Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-13 / 86. szám

3 Vasárnap, 1975. április 13. Társadalmi ellenőrök „FILLÉRES" TÉVEDÉSEK Egy bizonyos: ahol van takargatnivaló, ott nem veszik szívesen látogatásukat. Az lenne jó persze, ha nem lenne már szükség közreműködésükre, mert akkor elmondhatnánk, hogy a vásárló minden üzletben, étteremben, presszóban, élelmiszerboltban, piacon és büfében olyan árut kap minőségben, menynyiségben, és kulturált kiszolgálásban, amiért és amennyiért fizet. Ettól a kívánalomtól sajnos még meszsze vagyunk és Szegeden is ezért van szükség a városi tanács kereskedelmi és idegenforgalmi bizottsága, valamint az SZMT közgazdasági bizottsága mellett működő több száz társadalmi ellenőr munkájára. Semmi nem különbözteti meg őket a vásárlóktól. Zsebükben viszont ott van egy kis igazolvány, amely feljogosítja őket hatáskörük gyakorlására, miután munkahelyükről kiléptek és társadalmi tevékenységükre éppen szükség van. Vannak vásárlók, akik •nem mennek el szó nélkül i endellenességek láttán. Legtöbben azonban restelkednek reklamálni például szűk méréskor, számolásnál „filléres", egy-két forintos tévedésnél, nehogy kinézzék őket az üzletből, és legközelebb éreztessék velük szókimondásukat, ne köszönjenek nekik vissza stb. A társadalmi ellenőrök Ilyesmitől nem tartanak, ők tehát a vásárlók szószólói, férfiak, nők, fiatalok és idősebbek, üzemi, vállalati, szövetkezeti dolgozók, fizikai és szellemi foglalkozásúak, háziasszonyok és nyugdíjasok, akik jól tudják azt, hogy sok szűk mérésből, gyakori .többet számolásból olyan haszon származik, amelyet jogtalanul vesznek ki a vásárlók zsebéből. j 1 í Nyomába KI A JÓ I eredtünk I KERESKEDŐ? I társadalJ L mi ellenőröknek, amint „megszálltak" egy nagy élelmiszerüzletet. Jelenlétüket az avatatlanok szinte észre sem vették, olyan csendben dolgoztak. Ezúttal csak a tisztaságot, az üzlet és a kiszolgálás kulturáltságát vizsgálták. No, meg azt, hogy az árjelző cédulák a helyükön vannak-e és egyértelműen tájékoztatják-e a vásárlókat, avagy megtévesztők. Az ellenőrök között nagyon is „járatos" a kereskedelemben Kurucz Árpád nyugdíjas. Négy évtizedes kereskedői múlt áll mögötte, s abból tlzenkilec évet a városi tanács apparátusában dolgozott előadóként, majd osztályvezetőhelyettesként. Szerinte az a jó kereskedő: — Aki udvariasan fogadja az ellenőrt is. A kölcsönös tisztelet és higgadtság elősegíti a közös munkát, mert közben az üzlet forgalma egy pillanatig sem állhat meg. A vásárlók, az üzlet eladói ne is érezzék, hogy valami történik körülöttük. Közbeszól az ellenőrtars ír- Révész Tibor, aki civilben más szakág, a Delta gumiszaküzletének vezetője —, hogy azért érdemes különbséget tenni a főző-, és a lecsókolbász között. Kilogrammonként a kettő között tíz forint a különbség. Volt boltvezető, aki a kétféle minőséget „összetévesztve", az olcsóbb kolbászt a drágább árán adta. Pechére egy társadalmi ellenőr leleplezte, s a következmény: 1500 forint bírság az üzletvezetőnek. Ritka, hogy férj és feleség egyazon — Eleinte szorongással fogadtam a megbízatást — mondja mosolyogva —, mert tartottam attól, hogy nem tudom elvégezni. A kereskedelmi felügyelőség munkatársai azonban szakszerű, mindenre kiterjedő előadásokat tartottak számunkra, és minden nagyobb ellenőrzés előtt a városi tanács kereskedelmi osztálya is eligazít bennünket feladatainkban. HANY TENYÉRNYI A LÁNGOS? A VÁSÁRLÓK ÉRDEKÉBEN társadalmi munkában foglalatoskodjék. Fenyeres Jenő és felesége három éve ellenőrködnek együtt, főleg a vendéglátásban. — Érdekes azonban a piaci forgatag is — mondja