május 16. 7 3 ••••• A magyar­lengyel barátság hete A magyar és lengyel nép történelme évszázadokon keresztül sokszor érintke­zett. Talán innen az a ro­konszenv, amely a két né­pet egybefűzi. Országaink­nak a Szovjetunió világtör­ténelmi győzelme nyomán történt felszabadítása te­remtette meg a feltételeket ahhoz, hogy mindkét or­szágban előre törjenek a forradalmi erők, s kivív­ják a néphatalmat, hozzá­láthasson a nép az új, a szocialista társadalom épí­téséhez. Ez a közös, nagy cél méginkább egybelűzi népeinket, évről évre több szállal kapcsolódnak ösz­sze. Ezek a kapcsolatok át­hatják a politika, a gazda­ság, a tudomány és kultúra területeit, de ezer és millió szállal szövődnek a magyar és lengyel állampolgárok között is. Csongrád megyét külö­nösen baráti szálak fűzik lengyel testvérmegyéjéhez: Lódz vajdasághoz. Mint ismeretes, két évvel ezelőtt Csongrád és Lódz megye párt- és állami szervei — az illetékes felső párt- és állami szervek kezdemé­nyezésére és támogatására — elhatározták, hogy a két ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából kölcsönösen baráti heteket rendeznek, amelynek kere­tében bemutatják a három évtized szocialista fejlődé­sének eredményeit. Az el­eműit évben nagy sikerrel rendeztük meg Csongrád megyében Lódz Vajdaság Hetét, amelyre a Lengyel Népköztársaságból Lódz megyéből párt- és tanácsi küldöttség érkezett, vala­mint népes szereplőgárda, amely képet adott a gaz­dag lengyel népi kultúrá­ról. A mai nappal Lódzban nyitják meg a Csongrád megyei Barátsági Hetet, amelyre megyénkből párt­és tanácsi delegáció uta­zott, néhány nappal ezelőtt viszont már a kulturális küldöttség is megérkezett, hogy az igen gazdag prog­ramot előkészítse. Meggyőződésünk, hogy az országaink között fenn­álló testvéri, baráti kapcso­latot a sokoldalú együtt­működés keretében Csong­rád és Lódz megye kapcso­latai tovább erősítik, új eredményekkel gazdagítják népeink barátságát. Ezért is nagy jelentőségű a mai nappal Lódz vajdaságban megkezdődő Csongrád me­gyei Barátsági Hét. Alkal­munk nyílik majd arra, hogy lengyel testvéreink előtt ismertessük országunk három évtizedes fejlődésé­nek eredményeit, valamint — nagygyűlés és kiállítá­sok keretében — bemutas­suk Csongrád megye 30 éves fejlődésének eredmé­nyeit is. Mi, magyarok mindig nagy érdeklődéssel és ro­konszenvvel figyeljük a testvéri Lengyel Népköz­társaság munkásosztályá­nak, parasztságának, értel­miségének szocialista épí­tőmunkáját. Ismerjük azo­kat a történelmi lépéseket, amelyeket a Lengyel Egye­sült Munkáspárt — a Szov­jetunióval és a többi szo­cialista országgal való szö­vetségre támaszkodva — kijelölte az ország szocia­lista építésének útját és feladatait. Ismerjük azokat a nagyszerű eredményeket, amelyek a Lengyel Nép­köztársaságban a nép áldo­zatos munkája nyomán az elmúlt 30 évben születtek. Sokat tanulhatunk azon­ban egymástól. S amikor a baráti hét Lódz vajdaság­ban Csongrád megye, a magyar szocialista építés eredményeinek bemutatá­sát szolgálja, egyben fontos tapasztalatcsere is mindkét nép szocialista építőmun­kája számára. Életrajzok Lázár György Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke 1924-ben Isa­szegen született, munkáscsa­lád gyermekeként, 1945 óta a párt tagja. Állami felsőipari iskolát végzett, 1942-ben a Fémmun­kás Epületlakatosipari Válla­lat elődjénél helyezkedett el, és 1948-ig 'műszaki rajzoló­ként ott dolgozott. 1948-ban az akkor meg­alakult Országos Tervhiva­talhoz került előadónak. Ké­sőbb főosztályvezető-helyet­tes, majd 1953-ban az Orszá­gos Tervhivatal főosztály­vezetője lett. 1958-ban a Tervhivatal elnökhelyettesé­vé nevezték ki. Főleg köz­gazdasági, beruházási, pénz­ügyi és munkaügyi felada­tokkal foglalkozott, és tevé­kenyen részt vett a tervezés továbbfejlesztésének mun­kájában. Elméleti folyóira­tokban számos publikációja látott napvilágot a népgaz­dasági és területi tervezés kérdéseiről. 