Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

84 Vasárnap, 1975. április 13. Jelenet a harmadik felvonás bot. Héti Csaba (Qulntipor) és Berdál Valéria (Titanilla) kettőse ARANYKOPORSÓ Vántus István operájának ősbemutatója Irodalmi műből — méghozzá mindnyájunk által szeretett és kedvelt regényből — készült operánál a hallgató és a kritikus első szempontja csakis az lehet, hogyan viszonylik a zenedráma irodalmi előképéhez. Vántus István saját maga írta operája szövegét, és mondjuk meg mindjárt: alapjában véve kitűnően oldotta meg feladatát. Lehetne vitatkozni azon, vajon Móra regényének melyik vonala a legfontosabb: a történelmt-politikal, vagy a szerelmi. (E sorok írójának véleménye szerint a Kis Tit és Gránótvirág tragikus szerelme önmagában is képviseli és szimbolizálja Diocletianus korának hatalmas történelmi változásait, egy gyönyörű, de halálraítélt korszak és életszemlélet alkonyát.) Dc u szerző, amikor a történelmi változásokat állítja operája középpontjába, oly meggyőző drámai logikával Jár el, ÍSSégetoétólS HŰa vannak lelkes Propagálóra; ehhez az zést is igény, z veszi Sinkó; egysegesse válik. Ha vannak eléggé nem dicsérhető elvé_ igy vál)k komplex egésszé hez ezúttal is hű maradt. ez a nagyszerű szerepformáHorváth Zoltán rendezői lás. — Ugyancsak kitűnő JLJBH_ _ P munkája — Sándor Lajos Berdál Valéria Titanillája. A zene távol tartja magát f«y®zeruű és artisztikus dísz" Mind hangban, mind Játéké^AXSSLPSS?- SSSa^taSK - 6 is Móra elképzelését pontjából erről a kérdeni ben ~ az előadas egyik leg- valósítja meg, és egyaránt is lehet vitatkozni. De úgy nagyobb értéke. Vezérelve a meggyőző vibralóan Játékos, véljük, hogy az Aranykopor- humánus egyszerűség volt. szerelmesen lírikus és hal««vr^ariavci-.stm6ja, kS Gondosan kerülte az „ope- vány színekben tartott fájná m^gáróT' az ^an'tgarde teátrális gesztusokat, a dalmas jeleneteiben. - Gremódszereket. Vántus tehát szereplők úg- játszanak és 0°r József Bion szerepében ebből a szempontból is he- énekelnek, mintha csak egy- 'óleg hangjának varázséval L^ta" J,6!1,»««rü köznapi emberek áll- hat; de a már emiitett, Diocnának a színpadon. A ren- letianussal való nagy jelenedezó érvényesülni hagyja a tében drámai főszereppé forzenét, hadd mondjon el rósítja át a különben adottmindent. ami a szereplők sásainál fogva egysíkú szereleikében, gondolataiban le- Pe*- — Rétl Csaba 'okmilyen összefüggésben' jelent- zajlik. Néhány finom cso- kal halványabb, mint máskeznek a fogalmak vagy esz- portkép, egy-két szűkszavú- kor» de Quintipor-Gránátvimények, amelyekot ezek a Siigában is sokatmondó gesz- ra8 "lakját játékban fi is M^lTuft t. tökéietesen Cég ahhoz. W eleveníti meg, főleg az módszert a XX. századi hogy a történet és annak utolsó felvonusban. — A kaénekbeszéd alkalmazása re- minden Jellemzései, gondola- rakteralakítások, a kisebb alizálja A szerző azonban ti összetevője életre keljen, szerepek alakítói közül a tŰ^SUSSSjfíE A drámai Izzásban ^ithetlZlriTc' ban a stílusban megkövete- fellángoló jelenet — Diocle- telü Vaghelyl Gábort (Laciik a szélesebben kibontott dal- tianus és Bion kettőse, Kis tantlus), a kiváló epizódszelamokat, a hagyományos Tit és Gránátvirág búcsúja repet formáló Vargha RóberSfTgy'T'tSmI Jelene" a -"ójelenet _ így »« (Benőni) és a karaktertekben vagy más lírikus rész- még élesebben domborodik ben erőteljes Börcsök Istletekben él is a szélesívü ki, mégtnkább csomóponttá v*nt (Galerius) emeljük ki. melódia eszközével. Kitűnően válik, párosul mindehhez a zenekar karakterizáló ereje. Egyrészt , . , . az említett