Fenyeres —, főleg tanulságos, ha az ember azt tapasztalja, kisebbedik a lángos, két tenyérnyi helyett egy tenyérnyire zsugorodik egyes helyeken. A kalkuláció szerint egy nyers lángos például II és fél dekagramm, a valóságban viszont 8,4, esetleg 8,6, de semmivel sem több. Becsei Zsuzsanna úgy lett társadalmi ellenőr a kereskedelemben, hogy munkahelyén férjhez ment egy kolleganője, és más városba került. Mint KISZ munkát azonban átadta az ellenőrködést Zsuzsának, aki éppenséggel nem kereskedő, hanem bérelszámoló a vasöntödében. A kereskedelmi társadalmi ellenőrök feladatait és jogait a 7/1973. (VI. 23.) BkM számú rendelet határozza meg. Hatáskörük kiterjed a fogyasztói árakra, a mérés és számolás szabályszerűségére, szeszes italok árusítására vonatkozó jogszabályok végrehajtására, mérlegek és mérőeszközök hitelességére, a mérés pontosságára, a kiszolgálás módjára, a kereskedelemre vonatkozó egészségügyi rendelkezések betartására. Joguk van az ellenőrzési naplóba betekinteni. Az üzlet vezetőjének vagy megbízottjának kíséretében belépni raktárba, konyhába, egyéb helyiségekbe, hogy az egészségügyi követelményeket ellenőrizzék. Utasítást nem adhatnak csak javaslattal élhetnek, s a tapasztalat szerint ezzel a jogukkal élnek is. Lődi Ferenc Üj arcú város Acs S. Sándor felvétele A második helyen végzett KSZV csapata Szeged három évtizedes fejlődéséről, múltjáról és jelenéről; gazdasági, politikai, társadalmi, kulturális eredményeiről adtak számot tegnap az Űj arcú város címmel meghirdetett ifjúsági vetélkedő döntőbe jutott csapatai. A KSZV klubjában megrendezett színvonalas vetélkedő hat döntőbe jutott csapatának versenyében a Radnóti Gimnázium diákja diadalmaskodtak, jutalmuk 5 ezer forint. A második helyezett, és ezzel a 4 ezer forint nyertese a KSZV, csopata. A harmadik helyen a Rózsa Ferenc Szakközépiskolások végeztek, jutalmuk háromezer forint. A többi csapat tagjai — Körösi Közgazdasági Szakközépiskola, Fémipari Vállalat, DÉMÁSZ — értékes könyvjutalmakat és minden csapat emlékplakettet kapott. A döntő méltó befejezése volt a városi tanács művelődési osztálya és a KISZ Szeged városi Bizottsága által kiírt nagyszabású ifjúsági helytörténeti vetélkedősorozatnak. Választások a szakszervezetekben Megyénk munkássága, |s ÜZS! élő dolgozók körében április elsejével elkezdődtek a szakszervezeti választások. A bizalmiak megválasztásával indult ez a jelentős politikai és szervezeti esemény, amely az év vége előtt a Magyar Szakszervezetek XXIII. kongresszusával fejeződik be. Több mint fél esztendő áll tehát rendelkezésünkre, hogy a szakszervezeti tagság egészével tartalmas, nyílt hangú, a végzett munkát és a tennivalókat kritikusan elemző tanácskozásokat folytassunk. Ez az időszak arra is alkalmas, hogy a legkülönbözőbb tisztségviselők munkája mérlegre kerüljön, és eldöntése a további alkalmasságnak vagy felmentésnek. A választások megyénkben mintegy 150 ezres tagságot és 20 ezres tisztségviselőt érintenek. Ennél fogva, ez a munka különösen gondos előkészítést és nagyfokú szervezettséget igényel. Pártunk XI. kongresszusának előkészületei és a kongresszus határozatainak fogadtatása a dolgozók körében bizonyították, hogy kedvezően alakulnak hazánk társadalmi, gazdasági viszonyai, mert pártunk politikája alkalmas népünk aktivitásának kibontakoztatásához. Ezek a kedvező viszonyok jó társadalmi, politikai körülményeket teremtenek a szakszervezeti választásokhoz. A pártszervek és -szervezetek segítőkészsége, érdeklődése a szakszervezeti választások iránt az egyik legfontosabb biztosítéka és feltétele munkánk eredményességének. Az