1970 februárjában munka­ügyi miniszterré, és ezzel egyidejűleg az Országos If­júságpolitikai és Oktatási Tanács társelnökévé nevez­ték ki. 1973 júniusában a Minisz­tertanács elnökhelyettesévé választották, és egyben az ekkor megalakult Állami Tervbizottság elnöke lett. Hosszú ideig részt vett a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság munkájában, tag­ja a Közalkalmazottak Szak_ szervezete Központi Vezető­ségének. 1970 novembere óta a Központi Bizottság tagja, 1975 márciusában az MSZMP XI, kongresszusán a Politi­kai Bizottság tagjává válasz­tották. (MTI) fir István Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese 1927-ben Hernádkak község­ben született, mezőgazdasági munkáscsaládból. 1948 óta a párt tagja. 1951-ben végezte el a Marx Károly Közgazdaság­tudományi Egyetemet, és 1953-ig az egyetem statisz­tikai tanszékén mint tanár­segéd dolgozott. Ezután a párt központi apparátusában folytatta munkáját. 1961— 1963 között az MSZMP KB államigazgatási osztályának helyettes vezetője volt. 1963­ban a KSH első elnökhelyet­tese lett. 1969-ben államtit­kárként a KSH elnökévé ne­vezték ki. 1973 június és november között az Országos Tervhi­vatal elnökének első helyet­tese volt, s tagja lett az Ál­lami Tervbizottságnak. 1973 novemberétől a Miniszterta­nács elnökhelyettesévé, és egyben a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Bizottsá­gának elnökévé választot­ták. 1970 óta a Központi Bi­zottság tagja. A Magyar Közgazdasági Társaság alelnöke, címzetes egyetemi tanár, számos ta­nulmánya jelent meg a gaz­daságpolitika, a statisztika és a tervezés tárgyköréből. 1967-ben. majd 1973-ban a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. (MTI) Dr. Szekér Gyula Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese 1925-ben, Szombathelyen szü­letett. Apja mozdonyfűtő volt. Tanulmányait az Eart­vös Loránd Tudományegye­temen végezte, majd 1950— 1953. között Moszkvában as­piráns volt. Kandidátusi disz. szertációjának megvédése után a nehézipar különböző területein mérnökként, majd főmérnökként vezető beosz­tásokban dolgozott. 1971-ben megszerezte a kémiai tudo­mányok doktora tudományos fokozatot. 1954 és 1956 között a mi-' nisztérium alumíniumipari igazgatóságát vezette. 1956­ban vegyipari miniszterhe­lyettessé, majd — a minisz­térium megszűnése után — nehézipari miniszterhelyet­tessé nevezték ki. 1963-ban a nehézipari miniszter első he­lyettese lett. 1971 óta nehéz­ipari miniszter. Az Oren­burg-földgázvezeték építésé­re alakult magyar kormány­bizottság elnöke. 1943 óta a párt tagja. 1962 óta tagja az MSZMP Köz­ponti Bizottságának. A Szo­cialista Munkáért Érdem­érem, a Munka Érdemrend arany fokozata, valamint a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetés tulaj­donosa • Szedik a gyógynövényt Virágba borultak a horto­bágyi és bihari szikes, fehér földek, illatozik a kamilla. Ebben az esztendőben a hű­vös, csapadékos április ked­vezett a szikfű virágzásának. Ezekben a napokban százá­val járják a távoli lelőhe­lyeket a gyűjtők, „fésülik'j a virágzó növényeket. Balmaz­újvároson, a Herbária gyógy­növénytelepén vásárolják fel a frissen szedett kamillavi­rágot, ahol szárítják, válo­gatják és feldolgozásra kül­dik az értékes gyógynövényt. (MTI) Képviselő-jelölő gyűlések 4. VÁLASZTÓKERÜLET. SZEGED: Dr. Komócsin Mihály Szegeden, a MÁV alsóvá­rosi Művelődési Otthonában rendezték meg a Csongrád megyei 4. sz. választókerü­let országgyűlési képviselő­jelölő gyűlését. Már a kora délutáni órákban hangos volt a Mátyás tér környéke; a vasutas fúvószenekar induló­kat játszott, köszöntötte