vezérmotívumok momra elsosorban Sinkó segítségével, másrészt nagyon György nagyszerűen megíinoman alkalmazott, hol fcrmólt Diocletianusa emelKi T^JSSSÍÍ krd"ft ki' RCndkíVÜ1 embCban Jelentkező elemmel ma- rt ez az alaxitas, >«*n 82e" gyarázza. ábrázolja, kom- les skálával dolgozik, de mentálja a színpad esőmé- ezén a skálán az alaphang mindig az ember és sohaiBten-császár. Ez a is a szövegkönyvben apró dramaturgiai hiányosságok, azok eltűnnek az egész homogeneitásával szemben. giéja alapjában véve a wagneri elvekből indul ki, viszszatérő motívumokkal dolgozik, melyeket helyenként a hangszerelés és a harmonizálás árnyalataival átszínez, mindig attól függően, hogy A szereplök közül száré a karakterizáló eszközökre, szinte „éldugottan" jc- 80m lentkeznek a zene folyama- figura áll talán a legközelebb tosságéban. De ha valaki Móra regényéhez. Persze, észreveszi hogyan ábrázolja nemcsak a sz(nészl eszközö_ Vántus például a harcot, kel, hanem a hangi kifejeDiocletianus katonamúltját egy kisdobpergéssel, vagy hogyan teremt atmoszférát a katakomba-jelenetben néhány fafúvós zsoltározó dallamvezetésével, — annak „kinyílik" ez a muzsika, élménye fokozódik. A Szegedi Nemzeti Színház minden dicséretet megérdemlő előadásban vitte színre az újdonságot. Vaszy Viktor nemcsak a muzsika nagy vonalát valósította meg, hanem gondosan kimunkálta éppen az előbb említett zenekari effektusokat. Sohasem „fedi" az énekeseket, hiszen tudja, hogy az ilyen stílusú darabnál az előadás legfontosabb követelményei közé tartozik a világos és érthető szövegmondás. A kórusjelenetek is hatásosak, talán csak az első felvonás színfalak mögött! kórusa nem érvényesült. (Mint hallottuk, ennek akusztika-technikai hiba volt az egyik oka; egyébként a zeneszerző is kissé rövidre fogta és ezzel hatásában csökkentette ezt a kórustételt.) Vaszyról évtizedek óta tudjuk, hogy a hazai és külföldi újdonságokmegtekintették Lengyel Ildikó pedig túl tudta emelni császárné-alakitását az epizódszerep határain, egyes jeleneteiben az előadás talán legvonzóbb alakítását nyújtotta. Gyimesi Kálmán, Turján Vilma. Halmi László, Poór Péter, Rácz Imre és a többi magánszereplő is tudása legjavával szolgálta az új mű bemutatóját, amely a premieren megérdemelten aratott nagy, igen nagy sikert. Várnai Péter Medikus fotósnapok Szegeden Szegeden rendezték meg „Kör '68" alkotócsoport fopéntekén és szombaton a II. tókiállítását. majd részt vetOrszágos Medikus Fotókiái- tek az ASCULAP színes lilás és Találkozó rendezvé- dlaporáma bemutatóján, nyeit. A palyazatra 32 orvostanhallgatótól 136 fekete-fehér, 2 színes kép és 250 diapozitív érkezett. A SZOTE szemklinika tantermének előterében megrendezett kiállításra 31 szerző 80 alkotását állították ki. A pénteki ünnepségen dr. Berencsi György, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese üdvözölte a testvéregyetemek amatőr fotósait, a medikus fotóstalálkozó résztvevőit és átadta a díjakat és Jutalmakat. A részt vevők találkoztak Horváth Péter fotóművésszel. Tegnap fotósétán vettek részt, délután szegedi űtuen éue ttfrtént: A Magyarországi Szocialista Munkáspárt alakuló gyűlése 1919 augusztusa után a t. c. alapján. (Ez volt az ún. azonban minden eszközzel hazai munkásmozgalom for- Vági-per.) A tárgyaláson kő- akadályozták, lehetetlenné radalmi szárnya a legmé- vetett taktika, mely szerint a tették u párt Jelöltjeit, illetlyebb illegalitásba szorult, legalitás érdekében az ve indulásukat. A KMP deItthoni tagjait a fizikai meg- MSZMP-tagok elhatároltak cemberi plénuma a válaszsemmisítés veszélye