előkészület során g* lasztások által nyújtott lehetőségeket felhasználjuk a szakszervezeti határozatok végrehajtásának áttekintésére, a XI. pártkongresszus döntéseinek és programnyilatkozatának széles körű ismertetésére, a szakszervezeti mozgalom tömegkapcsolatainak és tekintélyének további növelésére, a szakszervezeti demokrácia gazdagabb érvényesítésére, politikai meggyőző és nevelő munkánk színvonalának további emelésére, a szakszervezeti szervek és szervezetek, valamint a tagság közötti kapcsolatok javítására. Mindezeket a feladatokat nem szabad elválasztani a termelés, a gazdálkodás, a .tervteljesítés napirenden levő kérdéseitől, az' üzem, a munkahely előtt levő időszerű tennivalóktól, Nem akarjuk, hogy a beszámoló és választó taggyűléseink termelési tanácskozásokká, vagy politikai és elméleti kérdéseket tárgyaló vitafórumokká váljanak, de azt igen, hogy a munkásmozgalom legszélesebb tömegszervezetének e nagy fontosságú eseményei életszerűek legyenek, olyanok, amelyek méltók a szakszervezetek elkötelezett hivatásához, a fejlett szocialista társadalmat építő munkásosztályunk céljaihoz. És miután az anyagi javak megtermelése és elosztása, az élet- és munkakörülmények, valamint a dolgozó ember jövedelmi viszonyainak alakulása elválaszthatatlan társadalmunk politikai, mozgalmi és művelődési életének rendszerétől, így egészen természetes, hogy a vezetőségeket választó taggyűléseink tartalma ilyen céltudatos összetettségben jelentkezik. A

jp|pn|pní választások minden biJGIGIIIGyi zonnyal eltérnek a korábbitól. Ennek az az oka, hogy az elmúlt négy esztendő alatt sokat fejlődött hazánk, növekedett népünk, munkásosztályunk politikai érettsége, társadalmi, gyakorlati tapasztalata, erősödött hatalmi viszonyaink szocialista jellege, teljesebbé vált, magasabb színvonalra emelkedett a szocialista demokrácia. Ennél fogva a dolgozók kritikusabban szemlélik az életjelenségeket, a belső szervezeti élet lehetőségeivel jobban akarnak élni, és a jelöltekkel szemben magasabb igényeket támasztanak. És ez egészen természetes folyamat. Ügy gondolom, erőink megfeszítésével, az eltelt négy esztendő munkájának és tapasztalatainak gondos összegzésével előbbre tudunk lépni a szakszervezeti és munka színvonalának növelésében. A lehetőségek adottak számunkra. Kihasználásuk elsősorban tajtunk múlik. Bátran megállapíthatjuk, hogy a szakszervezetek munkája mind tartalmában, mind módszereiben az elmúlt négy évben tovább fejlődött, van tehát miről számot adni. A feladataink sem kevesek, és ezeket is minél pontosabban kell megfogalmaznunk. A számadáson túlmenően, a szakszervezeti választások másik nagyon fontos rendeltetése, hogy a különböző tisztségekbe az arra legalkalmasabbak kerüljenek jelölésre, majd megszavazásra. A tisztségviselők kiválasztásának alapelveit pártunk káderpolitikájának követelményei szabják meg. Így mindenekelőtt fontos a politikai megbízhatóság és felkészültség, a szakmai hozzáértés, valamint a vezetési készség és alkalmasság. Nem hanyagolható el a munkában szerzett tekintély, a jó értelemben vett népszerűség, a munkásember életének és gondjainak alapos ismerete sem. Fontos követelmény, hogy a legkülönbözőbb tisztségekbe olyan alkalmas és rokonszenves személyek kerüljenek megválasztásra, akik a közösség és az egyes ember érdekeit kellőképpen tudják megfogalmazni és képviselni. A pártválasztások példát adtak a fizikai dolgozók számarányának növelésére a pártvezetőségekben és testületekben. Ezt kell tovább folytatni a szakszervezeti választások során. A meghatározó elv számunkra is: olyan legyen a szakszervezeti szervek