a gyűlésre érkező alsóvárosi, móravárosi, ságvári- és haty­tyastelepi, valamint a mi­hályteleki és a gyálaréti dol­gozókat. A választókerület közel ezer polgára gyűlt ösz­sze, zsúfolásig megtöltötték a művelődési otthon nagyter­mét, udvarát, és az épület előtt, az utcán is sokan hall­gatták a hangszórókon köz­vetített beszédeket. A Himnusz hangjai után Kiss Károly, a gyűlés elnö­ke a Hazafias Népfront sze­gedi városi bizottsága nevé­ben köszöntötte a résztvevő­ket, az elnökség tagjait, köz­tük dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első tit­kárát, dr. Perjési Lászlót; a megyei tanács elnökét, dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság titkárát, Török Józsefet, a városi pártbizott­ság első titkárát, Papp Gyu­lát, a városi tanács elnökét, és Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak elnökét. A megnyitó után Papp Gyula tanácselnök beszélt a Hazafias Népfront választási felhívásáról, Szeged és vá­rosrészeinek fejlődéséről, kü­lönösen Alsóváros és Móra­város helyzetéről, eredmé­nyeiről, gondjairól. Elmon­dotta többi között, hogy Sze­ged fejlődése eredményeként az előző választási ciklustól eltérően most öt képviselőt választanak majd június 15­én. Ezt részben az indokol­ja, hogy időközben öt község csatlakozott Szegedhez. Ez­után a Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága nevében ja­vasolta a gyűlés résztvevői­nek,- hogy a 4. sz. választó­kerület jelöltje dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság első titkára legyen. A javaslatot lelkes taps fogad­ta. Ezután az i előadói beszé­det vita követte. Felszólal­tak és a javaslatot támogat­ták: Árvái László, az öntö­dei Vállalat dolgozója, a sze­gedi III. kerületi népfront­bizottság titkára, Kanalas Antal, a MÁV Vontatási Fő­nökség dolgozója, dr. Varjú Pál, az Öntödei Vállalat dol­gozója, Sziládi Sándor nyug­díjas, Pigniczki György kol­légiumi igazgató, dr. Török László körzeti orvos, Mészá­ros István, Szöllösi Sándor, Bordás Ferenc és Adók Já­nos nyugdíjasok. Felszólalt a jelölő gyűlé­sen dr. Komócsin Mihály is, megköszönte az előlegezett bizalmat és részletesen be­szélt a választókerület életé­ről, amelyet jól ismer, hiszen itt született, itt nevelkedett és itt voltak első munkahe­lyei is. Itt kapcsolódott be a munkásmozgalomba, és e te­rület életét, fejlődését ma is figyelemmel kíséri. A jelölő gyűlés Kiss Ká­roly zárszavával ért véget. Befejeződött a jelölés az 1. választó­kerületben Az 1. számú választókerü­letben, amelynek hétfői je­lölő gyűlésén, a tarjáni II. számú általános iskolában egyhangúlag Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját javasolták ország­gyűlési képviselőjelöltnek, befejeződtek a csatlakozó je­lölő gyűlések is. Három he­lyen — az olajipar algyői központjában, a Tápéi Tisza­táj Tsz-ben és a szalámi­gyárban — tartott csatlakozó jelölő gyűléseken több mint 700-an vettek részt. A fel­szólalók mindhárom helyen támogatták Apró Antal jelö­lését, s a tarjáni iskolában tartott jelölő gyűléshez ha­sonlóan a résztvevők egy­hangúlag elfogadták az erre vonatkozó javaslatot. Közlekedéstudományi ankét Szegeden A MÁV az utóbbi években igen sokat foglalkozik a szá­mítógépiek vasúti alkalmazá­sával. Aktívan részt vesznek a különböző rendszerek ki­dolgozásában a szegedi igaz­gatóság szakemberei is, ezért igazi otthonra talált Szege­den tegnap a közlekedéstu­dományi ankét; itt a számí­tógépek munkájáról hallhat­tunk előadásokat. Az igazgatóság székházá­ban Oláh János, a biztosító­berendezési és automatizálási osztály vezetője nyitotta meg a tanácskozást, majd Kojnok Jenő, az osztály munkatársa tartott előadást az áruszállí­tás központi irányítási rend­szerének kialakításáról, az egyes vasutak eddigi