fenye- magukat a KMP-től, bevált, tások tanulságait elemezve gette, az emigrációban pedig s az Ítélet is lényeges kü- szektás, egységfrontellencs a tipikus kór, a frakclózás lönbségeket hangsúlyozott. A következtetésre jotott. Ez a betegsége támadta meg a legális munkáspárt fennma- következtetés unnál inkább kommunisták sorait. Kemény radt, sőt Huber István veze- is helytelennek bizonyult, vitákban mégis egyre in- tésével újjászerveződött. S mert 1926 végén, 1927 elején kább bebizonyosodott, hogy hogy ez mennyire sikeresnek a működés feltételei is keda pártnak, illetve tagjainak bizonyult, mutatja 1926-ban vezőtlenebbekké váltak: az legális működési lehetőséget a 9648-as taglétszám. Ugyan- ellenforradalmi rendszer kell keresni ás találni Erre akkor azonban a Párton be- konszolidálódott, bel- és külkeresnl « taiaini. Erre 1Ü1 kljegecese(ltek az egymás- politikai sikereket ért el, kisal szemben álló vélemények, szélesítette tömegbázisát, és s a frakcióharcok is megln- elég erősnek érezte magát dúltak. Egyes likvidétorok egy újabb kommunistaelletuibecsülték a legalitás kő- nes perre. így került jor — ÜSS! u i.h* rülményelt; mások a KMP újra a hírhedt, paragrafus rata párt is kezdetben lehe- poiltlkájának népszerűsítése alapján — Szántó Zoltán és tőséget adott forradalmi helyett az MSZDP tagjainak társai perére, amely voltamunkára. elhódításába í látták a párt- képpen az egéS2 MSZMP veA Magyarországi Szociél- alakulás értelmét (ez termé- zetést érintette. Bér a per „ szetesen kihívta a Jobboldali folyamán most sem sikerült demokrata Párt reformista, a SZOCiáldemokrata vezetők ha. az MSZMP-t mint a KMP Bethlen-kormányzattal le- tározott ellenállását is); fedőszervét elítélni, a két paktáló és a 19-es hagyomá- megint mások álforradalmár Párt kapcsolatából sok minnyokat elvető vezetésével szólamokat hangoztattak. denre fény derült. szemben eavre növekedett a Vágiéknak — a helyesebb, A per nyomán és a vlszoszemDen egyre növekedett a a legalltás érdekeit és a nyok változásának következmunkástomegek elegedetlen- marxizmus-leninizmus el- tében is a kommunista be-. sége. Ez lehetővé tette, hogy veit összehangoló Irányvonal a párton belül ellenzéki moz- képviselőinek — 1926 végalom induljon meg, sőt a ,lkefrü" vl?"aAze"zni"7 , , . . . , ök a párt irányítását. Vezehivatalos partpo itikaval tésükkel az MSZMP agrárszembehelyezkedő Intéző Bi- programot dolgozott ki, az elzcttságot is létrehozták. A sőt, amelyet magyarországi Kommunisták Magyarországi munkáspárt meghirdetett. Pártjától irányított és Vági bi,zon/°* f?kl« az elbu~ , . 7 ... * , . _ * kott Tanáesköztársasag taIstvántól vetetett mintegy 30 nulségainak figyelembe véfőnyi ellenzéki csoport az telét jelentette) 1923-as országos pártgyűlé- Megerősödve' és önbizalsen már önálló programmal mában megnőve készült a lépett fel. Az SZDP vezetői párt az 1926-os decemberi a célra leginkább a szakszervezetek látszottak alkalmasnak, de a velük szorosan összefonódott szocláldemokés az ellenzék közötti küzdelem az utóbbiak kizárásával és a Bethlen—Beyer paktum kényszerű nyilvánosságra hozatalával — ez óriási nemzetközi felháborodást okozott! — zárult. Mivel az SZDP-n belül így mindenfajta forradalmi munka lehetetlenné vált, a baloldali szocialisták, a kommunisták es a szimpatizánsok ügy döntöttek, hogy önálló és legális pártot alapítanak. A külföldi KMP vezetők beleegyezésével tehát 1925. április 14-én Vági István, Hajdú Henrik, Hámán Kató és mások vezetésével megalakult a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az ellenforradalmi korszak első