választott tagjainak összetétele, mint amilyen az illető területen levő bérből és fizetésből élő dolgozóké. Ezt a helyes elvet ne engedjük senki által vitává tenni. Mi vitatnivaló van azon, hogy a munkásosztály tömegszervezetének tisztségviselői között az eddiginél nagyobb számban vegyenek részt fizikai dolgozók? Természetesen legyenek ott a megválasztottak között az alkalmazottak és az értelmiségiek is. Hangsúlyozni szükséges a nők és a fiatalok részvételének és megválasztásának fontosságát. A szakszervezeteknek eddig is és a jövőben is vállalniok kell a fiatal nemzedék felnevelésének, mozgalmi iskoláztatásának feladatát. A dolgozó nők jelölése és megválasztása mellett az szól, hogy megyénkben az öszszes foglalkoztatottaknak több mint fele nő. Éppen ezért, növekvő arányban célszerű őket szakszervezeti tisztségbe ajánlani és megválasztani. Arra is gondolok, hogy minden választás során felszínre kerülnek olyan új erők, akikből évek során a mozgalom kiválasztja a jövendő vezetőit. A választások személyi kérdéseinek elvszerű megoldásában nagy felelősség nehezedik a jelölő bizottságokra és azok vezetőire. Az ő munkájukon múlik elsősorban a jövendő vezetőségek összetétele és alkalmassága. Ugyanakkor a szakszervezeti tagság egészétől is megfelelő aktivitást és körültekintő véleményalkotást igényel ez a nagy horderejű alkalom. Éljenek minél tudatosabban a szakszervezeti demokrácia lehetőségével. Nem hiányozhatnak a szakszervezetek vezetőségeiből a párttagok sem, akiknek legfőbb pártmunkájuk, hogy segítséget nyújtanak pártunk politikájának érvényesítéséhez. A választások során sf^n^s vonás is jelentkezik, amire nagyobb figyelmet célszerű fordítani. Az egyik ilyen követelmény a bizalmiak növekvő szerepe. A másik új követelmény, hogy a szakszervezetek vezetőségébe nem lehet beválasztani az azonos szintű gazdaságvezető elvtársainkat. Ennek főbb oka, hogy a többségében munkásokból álló vezetőségek bátrabban döntsenek, önállóbban foglaljanak állást az üzemi és szakszervezeti élet legkülönbözőbb kérdéseiben, szükség esetén még a gazdaságvezetéssel szemben is. Növelni akarjuk ezzel is a szakszervezeti testületek önállóságát és felelősségét, konzekvensebbé tenni a gazdaságvezetés beszámoltatását. Ugyanez vonatkozik a hivatalok és intézmények vezetőire is. Mindezt a változtatást jó egyetértésben akarjuk elvégezni a gazdaság- és hivatalvezetésben dolgozó elvtársainkkal, hiszen a jövőben is együtt kell és akarunk alkotni. Említésre méltó módosítás a korábbihoz képest a kétszakaszos választási eljárás, amelynek lényege, hogy a több műszakban dolgozó szakszervezeti tagok is közvetlenül gyakorolhassák szavazati jogukat a tisztségviselők megválasztásában. Végül is a szakszervezeti választások jó lehetőséget nyújtanak a dolgozók politikai és termelési aktivitásának magas színvonalon tartásához. Jó légkörben tanácskozhatunk gazdaságpolitikai, mozgalmi és szervezeti kérdésekről, miközben mód lesz a tisztségviselők megbízatásának megújítására, újak megválasztására, hogy azután a tagság bizalmának birtokában még sikeresebben dolgozzunk nagy reményekre jogosító céljaink megvalósításán. DR. ÁGOSTON JÖZSEF. a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára Csarnokok — előre gyártva A nyékládházi Mezőpanel mezőgazdasági épületelemgyár új elemeiből az ipari csarnokok a helyszínen gyorsan és olcsón szerelhetők össze. Az elemekből tetszés szerinti hosszúságban létesíthetők szerelőcsarnokok, gépjavító műhelyek, raktárak. Az idén megközelítőleg ötvenezer négyzetméter alapterületű csarnok építéséhez szállítanak előre gyártott elemeket.