tapasz­talatairól. Többek között fog­lalkozott a határmenti teher­forgalom információközlésé­nek számítástechnikai meg­oldásával is, melynek szá­mottevő eredményei vannak már Kelebián. A rendező pá­lyaudvorok számítógépes irá­nyításáról szólt a második előadás, később pedig az em­beri szempontok kerültek sorra, amelyek igen lénye­gesek a számítástechnikai rendszerekben. Szili István, a szombathe­lyi MÁV igazgatóság munka­társa előadásában hangsú­lyozta, hogy az ember az el­sődleges, a számítógép csak segítség a különböző folya­matokban. Ezért elsődleges az emberi szempontok vizs­gálata. Említette a számító­gépes dolgozók oktatásának, továbbképzésének kérdéseit. Nem mindegy, hogy milyen képességű emberek kerülnek a gépek mellé, milyen a hely­zetfelismerő készségük, emlé­kezőtehetségük, hogyan tud­ják megosztani a funkciókat a géppel. Fontos az is, hogy alapos tájékozottsággal bír­janak a forgalmi feladatok­ról, ismerjék a számitógépet, változások esetén rugalmasan „megszólaltassák", adatokat szedjenek ki belőle. A vasúti számítógépek vas­utasokat szolgálnak ki. Szük­séges tehát egy-egy rendszer megalkotásában a MAV szakembereit is bevonni; mégpedig egységes nyelvű tárgyalások alapján. A szá­mítógépes mérnökök, techni­kusok szakmai kifejezéseit nem ismerik a vasúti szak­emberek, magyarul kell te­hát beszélni, hogy közös ne­vezőre jussanak. Szili István említette még az angol és japán vasutak vizsgálatait az ember-számí­tógép viszonyával kapcsola­tosan. összefoglalva megál­lapította, hogy a számítógép­pel dolgozó ember környe­zeti feltételeit is szem előtt kell tartani — zajvédelem, világítás és így tovább —, a rendszereket úgy ajánlatos kialakítani, hogy a gép min­dig csak azt az információt adja, amire az embernek "ép­pen szüksége van. Uj termekek A Kenderfonó és Szövő­ipari Vállalat valamennyi gyárában korszerűsítenek je­lenlegi berendezéseket és technológiai eljárásokat. Az újszegedi szövőgyárban a bútorlapok rétegesítésével kísérleteztek, sikerrel. Az így készített lapok minősé­ge jó, a selejtarány alacsony. A tisztító üzemrészben új tí­pusú tisztító-kivarró asztalt helyeztek üzembe, amely je­lentősen megkönnyítette a munkát. A körülmények to­vábbi javítása érdekében a berendezést sínen gördülő ülőszékkel látták el. A szegedi kenderfonógyár­ban ismét felújították az I. Lenzing fóliahúzó gépsort, mivel az eddigi használattól a berendezés egyes alkatré­szei elhasználódtak. Közben -felkészültek a gépsor későt); bi átalakítására is — ettől a technológiai biztonság to­vábbi javulását várják. Ter­vezik még polipropilén zsi­neg gyártásához szükséges fólia készítését, valamint a tűzött nemezek nagyüzemi gyártását. Van munkájuk bőven a szegedi javítóműhely dol­gozóinak. Folytatják egyebek között a mezőhegy esi telep rekonstrukcióját, a dunaföld­vári telepen az átépítés elő­készítését. Tervezik a KSZV-nél új termékek gyártását is. A Munkavédelmi Kutató Inté­zetnek robbanás és üvegvá­gás ellen védő ruhához mű­selyemszövet-mintát készí­tettek Tovább fejlesztik a 4111 jelű ponyva technoló­giai folyamatát. Külföldi megrendelőknek RascHel lap­kelméből 29 centiméter szói les szalagokat vágnak, to­vábbá megkezdték a csépi lőgépek szitájaként hasznáig ható hálók gyártását is. Sikerült eleget tenni á Szovjetunió első negyedévi megrendeléseinek, az ígért mennyiségű ponyvát időben kiszállították. Emellett telje, sítették a tavalyról áthúzó­dó feladatokat is. Így példái­ul elkészült Vietnam részérő 185 ezer négyzetméter pony­va. Március közepén nyolc­van tonna zsineget küldtek Szudánba. A Szovjetunió Testnevelési és Sportbizott­ságának elnöke léghordóa uszodacsarnok iránt érdek­lődött. Ennek nyomán terve­zik ilyen csarnokok szállítá­sát.

Next

/
Thumbnails
Contents