és egyetlen legális marxista—leninista pártja — a kommunisták hazai fedőszerve. Az új munkáspárt — a nehéz körülmények ellenére — az év közepére már háromezer tagot számlálhatott, a Szocialista Internacionálé pedig (a Komlnternhez való csatlakozás egyértelmű lett volna a betiltással) meghívta a Marsellle-1 kongresszusra. Azonban még a megalakulás évében a KMP vezetők perével (az úgynevezett Rákosi-perrel) együtt az MSZMP vezetői ellen is pert indítottak a hírhedt 1921: 3. választásokra. A hatóságok felyás csöki nt az MSZMPben, ami azt is eredményezte, hogy a szervezetek rövid idő alatt szétforgácsolódtak — a párt megszűnt. Emlékén kivül azonban fennmaradt történelmi érdeme is: legálisan hirdette a KMP egyes céljait, demokratikus jelszavakkal küzdött a soron levő demokratikus feladatokért, elsőként adott agrárprogramot a munkáspártok közül s harcolt a fasiszta diktatúra veszélyének elkerüléséért. Ünnepi irodalmi est A költészet napja alkat- val, Rákos Sándorral és Simából, József Attila szüle- mai Mihállyal. Az esten Antésének hetvenedik évfordu- nus József, a Tiszatáj lója tiszteletére ünnepi iro- mb. főszerkesztője mondott dalmi estei rendeztek tegnap, bevezetőt. Az ünnepi műsorszombaton este a Tisza szál- ban közreműködött Körívéló hangversenytermében. Az [V/**V Zsolt, Martin Márta, z^.uia^au („íaiv^hottov „ Mells Gábor. Szentpál Móniérdeklodők találkozhattak a kfl ^ ^fi aR|k g kortárs magyar költészek ki- költők müveiből mutattak emelkedő képviselőivel, Kor- be néhányat, valamint Fcmos Istvánnal, Orbán Ottó; rencz Éva népdalénekes. Szocialista brigádok vetélkedője llk'ymfflk gH t- i i|g|j| ff^smíwai Lfg, 1 • 1 ÉP'- WfwTT^/l fJ' UB* l' i Takáts László felvétele A vetélkedő győztesei „Munka és műveltség" el- sát. A Jó munkaeredmények nevezésü vetélkedősorozatot mellett ezután a brigádtagok szerveztek az ipari szövetke- művelődési szokásai is nagy zetek szocialista brigádjai ré- szerepet játszanak a brtgádszére. A vetélkedőnek az a munka értékelésében. A hecélja, hogy a brigádok kap- lyi vetélkedőkön megismercsolatba kerüljenek külön- kedtek a művelődési közponböző közművelődési intézmé- tok életével, a szakembereknyekkel, behatóbban mégis- kel, akik továbbra is segítmerkedjenek politikai, szak- ségükre lesznek. Többek kömal, kulturális kérdésekkel, zött a közeljövőben alakuló A vetélkedősorozatot olyan brigádvezetők klubjával tartszervezeti keretek között bo- Jak majd a kapcsolatot nyolították le, amely lehető- ^ ^unka és íveltté*" vé teszi, hogy a szövetkeze- vetelkedő megyei döntőjét tek dolgozóiban felébredjena S^iV—.„ren* munka melletti folyamatos, Müyelődesi Központban renrendszeres önművelés igé- d«ték meg A megye otven' öt Ipari szövetkezete közül 7', • ^ , 23 szövetkezet brigádjai verA brigádok három témakor senyezteki közüiük a döntőanyagabol készülték fel a be összesen tizenhárom Juhelyi versenyekre: politikai, tott el szakmai szövetkezetpolitikai, ', , . művészeti kérdésekből. A A színvonalas versenyben leg lobban szereplők vettek az első helyet, az 5 ezer fo8 -- - • Szentesen, rlntos Jutalmat, a szegedi részt a Makón, Vásárhelyen, és Szegeden megrendezett területi vetél kedőkön. Elektromos Ipari Szövetkezet November 7. szocialista brigádja érte el. A második díjat a makói A jól szervezett verseny az szövőipari Szövetkezet If jú első kísérlet a megye ipari Gárda brigádja, a harmadiszövetkezeleiben arra, hogy kat a szegedi Universal Szökonkrét művelődés, programmal segítsek a közműve- sárhelyt az ötödik és szegedi lődési határozat végrehajts- a hatodik helyezett brigád.